Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-17 / 196. szám

Szatmári irodalmi napok Mintegy százötven pedagó­gus részvételével, a megyei pedagógiai intézet és a Fe­hérgyarmati Városi Tanács ■ rendezésében irodalmi napok kezdődnek ma Szatmárban. Az ország más vidékeiről már tegnap megérkeztek a résztvevők, akik még azon a napon megyénkről • készült filmeket tekinthettek meg. Az eseménysorozat ünnepé­lyes megnyitóját ma délelőtt tartják a városi pártbizott­ság székházában. Ezt követő­en előadások hangzanak el a szatmári táj irodalmáról, Kölcsey Ferencről. A három­napos rendezvény program­jában több kirándulás is sze­repel. Augusztus 20-án Szat- márcsekén részt vesznek a pedagógusok a Kölcsey halá­lának 150. évfordulója alkal­mából rendezett megemléke­zésen, s ezzel véget érnek a szatmári irodalmi napok. XLiV. évfolyam, 196. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. augusztus 17., szerda Lakások, iskolák, óvoda Hogyan gazdálkodott Nyíregyháza? A MÁV záhonyi üzemigazgatósága — mint már meg­írtuk — feloldotta az áruszállítási korlátozást, amit azért rendeltek el, mert már több, mint 5000 exportter­mékkel megrakott vagon várakozott a szovjet fél fo­gadására. A MÁV és a Szovjet Vasút ungvári vasúti aligazgatósága intézkedésének eredményeként a záho­nyi lemaradás lassan megszűnik. Képünkön folyik a vámolás Záhonyban. (MTI fotó — Oláh Tibor) Ülés! tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Hol tart Nyíregyháza anyagilag? Mire jutott pénze a megyeszékhelynek az idei első félévben és mire nem? Rekordtermés kalászosokból Szárazság országszerte Szatmári, Bereget kevésbé sújtja Augusztus derekán tovább tart a szárazság; a mezőgaz­dasági nagyüzemek legújabb határszemléi szerint az or­szágban a növényállomány alaposan megsínyli a tartós kánikulát és a meleg, szárí­tó hatású széljárást. Nemcsak a kapásnövények, hanem az öntözés nélkül termesztett kertészeti növények is ki­sebb terméssel kecsegtetnek, mint amivel a 4—6 héttel ez­előtti agronómusi vizsgálatok biztattak. A napról napra romló kilátások közepette mégis mutatkozik egy ked­vező eredmény: úgy tűnik, hogy — a teljesen még le nem zárt adatgyűjtések sze­rint — az idén rekord meny- nyiségű kalászos gabona ter­mett. Ez némileg ellensúlyoz­za, hogy a kukorica termés- kilátásai csökkenőben van­nak, mert ez a gabona, figye­lembe véve a jelenlegi nö­vényállományt, valószínűleg már nem lesz képes a terve­zett hozam elérésére. A MÉM-ben arra számíta­nak, hogy a kukorica — amely az emlékezetes 1983. évi aszályos időjárás idején (Folytatás a 4. oldalon) Frissíteni! A z élet kíméletlen kényszere* újra felve­ti megyénkben nz ér­telmiség helyzetének vizs­gálatát. A jövő évre elké­szülő tanulmány azt firtat­ja, mennyire képes megtar­tani Szabolcs-Szatmár az itt lévő szellemi erőt. Nem érzem a témát meggyőző­nek, még akkor sem, ha a párttestületek tűzték napi­rendre. Ennek fő pka: a megtartásra szűkíteni a vizsgálódást kevés. Elemez­ni kell itt elsősorban azt, milyen az értelmiség érté­ke, s mi minden kellene ahhoz, hogy új, friss agya­kat csábítsunk ide, illetve hogyan lehetne elérni, hogy akik ma különböző helye­ken tanulnak, a diplomával haza is térjenek. A gondolatmenetemet az­zal szeretném alátámaszta­ni: nem biztos, hogy min­den értelmiségit, aki ma | itt dolgozik, meg is kell | tartani. Tudjuk, hogy igen | sok olyan úgynevezett'szel­I lemi ember is él köztünk, akinek legfeljebb papíron I lévő képzettsége biztosítja | az értelmiségi címet, de se j az értelmiségiét példamu- j tató gyakorlatával, se szel- ! lemi erőkifejtésükkel nem s igazolták e - megjelölést. Kár lenne csupán a szám­szerűség őrzése érdekében a mindenképpen megtartás mellett voksolni. Sokkal in­kább lényeges az, hogy va­lódi minőség gyűljék össze a szabolcs-szatmári váro­sokban, községekben, akik ü igazi hatást tudnak gyako- | rolni mind a gazdasági I életre, mind a társadalmi I haladásra. így nem kell félni attól, hogy az e téren is kibontakozó verseny ide­jén lesznek, akik elmennek. A másik érv: a fiatalítás. Az lenne talán a legjobban járható út, ha a politikai vezetés arra ösztökélne, hogy tsz, vállalat, intéz­mény vezetője járja az or­szág egyetemeit, főiskoláit, s időben, nem alibi ösztön­díjakkal, hanem ösztönző ki­látások felvillantásával ke­resse a nyugtalan, kibonta­kozni akaró tehetségeket. Ennél nagyobb vonzerőt aligha kínálhat bárki, hi­szen a mai egytemista, fő­iskolás számára az önálló cselekvés, a bátor kezde­ményezés lehetősége, a kí­sérletezés talán még az anyagiakat is meghaladó vonzerő. Ez bizonyára konfliktusokat is tartogat, sok konzervatív látja majd veszélyben státusát, ami ; szerencsére igaz is lesz. Űjakra van tehát szükség, a helyi langyosvíz kényel­meseit kár lenne pátyolgat- ni. T alán ott van az igaz­ság: tartsuk meg minden erővel a megújulókat, a frisseket. Cseréljük fel bátran azokat, akik akár a katedránál, akár az üzemben, tanácson, tsz- ben a halogató harc csúfos taktikáját követik, saját védelmük érdekében. Átfo­gó, valódi vizsgálódásra te­hát szükség van. De értel­mét akkor látom, ha az át­fogó, perspektivikus, és lényegesen messzebb mu­tat a mai állapot megőrzé­sénél. B. L. A lakossági adók behajtása, illetve a befizetések az ere­deti elgondolások szerint történtek-e? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre voltak kíváncsiak a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjai az au­gusztus 16-i ülésen. Eredetileg 2 milliárd 102 millió forint bevétellel szá­molt a tanács ebben az év­ben. Időarányosan túlteljesí­tették az elgondolást, mivel 1 milliárd 176 millió forint érkezett a Kossuth téri cím­re. Az állami támogatásból összesen 380 millió forintra számítanak 1988-ban, eddig már a pénz háromnegyed ré­sze, 299 millió forint a nyír­egyházi tanács rendelkezésé­re áll. A működési bevéte­lekből 55 millió folyt be, ez időarányos (51,6 százalékos) teljesítés. A lakossági adók (út- és közműfejlesztési hoz­zájárulás, tehó, szabálysérté­si bírság és együttesen kezelt adó) majdnem száz száza­lékig beérkezett már az első fél évben. A magánszemé­lyek jövedelemadójából 736 millió forintra számít az idén a tanács, a fél év mér­lege 345 millió forintra rúg. A kiadásokat 2 milliárd 102 millió forinttal tervezte a nyíregyházi tanács. Ebből a pénzből eddig valamivel több mint az összeg felét, 1 milliárd 149 millió forintot költöttek el. Az intézmények zavartalan üzemeltetéséhez 523 millió forintra volt szük­ség, ebből csak a bérekre 189 millió ment el. Fejlesztésre eddig 366 millió forint jutott Nyíregyházán, ez mindössze az egész évre tervezett 896 millió forintnak a 40 száza­léka. A fejlesztésre eddig fordított 366 millió forintból 198 millió forintot költött el a megyeszékhely tanácsa új beruházásokra. A fejleszté­sek befejezésénél — mint arra a korábbi esztendőkben számtalan példa volt — a második fél év lesz az erő­sebb, mivel az iskolák, laká­sok, kereskedelmi létesítmé­nyek átadása őszig, télig el­húzódik. Lakásokat adnak át az Örökösföldön, kiviteli terv készül a Dohány és a Kos­suth utca térségében épülő 12 lakásos házra, befejezés­hez közeledik Örökösföldön a 200 személyes óvoda, a tanévkezdetkor megnyitja kapuit a Körte utcai általá­nos iskola, bővítik a Vécsey közi iskolát. Jelentős értéket, 72 millió forintot tett ki a vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények dolgozói által végzett társadalmi munka az első fél évben. E hét végén tartják megyénkben agrárifjúsági fesztivál másfél ezer résztvevővel „Milyen mezőgazdaságot építsünk? — ferdíteném cél­zatosan a hét végén megren­dezendő 2. Agrárifjúsági Fesztivál alkalmából a KISZ egyik napjainkban folyó vi­tájának témáját. Hogy „mi­Együttműködési megállapodás Egyetem és a megye egymáséit Kedden délután ünnepélye­sen aláírták azt az együtt­működési megállapodást, amelyet a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem kötött az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságával és- a megyei tanáccsal. Az egyetem részéről Csáki Csa­ba rektor, a Központi Bizott­ság tagja, akadémiai levele­ző tag, a megyei tanács ré­széről Bánóczi Gyula elnök látta el kézjegyével az ok­mányt. A pártvezetők egy egyetemi látogatás keretében erősítik meg a szerződést. Az együttműködés célja, hogy elősegítsék a színvona­las szakemberképzés javítá­sát, szélesítsék a tudományos kutatómunka területeit, ezál­tal gyorsabb és hatékonyabb legyen a megyében a társa­dalmi, gazdasági fejlődés. Az egyetem által vállalt feladatok között szerepel, hogy a közgazdasági témák gyakorlati megvalósításában az egyes tanszékek, intéze­tek részt vesznek. Így a me­gye hosszú távú társadalmi­gazdasági koncepcióit elem­zik, részt vesznek a gazdasá­gi elmaradottság felszámolá­sa hosszabb távú programjá­nak kidolgozásában, az egyes tervkoncepciók és variánsok véleményezésében, valamint megismertetik a megye gaz­dálkodó szervezeteivel a kor­szerű közgazdasági, számítás- technikai és előrejelzési módszereket. Számíthat a megye a főbb gazdaságpoliti­kai döntések kidolgozásában a szakvéleményre, valamint továbbképző tanfolyamok megrendezésében való rész­vételre. Az egyetem a konk­rét vállalati igények alapján elősegíti a vállalati belső mechanizmus korszerűsítését, a gyárrészlegek önállóságá­nak növelésére és hatékony irányítására alkalmas mód­szerek kidolgozását. A megyei feladatok között szerepel, hogy a középiskolás diákok között felkeltsék az érdeklődést a közgazdasági pálya iránt, ennek érdekében társadalmi ösztöndíjakat ala­pítanak. A hallgatók kötelező gyakorlati idejének eltöltésé­hez biztosítják a megfelelő tanácsi, üzemi bázist. Azok­nak, akik a megyében kí­vánnak folytatni tartós kuta­tómunkát, elhelyezkedési le­hetőséget biztosítanak. Tá­mogatja a megye a Fiatal közgazdászok klubját, közre­működik programjának ki­alakításában. Az országban a közgazda­ságtudományi egyetem csak három megyével kötött ilyen megállapodást, ahol kiemel­ten szükségesnek látta a köl­csönös előnyök érvényesíté­sét. Az együttműködés gya­korlati megvalósításába be­vonják a Közgazdasági Tár­saság és a Szervezési és Ve­zetéstudományi Társaság me­gyei szervezeteit, a KISZ-t, az SZMT-t és a Széchenyi István Közgazdasági Szakkö­zépiskolát. A nyíregyházi Körte utcán a SZÁÉV felépítette megyénk egyik legnagyobb, egyik legszebb általános iskoláját. A 16 tantermes iskola műszaki átadására most került sor, így remény van arra, hogy szeptemberben megkezdődhet a tanítás. (Császár Csaba felvétele) lyen szocializmust", az na­gyon sok tekintetben azon múlik: az e szektorban dol- gózók miként végzik mun­kájukat. A rendezvény nagy­szerű alkalom lesz a pártér­tekezlet határozatainak mé­lyebb megismeréséhez, meg­vitatásához. A több mint másfél ezer fiatal a mező- gazdaságban dolgozó „legé­nyek (és leányok) eleje”. So­raikban a politikára legérzé­kenyebb emberek lesznek, mintegy reprezentálva az or­szágnak ezen a területen dol­gozó ifjabb korosztályát. A megyékben, városokban kibontakozó agrárfalusi ta7 lálkozók kedvező tapasztala­tai alapján hirdették meg im­már másodszor ezt a sereg­szemlét^ országos randevút. Augusztus húszadikán, nem­zeti ünnepünkön, a magyar államiság, az új kenyér és a munkás—paraszt szövetség hármas gondolatköréből az államalapító király törekvé­seinek szellemiségét kívánják megjeleníteni a szervezők a haladás, az európaiság, és a mindenkori történelmi hely­zet által diktált élvonalhoz való felzárkózás jegyében. Szükség van a nézetek tiszr tulására, és erre kitűnő al­kalom a nyíregyházi 2. Ag­rárifjúsági Fesztivál. A részt vevő ágazati és politikai ve­zetők, valamint a vitázni akarni és tudó fiatalok — másfél ezer fiatal — eszme­cseréje nagyon sok tekintet­ben viheti ennek ügyét elő­re. A politikai fórumok és a szekcióülések témáiból nagy­jából egészében ki is rajzoló­dik, mi tekinthető és tekin­tendő ma az agrárifjúság kö­rében megvitatandónak. Ag­rárpolitikánk 30 évének eredményei, a leendő társa­sági törvény hatása az élel­miszer-gazdaságban és a kis­településeken, a bérpolitika és a bérreform az ágazatban, az agrárértelmiség helye és szerepe, a belső vállalkozá­sok, a kistermelés helyzete és jövője, ennek hatása a kiste­lepüléseken élő családok élet­viszonyaira ... Csak néhány kiragadott, de azt hiszem egyenként is nagy figyelmet keltő téma. Szabolcs-Szatmár büszke lehet és büszke is, hogy en­nek a rangos eseménysoro­zatnak a gazdája ebben az évben. Az itteni KlSZ-veze- tők, akikre a házigazda fele­lősségteljes és nagyon fárad­ságos feladata hárul, a „ko­moly” programok mellett nem mondtak le arról, hogy közösségi mozgalmi élmé­nyekkel is gazdagodjanak az ide érkezők, és igazi fesztivál­hangulat legyen. Az ünnep fényét emelni pedig további alkalom, hogy együtt hajta­nak majd fejet a 2. Agrárif- iúsági Fesztivál résztvevői Kölcsey síremlékénél, a Him­nusz költője halálának 150. évfordulóján. (ésik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents