Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-04 / 158. szám
1988. július 4. Kelet-Magyarorazág 3 Itt a 11-277! Balogh Géza rovatvezető válaszol Megkezdődhettek a nagy nyári szabadságolások, mert a szokásosnál kevesebb kérdés érkezett a héten szer-* kesztőségünkhöz, jobbára azok is egyéni sérelmeket panaszolnak. Ezen levélíróknak később, a posta segítségével válaszolunk' majd; most pedig lássuk a kérdéseket, válaszokat! Lajsz Ferenc Nyíregyházáról, a 14-418 telefonszámról azt kifogásolta, hogy az oro- si szeméttelepet hétvégen lakat alatt tartják. Pedig sok ember csak ekkor érne rá arra, hogy maga kivigye a telepre azt a hulladékot, melynek elszállítására a Köztér Vállalat nem vállalkozik. A nyíregyházi vállalat vezetői elmondták, vasárnap valóban zárva tart a szemét» telep, de szombaton nyitva van. Egyébként a szakemberek már elkészítettek egy felmérést, hogy vasárnap érdemes lenne-e nyitva tartani a telepet, a tapasztalatok egyértelműen a kapuzárást indokolták. Azonban ha valóban nagy forgalom ígérkezik, újból kinyitnak vasárnap is. Utcai telefonfülkéből hívott bennünket egy olvasónk, aki amiatt háborgott, hogy a Sóstón, az Erdész út 6—7. szám alatti telkek tulajdonosai lassan egy évtizede megkezdték egy víkendház építését, ám azóta sem fejezték be. A kerítés kidőlt, a portát felverte a gaz, elcsúfítva a környezetet is. A városi tanács műszaki osztályán megtudtuk, hogy a beépítési kötelezettség kikényszerítése nehézségekbe ütközik, de ha a telefonálónk személyesen felkeresi az osztály munkatársait, ott bővebb információt kaphat. A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat dolgozói a környék rendezetlenségére hívták fel a figyelmünket. A szemközti ház lakóival közösen még arra Is vállalkoznának, hogy társadalmi munkában parkírozót építenének, de a tanács nem lelkesedik az ötletért. Szintén a műszaki osztály válasza: a parkírozó társadalmi munkában történő építése sokkal komolyabb mint egy járda lefektetése. Ott seregnyi műszaki szempontot kell figyelembe venni, hiába tehát az önkéntes felajánlkozás, A tanácsnak viszont nincs pénze a terület rendezésére pillanatnyilag. Patthelyzet-alakúit ki. Kár. Mi lesz a Sóstón a csónakázótóba telepített amurok sorsa? — kérdezte Hudák Zoltán a 10-277-es telefonról. Néhányszor már megírtuk, de hogy megerősítsük korábbi híreinket: ha kipusztították a vízből a halak az elburjánzott növényzetet, kifogják onnan. A tó gazdája napijegyeket árul majd, tehát készülhetnek a horgászok. Horánszki Mihály Piricsé- ről telefonált, az után tudakozódva, Nyírbátorban és környékén mikor foghatók majd a műholdas televíziós programok? A nyírbátori tanácson azt hallottuk, hogy a Hunyadi- és a Fáy-lakótelepen most vizsgálják annak a lehetőségét, a MODUL társadalmi munkában jelenleg dolgozik a rendszer kiépítésének tervén. A Fáy-lakótelepen élőket már megkérdezték, ott minden család vállalná az ezer-ezerötszáz forintos költséget, s a költségvetési üzem is a zsebbe nyúlna. Minden azon múlik tehát, a szakemberek szerint hány forintot kellene pontosan előteremteni. Ha nagyon sokat, egyelőre meg kell elégedni a most is fogható adásokkal. Mely egyébként a legtöbbször valóban nagyon silány. A magyar televízió majd négyezres garnitúrájától sajnos ennyire telik. Bácsik Lászlóné Pusztadobosról tisztelt meg bennünket levelével, az után tudo- kozódott, hol juthat különleges, egyedi facsemetéhez, cserjékhez. Tudja, kérdése ősszel lesz majd igazán időszerű, de a cím birtokában ő már most szeretné feltérképezni az országot. Sajnos pon'os címmel nem szolgálhatunk, ennek ellenére az ilonatanyai tangazdaság faárudájának munkatársai közreműködésével talán némi segítséget nyújthatunk. Az ország legtöbb kertészeti üzletét a szombathelyi Kertészeti és Parképítő Vállalat látja el a legjobb csemetékkel, de igen bőséges a válasz- téka a szőregi faiskolának is. Javasoljuk, hogy olvasónk figyelje a Kertészet és szőlészet című folyóirat- apróhirdetéseit, ott is ígéretes lehetőségekre bukkanhat. Egyébként a nyíregyházi üzlet is mintegy hetvenféle örökzölddel, díszcserjével várja az érdeklődőket a Korányi úton. Helyreállítás váltott műszakban Olaj a fűtőlapon Tűz után a tímári gumiüzemben Egy csarnok teljesen kiégett, valamennyi gép használhatatlanná vált. Odaveszett több mint húsz mázsa gumialapanyag, illetve késztermék. Két embert a füstből másik két társa mentett meg, személyi sérülés nem történt. A kár értéke meghaladja a tízmillió forintot. Ennyi a rövid története annak a múlt péntek éjszakai (június 24-i) tűznek, amely Tímáron, a Béke Termelő- szövetkezet gumiüzemében pusztított. — Percek alatt történt minden — eleveníti fel azt az éjszakát Vattamány Árpád műszakvezető. — Az egyik prés hidraulikájának nagy nyomású olajcsöve eltört, az olaj rákerült a fűtőlapra, azonnal belobbant, de a környező gépek is tüzet kaptak. Gyorsan előkaptuk a poroltókat, de nem használt. Telefonáltunk a nyíregyházi (tűzoltóknak is, fél órán belül már a helyszínen voltak. Addig mi a szomszédos irodát mentettük, akár hiszi, akár nem, 15—20 perc alatt minden asztalt, szekrényt, az összes dokumentációt kihord- ták az emberek. Mások arra vigyáztak, nehogy továbbterjedjen a tűz a szomszédos keverő üzembe, az alapanyaghoz. Vattamány Árpád aznap csak este hatkor ment haza, másnap reggel hatra újra ott volt az üzemben. Mint ahogy 16 órás műszakot is letud, a hétvége összefolyik a hétköznapokkal Dorozsmai János üzemvezetőnek is. Állandóan az emberek között van, irányít, újabb feladatokat ad. Hétfő reggelre már eltüntették a tűz közvetlen nyomait. Kedden már érkeztek Budapestről az új elektromos kábelek, a lakatosok hozzáSzeretettábor 4 gondtalan nyaralás minden gyermeknek a legszebb álma a tanév végén. Sokan azonban, öröklött vagy szerzett betegségük miatt, nem remélhetik, hogy eljuthatnak úttörőtáborba. Rájuk gondolt a Vöröskereszt, amikor nyolc esztendővel ezelőtt megszervezték megyénkben a beteg gyermekek táborát. Az idén a nyíregyházi Váci Mihály Diákotthonban rendezkedett be a tábor június 20-án. Dakó József táborvezető, a Vöröskereszt megyei titkárhelyettese: — Felsorolni is nehéz azt a szerteágazó segítséget, amit a megyében tapasztaltunk — hallottuk Dakó Józseftől. — Csak kiragadászerűen említem, hogy a rakamazi takarékszövetkezet két szobai kerékpárt vásárolt a tábornak. A vízügyi igazgatóság szervezte meg nekünk a hajókirándulást a Tiszán, a nyíregyházi 20-as iskola kölcsönadta a videót és átengedte tíz napra a tornatermét, a háziipari szövetkezet maradékanyagot adott a bábozáshoz, a papírgyár színes tollat, sapkát, rajzpapírt küldött, a konzervgyár és a művelődési központ szintén segített a maga módján, gyümölccsel, illetve népművelővel. — Én először ültem hajón életemben — magyarázza a „ kölesei Bereczki Mónika. — Soha nem táboroztam, ezért nekem minden nagyon különleges volt. Krecz Andrea Szilvia a kisvárdai 2-es iskolából érkezett Nyíregyházára. Nem először jár a Vöröskereszt táborában. Betegsége sem akadályozta fneg az aktív tábori életben, hasmar feltalálta magát, annak, etilénére, hogy a kisebbek közé tartozott. Elárulta, hogy titokban ö orvos vagy tanár szeretne lenni, hogy a hozzá hasonló beteg gyerekeket gyógyítsa vagy tanítsa. Nizsák Edina a nyíregyházi Guszevtelep iskolájának tanulója. Társaival alig győztek válogatni a programok közt, tetszett nekik a sóstói kirándulás, a nyíregyházi városnézés, a véget nem érő játékok, esténként a berkesei gyermekotthon úttörözenekara Lázár Péter tanár vezetésével — régi patronálója a speciális tábornak —, teremtett jó kedvet, vidámságot. így szerencsére kevés dolga akadt dr. Balku Enikőnek, aki a tíz nap alatt a megyei kórház gyermekosztályáról jött a tábor kis lakóinak egészségére vigyázni. — Jórészt diabeteszes, epilepsziás, asztmás, szívbeteg és mosgássérült gyermekek érkeztek a táborba. Nagyon fegyelmezetten szedték a gyógyszereket, szerencsére csak kisebb horzsolások fordultak elő. Sokuknak inkább a lelkét kellett gyógyítgat- ni, de ez már nem kizárólag orvosi feladat. .. Tóth Kornélia A kiégett csarnok, ahol már megkezdték a karbantartást. kezdtek a tető kijavításához. A hullámpala a hőségben szinte teljesen tönkrement. Most már villog az új alumínium borítás, a nikecell helyett salakgyapot szigetelést kap a tető. Hétfőre minden bizonnyal már indulhat a szomszédos, a Taurussal gazdasági társaságban működő hulladékfeldolgozó. — Az asszonyokat szabadságra küldtük, a férfiak két műszakban vesznek részt a helyreállításban — Folytatja az üzemvezető. — Abban bízunk, hogy még júliusban részlegesen megindulhat a termelés. Már eltüntették a nagy hőségben összeolvadt alumínium alkatrészeket. A présgépek közül is amit lehet, felújítanak. De bízhatnak mások segítségében is. — Nagyon jólesett a segí- gítőkészség — állapítja meg Pásztor András tsz-elnök. — Partnereink jöttek. A Villanyszerelő Ipari Vállalat másfél millió forint értékű kábelt adott. A Villamosszigetelő és Műanyaggyártól gépeket kapunk. A Rakamazi Fa- és Fémipari Szövetkezet felajánlotta, hogy két műszakkal termelő présgépén a harmadik műszakban mi dolgozhatunk a mi embereinkkel. A tarcali kőbánya javítóüzeme külön műszakot szervezett nekünk. A kiégett csarnok láttán még most is csodálkozik az ember, hogy a szomszédos laboratóriumban, a műhelyekben semmi nyoma a tűznek. Megóvták a vasajtók a továbbterjedést. — Megmutatkozott, hogy nem véletlen, amiért szigorúan vesszük a tűzvédelmi szabályokat — jegyzi meg Dorozsmai János. — A kárunk így is nagy. A munka a csarnokban serényen folyik. Az asszonyok pedig készülnek, hogy a szabadság letelte után Kisvárdá- ra mennek betanulni, ideiglenesen más munkát kapnak, de számíthatnak a szövetkezet gondoskodására, amely most áldozatot is kér. Lányi Botond Nászút Sástóra Beteljesült intézeti szerelem A jegyespár izzad, a szokásos zavarral küzd a nagy esemény közben az anya- könywezetö felemeli a hangját, mert hangos kopogással megered az eső — bőséges lesz a gyermekáldás! —, a nevelőszülők könnyeznek, a társak pedig irigykednek. Hiszen Bokor Gyöngyvérnek és Galyas Józsefnek már sikerült, ami nekik még nem: szerelemre találtak, ráadásul nem is kellett házon kívül kereskedniük, hiszen a gyermek- és ifjúságvédő intézetben ismerték és szerették meg egymást. Fényképés^kedés közben nem nagyon illlik zavarni az ifjú párt, de Gyöngyvéren és Jóskán látszik, hogy már minden mindegy nekik, szeretnének minél hamarabb túlesni a fotózáson, az esküvői ebéden a gyivben. — Nem megyünk tú’ mesz- szire nászúira, csak ide a Sóstóra. Az intézet jóvoltából egy hetet tölthetünk az üdülőben, utána aztán jöhet megint a munka. Hegesztő vagyok Budapesten, a 31. számú építőipari vállalatnál — mondja a férj. — Nekem pedig Tiszalö- ■kön lesz állásom, a HÓDI- KÖT-nél — így a néhány perces feleség. Tiszadobon kapunk lakást, a Jóska vállalata intézi. Probléma? Miért lenne belőle? Egy év múlva elviszik katonának, aztán jöhetnek a gyerekek. Egy fiú és egy kislány ... Azt szeretnénk mindketten. Igazu/k van, nem kell a gyereket elsietni, hiszen még maguk is alig léptek felnőttkorba. A fiú húszéves, két éve került ki az intézetből, a lány tizennyolc. — Két évvel ezelőtt fordult elő legutóbb ilyen esemény nádunk — állítja Együd János, a Gyivi igazgatója. A két tanún — régi barátokon — és a nevelőszülőkön kívül ő az egyik fővendég: eligazítja a násznépet, tessékeli őket a birodalmába. Hiszen nem mindennapi dolog az intézetben egy esküvői ebéd! B. A. Napidíj Pénzügyminiszterünk régóta fájó pontot érintett a héten parlamenti expozéjában, amikar kitért a napidij dilemmára. Csaknem négy évtizede, hogy megállapították a még ma is érvényben lévő napidíj ősz- szeget, ami azóta többszörösen leértékelődött, s így valójában semmilyen szerepet nem tolt be. Megdöbbentő adatokat is közölt a miniszter: a napidíj minden tíz forintos mértékű emelése nép- gazdasági szinten évi S00 millió plusz kiadást jelent. A jelenlegi elképzelések szerint a napidíj emelés várhatóan 5 milliárd forint többletvásár- lóerő kiáramlást okozna... Amennyire osztom a miniszter véleményét, hogy a javadalmazást esetleg vállalati hatáskörbe utalja a kormányzat, annyira tanácstalan vagyok a közölt hatásokkal. Tudniillik: szerintem nem feltétlenül következik be ilyen zuha- tagszerű költségnövekedés, ha a vállalatokat érdekeltté teszik abban, hogy csak az indokolt esetekben fizethessenek a jelenleginél lényegesen magasabb napidíjat. Tapasztalni ugyanis ; nagyon sok munkahelyen, ha kell, ha nem, számo- latlanul sok a kiszállás, a napidíj, meg a hotelszámla. Tüzetesebben utána kelene ennek 's nézni, s talán kiderülne, hogy milyen sok itt a felesleges kiadás, a pazarlás, még ebből a nevetségesen alacsony napidíjból is. (Azt már csak zárójelben mondom, halkan: ugyanígy vizsgálni kellene a külföldi kiküldetéseket, a „hivatalos" köntösbe bujtatott és kemény valutát igénylő könnyed kiruccanások dolgát is, amikor tapasztalatcsere címén jutnak el sokan és közpénzen méregdrága helyekre; olyan nyugati bemutatókra is, ahol úgy sem vesznek semmit.) Szakemberek dolga, hogy szabályzókkal kordába tereljék a kiküldetéseket, amiről az egykori nóta úgy szólt: „úri buli ez a kiszállás”. Takarékossággal, szigorúbb ellenőrzéssel meg lehet teremteni a pénzügyi alapot (talán növekedés nélkül is) a napidíj felemelésére vállalaton belül. Az sem lehetetlen, hogy egy, a dolgozóinak jól fizető vállalat magasabb napidíjat is tudjon juttatni, könnyítve azok helyzetét, akik a kényszerű kiküldetéseken otthagyják fizetésük jelentős részét napi szerény ellátásukra is. Mert abban igaza van a miniszternek, százszor megfontolandó újabb mil- liárdokkal növelni napidíj - címén a vásárlóerőt. hiszen ez is egy újabb lépés lehet az infláció útján ... A. S. A boldogító igen kimondása után az ifjú pár. GESZTERÉD A MÁSODIK. „A megye legszebb települése” című pályázat második helyezését érte el Geszteréd, a megtisztelő címmel járó 50 ezer forintot a napokban vehette át a községi tanács elnöke. A tanács a sikeren felbuzdulva még szebbé, még tisztábbá szeretné varázsolni a falut, ezért a díj átvétele után úgy döntött, hogy bevezeti a havonta egyszeri, szervezett szemételszállítást.
