Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-12 / 165. szám

1988. július 12 Kelet-Magyarország 7 Uborka exportra KAI AZ AMI KISTERMELÉS'? !¥!» | ^r^JVi» v\I«mP ■ •—■»* mii m Változások a személyi iMdemaioá A Minisztertanács módosította az 1987. évi VI. törvény végrehaj­tási rendeletének egyes szabá­lyait. A módosításból szeretném kiemelni a mezőgazdasági kis­termeléssel kapcsolatos részt, ami az alapvető adózási szabá­lyok érintetlenül hagyásával a kisárutermelői fogalmat, az adó­alanykört tette egyértelművé. A fogalommeghatározás és adó­alanykor megállapítása az egyet­len jelenleg rendelkezésre álló, egyértelmű dokumentumra a KSH Statisztikai Nomenklatura rendszerre a mezőgazdasági és erdészeti termékek jegyzékére (METJ) és az ipari termékek jegyzékére (ITJ) épül. A mező- gazdasági kisárutermelést érintő — módosításról szóló rendelet, valamint az idevonatkozó ter­mékek jegyzéke megtalálható a Magyar Közlöny 23. számában, valamint az Adó című újság jú­nius 15-i különszámában. Mivel nem minden termelő jut ezek birtokába, kivonatosan ismerte­tem az ott leírtakat, ezzel is megkönnyítve a jogszabályokban történő eligazodást. Mezőgazdasági kistermelésnek minősül a munkaviszonyon kívül végzett: szántóföldi növény tér- mesztés (növénytermelési termé­kek előállítása). Kertészeti ter­mékek előállítása. Élő állatok és állati termékek előállítása. A vadgazdálkodási termékek. Az egyéb állatok és termékeik. Az állattenyésztési melléktermékek. Az*erdei magok, csemeték és az erdei melléktermékek előállítása és gyűjtése. A termesztett és va­don termő gyógynövények érté­kesítése. A nádaratás. A növé­nyek szaporítóanyagainak érté­kesítése. Mezőgazdasági kister­melés továbbá a facsemete, a különböző magbéi, a dohányter­melés, ideértve a mesterségesen szárított dohányt is. A prémes­állatok tenyésztés alapján tör­ténő értékesítése. Az éticsiga, bé­ka, rák, kagyló, kígyó, pióca, giliszta, rovar tenyésztése vagy gyűjtés alapján történő értéke­sítése. Mezőgazdasági kistermelésnek minősül az alábbi ipari termékek előállítása, ha a tevékenység gya­korlásához jogszabály szerint iparjogosítvány, vagy magánke­reskedői engedély nem szüksé­ges. Ilyenek például a zöldség­ből, gyümölcsből, szőlőből ké­szült befőttek, ízek, jam, szárí­tott, aszalt, porított, cukrozott termékek. Folyékony gyümölcs, szörpök, ivólevek, savanyúsá­gok. Szőlőmust, sűrítmények, félkész bor, hordos szőlőbor. Gyümölcsmust, sűrítmény és bor. Ide tartoznak a tejipari ter­mékek is. Mezőgazdasági kistermelésnek minősül a munkaviszonyon kívül (külön megállapodás alapján, munkakörön és munkaidőn kí­vül) végzett részes munkaválla­lás, amelynél a termelési folya­mat egészére, vagy a termék be­takarítására szól a szerződés. Ha a szerződés csak a termék beta­karítására terjed ki, a részes­művelő által kapott összeget kell jövedelemnek tekinteni. Ebben az esetben a gazdálkodó szerve­zet a kifizetett összegből vissza- számítással állapítja meg az ár- bevétel összegét, amit össze kell vonni, (ha van) az egyéb kister­melésből származó bevétellel. Nem minősül mezőgazdasági kistermelésnek és a vállalkozói adó hatálya alá tartoznak az ár­bevétel nagyságától függetlenül a virág- és dísznövénytermesztés és ennek szaporítóanyagai és egyéb termékei. A dísz- és állat­kerti állatok, a laboratóriumi ál­latok, a kedvtelésből tartott ál­latok tenyésztéséből, tartásából származó jövedelem. A személyi jövedelemadó tör­vény 13 szakasza (egyéb jövede­lem) szerint kerül adóztatásra (ami azt jelenti, hogy a bevétel­lel szemben költségelszámolás­nak van helye évi 12 000 -forin­tig), ha ez nem elegendő, úgy az adófelügyelőséghez történő be­jelentés alapján a ténylegesen felmerült és számlával igazolt költségeket el lehet számolni, amit tételesen az általunk hitele­sített nyilvántartásban kell rög­zíteni. A leírtak szerint kell adóztat­ni : a sport- és