Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. július 6. Grósz Károly moszkvai nyilatkozata NYÍREGYHÁZA: Erősödő gondok a foglalkoztatásban (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunióban élő ma­gyar nemzetiségűek helyzeté­vel kapcsolatban feltett kér­désre válaszul az MSZMP fő­titkára elmondta: az elmúlt években sok erőfeszítést tet­tek a Kárpátalján élő ma­gyarok nemzeti kultúrájá­nak, magyarságának gazda­gítására. Szélesedett az uta­zási lehetőség, bár a ma­gyar megítélés szerint még mindig léteznek olyan, első­sorban ügyintézési korlátok, amelyek lelassítják ezt. Ta­valy 100 ezer magyar uta­zott ki a Szovjetunióba, és ennek ötszöröse jött a Szov­jetunióból hazánkba. Ez na­gyon jelentős szám — hang­súlyozta Grósz Károly —, amiben persze benne van­nak azok is, akik több alka­lommal utaztak ez idő alatt. A magyar utcanevek hasz­nálata, a magyar nyelv ok­tatásának szélesítése a nem­zetiségi politika lenini meg­(Folytatás az 1. oldalról) gatnák a rászorulás mértéke szerint. A tájékoztató fölötti vitá­ban elhangzott, hogy amíg korábban 12 évig kellett dol­gozni egy lakás árának meg- •kereséséért, addig ez mostan­ra több mint két évtizedre nőtt, s ilyen lakásárak a vi­lág egyetlen országában sin­csenek. A kalákában épített lakások ára mutatja, hogy nem az anyag megfizethetet­len, hanem az építőipari szervezetek szervezetlensége kerül sokba. Éppen ezért ja­vasoltak olyan szabályozást, hogy ne a lakásépíttetőnek kelljen megfizetni, ha egy építőipari vállalat fölöslege­sen nagy apparátust tart el. A törlesztéseknél a létmini­mumot kellene figyelembe venni, mert az erőn felül vál­közelítését demonstrálja — mutatott rá a nyilatkozatban a magyar párt vezetője. — Meg vagyok győződve arról, hogy ez ebben a nagyon sok- nemzetiségű országban a nemzetiségi problémának korszerű kezelése, és ilyen szempontból példaértékű más országok számára is — mondta végezetül Grósz Ká­roly. A moszkvai tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. A magyar pártfőtitikár ta­lálkozott a szovjet sajtó kép­viselőivel is, valamint szov­jet közéleti személyiségek­kel. Bejelentették, hogy Grósz Károly magyarországi bará­ti látogatásra hívta meg Mi­hail Gorbacsovot, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta, az időpontról később szüle­tik megállapodás. Grósz Károly kedden az es- iti órákban hazaérkezett moszkvai munkalátogatásá­ról. Iáit teher elnyomorodáshoz vezet. Az is elhangzott, hogy a lakások egy részét kisebb komfortfokozattal célszerű megépíteni, hiszen elég jelen­tős azok száma, akik nem tud­ják a komfortosabb lakások lakbérét fizetni. Javasolták, hogy a szociális segítség ne csak a cigányok privilégiuma legyen, sok többgyermekes család él hozzájuk hasonlóan rossz körülmények között. Végezetül megállapították: a tanácsok lehetőségeikhez mérten mindent megtettek a tervezett lakások megépítésé­ért és nem is szabad lemon­daniuk arról, hogy teljesül­jön legalább a terv alsó hatá­ra. Amellett, hogy nem sza­bad lemondani a szociális bér­lakások építéséről, a telek­gazdálkodáson és a közmű­vek építésének ütemén cél­szerű változtatni. Egyetértet­Nyíregyháza és környéke foglalkoztatási helyzetéről tárgyaltak egyebek között a városi tanács végrehajtó bi­zottságának keddi ülésén. A foglalkoztatási gondok az •utóbbi időben felerősödtek, az 1983-ban készült előrejelzés­hez képest lényegesen nehe­zebbé vált az elhelyezkedés. A gazdálkodó szervek csak­nem minden ágazatban lét­számcsökkentést terveznek, minimális bővítés mindössze a szolgáltató, a szállítási és hírközlési területen várható. A felmérések szerint a Nyíregyháza