Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

1988. július 5. Kelet-Magyarország 7 Amit a vállalatokról tudni kell Szabolcsi gyárak az ipari monográfiában Az ipar helyzetét, közép- és hosszú távú fejlesztéspolitikáját ismerheti meg az olvasó annak a kétkötetes könyvnek a tanul­mányozásával, amely az Ipari monográfia címet viseli. Az Ipa­ri Minisztérium és a Magyar Gazdasági Kamara könyvében adatok, táblázatok segítségével megismerhetjük az egyes ágaza­tok szerepét a népgazdaságban, képet kapunk azokról a felada­tokról, amelyek a termelési és termékszerkezet-váltást célozzák, a jövedelemtermelő-képesség növeléséhez járulnak hozzá. A második kötetben az Ipari Minisztérium ágazati irányításá­hoz tartozó 292 vállalat és tröszt termelési, gazdálkodási tevé­kenységének főbb jellemzőit is­merhetjük meg, a fejlesztési és üzletpolitikáról kapunk képet vállalati szemszögből. A teljesség igénye nélkül ér­demes megnézni, hogy mit ír a könyv azokról a szabolcs-szat- mári vállalatokról, amelyek ugyan méretüknél, súlyuknál fogva nem tartoznak a legna­gyobbak közé, azonban szűkebb hazánkban nem egyszer a fej­lődés motorjai. Minőségi javulás A kohászatot egyetlen szabol­csi üzem, a kisvárdai Vulkán öntödei Vállalat képviseli. Ki­derül, hogy évi 25 ezer tonnás kapacitásával az egyik legna­gyobb szürkevas öntvényt gyár­tó termelőegység hazánkban. Az évi 600 millió forintos termelési érték mellett az utóbbi években' jelentősen megnőtt a gyár tőkés exportja. Külföldre bonyolult, magasabb minőségű öntvényeket szállít. A vállalatnak az NSZK- ban, Ausztriában és Norvégiá­ban kialakult vevőköre van. A Vulkán legfontosabb fejlesz­tése az 1985-ben indult, s ma már sorozatgyártást folytató energia­Tudományos kishírek A fáradó izom Egy svéd atléta nemrégiben 3500 kilométert futott hét hét alatt. Teljesítményének célja nem pusztán rekorddöntés volt. Egyúttal kísérletül is szolgált: milyen változások következnek be az emberi izomzatban a fizi­kai teljesítőképesség határán? A 46 éves férfi combizomzatából az orvosok a futás előtt, majd utá­na parányi mintát vettek, és ki­elemezték, mennyire változott az izomsejtek aktivitása, nagysága. Azt tapasztalták, hogy a nagy igénybevétel következtében bizo­nyos fokú rongálódás következett be az izomzatban. Sok izomsejt elhalt, amelyeket aztán a kötő­szövet sejtjei helyettesítettek. Egyes izomrosttípusok átalakul­tak olyanokká, amelyek keve­sebb energiát használnak fel, és lassabban húzódnak össze. Az izomzat tehát nagymértékben al­kalmazkodott is a megterhelés­hez. Ilyen fajta izomrost-átala­kulásokat eddig csak állatoknál tapasztaltak. Arai-tóból Arai-sivatag ? A Szovjet Közép-Azsiában fek­vő Aral-tó, amely a világ leg­nagyobb állóvizei közé tartozik, lassan eltűnik a térképről. A lefolyástalan medence vízzel bo­rított területe 1960-ban még 68 000 négyzetkilométer, 1987 végén pe­dig már csak 41 000 négyzetkilo­méter volt. A benne levő víz- mennyiség a felére csökkent, a sótartalma a duplájára növeke­dett. A vízszintcsökkenés oka az, hogy a tavat tápláló két nagy sivatagi folyó, az Amu-Darja és a Szir-Darja vizét mezőgazda- sági művelés alá vont sivatagos területeken elöntözik. Az utóbbi években e folyókkal szinte már nem is érte el víz az Arait. A magas sótartalom miatt a tó las­san biológiailag halott állapotba kerül: eddig már húsz halfaj pusztult ki belőle. A környék halászata és a hozzá kapcsolódó ipar teljesen visszahúzódott, ez­által mintegy hatvanezer em­bernek kell új munkahely után néznie. A partokon