versenyló te­nyésztéséből származó jövedel­met. A vadgazdálkodás területén az élő és lőtt vadat. Az egyéb állatok közül a kutya-, macska­tartás, tenyésztésből származó jövedelmet. Az állattenyésztés melléktermékei közül a hullatott agancs, az agyar és trófea érté­kesítéséből származó jövedelmet. Ide tartozik továbbá bármelyik állatnak a nyersbőrként történő értékesítése is. A Minisztertanács — a fenti módosítást tartalmazó rendelete a kihirdetés napján, május 30-án lépett hatályba, de rendelkezé­sét 1988. január 1-től kell alkal­mazni. Papp László megyei adófelügyelőség Mindennapi munka a kertekben A hobbitelkek kedvelt virága a kerti nőszirom (Iris germani­ca). Tudnunk kell róla. hogy a mediterrán (földközi-tengeri) „származék”, ezért mindig na­pos helyre ültessük. Nedves- ségre érzékeny. A kötöttebb ta­lajokat különösen csapadékos időjárás esetén, kevésbé ked­veli. Ha azt akarjuk, hogy rózsáink hajtásai kellően beérjenek és télállóak legyenek, úgy fejezzük be a növények tápanyag-után­pótlását, lombtrágyázását! Az egyszer- virágzó kúszórózsákról az elvirágzott hajtásvégeket fel­tétlenül metsszük le. Kísérletek kedvtelésből Ritkán látható növénnyel ér­kezett a szerkesztőségbe Soltész József kisvárdai olvasónk. A nö­vény szumátrai eredetű, de ér­dekessége nem a lelőhelye, ha­nem a beléje oltott burgonya- csíra. A kísérletező kedvű Sol­tész József elmondta, hogy a gaz­danövényként alkalmazott szu­mátrai „virágon” a burgonyacsí­rából hajtás lesz, később burgo­nyagumó is terem. Hogy mindez mire jó? Erre egyértelmű választ az amatőr biológus nem tudott adni, viszont elmondta, látta a televízióban a meri klón burgo­nyagumó előállításáról szóló tu­dósítást és rájött: ahhoz hasonló az ő kísérlete is. Elég egy sejt, egy csíra és a növény reprodu­kálja önmagát. A kísérletező iga­zát mi nem bizonyíthatjuk, vi­szont tény, a szumátrai növény és a beléje oltott burgonya szé­pen díszük, ezt a felvételünk is igazolja. Egyébként a kísérlete­zés mindig jó valamire. Adód­hatnak meglepetések, de ha nem történik ilyesmi, akkor is, amíg egy ember kedvére cselekszik, dolgozik, a haszon egyértelmű. Zöldséges ágyásainkban a szé­pen fejlődő paprikának négy­zetméterenként másfél deka pé­tisót és 0,7 dekagramm szuper- foszfátot adjunk fejtrágyaként. Majd a „tápanyag” jobb hasz­nosulása érdekében a talajt ala­posan öntözzük be. A szél pusztító hatását a gö­rögdinnyénél úgy fékezhetjük meg, ha az indákra 30 centimé­terenként földet szórunk. de már ne öntözzünk. Viszont egy percre se feledkezzünk meg olyan alattomos gombabetegsé­gekről, mint például a péro- noszpóra és a kolletotrihumos termésfoltosság. Ellenük 0.2 szá­zalékos Dithane M— 45-tel vagy 0.2 százalékos Antracollal lehet védekezni. Szerencsére a peronoszpóra el­len már modem, szisztemikus, felszívódó készítmények is ren­delkezésünkre állnak, mint pél­dául a Ridomil Zineb 72 WP 0.3 százalékban, vagy a Curzate Super CZ 0,2 százalékos tö­ménységben. A karós művelésű szőlőkben ne késlekedjünk a harmadik kötözés elvégzésével, a kordonművelésü szőlők hajtása­it viszont szakszerűen igazítsuk vissza a huzalpárok közé. s amennyiben szükséges, erősítsük azokat a drótokhoz. Ha az idő­járás csapadékosra fordul. a szürkepenész és a peronoszpóra ellen 0,25 százalékos Ortho Phal- tannal' védekezzünk. A szamócaágyásokban a szü­ret befejeztével a kétéves tö­vekről metsszük le az ostorin­dákat. mert ezek legyengítik a töveket, majd a gyomlálás, a talaj fellazítása után a sodrómo­lyok és a levéldarázslárvák el­len 0,2 százalékos Ditrifon 50 WP-vel, a levélfoltosság és a szürkepenész ellen pedig 0,25 százalékos Ortho Phaltan kiper­metezésével védekezzünk! Az alma kárösítói az alma­moly, a kaliforniai pajzstetű. valamint a varasodás és a liszt­harmat ellen 0,1-es Bi 58 EC. 0,2 százalékos Dithane M—45 és 0.3 százalékos Thiovit kombinációját szórjuk