környéki közsé­gek közel ötven százaléka küzd foglalkoztatási gondok­kal, s az ingázók várható nagy létszámú hazatérése esetén a feszültség még tovább nő. Egyre többen keresik fel a tek abban, hogy az új lakás­gazdálkodási koncepció ki­alakítása idején jelezni kell sajátos helyzetünket, mert ha emelkednek az árak, a lakbé­rek, ha a lakás is csak áru lesz, akkor még több gondot és feszültséget okoz a nehéz helyzetbe sodródott családok­nak, s ez komoly Társadalmi feszültségek forrása lesz. Je­lezni kívánják, hogy az álta­lános forgalmi adó visszaté­rítésének gondjaival foglal­kozzon a Pénzügyminiszté­rium és az Országgyűlés ad hoc bizottsága. Támogatta a végrehajtó bizottság: olyan szabályzatot alakítsanak ki, amely lehetővé teszi, hogy a helyi tanácsok önállóan dönt­hessenek lakásgazdálkodási kérdésekben, hiszen ők érzik a feszültségeket, s nekik kell megoldani a gondokat. megyei munkaerő-szolgálati irodát, számuk évente meg­haladja a hatezret is. A mun­kaerőkereslet — amellett, hogy összességében csökken — elsősorban a szakképzet­tek javára, a kvalifikáltabb munkaerő irányában mozdul el. A pályakezdő fiatalok kö­zül az általános iskolát vég­zettek foglalkoztatása csak a jogszabályban leírtak szerint történhet, olyan munkakörül­mények között, amelyek fej­lődésüket nem veszélyezte­tik. Ez, s a szakképzettségük hiánya megnehezíti az elhe­lyezkedésüket. Ugyanez a helyzet a gimnáziumot vég­zett tovább nem tanulókkal is. A szakközépiskolát vég­zett és elhelyezkedésre váró fiatalok száma kétszerese a bejelentett igényeknek, s romlottak az esélyeik a szak­munkásképzősöknek is. Ne­hezen kapnak állást például az építőiparban, ugyanakkor több élelmiszeripari szak­munkásra lenne szükség. Előrelépés történt a meg­változott munkaképességű, valamint a társadalom peri­fériájára szorult alacsony képzettségű réteg foglalkoz­tatásában. Az előbbiek a Pi- remon és Start vállalatnál kaphatnak munkát, de a bu­dapesti Alfa cég is tervezi egy telephely létrehozását Nyíregyházán, amely további kétszáz mozgáskorlátozott ré­szére biztosítana munkavi­szonyt. A buji Űj Élet Terme­lőszövetkezet 2,3 millió forin­tot kapott hasonló célra a foglalkoztatási alapból — a pénzt a varroda bővítésére használják fel. A szakképzet- len állás nélküliek részére a közterület-fenntartó vállalat ajánl közhasznú munkát. KOSSUTH RADIO 8,20: Eco-mix. — 9,00—11,00: Napközben. — 11,00: Társalgó. — 12,45: Törvénykönyv. — 13,00: Klasszikusok délidőben. — 14,10: A magyar nyelv száza­dai. — 14,25: Operaslágerek. — 15,00: Zengjen a muzsika! — 15,30: Szóról szóra. — 16,04: Szívesen hallgattuk. — 17,00: Múltidéző. — 17,35: Népdalok. — 19,05: Szorító — a Magyar Környezetvédelmi Egyesület megalakulásáról. — 20,05: Lehár Ferenc saját műveit vezényli. — 20,30: A külpolitikai rovat műsora. — 21,00: Bartók Béla zongorázik. — 22,00: Hírvilág. — 22,30: Vallások világhíradója. — 23,00: Operaest. PETŐFI RADIO 8,05: Napraforgó. — 9,05: Idő­sebbek hullámhosszán. — 9,50: Rivaldafényben. — 11,10: Tér­kép és útravaló. — 12,10: Jó­nás Mátyás népi zenekara ját­szik. — 12,30: Postabontás. — 13,05: A kincses sziget. — 14,00: Sokféle. Szórakoztató irodalmi magazin. — 15,05: Nyári dél­után — zene mellett. — 15,05: Tartóshullám. Könnyűzenei magazin. — 16.13: „Az itáliai csődör”. Zenés lapok Sylvester Stallone életéből. — 17,05: In- timlista. — 17,30: ötödik sebes­ség. — 18,30: Garázs. — 19,05: Albumajánlat. — 20,00: Mi tör­tént? — 20,30: Big Maybelle fel­vételei. — 21,05: Az aranysza­már. Apuleius regénye. — 21,28: Könnyűzenei stúdiónk .új felvételeiből. — 21,58: Rádió­színház. — 22,41: Nóták. — 23,10: Zeneközeiben a magnó­sok. BARTÓK RÁDIÓ 9,08: Üj lemezeinkből. — 9,57: Altáriák. — 10,13: Schiff And­rás (zongora), Rolla János (he­gedű) és Banda Ede (gordon­ka) triófelvételeiből. — 11,10: Századunk zenéjéből. — 12,12: Ludovit Spiess operaáriákat énekel. — 12,40: Bioritmus. — 13,05: Visszaszámlálás. 3. rész. — 14,00: Bemutatjuk új kórus­lemezünket. — 14,29: .,Ajánlom művemet...!” — 15,00: Nagy siker volt! — 16,30: Opera-mű­vészlemezek. — 17,35: Látoga­tás a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskolán. 9. rész. — 18,06: Kósa Gábor ütőhangsze­reken játszik. — 18,30: V mate- rinskom jazyku. A Magyar Rá­dió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről. — 19,05: XIII. nemzetközi Bartók Béla kórusverseny. — 19,35: Cseh zeneszerzők műveiből. — 20,40: Holnap közvetítjük. — 21,00: Részletek a Special EFX együt­tes új dzsesszlemezéről. — 21,30: Az ezredesné sebe. Kosz­tolányi Dezső írása. — 21,57: Hándel-művek. — 22,40: Vonzó­dások. NYÍREGYHÁZI RADIO 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Ágoston István.) — 17,30: Hí­rek — A Modern Talking fel­vételeiből — Veress József film- kritikájá — Megélni a fémből (Gajdos, László) — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika, lap­szemle, műsorelőzetes. (A dél­utáni adás szerkesztője: Hor­vát Péter.) MAGYAR TV 8,55: Tévétorna nyugdíjasok­nak. — 9,00: Képújság. — 9,05: Szünidei matiné. — 9,05: Csak gyerekeknek! 1. Aranyszabá­lyok. NDK kisfilm. — 2. Csak ide, a világűrbe. Csehszlovák rajzfilm. — 3. Lehetetlen tör­ténetek. Szovjet rajzfilm. — 9,35: Állatszelidítők. Szovjet filmsorozat. 3. rész: A vissza­térés. — 10,00: Képújság. — 16,40: Hírek. — 16,45: RTV Kö­zönségszolgálat. — 16,50: Ké­zenfogva. Értelmi fogyatékosok érdekvédelmi műsora. — 17,00: Sorstársak. — A pécsi körzeti stúdió rehabilitációs magazinja. — 17,20: Front kegyelem nél­kül. NDK tévéfiimsorozat. 1. rész: Az utolsó pillanatban. — 18,20: Álljunk meg egy szóra! — 18,30: Reklám. — 18,40: Té­vétoma. — 18,45: Cim-cim. Iro­dalmi rejtvényműsor gyerekek­nek. — 19,10: Esti mese. — 19,25: Reklám. — 19,30: Híradó. 20,00: Reklám. — 20,05: Kék fény. Riportműsor. — 21,05: Az ördög sokat tud. Csehszlo­vák tévékomédia. — 22,00: Ha­zatérés ... — 22,20: Tévétükör. — 22,35: Híradó 3. 2. MŰSOR 17,50: Képújság. — 17,55: Hí­rek német nyelven. — 18,00: Pannon krónika. Portrék, ri­portok, dokumentumok. — 19,00: Abrahám gyermekei. — 19,30: Egy kocsi apának. Finn tévéfilm. — 20,00: Képújság. — 20,05: Egy pár cipő. Walesi té­vékomédia. — 21,00: Híradó 2. — 21,15: Áldozatos szerelem. — Péchy Blanka-portré. — 22,15: Képújság. SZLOVÁK TV. 1. műsor: 9,00: Zenés szóra­koztató műsor gyerekeknek. — 9,25: Univerzális kulcs. Doku­mentumfilm. — 9,25: Tévéjáték. — 10,35: Vetélkedő. — 11,15: Vi­taműsor. — 16,45: A nap per­cei. — 16,55: Élni tudni. So­rozat. — 17,25: A szocialista or­szágok életéből. — 17,50: Do­kumentumfilm. — 18,20: Esti mese. — 18,30: Honvédelmi ma­gazin. — 19,30: Híradó. — 20,00: NDK útirajzfilm. — 20,25:’ Szél ellen. Ausztrál sorozat, befeje­ző rész. — 21,15: Dokumentum­film. — 22,15: Sopot, 1987. Gá­laest. 2. műsor: 18,15: Beszélgetés a csehszlovák atlétikáról. — 18,45: Fasírozott. Tévésorozat. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Hír­adó. — 20,00: Est W. A. Mozart­tal. Koncert. — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: Horvát választása. Jugoszláv film. SZOVJET TV 4,30: 120 perc. — 6,35: Rajzfil­mek. — 7,05: Keserű bogyó. — Film. — 8,05: Világjárók klub­ja. — 9,05: Hírek. — 13,30: Hí­rek. — 13,45: Dokumentumí'ilm. — 14,20: Gyermek balettver­seny. — 15,05: Hírek. — 15.10: Az orosz kultúra forrásainál. — 16,45: Világhiradó. — 17,05: Ta­lálkozás a XIX. pártértekezlet résztvevőivel. — 17,55: A szov­jet-amerikai csúcstalálkozó visszhangja. — 19,00: Híradó. — 19,40: Az átalakítás reflektor- fényében. — 19,50: Kentaurok. 2. rész. — 21,00: Kosárlabda olimpiai selejtező. A szünetben: Világhíradó. — 22,00: Délibáb. 3. rész. —23,04: Hírek. —23,09: Dal ’88. SKY CHANNEL 7,30: Szünidei gyermekműsor. — 9,30: Zenei divat és hírmű­sor. — 10,35: Romantikus zene. — 13,05: Amerikai filmsorozat. — 14,00: Hollywoodról. — 14,30: Dr. Ruth, a szexológus műso­ra. — 15,00: Ausztrál rögbi. — 17,00: Szünidei műsor. — 18,00: Western. — 18,30: Kísértetkapi- tány. — 19,00: Komédia. 19,30: Kalandfilmsorozat. — 20.30: Az ausztrál aranyláz. — 21,30: Kí­sértettörténet. — 22,30: Autó­motorsport. — 23,30: Nemzetkö­zi hírmagazin. — 24,00: Popze­ne. — 1,00: AZ elmélkedések és gyönyörködés helyei. — 1.55: Georges Pompidou kulturális központ. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: ALADDIN. Videoház: video: NA-CHA (hongkongi) Móricz mozi: A KARATÉZÓ KOBRA VISSZATÉR (japán). reklámáron vásárolhat HŐCSÖVES RADIÁTORT. MELY MŰHELYEK, GARÁZSOK, FOLYOSÓK FŰTÉSÉRE ALKALMAS. AMÍG A készlet tartj^^^^ CjWh f > Moszkvai levelünk A megerősített refirm S okan, sokféleképpen látják a nemrég véget ért párt­konferencia jelentőségét, egyben azonban meg­egyeznek a vélemények: az esemény az új szov­jet irányvonal minőségileg új szakaszát harangozta be. Először is: nyilvánvalóvá vált, hogy — ha eltérő tempe­ramentummal is — minden résztvevő, aki csak szót ka­pott, egyöntetűen a peresztrojka és a glasznoszty orosz szavakkal fémjelzett politika folytatása mellett szállt sík­ra. Nem lebecsülendő tényező ez, hiszen az országos párt­konferenciát megelőző hónapokban kiéleződött és időn­ként szenvedélyes szópárbajokba csapott át a reformerek és az úgynevezett konzervatívok közötti — nem újkeletű — vita. Márciusban például a Szovjetszkaja Rosszija cí­mű napilap egy egész oldalas olvasói levelet publikált, amelynek állítólagos szerzője — egy leningrádi főiskolai tanár — kertelés nélkül szembehelyezkedett a radikális átalakításokkal, ideológiai felfordulásnak nevezve a vál­tozásokat. Akkoriban sokan okkal gyanították, hogy a levél nem más, mint Gorbacsov burkolt ellenzékének politikai állás- foglalása, amelyet épp akkor tettek közé a tekintélyes lapban, amikor a főtitkár Belgrádban tartózkodott és leg­közelebbi hívei sem voltak Moszkvában. A konferencia küldöttválasztásain is ütköztek az érde­kek: a konzervatívok és a mérsékeltebb reformerek — akik főként a közép- és alszószintű pártvezetésben fog­lalnak helyet — igyekeztek elérni, hogy a radikális re­formok hívei ne juthassanak be a Kreml kongresszusi palotájába. Igyekezetüket nem koronázta siker. A konferencia tehát megerősítette a reformok irányát. Jövőre^ befejeződik a gazdasági reform első szakasza, melynek során valamennyi szovjet vállalat viszonylagos pénzügyi függetlenséget kap a minisztériumokkal szem­ben, csökken a központi tervutasítások jelentősége és a nyereség lesz a legfőbb termelési mutató. A második szakasz ennél valamivel nehezebbnek ígér­kezik: végre kell hajtani az árrendszer reformját, amely' egyebek mellett az agyondotált alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árának jelentékeny emelését hozza. (A szovjet vásárló ma fele annyit, harmadannyit fizet a te­jért, húsért, kenyérért, illetve lakbér gyanánt, mint a re­ális ár.) Ez már nemcsak gazdasági, de társadalmi, sőt politikai kérdés is, hiszen az elmúlt három évtizedben büszkeség tárgya volt, hogy az árak alig-alig emelked­tek. (Kevésbé volt büszkeség tárgya, hogy — többek kö­zött emiatt is — megszokott az áruhiány, az élelmiszer- ellátási gondok pedig akut politikai problémává nőtték ki magukat.) A konferencia eseményeit figyelemmel kísérő tudósító — bárhonnan is érkezett — elégedetten nyugtázta, hogy a korábbiakhoz képest sokat fejlődött a demokrácia egyik fontos eleme, a vitakultúra, A konferencián a hozzászó­lók többsége valóban vitázott az előtte felszólalókkal, bí­rált, sőt egészen hallatlan dolog is megtörtént: az egyik résztvevő a díszelnökség tribünjén ülő Gromikót és Szo- lomencevet szecmély szerint is hibáztatta a korábbi esz­tendők során elkövetett hibákért. Ilyenre még a legidő­sebb bolsevikok sem emlékeznek: a harmincas évek ele­jétől kezdve a kongresszusokon, a KB-üléseken és a párt­konferenciákon nem volt ellenkezés, kiment a divatból a kritika és az önkritika. Nem igazolódott be az az előrejelzés sem, hogy Borisz Jelcin, a moszkvai pártbizottság tavaly ősszel menesztett első titkára — akit egy karéliai pártszervezet választott meg küldöttnek — nem léphet a tribünre. A túlzott ra­dikalizmusa és tempreramentuma miatt leváltott, fékez­hetetlenségéről és szókimondásáról ismert Jelcin szót ka­pott, elmondhatta véleményét, s beszédét a televízió is közvetítette, vagyis biztosították számára az országos nyil­vánosságot, akárcsak Jegor Ligacsov számára, akit Jelcin a konzervatív reformerek közé sorolt, s aki ezt vissza­utasította, keményen kikelve kollégája felszólalása ellen. Egy küldött Jelcint próbálta védelmezni, mások viszont kifogásolták a volt moszkvai pártvezető munkastílusát. A szokatlanul szenvedélyes összecsapások, a nyílt, való­ban őszinte viták sejttetni engedték: ezentúl mindig így; lesz — a közvélemény nagy megelégedésére. S végezetül ami talán mindennél fontosabb: a há­romnapos konferencián bebizonyosodott, hogy Gor­bacsov és a reformpárti vezetés megerősítette hely­zetét. Gorbacsov, akinek neve egyébként is már-már szi­nonimája a peresztrojkának és a glasznosztynak — biz­tosan tartja a kormány kereket. A nehézségek — az örök­ségként kapott gondok: nemzetiségi viszálykodás, áruhi­ány — sem tudják ugyanis feledtetni az állampolgárok­kal, hogy a peresztrojka az egyik — ha nem az egyetlen — lehetséges alternatíva a hat évtized, alatt velejéig köz­pontosított és elbürokratizálódott, működésképtelenné vált gazdasági rendszerrel szemben. Moszkva, 1988. július Szaniszló Ferenc V--------------------------------------------------------/ Magyar földre érkeztek Bartók Béla hamvai (Folytatás az 1. oldalról)-Az ünnepség a Szózat el­hangzásával ért véget, majd elindult a díszmenet: a fővá­ros felé. Győr-Sopron megye településeinek lakói a Buda­pestre vezető fellobogózott útvonal mentén tisztelgő sor­falat álltak. Délután négy órakor Bu­dapestre, a Magyar Tudomá­nyos Akadémiára érkeztek a menet résztvevői. Az Aka­démia feldíszített oszlop­csarnokában ravatalozták fel a nagy zeneszerző földi maradványait őrző kopor­sót. A ravatalnál Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke mondott beszédet. „Vigasz és megnyugvás számunkra — mondta többek között —, hogy Bartók Bé­la végső nyughelye — ha késve is — július hetediké­től az általa oly annyira sze­retett budai hegyoldalban, a Farkasréti temetőben a város által adományozott díszsír­hely." Bartók Béla emléke előtt ma róhatják le kegyeletüket a nagyközönség tagjai. A ze­neszerzőt csütörtökön he­lyezik végső nyugalomra. HHT3 HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG 1988. július 6., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents