Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-02 / 183. szám

1988. augusztus 2. Kel et-Magyarország 7 TUDOMÁNY 1 TECHNIKA I KÖZGAZDASÁG Ha rosszal táplálkozik a növény. Újabb felismerések a gyümölcsösök tápanyag­ellátottsága és trágyázása terén A közelmúltban megyénkben tartózkodott és előadást tartott az NDK híres tudós professzora, dr. Werner Bergmann a „Ter­mesztett növények táplálkozási zavarainak előfordulása és felis- mérésé” című szakkönyv szerzője. A Magyar Agrártudományi Egyesület szervezésében megtartott előadás alapján adjuk közre azokat az újabb tapasztalatokat, amelyek megyénk télialma-ter- mesztésében is jól hasznosíthatók lehetnek. Az utóbbi évtizedekben az NDK-ban — hasonlóan a hatva­nas-hetvenes évek magyar gya- korlátához — túl nagy adagú NPK trágyázást alkalmaztak az intenzív gyümölcstermesztésben. A nagy trágyaadagok, elsősor­ban a nagymértékű N és K trá­gyázás ahhoz vezetett, hogy a — a hajtásnövekedés túlságosan nagymértékű volt (,,a fa nőtt a gyümölcs helyett”), — nagyobb mértékben lépett fel az almánál a sztipikesedés (keserű folt), — nagymértékű gyümölcshullás volt júniusban, — a fák ellenálló­képessége csökkent a faggyal, kártevőkkel és betegségekkel szemben. A foszfortúltrágyázás az Zn (cink) es a Fe (vas) hiány erősö­désével járt. Ahol több éven át erős P trágyázást végeztek az almafa leveleiben túl magas P zn arány alakult ki és Zn hi­ánybetegségek jelentkeztek. Az ilyen almafákon a levelen aprók, csokrosan helyezkedtek el, a hajtások törpeszártagúak. Az évenkénti foszfortrágyázás nem szükséges, nem is gazdasá­gos. Elégséges, ha a talajvizsgá­latok ütemének megfelelően 3—4 évenként, a talajvizsgálati ered­mények alapján egyszerre szór­juk ki az erre az időszakra szük­séges P trágyát. A gyümölcsök káliumból hasz­nálnak fel a legtöbbet, így ebből a legnagyobb a szükséglet is. De ez mégsem ad arra okot, hogy nagy mennyiségű K tráevát ada­goljunk. mivel a talaj túl nagy K ellátottsága, illetve a K trágyá­zás sztipikesedést okoz. A homoktalajokat évente kell kis mennyiségű K trágyával trá­gyázni. a kötött talajokat sok esetben egyáltalán nem kell ká­liummal trágyázni. Álmák sztipikesedés« A keserű foltosodásnak több­féle oka van: — mindenek előtt a túl nagy kálium, nitrogén és magnézium trágyázás, különösen a nagy mennyiségű hígtrágyá- zás, — túl alacsony, vagy túl magas bórtartalom a levelek­ben és gyümölcsben, mert ez a kálcium anyagcserét negatívan befolyásolja: — túl erős metszés és ezáltal a hajtásnövekedés erő­södése: ezzel a levelek felhasz­nálják a Ca-ot a gyümölcsök ro­vására; — általában a túl magas levél gyümölcs arány; — túl nagv gyümölcsök, mivel ezekben túl alacsony a Ca-tartalom; — túl korai .szüretelés, amelv különö­sen tárolási sztipikesedést okoz. A különböző alanyok Ca elsa­játító képessége eltérő, ezért a keserű foltosodást az is befolyá­solja. Az alma Ca-elvonása a talaj­ból csekély (2 kg/ha Ca), ezért az alma ,.Ca tartalma” nem a talaj Ca ellátottságától függ. ha­nem a lan belüli eloszlástól. A talajból felvett Ca-ionok túlnyo­mórészt az erősen párologtató levelekbe jutnak és csak kis ré­szük jut a gyümölcsbe. A K- ionok viszont jól szállítódnak és így a gyümölcsbe is eljutnak, rr- a K Ca arány növekszik a gyü­mölcsben akkor több lesz a szti- pikes alma és rosszabb lesz az eltarthatóság. Háziállatok és a gyerekek A bécsi egyetem lélektani in­tézetében megállapították, hogy azokat a gyermekeket, akiknek otthon háziállatuk van, társaik könnyebben fo­gadják a barátjuknak, mint azokat, akiknek nincs háziál­latuk. A háziállatok kis gaz­dái maguk is barátkozóbb ter­mészetűek. Azonkívül jobban elsajátítják a szavak nélküli kommunikáció játékszabályait: megtanulnak arckifejezésből, a viselkedés parányi változá­saiból olvasni. E következtetésre 455 iskolás tanuló vizsgálatából jutottak. A kísérletben főként azt kívánták megállapítani, hogy például a kutyának vagy a macskának engedetlenséget vagy támadó szándékát kifejező mimikája feleszti-e a gyermeknek azt a képességét, amellyel a ki nem mondott érzelmeket és szándékokat felismeri. Az igen­lő eredménnyel végződő vizs­gálatból az is kiderült, hogy a kislányok jobban megértik háziállataikat, mint a kisfiúk. A kéregrepedes a tápanyagellá­tási zavar egyik tünete A keserűfoltosodás elkerülése érdekében mindent meg kell ten­ni, hogy a fák ne vegyenek fel túl sok káliumot, vagyis nem szabad K-val túltrágyázni a fákat. A gyümölcs Mg-tartalma, ha nem is olyan mértékben mint a K, de a Mg'Ca, illetve K-f-Mg/Ca- arányon keresztül negatív hatást gyakorol a sztipikesedés fellépé­sére. Magnéziumhiány főleg sava­nyú kémhatású, laza talajokon fordul elő. Gyakran azonban a Mg hiány nem az alacsony talaj Mg tartalom következménye, ha­nem tápelem egyensúly felboru­lása miatt jön létre. Különösen a K-Mg antagonizmusnak van ebben nagy jelentősége. Aranyszabálynak kell tekinte­ni, hogy a felvehető talaj K és Mg aránynak 2—3:1-nek kell lenni, ezt az arányt a trágyázás­nál is figyelembe kell venni. A Mg hiányt 2%-os Mg szulfá- tos levélpermetezés szünteti meg a leggyorsabban, mégis inkább a talajtrágyázást kell alkalmaz­ni, hogy elkerüljük a Mg szti­pikesedést okozó hatását. A sa­vanyú kémhatású talajokon do­lomittal, semleges pH értékű ta­lajoknál Kieserittel, illetve Mg szulfáttal kell trágyázni. A foszfor, kálium, magnézium és mésztrágyázást az őszi és téli hónapokban legcélszerűbb vé­gezni. A gyümölcsösök Ca-ellátására állandóan gondot kell fordítani, mert a talajtípustól függetlenül évente 200—300 kg ha Ca is ki­mosódhat a talajból. A magasabb Ca-tartalom a kö­vetkező hatásokat váltja ki az almánál: csökkenti a sztipikese­dést, a taplófoltosságot, a hús- barnulást, a Jonathan foltot és a tárolási rothadást, ezáltal javul a tárolhatóság. A levél- és gyümölcsanalizis tehát szükséges ahhoz, hogy kellő időben tájékozódjunk az élettani betegségek, mindenek­előtt a sztipikesedés fellépésé­nek veszélyéről és a megfelelő óvintézkedéseket megtegyük. Az elégtelen levél- és gyü­mölcs Ca-tartalom miatti alma sztipikesedési veszély korlátozá­sára vagy megszüntetésére leg­alább 7 permetezés szükséges O,8"0-os Ca-nitrát és 0,5%-os Ca- klorid oldattal. A permetezés összeköthető a növényvédelmi kezelésekkel, de ilyenkor más levéltrágyát nem szabad alkal­mazni. Fontos, hogy bőséges le­gyen a lé mennyisége és minél több permet jusson a gyümöl­csökre is, mert a levelekre ju­tott Ca -nem. vagy csak korláto­zott mértékben kerül az almába. Az Anti-Sztippes permetezés költséges, ezért fontos, hogy a sztipikesedés fellépésének fő okát. a talaj túl magas K-ellá- tottságát, illetve a szakszerűtlen K-trágyázást kizárjuk, illetve el­kerüljük. Az intenzív almatermesztésben a megfelelő makroelem-trágyá- zás mellett, különböző termőhe­lyeken előfordulhat mikroelem­hiány. Mint ismeretes, elsősor­ban magas talaj pH értéknél kell számolni Fe (vas), B (bőr), Mn (mangán és Zn (cink) hiány­nyal. Mivel a gyümölcsösökben gyakran alkalmazunk Cu (réz) tartalmú növényvédőszereket, Cu hiánnyal alig találkozunk. A hiányos B, Mn és Zn ellátottsá­got legjobban a talaj- és nö- vényanalizis alapján tudhatjuk meg. Erősebb hiány esetén már a hiánytünetekből is megfelelő következtetéseket vonhatunk le. Az almafák mikroelemhiányát rövid távon, gyorsan és hatáso­san csak levéltrágyázással szün­tethetjük meg. Permetezőszer­ként 0,1—0,2%-os bórsav, vagy borax oldatot, 2,5 kg/ha Solu- bort, 0,1%-os Mn-szulfátot, vagy 0,05—0,08% Zn-szulfátoldatot használunk. Célszerű a permet- szerhez 2,5 kg Karbamidot 500 literhez és nedvesítőszert alkal­mazni. Hosszú távon a B és Zn hiányt is, a Mn hiány kevésbé, meglehet szüntetni megfelelő ta­lajtrágyázással pl. B és Zn- szuperfoszfáttal. A legrégebben ismert mikro­elemhiány az almánál a vas­hiány, ami a környezeti ténye- zőkkel van összefüggésben,- és ezért az irodalomban ..mészklo- rózis” és ..rosszidő klorózis” né­ven volt ismeretes. A vashiány fellépésének egyik fő oka, a ma­gas kémhatású kötött talajokon a talaj elkarbonátosodása, ami a gyökérlégzést és ezzel a Fe felvételt, továbbszállítódást és hasznosítást gátolja.' A vashiányt biztosan felismer- hetjük a jellegzetes, más táp- anyaghiánnyal össze nem cserél­hető tünetről: a fiatal levelek aranysárga elszíneződése, élesen elváló zöld erekkel. A vashiány megszüntetése nagyon nehéz. A leghatásosabbnak látszó vaskelát permetezésekkel is csak a kezde­ti stádiumban lehet sikeresen vé- dekezni a vashiány ellen. Több permetezésre van szükség, első­sorban az új levelekre, 10—14 na­pos időközönként. Az ismert vashiányos területe­ken a következőket kell tenni: — a talajtömörödést, cserepese­dést és iszapolódást elkerülni, — biztosítani a gyökérnövekedést mély lazítással,. — feltétlenül el- kerülni a nehéz gépek alkalma­zását, — nitráttrágyákkal és kar- bamidda! csökkenteni a pH ér­téket. „Az olyan kertész, aki úgy trágyázza a talaját és növényeit, hogy nem ismeri a talaj kémha­tását és a rendelkezésre álló tápanyagtartalmat, hasonlít az olyan hajóshoz, aki a világtenge­reken iránytű nélkül hajózik!” Az NDK-ban 3—4 évenként vé­geznek talajvizsgálatot a gyümöl­csösökben a felső 60 cm-es talaj­rétegből. A mintáknak meghatá­rozzák a kémhatását a felvehető makro- és mikroelem tartal­mát. A talaj felvehető nitrogén tar­talma a biológiai kötődés, ásvá- nyosodás (mineralizáció), denit- rifikáció és kimosódás váltakozá­sa miatt erősen és gyorsan inga- . dozik, ezért az eddigi, több évre érvényes rutinszerű talajvizsgála­tokkal nem lehet a N mennyisé­get követni és figyelembe venni. A nitrogén műtrágya adagot az évenként végzett Nmin mód­szerrel megállapított talaj N ér­tékek alapján határozzák meg az NDK-ban. Ez a gyakorlat jól be­vált, mert így elkerülhető, hogy az alacsony N tartalomnál ho­zamkiesés legyen, illetve magas talaj N értékeknél csökkenjen a hozam és gyengüljön a minőség. A N túladagolás nemcsak a gyü­mölcsök hozamára és minőségé­re hat hátrányosan, és így min­den szempontból gazdaságtalan, hanem erősen szennyezi a vize­ket is. Magasabb N mennyiségnél ki­sebb részletekben kell a trágyá­zást végezni. Ebben az esetben általában tavasszal, a virágzás után, és a júniusi hullás után végezzük a trágyázást. Kisebb 50—70 kg ha N trágyázás esetén nem szükséges a trágyázást több részletben végezni. Általános gyakorlat az is az NDK-ban, hogy minden évben július végén augusztus elején levélmintákat vesznek a gyü­mölcsfákról és N, P, K, Mg, Ca, B, Fe, Mn és Zn-re megvizsgál­ják. A levélanalizisek alapján el­lenőrzik a trágyázási és agro­technikai intézkedéseket a gyü­mölcsfák tápanyag ellátására va­ló tekintettel és esetleg elvégzik a következő év trágyázásához szükséges korrekciót. A tárolásra szánt tételekből mintát vesznek, elsősorban a sztipikesedésre hajlamos fajták­ból és a gyümölcshúsban megha­tározzák az N, K, Mg, Ca, és B tartalmat. Dr. Margittay Miklós főmérnök Növényegészségügyi és Talajvé­delmi Állomás Lapszemle Kalkulált biztonság A Mikrovilág új 88,.15-ös szá­mának címlapján egy biztosító­tűn adathordozók lógnak. A címlap rajza arra utal, hogy a lap hosszabb összeállításban foglalkozik a hazai biztosítók szolgáltatásaival. A számítás- technikai eszközök biztosítása új üzletággá nőtte ki magát, ami­ben nincs semmi csodálatos, hi­szen a hazánkban működő szá­mítástechnikai eszközök értéke milliárdőkban mérhető. Az Álla- imi Biztosító és a Hungária Biz­tosító különböző ajánlatokkal fogadja ügyfeleit: erről szól az egyik írás. A biztosítók maguk is alkalmazzák a korszerű számí­tástechnikai berendezéseket. A lapban olvashatunk arról, mi­ként segíti az új technológia az ügyfelek gördülékeny kiszolgá­lását. A Maszekvilág Magyarorszá­gon című írás egy maszek szá­mítógép-kereskedő panaszait tárja az olvasók elé. Ma, amikor a kibontakozás egyik sarkalatos kérdése a vállalkozások esély- egyenlőségének elérése, igen ‘ ta­nulságos az, amit a maszek ke­reskedő elmesél hétköznapi megpróbáltatásairól. Egy éve adta hírül a Mikrovi­lág, hogy megjelent Magyaror­szágon az Enterprise 128 házi számítógép. Azóta több mint tíz­ezer gép talált gazdára. A pult másik oldaláról című interjúiban Pásztor Tamás, a Centrum Nagykereskedelmi Vállalat mun­katársa szól a gép értékesítésé­nek egyéves tapasztalatairól. A lapban ezúttal is található több program a házi számítógé­pek kedvelőinek. Az Égi Jelek melléklet közli a hazánkban fog­ható műholdas műsorokat és rövid írás megrajzolja a Super Channel műsorában fellépő Eric Clapton portréját. Dohányzás és mikro­elektronika A mai mikroelektronikai esz­közöket úgy kell gyártani, hogy még az 1 mikrométernél kisebb porszemek se szennyezzék. Ezért az Egyesült Államokban több kutató azt vizsgálta, hogy miként tehetnénk még tisztábbá a leve­gőt azokban a nagyon tisztán tartott helyiségekben, amelyek­ben a mikroelektronikai eszkö­zök készülnek. Megállapították, hogy a dohá­nyosok még több órával a leg­utolsó cigaretta elszívása után is negyvenszer annyi szennyező anyagot lehelnek ki — főképp nyálcseppekben és szájuk el­pusztult sejtjeinek csomóiként —. mint akik nem dohányoznak. Ezek a mikroszkopi­kus szennyezők a ku­tatók által kipróbált egyetlen maszkkal sem tarhatók távol a megmunkálandó tárgytól. A szennyeződésből eredő selejt tehát pusztán azáltal is csök­kenthető, hogy a kényes műve­leteket nem dohányzó munká­sokkal végeztetik el. E felismerések birtokában most azt vizsgálják, hogy mek­kora szennyezést okoz a dolgo­zók étele, a fogkrémje, vagy a munkahelyiségben hordott ru­haneműik mosásának a mód­ja. A kutatók szerint különö­sen veszedelmes a baktériumok szennyező hatása, mert sok ben­nük a mikroáramköröket al­kotó félvezetőkre nagyon ártal­mas nátrium és kálium. Látogatás a klinikán Hogy vannak Csernobil sérültjei? Francia újságírók látogatást tettek a 6-os számú moszkvai klinikán, ahol a csernobili bal­eset sérültjeit kezelték. Az új­ságírókat Zaharov főorvos és Guszkova doktornő osztályve­zető orvos tájékoztatta. — A kórházban 115 személy esett át két-háromhónapos gyógykezelésen. Égési sérülések esetében a kezelés időtartama elérte az egy évet — közölték az orvosok. Mintegy 400 személyt hívtunk be kivizsgálásra, egy-egy kivizsgálás általában 8 napig tartott. Kérdésre válaszolva a moszk­vai kórház orvosai elmondták, az atomerőműben történt tragédia halálos áldozatainak száma: har­minc. Elmondták, hogy két év­vel a baleset után egyetlen su­gárbeteget sem találtak a helyi lakosok között. Volt olyan eset, hogy életben maradt olyan vala­ki, aki nagy adag sugárzást ka­pott, 900 rád mennyiségüt( mint­egy 450 rád sugárdózis esetén súlyos, harmadfokú sugárbe­tegség alakul ki). Ez a beteg most szanatóriumban van. Csont­velő-átültetést hajtottak végre rajta, a szervezete azonban nem fogadta be az új velőt, hanem helyreállította a saját csőn vele­jét. Két és fél hónap elteltével megindult a beteg saját vérke­ringése. A kórházban összesen 13 csont­velő-átültetést végeztek olyan betegeken, akik 600 és 1200 rád közötti mennyiségű sugárzást szenvedtek el, és 6 olyan mű­tétet hajtottak végre, amikor embrionális májsejteket ültet­tek át. A francia újságírók beszéltek két olyan volt pácienssel, akik annak idején 450, illetve 370 rá- dos sugárfertőzéssel kerültek kórházba. Elmondták, hogy mostanra minden vonatkozás­ban visszatértek a normális élet­vitelükhöz. A Samarától a Tavrijá Újgenerációs szovjet személyautók Budapesti próbaúton a Tavrija A tizenkettedik ötéves terv­időszak (1986—1990) a szovjet gépkocsigyártásban nemcsak technológiai megújulást jelent, hanem termékváltást is. Ha né­mi késéssel is, de mostanra már valamennyi szovjet autó­gyár felkészült az elsőkerék- meghajtású új típusok gyártá­sára. Elsőként 1984 év végén a Vol­gái Autógyár kezdte meg első- 'kerék-meghajtású személyau­tók gyártását. A háromajtós, „hatchbaek” karosszériájú VAZ-2108. azaz a Lada Samara azonnal népszerűvé vált. Ez volt a bázismodell. amelynek újabb modifikációi csak a mo­tor teljesítményében térnek el: 55, 65, 75 lóerő (LE). A bázis­modell motorjának teljesítmé­nye 65 LE. az első megjelent modifikáció teljesítménye 75 LE. Elsökerék-meghajtású sze­mélygépkocsik gyártását kezdte meg a moszkvai Lenini Kom- szomol (AZLK) Autógyár is. A gyártáshoz szükséges vala­mennyi berendezés még nem áll rendelkezésre, ezért a terve­zett napi 600 gépkocsi helyett egyelőre csak negyvenet tud­nak előállítani. A ..Moszkvics—2141” — az Aleko — a kis- és középkate­gória közölt foglal helyet. Há­romszázötven kilóval könnyebb mint a Volga, ugyanakkor az utastere megközelítőleg azo­nos. Az új modellnél egyelőre kétféle motor, a ,,Moszkvics— 412”-t és a VÁZ—2106-os típust alkamazzák. Ezekkel a részben korszerűsített motorokkal (80 LE) az új kocsi maximális se­bessége óránként 155 kilométer. Különféle változatok — teher- és személyszállító taxi, mikro­busz, kisteherautó és négyke- rék-meghajtású terepjáró gyár­tása is szerepel a tervek kö­zött. A Kommunái- Autógyár a Za- porozsec új változatát, a Tav- rijának keresztelt hátsókerék- felfüggesztésű ZAZ—1102 típus gyártását kezdte meg. Akik ko­rábban is ismerték az ukrajnai gyár gépkocsiját, azok jól tud­ják. hogy zajos volt a léghűté­ses motor, és egyben az utas­tér fűtését is rontotta. A Tav­rija motorja vízhűtéses, térfo­gata 1200-ról 1000 köbcentimé­terre csökkentett, teljesítménye 40-ről 50 LE-re növekedett. Az ötszemélyes gépkocsi maximá­lis sebessége 140 kilométer óránként. Ügy tervezik, hogy ezt a típust Bulgáriával és Ma­gyarországgal közösen gyárt­ják. A Kámai Autógyárban (Ka­mAZ) elkészült a különlegesen kiskategóriájú személygépko­csik első sorozata. A VÁZ—1111 jelzésű autó maximális sebes­sége óránként 120 kilométer. Mivel ezt a miniautót három autógyár állítja elő. mindhá­rom gyárban más-más elneve­zést kapott: a volgai gyárban „VÁZ—1111”, a KamAZ-nál Káma és a szerpuhovoi gyár­ban Oka. Ez utóbbi helyen rok­kantak számára is gyártanak majd autókat, ezért ezeknél a kocsiknál bizonyos műszaki változtatásokat is elvégeznek. A négyszemélyes Oka. a VÁZ —2108 félbevágott motorjával — azaz négy henger helyett két hengerrel — 30 lóerős. Az új személyautók a koráb­binál gazdaságosabban üzemel­tethetők. Száz kilométerre szá­mítva a fogyasztás a követke­ző: Oka —4 liter; Tavrija — 6; VÁZ—2108 (Samara) és Moszk­vics—2141 a sebességtől függően 6—8 liter benzin. Az üzemanyag-felhasználás visszafogása minden ország számára gondot jelent. A brüsszeli autószalon szovjet ki­állítását megtekintők szerint péládul a Samarához egy kis dízelmotor nagy sikerrel ke­csegtetne. Nos, ezt a javasla­tot a gyár gyakorlatilag már teljesítette is, hiszen megszüle­tett a VÁZ—341-es dízelválto­zat. A felső égéskamrát és az elosztótengelyt fogazott meg­hajtószíj működteti, ami csök­kenti a zajszintet. A motor 1451 köbcentiméteres, teljesítménye 54 LE. Az ilyen motorral fel­szerelt gépkocsik 15—30 száza­lékkal gazdaságosabbak, mint a hasonló térfogatú porlasztós motorral működők. Dmitrij Szaszorov Llegáns karosszériát kapott az új Moszkvics-Aleko A ma még háromnevű kiskocsi, a VÁZ—11U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents