Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-11 / 164. szám
4 Kelet-Magyarország 1988. július 11 A koncert elmaradt \ Mohóval Amerika után Szombaton este úgy volt, hogy Nyíregyházán koncertezik a Hobo Blues Band. Megérkezésük után Földes Lászlót (Hobót), az együttes énekes-szövegíróját kérdeztük. — Milyen érzés a Sóstói Ifjúsági Parkban játszani? — Az együttes tízéves fennállása alatt több fantasztikus koncertet adtunk itt, amelyre nagyon sokan eljöttek. Egy éve jártunk erre, már nagyon szerettük volna megmutatni, hogy hol tartunk. — Most jelent meg az új nagylemezetek. Mi volt ennek a koncepciója? — Csinálom a dolgom és nem az a feladatom, hogy megmagyarázzam ezt. Mi gondolkodó embereknek játszunk, nem érzem butának a közönséget. Szerintünk pontosan érthető a lemez. — Hogyan fogadta a kritika a „Csavargók könyvét", illetve mennyit sikerült már eladni belőle? — Messze fölülmúlja minden várakozásunkat, elképesztően jó kritikát kapunk. Réteglemezként adták ki, ezért nincs például reklámozva a televízióban. Csak összehasonlításként: a mi reklámozásunkra harmincezer forintot fordít a kiadónk, míg a Step befuttatá- sára kétmilliót. Majd én is melíroztatom a hajam, meg majd fülbevalót fogok hordani ... Persze, ez így hülyeség, de ezek az arányok messze nem fejezik ki azt, hogy sokan vannak, akiknek igenis szükségük van ránk. Pontos eladási számot egyébMűkicák A tokiói Sóvá emlékparkban a látogatók az üvegszállal erősített műanyagból készült óriáskabóca alkotást tanulmányozzák. Alkotójuk Sige- mura Micuó a gyorsan terebélyesedő jelenlegi társadalom karikatúrájaként állítja ki művét a 4. tokiéi szabadtéri szoborkiállításon. (MTI) ként most nem tudok mondani, de az biztos, hogy jól fogy. — Még a mai „szókimondó világban” is néhány szöveg elég erősnek tűnik. Hány dal verse tér el az eredetitől? — Csak a „Szép idők”-nél kellett megváltoztatni a szöveget egy helyen — ezért jelöltük ezt római kettessel a lemezen. Ettől az egész szellemisége semmilyen csorbát nem szenvedett, összefüggő, akárcsak a „Vadászat”. Ügy érezzük, beleadtunk mindent, ami bennünk volt, ami bennünket foglalkoztatott, ősszel írtam a verseket, és ugye, mára minden bejött... Aki ismeri a lemezt, tudja, miről van szó. — Egy hete tért haza Amerikából. Milyen tapasztalatokkal? — Hetvenhét napig voltam távol, nyolcvankét zenekart láttam a legkülönbözőbb stílusokból. Hihetetlen szerencse, hogy játszhattam is köztük és közelről figyelhettem meg a blues jelenét, jövőjét. Amerikában sokkal jobban benne van ez a zene a mindennapokban, mint nálunk. Érdekes, hogy csak kevesen írnak gondolkodó zenét, keveset törődnek a színvonalas szövegírással. Kétszer beszélAz új lemez tem Ginsberggel és felkerestem Jimmy Hendrix sírját. Az útnak jövőre lesz folytatása, de akkor magammal viszem azt az angol nyelvű saját kiadású lemezünket, amit itthon készítünk. — Milyen terveik vannak a közeljövőre? •— Az egész őszünk be van táblázva, hiszen a távollétem miatt csak most kezdjük játszani a „Csavargók könyvét”. Készítünk januárban egy új lemezt, amelyen az eddig ki nem adott dalaink — többek között a Kopaszkutya — találhatók majd. A -tízéves jubileumunkra könyvet írok az együttes törHosszú az út a sorozatgyártásig Hol van az új Zaporozsec? Sok ezer kilométernyire, a Türkmén SZSZK-ban, a Kara- Kum sivatag kellős közepén találkoztam a Zaporozsjei Kom- munár Gépkocsigyár egyik ZAZ—1102 típusjelzésű személy- gépkocsijával. A „berepülő pilóták” — a7. új szovjet népautó próbaüzemeltetését végző szakemberek — elégedettek voltak a nyúzópróbák eredményeivel, bár be kell vallanom — nem szívesen nyilatkoztak az újságírónak. S az igazság az, hogy valóban nehéz állást foglalni, hiszen 1987-ben mindössze 19 darab Tavrija készült el a tervezett ötezer kocsi helyett. S miközben a határokon túl mindinkább fokozódott az érdeklődés az új Zaporozsec iránt, a termelési egyesülésnél mindinkább halmozódtak a problémák. A „glasz- nosztynak” — a nyilvánosságnak köszönhetően az ukrajnai központi lapok, de az országos kiadványok is, a helyzet szépítése, magyarázása helyett rámutattak a mulasztásokra, kendőzés nélkül tárták fel a problémákat. A Za Ruljom, a közel ötmillió példányban megjelenő, Volánnak fordítható autós és motoros magazin adatai szerint a 1102-es Zaporozseceknek már 1985-ben meg kellett volna jelenniük az országutakon. De erre sem 1985- ben, sem 1987-ben nem került sor. A prototípusok ugyan elkészültek, s eljutottak nemcsak a sivatagba, hanem a Kárpátok hegyei közé is, de ez sovány vigasz. Tavaly — már említettük — 5000 új Zaporozsecnek kellett volna legördülnie a szerelősorokról. A válialat vezetői objektív okokat sorakoztatnak fel, el is kell hogy fogadjuk a magyarázatokat. Az igazság az, hogy a Szerszámgépgyártási Minisztérium vállalatai hiúsították meg a gyártás felfuttatását. A Za- porzsjébe, ebbe a nagy ukrajnai iparvárosba érkező szerszámgépek többnyire már a próbaüzemeltetésnél felmondták a szolgálatot. Gondot okozott a motorgyártók lemaradása. Melitopolban mindmáig nem sikerült beindítani a selejtmentes sorozatgyártást. Az NSZK-ban és Olaszországban készült berendezésekkel, valamint a Volgái Gépkocsigyár robotjaival ugyan nincs baj, de a hazai alkatrészgyártás továbbra is a leggyengébb láncszem. A szovjet fél abban reménykedik, hogy a magyarországi üzemek átvállalják több fontos tartozék sorozatgyártását. Korábban hasonló gondok voltak a Szamara — a 2108-as típusú sorozatgyártásának beindításakor is. 1984-ben 2000 Szamarának kellett volna legördülnie a szerelőszalagról, de csak 55 kocsi készült el. Két év múlva be kellett volna indítani a 2141-es Moszkvicsok sorozatgyártását, de ez sem ment simán. A tervezett 2000 új kocsi helyett csak 313 került az üzletekbe . . . Az új Zaporozsec nemcsak a belföldi vásárlók tetszését nyerte meg, hanem a külföldiekét s elsősorban a magyarországi autósok tetszését is. Várhatóan hamarosan beindul a sorozatgyártás. Az országos pártkonferenciát követően sok ezer dolgozót foglalkoztató egyesülésben fokozatosan felszámolják a maradi termelésirányítási módszereket. Korábban egy-két vezető döntötte el, mikor kell beindítani egy-egy új gépkocsitípus gyártását. Most a kollektíváé a döntő szó . . . Márkus Csaba Tarzan hetvenéves ténetéről és kiadunk egy szövegkönyvet is. Sajnos, az eső miatt beázott a felszerelés, és így elmaradt a koncert. Hobó a következőket mondta, amikor azt kérdeztük tőle, hogy mikor kárpótolják nyíregyházi rajongóikat? — Ha sikerül összekötni az augusztusi miskolci bulinkkal, akkor vagy az előtt, vagy az után. Nagyon pipa vagyok, mert mindenképpen meg akartuk mutatni, hogy hol tartunk... Száraz Attila Hetven éve jelent meg a filmvásznon az az ember, aki a XX. század mítoszainak talán egyik legnépszerűbb alakja: Tarzan, a dzsungel fia. A „majomember” figuráját Edgar Rice Borroughs amerikai író álmodta meg. Borroughs, aki először egy sci-fi regénnyel vált ismertté, 1912-ben adta ki első Tarzan-regényét. Az író maga soha nem járt Afrikában, történeteiben úgy írta le a kontinenst, ahogyan azt az átlagos fehér ember elképzelte. Tarzan a jó vadember, aki az állat- emberek és az ember-állatok világában lassan bebizonyítja az ember felsőbbrendűségét. (Egyben a fehér emberét is, hiszen kiderül, hogy-egy, a dzsungelben elpusztult angol arisztokrata gyermeke.) A történet igazi báját persze nem maga Tarzan figurája, hanem az állatvilág, elsősorban a minden csibészségre képes, ám aranyszívű Csita majom adta. A kis ágyékkötőben, fáról fára ugráló Tarzan történetét először 1918-ban filmesítették meg, alakítója a kócos Elmo Lincoln volt. Később újabb és újabb „színészek" öltötték magukra a „miniöltözéket”: James H. Pierce, aki Borroughs veje lett, Gene Pol- lar New York-i tűzoltó, Mike Henry amerikai rögbicsillag, Frank Merrill tornászbajnok, és természetesen a legendás Tarzan: Johnny Weismüller, két olimpia úszóbajnokhőse, aki elsőként úszta a 100 métert 1 percen belül. Az ő alakjában szerette meg igazán a világ a csupaizom, jószívű, az élet bonyolult dolgaival szemben kissé lassú felfogású, ám rettenthetetlen vadembert. A leghíresebb Jane a remek alakú Maureen O’Sullivan volt, aki a filmes erkölcsi kódex értelmében még az úszási jelenetekben is csupán formás combjait mutathatta. Hollywood fokozatosan színesítette Tarzan figuráját: a nevezetes liánok például csak 1928-ban jelentek meg. Merrill hallatta először 1929-ben a híres kiáltást. Weismüller hangjához fűződik a szűkszavú, ám lényegre törő közlés: „Én Tarzan, te Jane”. Tarzan sokáig megmaradt az afrikai őserdőben, amelynek felvételeit a floridai erdőkben készítették. Aztán — hogy hanyatló népszerűségét megőrizzék — elkezdett utazgatni. Mintha nem lett volna elég szerencsétlen New York-i utazása, az egymást követő forgatókönyvírók elvitték Indiába, Mexikóba ■és Brazíliába is. Tarzan felvette a harcot egy páncélos hadosztállyal, történelem előtti szörnyekkel, egy baljós tengeri istennel, sőt egy náci kommandóval is. Tarzan lassan mindenféle extravagancia ürügye, majd egyszerű kereskedelmi reklám lett. Lezüllését nyilvánvalóvá tették olyan filmek, mint az olasz „Tar- zana, a vad szex”, a Bo Derek levetkőztetését szolgáló 1981-es felújítás, vagy a spanyol produkcióban készült „Tarzan és a szamurájok”. Az angolok megpróbáltak visszatérni a forráshoz: Hugh Hudson, a „Tűzsze- kerek” rendezője 1984-ben Borroughs regényeit követve készítette el a „Grey- stoke"-ot, de csak egy de- heroizált, elbutult Tarzant tudtak produkálni az új sztár, Christopher Lambert alakításában. Hetven év után a figura tiszta ártatlansága örökre elveszett, s népszerűsége is ezen az úton jár. Amszterdam egyik vízi útját mar kológép segítségével tisztítják meg a bedobott hulladékoktól és ke rékpárroncsoktól. A város lakói évente több ezer „elkötött'* kerékpárt a csatornáknak „adnak vissza” használat után. (MTI) KOSSUTH RADIO 8,20: A hét zenemüve. — 9,00: Napközben. — 11,00: A „tegnap” magyar zeneszerzői. — 11,18: Operettnyitányok. — 11,31: A Pickwick Klub. —12,45: Miért nincs? — 13,00: Klasszikusok délidőben. — 14,10: Konstantin úrfi fiatalsága. Füst Milán novellája. — 14,34: Népdal- gyűjtőúton Bartók Béla nyomában. 1. — 14,55: Világablak. — 15,35: Kóruspódium. —16,05: Hangoló. — 17,00: Eco-mix. — 17,30: A Molngol Népköztársaság nemzeti ünnepén. — 17,58: Magyar táncok fúvószenekarra. — 19,05: Első kézből. — 21,11: Fényes Szabolcs slágereiből. — 21,30: Lenin kormánya. — 21,59: Hírvilág. — 22,30: Moldova György: Eberling, a magyar apa. — 23,40: Britten: Simple Symphony. PETŐFI RADIO 8,05: Ilyen az én óvodám. — 8,25: Nyitnikék. — 9,05: Operettmúzeum. — 9,35—11,00: Rivaldafényben. — 12,10: Nótacsokor. — 13,05: A kincses sziget. — 13,32: Szív. Edmondo de Amicis regénye. — 14,00: Kettőtől ötig... (élő). — 17,05: Táborrock. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Garázs. — 19,05: Táncházi muzsika. — 19,30: Sportvilág. — 20,03: Rockújság. — 21,05: Hétfő este mindenkinek. — 23,20: A mai dzsessz.— 24,00—0,14: Bach-müvek fúvósok tolmácsolásában. BARTÓK RÁDIÓ 9,06: Zenekari muzsika. — 10,25: Leoncavallo operáiból. — 11,00: Kamarazene. — 11,48: A Spanyol Nemzeti Szimfonikus Zenekar hangversenye az Ali- cantei Fesztiválon. — 13,05: Nosztalgiahullám. — 14,00: Zengjen a muzsika. — 14,30: Nagy siker volt! — 16,16: Kilátó. — 17,01: Kalmár Magda operaáriákat énekel. — 17,30: Látogatás a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 10. — 18,07: Zenekari muzsika. — 19,05: A hét zeneműve. —19,35: Oj lemezeinkből. Händel: Alci- na. Háromfelv. opera. Közben: 20,47: Oj zenei műhely Miskolcon. — 21,07: Az operaközvetítés folytatása. nyíregyházi rádió 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról (A reggeli adás szerkesztője: Hörvát Péter). — 17,30: Hírek — Programajánlat — Sportösz- szefoglaló. — Fészekrakás '88. (Váradi József) — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika, lapszemle, műsorelőzetes (A délutáni adás szerkesztője: Ágoston István.) nyíregyházi városi tv 19,30: Mese — Visszapillantó (összefoglaló a tanács legutóbbi üléséről — Táboravató Szurdokpüspökiben — Vesebetegek — Épül a körút). — Kulturális programajánlat — Reklám — Sport (Olimpiára készülnek: Csabai Judit, Bakosi Béla — Sportnapközik) — Idősek műsora (vendégségben a malomkerti idősek klubjában) — Elbocsátott nyugdíjasok — Házi betegápolás — 55 éves diáktalálkozó — A művészalbum vendége: Simor Ottó (Egy csók és más semmi — az 1940-ben készült magyar film vetítése). SZLOVÁK TV 1. műsor: 16,50: A nap percei. — 17,00: Katonák műsora. — 17,55: Pozsonyi magazin. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: A Híradó sajtókonferenciája. — 19,30: Híradó. — 20,00: Az ökrök háborúja (tévésorozat 1. rész). — 21,05: Sportvisszhangok. — 22,05: Aktuális kérdések. — 22,25: NDK dokumentumműsor. 2. műsor: 18,30: A hét eseményei magyar nyelven. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Történet a Gobi sivatagból (feliratos mongol film). — 21,35: Híradó. — 22,05: Világhíradó. — 22,20: Irodalmi műsor. — 22,50: Kérem a következőt (magyar rajzfilmsorozat). SKY CHANNEL 7,30: Szünidei gyermekműsor. — 8,35: Popzene. — 9,35: Top-lista. — 11.05: Telefonos vetélkedő. — 12,05: Slágerlista. — 13,05: Amerikai filmsorozat. — 14,00: Ausztrália. Dokumen- tumfilm-sorozat. — 15,00: Ifjúsági labdarúgás. — 15,30: Széllovasok. — 16,00: Könnyűzenei műsor. — 17,00: Gyermekműsor. — 18,30: Kísértetkapitány. — 19,00: Komédia. — 19,30: Fekete birka különítmény. — 20,30: Kalandfilmsorozat. — 21,30: Akciófilm a rendőrökről. — ^22,30: Nemzetközi autó-motorsport. — 23,00: Együléses versenyautók versenye. — 24,00: Top-lista. — 1,00: Ot a tánctisztáshoz. — 2,00: Oroszországi avantgárd. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A BEVERLY HILLS-I ZSARU (USA). Kertmozi: PISZKOS MUNKA (ausztrál). Videoház: Mozi: ÉN IS JÁRTAM ISONZÓNÁL (m.) Ea.: 16, 18 és 20 óra. Video: MANDRAGORA (ol.—fr.) Csak 9, 11 és 14 óra. Béke mozi: BETTY BLUE (fr.) Ea.: 18 és 20 óra. Móricz mozi: AZ EGYIPTOMI UTAS (fr.) ■ ■■■■■■■■■■BIMIRBlffVilBHllBRIIIIIIIRIIIIIIIIlIIflllllllllllfjll taaeiBiBiiiKiEis! •Mv.v.v.'.v.'.v.v.w.. „vvó'lv.wMSviJMvvwvrtíWÍWWlv.v.-.. avE'.v.v.-. . ....... ■ Hilf■■■■■IIIIISIIIIIIIIIBIIIBII■■■■■■■■■■■■■ ra C/3 'TO ■4—' (O >o > 0 H— TO TO B 'TO to TO-a INI TO a to INI TO E '</) 'TO 'TO 00 'TO > 3 'TO 'TO E TO INI C/3 1 CO 'TO INI TO _E TO a I— 0 H— 4—1 'TO 4—< TO _a 1 ■ _S C ■ *+ C 4*0 _c r ■ c/ •c u a h c 1 HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG 1988. július 11., hétfő