kiszáradó só környezetkárosító hatása azon­ban még veszélvesebb. A szél ál­tal kifújt só lerakódik a termő­földeken (amelyeket éppen az Araiból hiányzó vízzel öntöznek), és éppolyan terméketlenné vál­toztatja, mintha nem öntözték volna. takarékos főzőlapgyártó egység létrehozása. A vállalat mind a háztartási, mind a nagykonyhai villamos főzőlapok valamennyi típusát tervezi kifejleszteni. Elektromos olvasztómiívet építet­tek, amely a mikroötvözéssel együtt lehetőséget ad az öntött­vas minőségi paramétereinek szé­lesítésére. Géprendszerek kialakítása Húsz éve működik önállóan a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gép­gyártó Vállalat. Jellemző fejlő­désére, hogy amíg a termelési ér­ték háromszorosára emelkedett:, a létszám mintegy ezer fővel csökkent. A vállalat korszerű ter­mékei közé tartoznak a takar­mánykeverő és kiosztó kocsik, silómarók. Évi 4—500 esztergagép felújítását végzik el. A vállalat a jelenlegi piaci pozíciót szeretné megőrizni a jö­vőben is. A termékszerkezet ala­kításában a főbb szempontok között szerepel a komplex gép­rendszerek kialakítása, a bio­technikához kapcsolódó gépek fejlesztése, a KGST-szakosodás- ba való fokozottabb bekapcsoló­dás. A fejlesztések főként az ál­lattenyésztés gépesítésére, ezen belül a szarvasmarhatartás tech­nológiájára, a trágyakezelés és talajerő"-visszapótlás géprendsze­reire, az anyagmozgatás és szál­lítás gépeire terjednek ki. A Mátészalkán működő Rzat- már Bútorgyár látvánvos fejlődé­se erre a tervidőszakra esik. Egv olyan rekonstrukciós beru­házást valósítottak meg 200 millió forint értékben, amelv a kor­szerű technika adottságaival él­ve a terme1 ési értéket másfél- szeresére emeli, a tőkés exportot LEHETŐSÉG „GEBINRE” Az idei év elejétől magánsze­mélyek Csehszlovákiában is bérelhetnek vendéglőt, üzletet, ahol családtagjaikkal együtt dol­gozhatnak. Az új kereskedelmi formát elsősorban a vidéki te­lepüléseken vezetik be. A LEGNAGYOBB malVtagyAr A közép-csehországi Nymburk városkában új malátagyár épült. Évi 50 000 tonnás maláta termelésével ez a legnagyobb ilyen üzem az országban. A ma­láta 80 százalékát exportra ter­melik. ISMÉT BÁNYÁSZNÁK ARANYAT Kremnica-Körmöcbányán is­mét foglalkoznak nemesfém­érc bányászattal, amely tonnán­ként. 1,5 gramm aranyat és 15 gramm ezüstöt tartalmaz, kül­színi fejtéssel fejtik és hely­ben kioldják nátriumcianid ol­datban. Egyelőre évi 10 ezer tonna ércet dolgoznak fel. RUGALMAS MUNKAIDŐ ‘ Országszerete kipróbálják Csehszlovákiában a rugalmaas munkaidőt. Lényege, hogy a műszak kezdete és vége egy óránt belül ingadoznat. Az em­bereken múlik, hogy koráb­ban vagy később akarnak-e kezdeni, vagy esetleg napköz­ben ki akarnak-e menni a mun­kahelyről valami személyes ügyet intézni. HORGÁSZFELSZERELÉS A Hradec Králové-i Znak ipari szövetkezet Európában a legnagyobb horgászfelszerelés gyárak egyike. Termékeit 36 NSZK-beli, svájci, holland és finn vállalatnak szállítja. ÖTÁGÜ LÉGCSAVAR Az Avia Letnany vállalat Prá­gában ötágú légcsavar gyártá­sát kezdte meg. Az új légcsa­var hazai konstruktőrök mun­kája és kisebb zajt okoz a ha­gyományos légcsavarnál. LEVEGŐŐR Prágában a lég szennyezett­ségét automata figyelőrend­szer mérő- és ellenőrző állomá­sai szabályos időközökben kül­dik az adatot a kéndioxid, a nitrogénoxid és a porkoncent­rációról a hidrometeorológiai intézetnek. Az információt azonnal értékelik és ha kell, el­rendelik a szmogriadót. megduplázza, főként a magasan megmunkált lapalkatrészre épülő bústorok termelésének bővítésé­vel. Növelés a termelésben, az exportban A beruházással mintegy kétszáz fővel emelik a létszámot, míg a technikai korszerűsítéssel járó szakmai színvonal emelését a korábbi hagyományoknak meg­felelően alapvetően saját képzés­sel oldják meg. A vállalat üzletpolitikai céljai között szerepel a kereskedelem­mel kötött hosszú távú szerződé­sek fenntartása, miközben tovább fokozzák az eddig is jelentős közvetlen kiskereskedelmi for­galmat is. A Szabolcs Cipőgyár a másik, önálló könnyűipari vállalata a megyének. A fejlesztési célokat meghatározza, hogy továbbra is férfi utcai cipők gyártását ter­vezik. Nagy súlyt helyeznek a műszaki fejlesztésre, a termékek folyamatos korszerűsítésére. Olyan lábbelik gyártására töre­kednek. amelyek jobban megfe­lelnek a kényelmi, higiéniai és esztétikai követelményeknek. A gyári stratégiához tartozik, hogy a következő években bővíti kooperációs kapcsolatait külföldi cégekkel, ezáltal jelentősen nö­veli tőkéö exportját. Belföldi ve­vőivel is tartós együttműködés kialakítására törekszik, különö­sen a piackutatás, marketingte­vékenység területén. Korszerű­síti belső irányítási rendszerét, megteremti a feltételeit a számí­tástechnika széles körű alkalma­zásának. HIDROEN ERGETIK AI PROGRAM A csehszlovák kormány jó­váhagyta a vízi erőművek épí­tésének programját az évszá­zad végéig. A vízi erőművek 1987-ben 5,2 milliárd KWh-t, te­hát az összes elektromos ener­gia hét százalékát termelték. Ezt az arányt növeli a kilencvenes évek elején a csehszlovák—ma­gyar vízlépcsőrendszer. Ezen­kívül a Vág foilyón további három, az Elbán két erőmű épül. Három átszivattyúzó erőmű építését is tervezik. BŐVÜLŐ KÍSÉRLET Az új gazdasági mechaniz­mus hatékonyságát 1987-ben 22 vállalatnál és szövetkezetben próbálták ki Csehszlovákiá­ban, összesen 370 ezer ember részvételével. Az idén a kísér­leti vállalatok száma tovább nőtt. SZÓJA — AZ 50. SZÉLESSÉGI KÖRÖN Bár a szója a meleget kedve­li és nálunk nem éppen ho­nos, úgy döntöttek, hogy el­terjesztik ültetését az import csökkentése kedvéért. A döntést a mi éghajlatunkon kinemesi- tett újfajta szójára alapozták, amelynek megfelel nemcsak a dél-szlovákiai, hanem az észak- csehországi kiírnia is. Labora­tóriumban most két nagyobb hozamú és rövid tenyészidejű fajtát nemesítenek, a hűvös ég­hajlat számára. További tíz faj­tát már a nemesítő állomások földjén szaporítanak. A pró­batermesztés — 400 hektáron — a külföldiekhez hasonló ered­ményt hozott. A KONTÉNERÉ A JÖVŐ Országúton évente 600 millió tonna vetőmagot, trágyát, ter­ményt, állatot szállítanak ná­lunk traktorral, teherautóval. A termelési költség 45—60 szá­zalékát emészrti fel a fuvaro­zás, amely azonban konténer használatával olcsóbb lehet. 1990-ig gyáraink 30 ezer konté­nert készítenek. PEZSGŐ BOR 150 ÉVE Nem nevezik pezsgőnek, hi­szen ez a francia borászok véd- jele, hanem pezsgőbornak, de már 150 éve gyártják Cseh­szlovákiában. A mai termelés évenként 60 ezer hektolitert produkál, s ez, 1989-ben tíz­ezer hektóliterrel több lesz. A két legnagyobb gyár,' Stary Plzzenecben (Nyugat-Csehország) és Sered-Szereden (Szlovákia) a folyamatos erjesztés technoló­giáját alkalmazza. Csehszlovákiai mozaik Rét_ keréken A kerékpár a legolcsóbb közlekedési eszköz, a világon legtöbb van belőle, haszná­lata abszolút mértékben kör­nyezetkímélő, sőt használója számára még egészséges is. Előnye az is, hogy nem kell hozzá drága pénzen vásárolt üzemanyag . .. A kerékpár története a messzi múltba vezet vissza. 1815-ben K. Drais badeni fürdőmester találta fel, ek­kor drasináríak nevezték. Volt váza, és két kereke, és a vázon elhelyezett nyergen ül­ve lábbal lökték előre. Azóta számos változtatáson ment át. A lábpedált M. Fischer német mechanikus alkalmaz­ta először 1850-ben. London­ban 1880-ban nagy első-ke­reket használtak a sebesség fokozása érdekében, ezt a lábpedál közvetlenül hajtot­ta, de ez a megoldás nem bi­zonyult megfelelőnek. A lég- tömlős kerékabroncsot 1886- ban Dunlop angol állatorvos találta fel. Mint ismeretes, a kerék­pár fő része a vékony falú acélcsőből összehegesztett váz, a lábpedálokon keresz­tül láncáttétellel hajtott hát­só és szabadon futó, kor­mányszarvval elforgatható első kerék, nyereg, fék és se­gédberendezések. A hátsó kerékágy fékkel kombinált szabadonfutós kivitelű, és háromféle feladatot telje­sít. A pedálok hajtásánál a szabadonfutó zár, és a lánc­hajtás forgatja a hátsó kere­ket. A mozgásban lévő ke­rékpár pedáljának hajtását megszüntetve, a szabadon fu­tó old, és a kerékpár tovább gurul. A pedálokat ellenkező irányba nyomva a fékszerke­zet lép működésbe, melynek hatásossága a pedálra gyako­rolt nyomóerővel arányos. Ezt a szerkezetet, amelyet 1908-ban Fichtel és Sachs schweinfurti cég „torpedó’- néven hozott forgalomba, kontraféknek nevezik. Ké­szülnek több áttétellel fel­szerelt hátsó keréfeagyak is, melyek a hegyes vidékeken teszik könnyebbé a kerékpá­rozást. A kerékpár utazó se­bessége normális útviszonyok között óránként 15—20 kilo­méter, súlya pedig 8—18 ki­logramm. A legelterjedtebb kerék­pártípus főleg sík terepre való, váltó nélküli jármű, amelyik viszonylag nehéz, ol­csón előállítható vázzal, rossz utakra tervezett széles, kis­nyomású gumikkal, sárvédő­vel és kontrafékkel van el­látva. Tulajdonképpen strapa kerékpárnak is nevezhet­nénk, sok helyen még ma is ez a falusi emberek „teher­hordó szamara’-. Készülnek ezenkívül ter­mészetesen úgynevezett zseb­biciklik, családi kerékpárok is, amelyek összecsukhatok, kis helyen, például gépko­csik csomagtartójában is könnyen elférnek. Más igé­nyeket elégítenek ki a túra-, a sport-, illetve a terepjáró kerékpárok. Képünkön: Essenben (NSZK) készült ez az üveg­szálvázas, szélvédővel és te­tővel ellátott, 8 kilogramm súlyú kerékpár, amellyel eső­ben is lehet pedálozni. De mi történik erős oldalszélben? (MTI Külföldi Képszerkesz­tőség.) ez a látószerv azonban hihetet­len mértékben megnöveli a gép­ember árát. Hála a bonyolult áramkörökből szerkesztett be­szédfelismerő egységeknek, ; legtöbb robotember még arra i képes, hogy gazdája hangját felismerje, és csakis neki enge­delmeskedjen. A „legtalpra- esettebb" masinák pedig meg i szólalnak, noha szókincsük egye lőre még kissé korlátozott. A szívük helyén levő mikro­processzor programozásától függ, hogy miben segítenek ezek a személyi robotok. Érzé­kelik a vízfolyást, a gázszivár­gást, a tüzet, kinyitják és be­csukják az ajtókat, kezelik a ház elektromos berendezéseit, felveszik és a gazdájukhoz viszik a csengő telefont, illetve — ha arra kapnak parancsot — rögzí­tik a- telefonáló üzeneteit. Szor- galmasabbjaik a lakás rendben tartásában is segítenek: porszí­vózzák a szőnyegeket, letöröl- getik a bútorokra rakódott port. S vannak ma már „játékos” ro­botok is: ha arra kapnak utasí­tást (illetve, ha gazdájuk játék­kazettát helyez az e célra szol­gáló nyílásba), kivilágosodik az arcuk helyén levő képernyő, s izgalmas űrháborút, tengeri csa­tát kezdhet a család apraja s nagyja. A személyi robotok munkába állítása ma még fényűzésnek számit, minthogy áruk vetekszik egy-egy nagyobb gépkocsi árá­val. Képünkön: egy csupasz robotkart láthatunk, amely egy pincért is megszégyení­tő ügyességgel tölti bele a po­hárba a habzó sört. (MTI Külföldi Képszerkesztőség.) „Rabszelga” rabotok Napjaink ipari robotjai ipari üzemek szerelőszalagjai mel­lett serénykednek, s közben egy egészen új robotnemzedék nő fel mellettük, amelynek tagjai sem küllemükben, sem tudásukban nem hasonlítanak elődeikhez. A személyi robotokról van szó. azokról á ház körül tevékenyke­dő masinákról, amelyeket terve­zőik az ember személyes szolgá­latára szántak. A személyi robo­tok kifejezés nem véletlenül cseng össze a személyi számító­gép elnevezéssel, hiszen e külö­nös gépembereket is bárki meg­vásárolhatja (feltéve, persze, ha pénztárcája is megengedi). s ezeknek belsejében is apró szá­mítógép, mikroprocesszorokból felépített rendszer dolgozik. Kis­sé leegyszerűsítve úgy is lehetne mondani, hogy ezek a személyi robotok is számítógépek, de olyan különleges komputerek, amelyek az embert utánzó vég­tagokkal és érzékszervekkel van­nak kiegészítve. A házi robotok legtöbbjének van például karja és keze, a leg­ügyesebbek játszi könnyedség­gel helyeznek odébb egy üveg­poharat vagy egy tojást. A lá­bukkal már nem ilyen rózsás a helyzet: ma meg csak kereke­ken gurulnak, s például lépcsőn járásra gondolni sem 'mernek. Szemük helyén különleges, ult­rahangokat kibocsátó eszköz foglal helyet, amely a vissza­vert sugarakat érzékelve ad tá­jékoztatást a robot útjába kerü­lő akadályokról. Vannak persze már olyan személyi robotok is, amelyeknek szeme a televíziós kamera működési elvét leutánzó parányi elektronikus áramkör; Lapszemle fénykép­telen ség Az elektronika, a számítástech­nika és a távközlés iránt érdek­lődő látogatók a tavaszi BNV-n térdig lejárhatták a lábukat, ha minden érdekességgel meg akar­tak ismerkedni. Egyes szakértők azt állítják, hogy világrengető újdonságokkal nem szolgált a vásár, de akadtak, akik új sze­lek eljövetelének örvendeztek a tavaszi kínálatot értékelve. A Mikrovilág 88 13-as új száma ösz- szeállítást ad közre a vásárról, alkalmat adva a vita eldöntésére. 1987 áprilisában dobta piacra a Commodore cég az Amiga— 500 típusú számítógépet. A Com­modore 128-as géppel ellentét­ben, amely nem vált népszerűvé Magyarországon, az Amigát ha­mar megkedvelték azok a kivá­lasztott honfitársaink, akik hoz­zájuthattak. A többiek csak messzi távolból, irigységtől el­homályosult szemmel csodál- tálí az Amiga káprázatos képal­kotását, imponáló gyorsaságát. A Mikrovilág egyik cikke sorra veszi a gépre vonatkozó alapve­tő tudnivalókat, hogy elsősorban azokat a szerencsés kezdőket segítse, akiknek most adatott meg a géppel való találkozás és ismerkedés lehetősége. A lap műholdas műsormellék­letében egy magyar sikerről ol­vashatunk. Az ALadin Animációs és Video Kisszövetkezet a dán LEGO cég felkérésére és a Sky Channel részére LEGO-figurák- kal animációs kisfilmeket készí­tett. A Sky már műsorára is tűzte a kisfilmeket, és riportot is közölt a kisszövetkezet veze­tőivel. A kisfilmeket eddig 17 ország vásárolta meg, közöttük nincs a Magyar Televízió. A lap hátsó borítójának egyik „hátsó gondolata” érdekes táb­lázatos összeállításban mutatja be, hogy a hazánkban népszerű elektronikai és számítástechnikai berendezések hivatalos vámérté­kei, amelyek a vám kiszabásá­nak alapjául szolgálnak, meny­nyivel magasabbak a hivatalos árfolyamon átszámított kinti vé­teláraknál. [TUDOMÁNY I TECHNIKA | KÖZGAZDASÁG |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents