Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-08 / 162. szám
A szakszervezet álláspontja a bérreformról MEQGYSZEZON. Megkezdődött a meggyszezon a Zöldért mátészalkai üzemében. A konzervüzem két feldolgozó gépsorán folyamatosan készül a meggybefőtt. A tervek szerint 370 tonna gyümölcsöt dolgoznak fel, ennek 80 százalékát exportra szállítják. A képen: Mosás, tisztítás után kerül a meggy a töltőgépsorra. (E. E. felv.) XI,V. évfolyam, 162. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. július 8., péntek Elénk várakozás előzi meg a bérreform kimunkálását, bevezetését. A tervezett intézkedésekkel kapcsolatos, a szakszervezeti tagságot leginkább foglalkoztató kérdésekre Vörös Pétertől, a SZOT bérreform bizottságának titkárától kért választ az MTI. A szakszervezetek bérreformmal kapcsolatos elképzeléseit a SZOT legutóbbi, június végi ülésén vitatta meg. Az ott tárgyalt -javaslat elkészítését is vita előzte meg — mondta a bevezetőben. — Augusztusra minden bizalmihoz eljuttatunk egy olyan ki^ füzetet, amelyben a szakszervezeti koncepció lényegét foglaljuk össze, s ennek részletes, illetve kivonatos közlésére felkérjük a szakszervezeti és a vállalati újságokat is. Ezek alapján a tagság véleményt mondhat arról, hogy egyetért-e a vázolt ten- . nivalókkal, s más megoldásokra is tehet javaslatot. Az alapszervezeti eszmecserék lényegét az ágazati szakszervezetek összesítik, s azokat a saját véleményükkel együtt eljuttatják a SZOT-hoz. Október elejére szeretnénk a SZOT testületéi elé vinni 'a tagsági vita tapasztalatait, s ezUItán alakítanánk ki e témában a szakszervezetek végleges álláspontját. A gazdaságpolitikai folyamatok változásának hatására a gazdaság különböző szereplői — a dolgozók, a vállalatok, a különféle tárcák, az érdekvédelmi szervek, s a ■ kormány is — egyre sokszínűbben látják ugyanazokat a kérdéseket, igy a bérrel kapcsolatos elképzeléseket is. Ez természetes folyamat. A sokszínűség annak is következménye, hogy a demokrácia szélesedésével egyre több egymástól eltérő érdek kerül a felszínre. A bérreformmal kapcsolatos főbb célokban a szakszervezetek álláspontja már kialakult. A szakszervezetek a bérreformtól olyan bérpolitika és bérrendszer működtetését várják, amely biztosítja a reálbérek tartós és érzékelhető, minden dolgozó rétegre kiterjedő növekedését, a társadalmilag igazságosabb kereseti arányok kialakítását, s amelyhez a korábbiaknál hatékonyabb eszközrendszer tartozik. A munkabéreknek jobban ki kell fejezniük a megélhetés költségeit, hiszen ma már azoknak a család- fenntartással, a kulturálódás- sai, művelődéssel, a lakáshoz jutással és -fenntartással kapcsolatos kiadásoknak a jó része is a dolgozókat terheli, amelyeket korábban az állam magára vállalt. A szakszervezetek álláspontja szerint évente mindenki számára biztosítani kell egy olyan mértékű béremelést, amely követné az alapvető fogyasztási cikkek mindenkori áremelkedését. A megélhetés költségeit elsősorban az alapbérnek kell tartalmaznia, s az alapbérnek kell meghatározónak lennie a kereseti arányok alakulásában is. Másik nagyon fontos törekvésünk, hogy az azonos szakmákban, szakmacsoportokban dolgozók alapbére — függetlenül attól, hogy mely ágazatban tevékenykednek — közelítsen egymáshoz. E célok megvalósításához a szakszervezetek véleménye szerint a legmegfelelőbb eszköz a béralku, a munkáltatók és a munkavállalók, illetve azok érdekképviseleti szervei megállapodása az adott időszak követendő bérpolitikájában, a bérek növekedésének mértékében. A béregyeztetések három — vállalati, ágazati és népgazdasági — szinten valósulnának meg, alulról felfelé építkezve. S talán a legfontosabb: a bérpolitikának a jövőben nyilvánosnak kell lennie. A béralku eszköz lehet ahhoz, hogy ezután ne a színfalak mögött dőljenek el olyan fontos bérpolitikai kérdések, amelyek a társadalom egészét, minden munkavállalót érintenek. A szakszervezetek véleménye szerint az egységes költséggazdálkodás — amikor a bér a vállalat számára ugyanolyan költség, mint bármely más ráfordítás — bevezetésével, legalábbis a gazdaság versenyszférájában megteremthetők a lehetőségek a szabadabb bérgazdálkodáshoz. A munkabért ma a gazdasági szabályozórendszer kemény korlátok között tartja, hiába takarít meg más területeken a vállalat jelentős összeget, azt nem fordíthatja közvetlenül a bérek növelésére. Tisztában vagyunk azzal, hogy a bérreform teljes kibontakoztatásához időre van szükség. Az első, reformértékű lépéseket azonban már jövőre meg kell tenni. így például a szakszervezetek véleménye szerint már jövőre meg kell szüntetni a jelenlegi elkülönült keresetszabályozást. Mivel azonban a kormány nehéz gazdasági helyzetünkben nem mondhat le teljesen a vásárlóerő szabályozásáról, jövőre még csak a legfelsőbb szinten, a kormány, a SZOT, a gazdasági kamara és más érdekvédelmi szervek között történhet meg a béregyeztetés. Ennek tárgya a mi megítélésünk szerint a nominálbérek éves szintű, népgazdasági átlagban számított növekedése, s ezen belül a minden dolgozóra kiterjedő kötelező minimális béremelés szintje kell hogy legyen. Azonnali, jelentős béremelkedést senki se várjon az első lépésektől. Ugyanakkor a szakszervezetek szorgalmaznak bizonyos központi bérpolitikai intézkedéseket is különböző társadalmi rétegek számára. Az ezzel kapcsolatos megbeszéléseik során eddig itt szóba kerültek az oktatás, az egészségügy, a költségvetési intézmények és az ipar bizonyos területei. Garanciák természetesen a béregyeztetés mechanizmusának működtetéséhez is szükséges. Tisztázni kell, hogy a béralku során előre meghatározott szabályok szerint kik, miről, mit dönthetnek. Ehhez megfelelő jogi háttérre van szükség. E kérdésben a szakszervezetek szerepének pontos meghatározása is szükséges. Egyebek között ezért is szorgalmazzuk a szakszervezeti törvény kidolgozását, amely rögzítené a szakszervezetek jogait, kötelességeit, felelősségét. ZÁHONY, NYÍREGYHÁZA, MÁTÉSZALKA Vasutasnapi ünnepségek A felszabadulás után öt évvel nyilvánították július második vasárnapját a vasutasok ünnepévé. A 38. vasutasnapi ünnepségsorozat már a hét közepén megkezdődött a megyében. A záhonyi térség 7 ezer vasutasának munkáját Szabó Imre határőr őrnagy méltatta, a július 6-i ünnepségen, s e?t követően ketten kaptak miniszteri, négyen vezérigazgatói és tizenegyen üzemigazgatói dicséretet. A Kiváló és Élenjáró dolgozó elismerést 425-en kapták meg. A záhonyi sportkombinátban sport- és kulturális napot rendeznek július 9-én. Lesz grundbirkó- zás, asztalitenisz, Ágcsernyő és Záhony öregfiuk és Csap —Záhony barátságos labdarúgó mérkőzés. A nyíregyházi vasúti csomóponton július 7-én tartották az ünnepséget, itt Nagy János, nyíregyházi városi pártbizottság titkára emlékezett meg a csomópont 2600 dolgozójának munkájáról. Az ünnepségen 25-en kapták meg a Kiváló és Élenjáró dolgozó elismerést, kétszázan a törzsgárda valamelyik fokozatát. Szombaton az NYVSSC pályáján kispályás labdarúgásban, atlétikában és más ügyességi versenyben mérik össze, tudásukat a szakszolgálatok dolgozói. Mátészalkán ma ünnepelnek a városi művelődési központban, melyen Varga Lajos, a városi pártbizottság titkára mond beszédet. A szakszolgálatok vezetői itt adják át a törzsgárda különböző elismeréseit, a Kiváló és Élenjáró dolgozó címeket. Szombaton kispályás labdarúgótornával folytatódik az ünneplés Mátészalkán. (zs. b.) Véget ért az anyanyelvi tábor Befejezte munkáját Fe- hérgyairmaton az anyanyelvi tábor,, amelyben Szabolps- Szatmárból, valamint a környező megyékből huszonhat pedagógus tanulmányozta a nyelvi nevelés, a beszéd és maga tartáskultúra aktuális pedagógiai kérdéseit. Az előadások és a kiscsoportos beszélgetések homlokterében /. Nyelvi illemtan című könyv anyaga állott. Az egyhetes programot megyei kirándulás, strandolás, hajó- kázás, filmvetítés, és ungvári tanulmányút színesítette. Közel háromezer jelentkező a tanárképző főiskolára Több tudás a felvételhez Űrök nyugalomra helyezték Bartók Béla hamvait Az ország minden tájáról tisztelgők ezrei gyűltek össze csütörtökön a Farkasréti temetőben, hogy végső nyughelyére kísérjék az egyetemes zeneirodalom kiemelkedő alkotójának, Bartók Bélának hamvait. Ezzel utolsó állomásához. érkezett a tengerentúli Ferncliff-i temetőből a csendes budai sírkertig tartó csaknem kéthetes út, amelynek során Európa-szerte díszkoncertekkel, emlékünnepségekkel adóztak Bartók Béla munkásságának. A budapesti temetési szertartásra Bartók Béla családjának tagjai, egykori barátai, tisztelői mellett eljöttek a hazai társadalmi, szellemi élet vezetői. Elhozták a kegyelet virágait több külföldi kulturális intézmény és a határainkon túl élő magyarság képviselői is — Szlovákiából, Kárpátaljáról. Bartók Béla szülőfalujából, a romániai Nagy- szentmiklósról — a vendégváró magyar meghívás ellenére — nem érkezett küldöttség. A nagy magyar zeneköltő földi maradványainak ravatalánál a tisztelgő katonák sorfala mellett a hazai politikai, kulturális élet vezetői álltak felváltva díszőrséget. Elsőként Ferencz József unitárius püspök lépett a lobogó kandeláberekkel körülvett, fekete gyászlepellel borított ravatal elé. Beszéde után ’l'rautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke búcsúzott Bartók Bélától. A zeneszerző földi maradványait őrző koporsót és a ravatalt borító koszorúkat ezután fekete gyászautók vitték a sírhoz, amelyet Borsos Miklós szobrászművész fekete gránittömbből faragott, lírát mintázó szobrával jelöltek meg. A hantnál Űjfalussy József, a Magyar Tudományos Akadémia aíelnöke búcsúzott Bartók Bélától. A temetési szertartást Ferencz József püspök szavai zárták; az egyházi vezető — Bartók szülőföldjére emlékeztetve — a Hargitán szedett havasi gyopárt dobott a sírgödörbe. A Győri Leánykar elénekelte a Himnuszt, majd a gyászünnepségen összesereglett tisztelgők virágcsokrokkal borították el a nagy magyar zeneszerző sírját. Míg öt-hat évvel ezelőtt 1200—1300-an, az idén ösz- szesen 2898-an jelentkeztek a nyíregyházi tanárképző főiskola nappali és levelező tagozatára. Időközben nőtt ugyan a felvehetők száma is, de nem ilyen arányban (most 861 első évest fogad a főiskola). Mindez azt jelenti, hogy ebben az esztendőben a korábbinál lényegesen nagyobb tudással lehet bekerülni az intézménybe. A felvételi vizsgákon már túlvannak a jelentkezők, szerzett pontjaik számát is ismerik. A tapasztalatokról szólva Székely Gábor főigazgató-helyettes elmondta, hogy rendkívül eltérő színvonalat mutatott a felvételizők felkészültsége. A nappali tagozatra 1733-an jelentkeztek, és közülük 183-an olyan gyengén szerepeltek az írásbelin, hogy a szóbelire már be sem hívták őket (a levelező tagozaton a duplája ez az arány). Miközben például a magyar— könyvtár szak 18 helyére 140- en, a földrajz—testnevelés szak 24 helyére 124-en, a magyar-német szak 4 helyére 24-en jelentkeztek, az ének —zenével párosított szakokon olyan kevés volt a mindkét szakból megfelelő felkészültségű jelentkező, hogy a felvételi keretet sem tudják betölteni. Ezért olyan döntés született, hogy 1989 szeptemberében ének—zene—karvezetés szakot indítanak, hogy ezzel enyhítsenek az iskolák gondjain. Változatlanul a magyar, a történelem, a földrajz a legnépszerűbb, de itt van a legtöbb hiányos felkészültségű jelentkező is. Az ellenpólust a matematika, a fizika, a kémia, a technika jelenti, ahol a kevesebb jelentkező viszonylag alaposabb tudás birtokában vág neki a felvételinek. A végleges ponthatárokról július 12-én délelőtt dönt a felvételi vizsgabizottság. De már ismeretes, hogy a nappali tagozatra 80, a levelezőre 75 pont alatt nem lehet bejutni. Ezen belül aztán szakok, szakpárok szerint alakul a felvételhez szükséges pontszám. Példaként említhetjük a magyar—történelem vagy a magyar—földrajz, valamint a némettel, franciával, angollal párosított szakokat (kivéve talán csak a matematika— angol szakot), ahol várhatóan jóval 90 pont fölött lesz az alsó határ, sőt, a földrajz— népművelés szakon 100 fölött. A tanító szakon 90 körül várható (levelezőn valamivel kevesebb) a minimálisan szükséges pontok száma. . A felvételi vizsgabizottság döntését követő két héten belül, tehát július 22-ig minden jelentkezőt értesítenek, hogy felvették-e vagy sem, továbbá van-e joga fellebbezni. Aki fellebbezési jogot kap, a főiskola tanulmányi osztályán kapható űrlapon küldje be fellebbezését július 29-ig. Az esetleges átirányítási kérelmeknek is eddig kell beérkezniük (azaz ha valaki más felsőoktatási intézményből kéri átirányítását a nyíregyházi főiskolára). De az átirányításban csak azok reménykedhetnek, akik máshol 100 pontnál is többet szereztek. (gm) A megélhetés költségeit az alapbér tartalmazza
