Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-03 / 184. szám

Termelési bn snteágiignkiiek A termelőszövetkezetek je­lentős része a nyári hetek­ben, hónapokban pénzszűké­ben van, nehezen jut a na­pi kiadások, az elvégzett munkák fedezésére elegendő forintokhoz. A Mezőbank az év első felében összesen két­milliárd forint értékű rövid­lejáratú hiteltámogatást adott partnereinek; ennek az összegnek csak kisebb részét — mintegy 140 millió forint — tette ki a váltóforgalom. Ügyfeleik rendelkezésére áll­nak jelenleg is, mivel sike­rült bankközi pénzforrások­hoz is jutniuk, és a korábbi pénzkihelyezésekből vissza­jövő anyagiak is rendel kézé-‘ lükre állnak, lehetővé téve az ismételt kibocsátást.­A Mezőbank az első fél év­ben a legnagyobb hiteleket Csongrád megyében folyósí­totta, az itteni gazdálkodók összesen mintegy 300 millió forintot kaptak. A Szabolcs- Szatmár megyei gazdálko­dóknak több mint 230 millió forint állt rendelkezésükre, a vasiak 220 millió forintos hitelkerettel gazdálkodtak, és Bács-Kiskunban közel 200 millió forint került ki a ter­melőkhöz. Az elmúlt hetek, hónapok fejleménye volt, hogy a bank pénzeszközeit a fejlesztési hitelek köréből fokozatosan a rövidlejáratú termelői hi­telek irányába terelte, mivel itt mutatkoztak a legna­gyobb feszültségek. Nemcsak a mezőgazdasági partnereket finanszírozták, hanem jelen­tős mértékben a felvásárló vállalatokat is, amelyek ebi­ben az időszakban váltók kibocsátásával igyekeztek át­hidalni készpénzfizetési ne­hézségeiket. A pénzintézet jelentős tételekben fogadta váltóikat, és mivel a koráb­ban kihelyezett összegeket fokozatosan visszafizetik a partnerek, a továbbiakban a cukorrépa és a konzervipar szálpára is lehetővé teszik — legalábbis részben — a vál­tóforgalom fönntartását, készpénzfizetési nehézségeik enyhítését. A mezőgazdasági hitelek átrendeződésére jellemző, hogy a pénzintézet fejleszté­si hitelállományának mint­egy felét kellett átcsoportosí­tani a rövidlejáratú hitelek körébe. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelők­nek alaposan meg kell gon­dolniuk milyen célra folya­modnak fejlesztési hitelért. Mivel nélkülözhető pénzesz­közeik nemigen vannak, az idei tapasztalatok szerint a beruházásoknál korábban ta­pasztalt élénkülés ebben az időszakban már nem mutat­ható ki. Az elbírálás alatt lévő fejlesztési hitelek jelen­tős része különben a szarvas- marha- és sertéstelepek tá­mogatását tenné lehetővé, és kisebb arányban a. gépvásár­lásokat. A gazdaságok jóval kevesebb hitelt igényelnek olyan fejlesztésekre, ame­lyekre újabban már nem jár állami támogatás. VASALJAK A CIPŐKET NYÍRBÁTORBAN. Kevesen gondolnak — a szakmán kívül — arra. hogy a cipő vasalás útján nyeri el végső formáját. A Nyírbátori Auróra Cipőgyárban két gép segítségével előbb mínusz 15—20 fokon, majd plusz 45 —50 fokon vasalják a cipőket. Képünkön: Feskovics Lászlóné. (Elek Emil felvétele) Gépipari eredmények Kelendííek a szabolcsi termékek Gáztűzhelyeknél használatos gázgyűjtók, nyomtávmérők, azbesztmentes fékbetétek, igényesebb szerelvények csak né­hány termékújdonság, amellyel a megye gépipari vállalatai a második fél évben a piacon jelentkeznek. Az sem elhanya­golható, hogy a megkérdezett három gyár teljesítette. első féléves tervét és kapacitásuk az év végéig le van kötve. A MAGYAR OPTIKAI MÜVEK mátészalkai gyár­egysége a tervnek megfele­lően teljesítette első féléves termelési tervét. Az NDK- partner időszakos anyagellá­tási nehézségei miatt az év első hónapjaiban akadozott a szemüveg- és műanyag- lencse-gyártás, de a fél év vé­gére behozták a lemaradást. Hasonló volt a helyzet a MŰ­FÉM által szállított öntvé­nyekkel is, emiatt a vízmérők gyártása lassabb volt a ter­vezettnél. A második fél évben a szálkái gyárban megkezdik a gáztűzhelyeknél használa­tos gázgyújtók, illetve a vas­úti nyomtávmérők gyártását. Előbbiből nemcsak belföld­re; hanem tőkés országokba is összesen nyolcvanezret ké­szítenek, míg utóbbiból ezer a terv. A nyomtávmérőket egyelőre hazai vásárlóknak Tűzveszély T űz ellen vízzel? A nyá­ri mezőgazdasági munkák közepén va­gyunk. Sajnos szaporodnak a tűzesetek, melyek milliós károkat okoznak. Az ok í rendszerint bűnös mulasz- I tás. Legyen itt néhány ok, j amely megszüntetése esetén ■ a tűz megelőzhető. A munkák zömét gépek ; végzik. A nagy szárazság | során igen nagy a porkép- j ződés. Ha a gépek olajozott részei, üzemanyagtárolói, ; tápvezetékei hajtóanyagtól, i kenőanyagtól szennyezettek, a por megtapad. Bármilyen túlmelegedés esetén pl. súrlódó hő miatt ezek a he­lyek kiváló tűzgócok. Ezért a rendszeres kaFbantartás, tisztítás (naponta!) a nyu­godt és biztonságos mun- ! ka alapvető feltétele. A szerkezeti elemek mű- I kodésének ellenőrzése is I rendkívül fontos. Ilyen az l ékszíjak csúszásának meg- i akadályozása, a forgó, moz­gó alkatrészek melletti por- és terményszárgócok megszüntetése. Tűz kelet­kezett abból is, hogy a kom­bájn egyik golyóscsapágya összetört, s a földre hulló csapágydarab meggyújtot­ta a tarlót. A legveszélyesebb: a vil­lamos berendezések hibájá­ból keletkező zárlat. A mai korszerű kombájnoknak nagyon sok villamos fo­gyasztója van, egy esetle­ges túlbiztosítás vagy veze­tékszakadás, csatlakozóról való lecsúszás gyakran okozhat tüzet. S ami az emberi gondat­lanság tetejét jelenti: a do­hányzás és nyílt tűzrakás szabályainak megszegése. S ürget a munka, hisz most van az ideje. De időt kell szakítani — mert a technológiai fegye­lem is megköveteli — gé­peink karbantartását is, hogy megelőzzük a tüzeket. H. I. szállítják, ha a piackutatás eredményes lesz, akkor nyu­gatra is küldik ezt a termé­ket. A nyári szabadságolá­sok nem okoztak termeléski­esést, ugyanis 28 frissen vég­zett optikus, esztergályos és műszerész állt munkába. AZ IPARI SZERELVÉNY ÉS GÉPGYÁR mátészalkai gyára az első féléves terme­lési tervét 7,8 százalékkal, 17,8 millió forinttal teljesítette túl. Az export értékesítésnél viszont 20 százalékos a le­maradás. A gyártmányössze­tétel a kereskedelmi igények miatt nem a terv szerint ala­kult a szálkái gyárban. Egye­di és speciális szerelvények­ből van elmaradásuk. A ter­melésszervezési munkát ne­hezítette az öntött előgyárt- mányok selejtje, illetve a szabványos kötőelemek és festékek hiánya. Jelentős fejlesztés hajtot­tak végre az IGS gyárában, igényesebb szerelvényeket fognak a közeljövőben gyár­tani. A VILLAMOSSZIGETELŐ ÉS MŰANYAGGYÁR kis- várdai fékbetétgyára az elő­ző év hasonló időszakához képest 20 százalékkal növelte első féléves termelési értékét. A növekvő termeléssel ará­nyosan emelkedett a gyár nyeresége is, amihez a gaz­daságosabb anyagfelhaszná­lás és a javuló termelékeny­ség is hozzájárult. A sze­mélygépkocsi tárcsafé­kek iránti megnövekedett igény kielégítésére az év elején önálló üzemet szer­veztek Kisvárdán, amely ter­melésének háromnegyedét Nyugat-Európába, míg egy­negyedét belföldi piacra szállítja. A tőkés export mel­lett szeretnék a várdaiak nö­velni, a hazai piacra szánt termelést. A fejlesztési mun­kák között elsősorban az azbesztmentes fékbetét és a munkakörülményeket ja­vító újítások szerepeltek. (máthé) Alacsonyabb felhasználási költség mellett, sokkal ki­sebb környezetszennyezéssel száll harcba a gyümölcsösök egyik rovarkártevőjével, az atkákkal a Ttszavasvári Al­kaloida Vegyészeti Gyárban előállított Apolló elnevezésű készítmény. Kedden délután a hatóanyagot és gyártási li- cencet átadó Schering Ag-ve 1 közösen rendeztek bemutatót a gyárban, hogy a kereske­dőkkel és nagyobb felhasz­nálókkal megismertessék a készítményt, illetve kicserél­jék az eddig szerzett tapasz­talatokat. A rendezvényen H. Kovács László műszaki igazgatóhe­lyettes adott tájékoztatást az Alkaloida tevékenységéről, azokról a fejlesztésekről, amelyeket a növényvédőszer­előállításban terveznek. Fo­dor Gabriella, a marketing- és iparjogvédelmi osztály ve­zetője a felhasználási, be­szerzési lehetőségeket ismer­tette. Kurt Hartmann, a Schering AG kelet-európai menedzsere vállalata és az Alkaloida együttműködéséről beszélt. Az Apolló új hatásmódú készítmény, amely az atkák tojásait, illetve fiatal lárváit pusztítja el a tél vége után, miközben a hasznos élőlé­nyekre, mint a méhekre, ka­ticabogarakra, illetve hasznos atkákra — ártalmatlan. A kéthónapos hatásidő, a hek­táronként 0,4—0,6 literes fel­használandó mennyiség pe­dig lehetővé teszi, hogy idő­ben kijuttassák a szert a gyümölcsösökbe. Tervezik, hogy a nagyüzemi felhaszná­lás mellett a kisüzemi hasz­nosítást is megteremtsék a közeljövőben. (lányi) Magyar—nyugatnémet együttműködésben j Uborka, káposzta, meny valutáért Az első vegyes tulajdonú üzem Szaboles-Szatmárban Ünnepélyesen átadták teg­nap Tunyogmatolcson a fe­hérgyarmati Zalka Máté Ter­melőszövetkezet és a nyugat­német Manz Wecker GMBH közös beruházásában elké­szült konzervüzemet. A jelké­pes szalagot az NSZK-cég ve­zetőjének Wolfgang Posterer- nek a felesége és Bacsu József a megyei pártbizottság osz­tályvezetője vágta át. Klapka György, a termelőszövetkezet elnöke elmondta a megnyi­tón, hogy a 35 százalékos nyugatnémet és a 65 százalé­kos magyar tulajdonú beru­házást tavaly májusban kezdték el, azzal a céllal, hogy munkalehetőséget te­remtsenek az itt élőknek és jövedelmet az alaptevékeny­ségben keveset profitáló tsz- nek. Hatvanmillióba került maga az épület és ugyaneny- nyi értéket képvisel a gépi : berendezés, amely világszín­vonalú és ugyancsak az NSZK-ból származik. Wolfgang • Fosterer, az NSZK-beli társigazgató szin­tén örömének adott hangot az új létesítmény elkészültével kapcsolatban, de nem rejtette véka alá azt a véleményét sem, hogy a magyar hivata­los szervek „közreműködése” legalább féléves késedelmet okozott. „Túl sok aláírás kell maguknál egy papírra” — mondta tudósítónknak a meg­nyitó után. Krimibe illő volt a gépek behozatala és a ko­rábbi külkereskedő partner viselkedése. Volt időszak, amikor a berendezések egy részét el is kobozták és csak féléves bírósági procedura után adták vissza. Maga az elképzelés egy másik vállalkozóval indult, de az időközben meghalt Így találta meg a Zalka Máté Tsz vezetése a Manz Wecker GMBH-t. A Koopexet a Tech- noimpex váltotta fel és vé­gül mégiscsak megvalósult a fehérgyarmatiak álma. A tu­lajdonképpen külföldnek'szá­mító vámszabad terület há­romméteres kerítés mögött megindult Szabolcs-Szatmár megye első vegyes tulajdonú konzervüzeme. (ésik) Uborkaátvétel üzemindítás előtt (mk) MA ÁK-M Tiszavasvári bem (2. oldal) 3 pont o győztesnek (8. oldal) XLV. évfolyam, 184. szám ARA: 1,80 FORINT 1988. augusztus 3., szerda Bemutató Tis» a vas vári ban Űj neper az laloÉÉ

Next

/
Thumbnails
Contents