ki, ködszerüen. megfe­lelő „permetléfilm” biztosításá­val. A növényvédelmi munkák végzése során magunk és kör­nyezetünk védelme érdekében a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tart­suk be. Mi várható? Növényvédelmi előrejelzés A növényvédelmi előrejelzés szerint a beregi, a rétközi tér­ségben az almafavarasodás, a le- vélfertőzöttség 15 százalék felett van. Az aknázómolyok első nem­zedékének károsítása alig ha­ladta meg az észlelési szintet. Június végén az ország nagy szőlőtermő területén a szőlő- iisztharmat tüneteit már a für­tökön- is észlelték. Megyénkben a kistermelőknek kell azzal szá­molni, hogy a meleg és a mér­sékelten csapadékos időjárás kedvez a betegség terjedésének. Felhívjuk arra is a figyelmet, hogy a kukoricamoly lárvakelése mellett még mindig tart a rajzás és tojásrakás. A védekezés szük­séges. Akik háztájiban házi­kertekben kukoricát termelnek, kérjék ki a termelőszövetkezeti szakemberek tanácsát. Ugyanez vonatkozik a napraforgóra. Bár napraforgó-termesztéssel legin­kább a nagyüzemek foglalkoz­nak, jónéhány kistermelőt is érint, hogy a szürkepenész és a fehérpenészes rothadás tünetei már megjelentek. A megelőző védekezést a virágzás előtt szük­séges elvégezni. Néhány mondat az elmúlt két hét időjárásáról. Június 27. és július 3. között megyénk közép­hőmérséklete 21 Celsius-fok volt. Ebben az időszakban a szatmá­ri-beregi és a dél-nyírségi része­ken 25—50 milliméter közötti csapadék hullott. A Nyírség kö­zépső táján, a rétközi térségben és Tiszalök környékén a csapa­dékhullás 5—25 milliméter kö­zött volt. Napokig tartott a* ká­nikulai forróság, 36—38 fokos meleggel. A meleg tovább tart, de már hűvösebb a levegő, zá­porok, zivatarok is előfordultak, előfordulnak. A földeken, a ház­táji területeken és a kertekben ahol van rá lehetőség, az öntö­zés indokolt. A nyírbélteki áfész körzetében megkezdték az uborka fel­vásárlását. Uborkatermesztéssel több százan foglalkoznak, a termés jó, négyszögölenként 100—120 kilogramm ubor­kára lehet számítani. Az uborka ára nem sokban tér el a tavalyitól: a 6—9 centiméteresekért 11 forint 50 fillért fi- zetnek, a 9—12 centiméteresért 7 forintot, az ettől nagyobb uborka ára 3 forint. A most szedett uborkát nyugati ex­portra szállítják. Felvételünkön az exportuborkát gondo­san válogatják és 25 kilogrammos tételekben zsákolják. Nem elég az önbizalom Gombababonák Júniusban az évszakhoz képest bőséggel hullt csapadék és ez kedvezett a mezei-erdei gombák felszaporodásának. A gombát tápláló értékéért, ízéért a kirán­dulók előszeretettel gyűjtik. Van­nak, akik ismerik, de még töb­ben, akik nem ismerik eléggé a gombafajokat. Ezért a gomba­gyűjtésben sohasem lehet elég­gé óvatos az ember. Még azok sem, akik nagy önbizalommal gyűjtik azt a néhány ehető gombát, amit ismerni vélnek és amelyből többször is fogyasztot­tak. Viszont ha hasonló, de mér­gező fajokat szednek, bármikor halálos veszedelembe sodorhat­ják magukat és családjukat. A gombamérgezések veszélyei­re már évszázadokkal ezelőtti könyvekben is találunk feljegy­zéseket, amelyek valóban igaz megfigyeléseken alapultak: pél­dául „óvakodj a fehér lemezű bocskorból kinövő gombáktól”. Aki ezt a tanácsot megszívlelte, az a gyilkosgalóca-mérgezést biztos elkerülte. Hiszen a legtöbb halálos mérgezést okozó gyilkos galóca (Amanita phalloides) zöl­dessárga fehérre fakuló, selymes fényű kalapja alatt sűrű fehér lemezek sorakoznak. Fehér vagy halvány kalapú márványos tönk­jén fehér gallér, alján fehér bocskor van. A gyilkos galóca és a tőle csak hófehér kalapjával különböző fehér gyilkos galóca (Amanita verna) még a szárazabb nyári melegben is terem síkságon épp­úgy, mint a hegyekben. Megje­lenéséhez néhány tölgy, gyer­tyán vagy másféle erdőalkotó fa is elegendő. De nem létfeltétele az erdő. A gyilkos galóca a lakóte­lepi parkban álló egy-két tölgy alatt is terem vagy az erdő szé- . lén kikanyarított kertben, ahol gyümölcsfák, a szőlő között vagy a kerítés mellett egy-két erdei fát még meghagytak. A gombák nemcsak aroma- és illatanyagaik, valamint többféle, vitaminjuk miatt értékesek szá­Kertbarátok látogatóban A közelmúltban vásáros- naményi kertbarátok jártak tapasztalatcserén Nagyecse- den. Ennek viszonzásául jú­lius 2-án a nagyecsediek utaztak Vásárosnaményba. Megismerkedtek a helyi kert­barátmozgalom eredményei­vel és a kertészkedésről szó­ló tapasztalatcserét városné­zéssel egészítették ki. Jártak a beregi tájmúzeumban és megtekintették a városi há­zasságkötő termet, amelynek ékessége a berendezése, népi fafaragással. A mozgalmas nap befejezéseként a kert­barátok a gergelyiugornyai strandon alföldi bográcsgu­lyást fogyasztottak és meg­kóstolták a saját termésű bo­rokat. Megállapodtak, hogy a jövőben a találkozókat rend­szeresítik. Ozsváth Sándor, a nagyecsedi kertbarátklub el­nöke arról is küldött tájé­koztatót, hogy a nagyecsedi- ekhez még ebben a hónap­ban az orosházi kertbarátok látogatnak el. Részükre ki­rándulást szerveznek Erdő- hátra, megtekintik Nagyar, Szatmárcseke, Tiszacsécse, Turistvándi nevezetességeit. A nagyecsediek Orosházára a hónap végén látogatnak. A gyilkos galóca és számos más mérgező táj illatos, fehér hús t gyakran megrágja a csiga. munkra, de jelentős fehérjefor­rások is. A fehérjék pedig köny- nyen bomlanak és a szervezetre káros anyagok is keletkeznek belőlük, miközben kéntartalmú gázok szabadulhatnak fel, ame­lyek a kanál, az edény fémjével fekete színű vegyületet alkotnak. Ebből ered az egyik babona, az ezüstkanál próba. Pedig ezzel a módszerrel csak az étel romlás­nak indulását lehet alkalman­ként bizonyítani és nem a mér­gező gomba jelenlétét. Hiszen bármely ehető gomba, sőt bár­mely húsféle vagy tojás hason­lóképpen megfeketíti a kanalat, ha a bomlásuk megindul. De a halálosan mérgező gyilkos galó­cából vagy más súlyosan mér­gező gombából frissen elkészült ételek nem szinezik a fémet. Több gombafajban vannak olyan mérgező vegyületek, ame­lyek melegítés, hevítés hatására elbomlanak. Ezek a gombák nyersen nem ehetők, de alapo­san leforrázva, megfőzve vagy forró zsírban, olajban kisütve ártalmatlanok, ízletesek, tehát fogyaszthatok. Ilyen például az ízletes galambgomba (Russula alutacea), a piruló galóca (Ama­nita rubescens). A forrázás, alapos főzés mint méregtelenitési eljárás, azonban csak néhány gombafaj esetén eredményes. A párducgalóca, vagy a gyilkos galóca, de a su- sulykák és számos mérgező -gomba méreganyagai még a sis­tergő zsír hőfokán, 160—170 Cel- sius-fokon sem vesztik el határ sukat. Tehát a forrázásban bíz­ni ugyancsak veszélyes babona. Nem más az a szokás sem, mi­szerint a konyhai előkészítés so­rán a gomba kalapbőrét gondo­san lehúzzák, eldobják. Való igaz, hogy némelyik mérgező gomba kalapbőrében halmozódik fel a méreganyag nagyqbblk ré­sze. De amikor a drágán vett, termesztett csiperkét is meghá­mozzák, akkor értékes, hasznos részét dobják ki oktalanul. Ha­A kerti susulyka nemcsak ker­tekben, ligetek fái, cserjéi alatt a gyepben gyakori mérgező fa], de erdei tisztások, utak szélén Is gyakran előjön. lálos tragédiát idézhet elő az, aki a gyilkos galócát vagy a par­lagi tölcsérgombát próbálja a ka­lapbőr eltávolításával méregtele- nítenl, hiszen ezeknek a fajok­nak minden részében egyformán felhalmozódik a méreganyag. A mérgezés veszélye nélkül csak akkor hasznosíthatjuk ' a magunk gyűjtötte sokféle érté» kés gombát, ha azokat gomba­szakértő válogatta ki. Csak a hivatásos gombaszakértő minősí­tésében bízzunk és ne a szájha­gyományok útján tovább élő ba­bonákban. Ha így teszünk, akkor egyre többet mondhatunk ma­gunkénak abból a hatalmas ér­tékből, amelyet a gombák jelent­hetnek számunkra. Mandula Tamásné KISTERMELŐK-KISKERTEK ]

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents