Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-17 / 196. szám

1988. augusztus 17. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Érdekek Ügyes-bajos ügyeink in­tézése közben néha úgy érezzük, szélmalomharcot vívunk a hivatalokkal. Igazságunk időnként eltű­nik a bürokrácia labirin­tusában, és ha nincs elég hitünk és erőnk, végül le­mondunk róla. Alkalman­ként így nyer csatát a hi­vatalnoki közönyösség, szakmai hozzá nem értés, a nem tiszta szándék. Sz. Zoltán vásárosnaményi munkásember egyes-egye- dül vette fel a harcot sok­sok emberrel, érdekkel és akarattal. Igazsága nem vélt volt, hanem valódi, de ezért keményen meg kel­lett küzdenie. Történetéről bizonyára sok ember elmondhatja, ismerem, én is átéltem! A férfi öt évvel ezelőtt ví- kendtelket igényelt a ger- gelyiugornyai Tisza-par- ton. Gondokkal terhes na­pok következtek, szaladgá­lás, kilincselés a hivata­loknál, mígnem telkét a Tisza és a Szamos talál­kozásánál kijelölték. Ol­vasónk úgy gondolta, a természet e gyönyörűsé­gében végre megpihenhet a családdal együtt. Hosz- szú évekig rakták élére a forintokat, hogy időnként kimenekülhessenek kis la­kótelepi lakásuk börtöné­ből a szabadba. A nyara­lót rokoni segítséggel, jó­formán önmaguk építették fel. A tanácson azt mond­ták nekik, elébük már senki sem építkezik, de az utat biztosítaniuk kell azoknak, akiknek az ö há­zuk mögött van a víkend- telkük. Tavalyig a Tisza minden szépségét élvez­ték, aztán arra lettek fi­gyelmesek, hogy irtják mellettük az erdőt. Az ÉRDÉRT Vásárosnaményi Forgácslapgyárának a vál­lalati üdülőjét alapozták a tőszomszédságukban, épp az úton. Ezzel abban aka­dályozták a többi telektu­lajdonost, hogy az építő­anyagokat szállítsák. Ol­vasónk családjának bosz- szúsága azonban nem ért véget. Közvetlenül a házi­kójuk előtt egy hölgy nyaralóját kezdték el épí­teni. A családfő tollat ra­gadt, megírta a vásáros­naményi tanács műszaki osztályának azt, hogy olyasmik történnek a fo­lyóparton, amik nem le­hetnek teljesen törvénye­sek. "Levelére „elfelejtet­tek” választ adni. Ezután kérte lapunk segítségét. Panaszáról tájékoztattuk a megyei tanács építési és vízügyi osztályát. Az ál­lásfoglalásuk szerint az ÉRDÉRT gyára engedély nélkül kezdte építeni az üdülőt. A másik nyaraló is a részletes rendezési tervtől eltérően épül. Mindezért a vásárosnamé­nyi tanácsot terheli a fe­lelősség. A jogszabályelle­nes építkezéseket le kell állítani — erre felhívták a tanács elnökének a figyel­mét. Szükség volt ennyi baj­ra és bosszúságra? Nyil­ván nem: gondosabban, lelkiismeretesebben kell vizsgálni az érdekeket, hogy azok — ha lehet— ne ütközzenek. Tóth M. Ildikó ÉJSZAKAI MENEDÉKHELY Nyíregyházán, az Arany János utca 21. számú bérház előtti buszmegállóban a padokat sötétedéskor, este és késő éjszaka általában részegek foglalják el. Ezek az emberek az Arany Szar­vasból támolyognak ki, hol egyedül, hol társaságban kiabálnak, nótáznak, de itt. a padok mellett végzik el szükségleteiket is. így a környék csupa kosz és szemét, nem szólva arról, hogy nya­ranként amolyan éjszakai menedékhellyé válik, ahol a része­gek kialudjék a mámorukat. Kérjük, legalább a bérházunktól távolabb helyezzék cl a padokat, mert egyre nehezebben viseljük a ricsajt, a csúf látványt, a gyakori verekedést. Harminckét család Nyíregyháza, Arany János utca (A kerti padok rögzítés nélkül vannak elhelyezve az Arany János utcán, az autóbuszöböl melletti járdára. Pontos helyüket a buszmegálló határozza meg — értesítette lapunkat a városi tanács műszaki osztályának felelőse. A padok távolabbra való helyezését kifogásolnák a buszra várakozók, ezért orvoslásul csak annyit tudnak tenni, hogy a fal tövéből a járda külső szélére teszik a buszmegálló végeiben lévő két padot.) EHETETLEN Egészségügyi politikánk fontos része a korszerű táp­lálkozás. A rostban gazdag rozskenyér jö hatású az emésztésre, ezért szíveseb­ben vásárolom a fehér ke­nyérnél. Másik előnye, hogy jóval továbB" tartható, nem szárad el olyan hamar. Régi gazdasszony lévén még em­lékszem az igen jóízű házi rozskenyerekre, vagy a fele- fele ún. kétszeres cipókra. Még egy hét múltán is ehető és ízletes volt. Sajnos, a mostanában vásárolt rozsci­pók minősége kritikán aluli. Keletien, ezáltal a belseje sűrű, ami a külső térfogatán is meglátszik. De még ezen kívül ragacsos, és frissen megvágva is savanyú, belse­je töredékes, hasadozott. A Ságvári-ikertvárosban, az ABC-ben augusztus 11-én három darab rozscipót vásá­roltam, mindegyik ehetetlen volt. Miért ilyen rossz a rozscipók minősége? Fülöp Jánosné Nyíregyháza, Rövid u. 25. EGYOLDALÜ ÜZLET A múlt héten olvastam itt a Fórumban, hogy van, ahol a csomagolásra használt pa- pírzsacskót is megfizettetik a vásárlóval. Az én tapasz­talatom ettől sokkal rosszabb. A kislányom sajnos lisztérzé­keny, s nem elég baj, hogy Nyíregyházán a liszten kívül semmit sem lehet kapni ne­ki. A kenyérport például Székesfehérvárról, postán utánvéttel kapjuk. Nemrég a 20 forint 90 filléres kenyér­port beletették egy díszdo­bozba, és ettől 36 forint, 80 fillér lett az ára. Plusz tizen­hat forint, amiért dobozban yan. Mivel hetente átalában kétszer sütök kenyeret, har­minckét forintot kidobok a szemétbe. Mi értelme van ennek? Laczják Lászlóné Nyíregyháza, Pipacs u. 89. MIÉRT LETT ZSÁKUTCA? Már több fórumon meg­kérdeztem, hogy miért nyil­vánították zsákutcának Nyír­egyházán a Gádor Béla és a Lengyel utca északi végét? Közlekedéssel foglalkozó szakember lévén, nem lá­tom, mi indokolta ezt á dön­tést. Éppen ellenkezőleg, meg kellene nyitni ezeket, mert a Korányi Frigyes utca — fő­leg az ott megszaporodott építkezések miatt — már nem bírja a forgalmat. A két utca megnyitása valameny- nyire tehermentesítené, de ettől elzárkóznak az illetéke­sek. Döntésük — úgy hallot­tuk — végleges, szerintünk viszont elhibázott. T. B. és a Korányi Frigyes utca lakói, Nyíregyháza A VEVŐ ELÉGEDETLEN Állandó vevője vagyok a nyíregyházi, Család ABC- nek, de mindig elgondolko­dom a tapasztalataimon: már több alkalommal szerettem volna ötven deka dagadót venni, csakhogy az volt a válasz, vigyem az egész da­gadót, mert. nem lehet elvág­ni. Ugyanezt mondták sok ismerősömnek, szomszédnak és környékbelinek, ha daga­dót kértek. Miért vegyünk egy vagy két kiló húst, ha sokkal kevesebbre van szük­ségünk? A pénztárcánk sem feneketlen! A másik rossz tapasztalatom, hogy nem megfelelő a tisztaság- Az édesanyám a napokban Tu­rista szalámit vett, s más­nap, amikor kibontotta, a szalámi csupa piszok volt a papírtól. F. J.-né Nyíregyháza, örökösföldi lakótelep NINCS MENETREND Kabalásra mentem au­gusztus tizenegyedikén a gyermekeimmel. Nagyon jól éreztük magunkat az egyre népesebb és híresebb helyen, de napunkat elrontotta az,' hogy másfél órát vártunk a buszra, ami viszavitt min­ket a városba. A közelben három buszmegálló is van, de egyetlenegyben sem volt tájékoztató a buszjáratról. Nem tudtunk mást csinálni, kénytelenek voltunk a sze­rencsére bízni magunkat, mert menetrendet nem vit­tünk magunkkal. Ügy gon­dolom, valahogyan meg kel­lene oldani az utasok tájé­koztatását, tudatni kellene, mikor megy Kabalás irá­nyából járat a város felé, hogy az ember ne legyen kénytelen felelegesen vára­kozni. Legalább a három buszmegálló egyikében füg­gesszék ki a menetrendet. Hámori Józsefné Borbánya Horváth László, Nyíregy­háza: Az orosi út északi ol­dalán azokon a helyeken ol­dották fel az építési tilal­mat, ahol jogilag építésre al­kalmas, a végleges rendezési terv szerint alakítható telek van. További előírás, hogy az építéshez a szükséges mű­szaki feltételek is meg legye­nek. A Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága 1987. őszi ülésén külterületi lakott helyként jelölte ki ezt a te­rületet. A Nyíregyházi Váro­si Tanács Műszaki Osztályá­tól megérdeklődheti, hogy az ön telkére vonatkozik-e még az építési tilalom, vagy meg­adják az engedélyt. Névtelen levélírónknak, Sóstóhegy: Az Aranykalász sori gázvezeték építéséhez senki sem köteles társulni, ha nem akar. Sem önt, sem a környéken lakó idős, kis­nyugdíjas embereket senki sem kényszerítheti erre. Ugyanez vonatkozik minden Szerkesztői üzenetek más társulásra is, amely gáz­vezeték építésére szervező­dik. Z. K., Kisvárda: A terme­lőszövetkezeti tagságból való kizárás azonos a fegyelmi el­bocsátással. A kizárásra csak alapos ok miatt kerül­het sor, ezek közé tartozik az, hogy megtagadja a mun­kát. Tóth Mihály, Nagykálló: Az 1987-es ötven százalékos MÁV utazási kedvezményt 1988. március 31-ig lehetett felhasználni. Félreértésen alapul, hogy ennek a ked­vezménynek az érvényességi idejét 1988. december 31-ig meghosszabbították. Ilyen hosszabbítás a MÁV-nak nincs szándékában, az utazá­si kedvezmény ezen túl is mindig a következő év már­cius végéig lesz érvényes. Varga Andrásné, Tornyos­pálca: Köszönőlevelét to­vábbítottuk az Országos Sör­ipari Vállalat kisvárdai ki- rendeltségének, mivel a di­cséret őket illeti meg. Az illetékes válaszol VÁLTOZOTT az Ar K. József hermánszegi ol­vasónk kistermelő társai ne­vében panaszolta, hogy a Jánkmajtis és Vidéke Áfész III. sz. felvásárlótelepén le­adott meggyért kevesebbet fizetett az átvevő, mint amit ígért. Eladás előtt ugyanis úgy tájékoztatták a kister­melőket, hogy 22 forintot adnak egy kilóért, de elszá­moláskor kiderült, hogy csak 21 forintos kilogrammonkén­ti árat fizették. Ha ezt tud­ja, elviszi máshová, ahol többet adnak a meggyért. Kovács Alfréd a szövetke­zet elnöke megvizsgálta a bejelentést. Közölte, hogy a Pándi- és Fürtösmeggyek felvásárlását július 4-én kezdték meg. Ekkor — a ki­adott és érvényes árhatáro­zat alapján — szárával 22 forintot, szár nélkül 21 forin­tot fizettek a meggy kilo­grammjáért. Az ár július 9- én a száras meggy esetében 19 Ft-ra változott, és szárat- lan meggyet már nem lehe­tett átvenni. Olvasónknak a telep július 14-én a koráb­ban érvényes áron számolta el a meggyet, holott a 9-én leadott mennyiségért már olcsóbban kellett volna tőle átvenniük. A szövetkezet a kisterme­lők által felvásárlásra kínált árut helyben veszi át, ezzel is kisebb a termelő szállítási" költsége. Miután a meggy ára nem államilag megha­tározott, a különféle átvevők különféle árakat fizethetnek a gyümölcsért, ezért másutt kevesebbet, vagy többet fi­zethetnek ugyanazért a ter­mékért. LESZ ÓVODA KEREKHALMON A nyírgyulaji szülők nevé­ben névtelen levelet írt la­punkhoz egy édesanya. Tu­datta, az a hír járja, hogy a Nyírgyulajban lévő két óvo­da közül az egyiket azért zárták be, mert nincsenek elegen a 'dolgozók. Minden előzetes bejelentés nélkül az egyik napról a másikra be­csukták az óvoda kapuit, vi­gyék a szülők a gyermekei­ket a jóval messzebb lévő másik óvodába. Levélírónk érdeklődött a KÖJÁL-nál, hátha ők rendelték el az óvoda bezárását, de nemle­ges választ kapott. Sorainak elbírálására fel­kértük a megyei tanács mű­velődési osztályát. Pataki József osztályvezető arról értesítette lapunkat, hogy a helyi tanácsnak nincs szán­dékában megszüntetni a Nyírgyulajhoz tartozó Ke- rekhalom-tanyán lévő óvo­dát. Sőt, a községi tanács a korábbi években újította föl jelentős anyagi ráfordítással az óvodát. Azóta is folyama­tosan — lehetőségeiktől füg­gően — korszerűsítik, hogy a lehető legjobb körülmé­nyeket teremtsék meg az itt elhelyezett csoportnak. Az 1988 89-es tanévben ti­zenhat óvodáskorú gyermek­nek ad helyet a kerekhalmi óvoda. A következő tanév­ben tizenöten lesznek, s ez a létszám mindenféleképpen indokolja az óvoda további működését. Egyébként ren­delet írja elő, hogy az óvoda megszüntetése előtt a helyi tanácsnak meg kell kérni a megyei tanács szakosztályá­nak a hozzájárulását. Mennyi a szülési segély? Jogellenes kilépés“ D. Lőrinczné mátészalkai lakos négy éve termelőszö­vetkezeti tag. Két gyermeke van, az idősebb már meg­kezdte az általános iskolát, a fiatalabb pedig most szüle­tett. Olvasónk az után érdeklődik, jár-e neki a szülési segély, vagy nem, mert a termelőszövetkezet' elutasította a kérelmet azzal a magyarázattal, hogy csak az első gyer­mek után jár a szülési segély. Levélírónk viszont azzal érvel, hogy minden évben teljesítette az előírt munka- mennyiséget, tehát ezzel jogosulttá vált második gyermeke után a szülési segélyre. Szülés címén azt a termelőszövetkezeti tagot lehet szü­lési segélyben részesíteni, aki a szülést megelőző egyévi időszakban a részére megállapított munkát — de legalább ezer munkaórát! — teljesítette. A szülési segély a huszon­négy heti szülési szabadság tartama alatt jár. A szülési szabadságból négy hetet a szülést megelőzően kell kiadni. A szülési segély egy munkanapra járó összege a szü­lést közvetlenül megelőző naptári évben elért átlagré­szesedés hetvenöt százalékánál kevesebb, és száz százalé­kánál több nem lehet. Ez az alapszabály rendelkezésé­től függ pontosan. Amennyiben levélírónk a leírt feltételek szerint jogo­sult a szülési segélyre, forduljon a termelőszövetkezeti döntőbizottsághoz jogorvoslatért. Szűcs Béla olvasónk egy állami gazdaság dolgozója volt több mint húsz éven át. Ebben az évben, februárban hosszabb időn keresztül nem jelent meg a munkahelyén, mert — leírása szerint — az egyik vezető kertjében met­szette a gyümölcsfákat. Erre a munkára a vezető kérte fel, és azt mondta, hogy ő majd mindent elintez, semmi baj sem lesz. Olvasónk jóhiszeműen dolgozott, csakhogy amikor befejezte a metszést, és munkára jelentkezett a gazdaságban, kapott egy felszólítást, hogy igazolja a hi­ányzó napokat. Igazolni természetesen nem tudta, emiatt úgy döntött a vezetés, hogy „kilépett” bejegyzéssel kiad­ják a munkakönyvét. Ezt követően kezdeményezték a le- százalékolását, azonban az orvosi vélemény szerint ere­deti munkakörének ellátására képes. Arra kér választ, mi­lyen lehetőségei vannak, mit tehet, hogy ne maradjon munka nélkül? Ha a dolgozó a munkahelyén egymást követő három munkanapon át igazolatlanul. nem jelenik meg, munka- viszonyát a munkáltató „jogellenes kilépés” címén meg­szüntetheti. A mulasztás utólagos igazolása esetén — a dolgozó kérelmére —, a munkaviszonyt helyre kell állí­tani. Miután levélírónk a mulasztását utólag sem tudta igazolni, a munkáltató a jogszabály szerint járt el ak­kor, amikor a munkaviszonyát megszüntette. Azt tanácsoljuk, hogy — a helyi tanács, vagy a mun­kaerőszolgálati iroda segítségével — keressen a lakóhe­lyéhez közel olyan munkát, amely az egészségi állapotá­nak megfelel. M. Gézáné a milotai termelőszövetkezet tagjaként dol­gozott. 1979-ben még teljesítette az előírt munkaórákat, azonban 1980-tól orvosi kezelés alatt állt, és orvosi iga­zolás alapján a közös munkában nem tudott részt ven­ni- Rokkantsági nyugdíját tavaly ősszel állapították meg. Kérdi: mindezekre való tekintettel jár-e a részére háztáji juttatás? A háztáji juttatás elsődlegesen a tag munkateljesítésé­hez igazodik, azonban az idős, rokkant, tartósan munka- képtelen tagokat a juttatás a munkavégzéstől függetlenül is megilleti. A termelőszövetkezet tagját a háztáji gazdálkodásra való jogosultság akkor is megilleti, ha a részére meg­állapított munkát amiatt nem teljesítette, mert megvál­tozott a munkaképessége és nem rehabilitálható; to­vábbá, az orvos igazolása szerint keresőképtelen, feltéve, hogy a háztáji juttatásra a korábbi munkateljesítménye alapján már jogosultságot szerzett. Dr. Kondora Zsuzsanna MSBr • • • • • »»!•>!•»» ■iirnwiii ___ V. •».v.v.v.v.v v.v.v.v.v.*. Mi .v n| *v.v*v.\v.v • • a • • ••••*••• . ^BKS MffBBSr >. , ^BBH bBBh ^^^B H H g bb g WM

Next

/
Thumbnails
Contents