Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-29 / 180. szám

1988. július 29. Kelet-Magyarország 3 Angol, német, orosz Divat helyen feladat Megélénkült a nyelvtanulás A nyelvtanulási lehetősé* gek ma már örvendetesen széles skáláján egy idő óta megtaláljuk a megyei tudo­mányos-koordinációs bizott­ság tanfolyamait is, ame­lyeknek első eredményei most mutatkoznak meg. Előbb azonban arra kér­tem választ a megyei taná­cson Vass Lajosnétól, hogy a látványosan megnöveke­dett nyelvtanulási kedv vajon nem csupán sikk, múló divat-e? — Nem. Most jutottunk el oda, hogy a nyelvtanulás, il­letve inkább tanulgatás di­vatjából feladat lett. Az em­berek komoly áldozatokat hoznak azért,* hogy elsajátít­sanak egy vagy több nyelvet. Ez mindenekelőtt az értelmi­séget jellemzi. — Sorolhatjuk az okokat is: a szakmai tájékozódáshoz, fejlődéshez nélkülözhetetlen információk* jelentős része csak idegen nyelven hozzáférhető, a bővülő gazdasági kapcsolatok, a külföldi munkavállalási le­hetőségek szintén nyelvtanu­lásra ösztönöznek, a turiz­musról nem is szólva. Ebben kíván segíteni a megyei tudo­mányos-koordinációs bízott- Ság?-r— Csak áttételesen. Mi kifejezetten azokat támogat­juk, akiknek tudományos fo­kozat megszerzéséhez van szükségük a nyelvismeretre. Ugyanis a doktori címhez egy középfokú, a kandidátu­sihoz pedig egy középfokú és egy legalább alapfokú nyelv­vizsga is kell. Két évvel ez­előtt szerveztük meg első intenzív tanfolyamunkat, amely most ért véget. Az 57 jelentkezőhöz közben is csat­lakoztak, így összesen 66-an vettek részt az évi 300 órás tanfolyamon. Angol, német és orosz nyelvi csoportokat indítottunk. — A hallgatók hetenként két- szer négy órán vettek részt, ami ugye két félnapot jelent. Mit szóitak ehhez a munka­helyek? — A szerződést a bizott­ság kötötte a hallgatókkal, de a munkahelyek is aláír­ták, vagyis elfogadták a tan­folyamot egy sajátos képzé­si, továbbképzési formának. Munkaidő-kedvezményt ad­tak, ami azt jelenti, hogy a hallgatók kedden délutánon­ként részt vehettek az órá­kon és a félévek végén egy egyhetes intenzív szakaszon. A másik félnapot, a szom­bat délelőttöt pedig minden­ki a saját szabadidejéből ál­dozta fel. — Végül is mennyire tekint­hető sikeresnek az önök által kezdeményezett forma? — A szerződés értelmében a hallgatónak két éven be­lül kell nyelvvizsgát tennie, tehát a végeredményről még nem tudok beszámolni. De sokan már túl vannak rajta, éppen a napokban kapták kézhez az értesítést. Eddig 33-an tettek nyelvvizsgát, 13- an alapfokút, 20-an középfo­kút. De biztos vagyok ben­ne, hogy végül a hallgatók nyolcvan százaléka meg­szerzi a középfokot, és mi ezt nagy sikernek érezzük. — Lesz-e folytatás? — Igen, ezt a formát hosz- szú távú programnak te­kintjük, de a jövőben csak egyéves tanfolyamokat indí­tunk, és valószínűleg a költ­ségek is növekedni fognak, többet kell majd a résztve­vőknek — esetleg a munka­helyeknek is — fizetniük. Az idén januártól bevezetett személyi jövedelemadó na­gyon megnehezítette a hely­zetünket, a tanárok óradíját nem tudtuk megfelelően „felbruttósítani”. — A munkahelyek mennyire méltányolják a nyelvvizsgát? — A rendelkezések szerint nyelvpótlék adható, de nem jellemző, hogy a munkahe­lyek élnének ezzel a lehető- séggel. Általában egyszeri ju­talmat adnak. Jó példa a megyei kórház, ahol a nyelv­vizsgát béremeléssel ho­norálják, és tudományos fo­kozattal is jutalom, illetve béremelés jár. — A megyei tanács művelő­dési osztályának égisze alatt működik egy nhásik forma. Ezt általános és középiskolai ta­nároknak szervezik. Milyen céllal? — Az általános iskolában is óriási az igény a nyelvta­nulásra, de nincs hozzá ele­gendő tanár. Ezért lehetővé tesszük, hogy a pedagógusok középfokú nyelvvizsgát sze­rezzenek, majd az adott nyelvből a főiskola levelező tagozatán másoddiplomát szerezzenek. Bármilyen sza­kos pedagógus jelentkezhet, de az orosz szakosoknak örülünk a legjobban. Érthe­tően elsősorban a fiatalok él­nek a lehetőséggel. Ez 300 órás tanfolyam, most január­ban indult. Angolt 27-en, né­metet 37-en tanulnak, a nyír­egyházi Kossuth, illetve a Zrínyi gimnáziumban. De nemcsak nyíregyházi peda­gógusok. Tapasztalataink szerint itt is nagyon komo­lyan veszik a munkát mind a hallgatók, mind pedig ta­náraik. Természetesen ez a forma sem kezdőknek való. — Szintén hosszú távú prog­ramról van szó? — Igen. Egyébként mind erre a formára, mind a bi­zottság tanfolyamára augusz­tus végén — szeptember ele­jén lehet majd jelentkezni. Gönczi Mária mg egmondom úgy, ahogy JjJ van: eredetileg eszem ágában sem volt köz­readni friss információim. Aztán elszégyelltem magam. Eszembe jutott, hogy az irigy­ség is a hét főbűnök közé tartozik. Jobb belátásra tér­tem, így született ez az írás. Történt ugyanis, hogy sza­badságra készültem. Elvégre itt a nyár, az ember fia ilyen­kor szabadságra megy, kipi­henni a munkanap-áthelye­zésekkel járó fáradalmakat. Igen ám, de a nyár — leg­alábbis a naptár szerint — három hónapig tart, nekem meg, sajna, csak egy hónap a szabim. Mit lehet tenni? Mondjuk föltárcsázni me­teorológus ismerősünket, s szőrmentén .puhatolózni, var jón milyen az egészségi álla­pota, nem fáradt-e túlságo­san, mikor akar már pihen­ni?! Elvégre egy meteoroló­gus — különösen ha még a központban is dolgozik — csak tudja, mikor lesz jó idő. Hiszen a központban rend­szerint mindig mindent job­ban tudnak, meg különben is, ha a meteorológus se tudna elintézni pár hét kánikulát, Tudományos alapon az ahhoz lenne hasonlatos, mintha mondjuk a mozigé­pésznek fizetni kéne az általa vetített film megtekintéséért. Szóval, teljes képtelenség. Puhatolóztam tehát, de me­teorológus barátom már az ötödik mondat után fölnye­rített, mondván, hagyjam az alakoskodást, kérdjem meg nyíltan, mit is akarok. Pár szót dadogtam, mint akit huncutságon kaptak, de ba­rátom nem használta ki pil­lanatnyi zavarom. Nagylel­kűen elmondta, hogy idén augusztus második és harma­dik dekádjában lesz a leg­jobb idő országunkban, úgy­hogy ő pontosan akkor és nem máskor veszi ki megér­demelt pihenőjét. Szóval augusztus tíztől a Meteorológiai Intézet bezár három-négy hétre! — von­tam le ä következtetést, de barátom csak legyintett. _____________V___________________ Százak klubja A kár gazdasági hőmé­rőnek is tekinthet­jük a százak klubjá­ban való szereplés alakulá­sát. Arról a listáról van szó, amelyet a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve a Figyelő című gazdaságpolitikai he­tilap készít a száz legna­gyobb hazai iparvállalatról. Bár a megyében csak egyetlen olyan cég van. amely befér ebbe a csapat­ba — Tiszavasváriból az Alkaloida Vegyészeti Gyár ■— azonban tudjuk, hogy az élbolyban szereplő Papír­ipari Vállalat, a Tiszai Kő­olajipari Vállalat, a Nö- vényolajipari és Mosószer- gyártó Vállalat, a Medicor, a Tiszántúli Áramszolgálta- tó Vállalat, a Magyar Opti­kai Művek például jelentős gyáregységével képviselteti magát Szabolcs-Szatmár- ban. Az Alkaloida a termelési érték szerinti rangsorban a múlt évi eredményei alap­ján a 92. helyen áll az or­szág vállalatai között. (Egy évvel korábban nem került be a százak közé, azelőtt viszont ott volt a nagyok sorában.) Sokkal figyelemre mél­tóbb azonban, hogy igen sok, a minőséget jelentő mutatónál az Alkaloida jó­val előkelőbb helyet vívott ki magának. Az exportban például 38. a sorban (egy év alatt kilenc helyet ugrott előre), a vállalatok jövedel­mezőségi rangsorában pedig a 34. helyet foglalja, olyan neves cégeket megelőzve, mint a Medicor. a TUNGSRAM Rt., az Orion, a Papíripari Vállalat, vagy az ország legnagyobb ex­portálója, az Ikarus. Bár csak közelít terme­léséhen a száz legnagyobb- hoz, azonban exportjában már az 59. helyen található még egy szabolcsi cég, a Nyírség Konzervipari Vál­lalat, amely öt helyet javult egy év alatt. S még szere­pel a listán egy szabolcsi üzem: az ötven legjövedel­mezőbb ipari szervezet kö­zött (amit az árbevétel ará­nyos eredménye alapján állapítottak meg), a 36. he­lyen szerepel a Nyírség Ru­házati Szövetkezet, egy év alatt 147 helyet rukkolva előre. M eglehet, hogy a szá­zak klubjának rang­sorai csak tájékozta­tó jellegűek. Azonban a változások mutatják, hogy egy-egy vállalat mennyire fejlődik, milyen arányban fejleszti tevékenységét, ho­gyan alakul az iparágak kö­zötti arány. L. B. Nem szennyezi a környezetet Kádfürdőben krómbeyonat A háromezer literes kádakban a jövő Héten kezdik meg a próbaüzemet. A mellettük levő elszívók a legkisebb szeny- nyeződést is kiszűrik a levegőből. A háromezer literes ká­dak a Nyíregyházi Elekter- fém Kisszövetkezet telepén nem a fürdőzőknek nyújta­nak kényelmet, hanem csa­varoknak, alkatrészeknek, amelyek itt kapnak kemény, kopásálló bevonatot. A ke­ménykrómozó galvánüzem- be hazánk egyik legkorsze­rűbb technológiáját szerel­ték, amely megfelel a nyu­gat-európai színvonalnak. A 36 millió forintos beru­házásnál elsődleges volt, hogy ne az üzemcsarnok nyel­je el a pénzt, hanem minél többet tudjanak a vegyipari technológiára fordítani. A galvánüzem gépeit részben a kisszövetkezet gyártotta, il­letve gyárttatta, valamint az OKÍSZ valutakerétének egy részéből külföldről vásárol­ták. Gépipari alkatrészek, hid­raulikaelemek, főleg a textil­iparban használatos mozgóal­katrészek, bányadugattyúk kapnak a kádakban kopás- és vegyszerálló bevonatot. A fürdetőben az egy dekagram­mos munkadarabtól az 500 kilogrammosig galvanizálnak. A számítógép vezérelte be­rendezéssor egyik oldalán felteszik az alkatrészt, amely 5 perctől 48 óráig fürödhet, a másikon az egyenletes ré­teggel bevont munkadarabot csak le keH~yenni. Az elszívó berendezések még a legkisebb szennyeződéstől is megtisztít­ják a levegőt. Ami legnagyobb előnye az új galvanizálónak, a minimá­lis szennyvízkibocsátás. A környezetvédelmi szempont­ból sokat szidott, de azóta — Egy frászt zár be. Már miért zárna! A főnököm pél­dául július közepén ment szabira, a másik kollégám meg július végén. Az adatok értékelése alapján szerintük a jó idő éppen ekkorra vár­ható. ők legalább döntöttek, de én azóta is tanácstalan va­gyok. Fogalmam sincs, hogy július végét, vagy augusztus második dekádját válasz- szam-e. A barátom jóindula­tában nem kételkedem, de főnöke nyilván nálánál is jobb információkkal rendel­kezik. És akkor még ott a kollégája, aki, mint hallot­tam, igen-igen tehetséges szakember. mw úzom-halogatqm a dön­JTT tést, ideges vagyok. Csak feleségem nyug­tatgat: — Válaszd akármelyik idő­pontot. Az időjárás úgyis olyan lesz, amilyen lesz. A lelkiismereted pedig igazán tiszta lehet. Bármikor is me­gyünk nyaralni, te minden­képpen tudományos alapon döntöttél! Csendes Csaba megszűnt Vasgyár utcai gal­vanizáló napi 38 köbméter vízzel szennyezte az Érpata­kot. A Kinizsi utcai telepen a szennyvíz napi 2 köbméter lesz, ami a legszigorúbb előí­rások alapján jut a SZAVI- CSAV szennyvíztelepére. Jelentős az új galvanizáló devizamegtakarító szerepe is, hiszen hasonló műveletet ko­r Á rnyas fák között, a világ zajától távol falatozhattak, be­szélgettek a fiatalok. Az is akadt, aki kivigye őket a hosszú földúton, mint ahogy az sem került ne­hézségbe, hogy megszer­vezzék a bográcsgulyás főzését. Történt mindez a káni­kula egyik munkanapján. Valamennyien dolgozó fiatalok voltak, a KISZ mátészalkai bizottságának tagjai, akik a jármi tsz vadászházában gyűltek össze ebédre, ebéd utáni csevelyre. A hírlapíró kételkedő, telefonon kérdezett utána, rábban a környező megyék vállalatai tőkés országokban végeztettek el. Ezt most a kisszövetkezet vállalja, amely havi 1,5—2 millió forint ér­tékben galvanizál. Ezt az ösz- szeget három éven belül, amikor beindul a három mű­szak, négymillióra növelik. (máthé) tényleg munkaidőben kell az ilyen összejöveteleket tartani? Egy munkatárs megnyugtatta: a délelőtt az ifjúságpolitika jegyé­ben zajlott. A baráti be­szélgetés pedig arra jó, hogy a megújulás jegyé­ben egyeztessék a vélemé­nyeket. Mit mondjak? Ettől a bátor ifjúsági kiállástól, módszerváltástól nem „do- bódtam fel”. Avagy a mátészalkai ki- szesek a jármi vadászhá­zat választották a lakóte­rületi munka színteréül? Lányi Botond A verselő diáklány A minap levél érkezett a szerkesztőségbe: egy ti­zenhat éves szakközép- iskolás kislány küldte be ver­seit. Most nem arra kívánok válaszolni, milyenek ezek a költemények, vannak-e meg­formálásbeli egyenetlenségei, épek-e a mondatok, a rímek stb. Sokkal inkább a tény el­gondolkodtató: miért ír ma egy szakközépiskolás fiatal verset? Hogyan őrizte meg magában a tévéből, moziból, videokazettákról gyakran ára­dó kultúrszemét ellenében az emberi megszólalás eme tisz­ta megjelenési formáját? Ho­gyan jutott el oda, hogy a kí­sérőlevélben azt vallja: „hob­bim a versírás”? Kire számít vajon, amikor tollat vesz a kezébe? Vagy csak a lelki megtisztulás, a szavak titkai­nak megfejtés! kísérlete szá­mára a lírai megnyilatkozás? Közlésvágy? A kamaszkpr ve­lejárója? — Majd kinövi! — legyint- hetnénk. De nem is ez a lé­nyeges. (Vajon hányán írnak ma titokban — esetleg a meg­jelenésre ácsingózva — ver­set, novellát, elbeszélést?) A lényeg talán az, hogy ha egy diák írni kezd, akkor fi­gyelni kell rá. Lehet, hogy so­sem lesz költő. Lehet, hogy pár év múlva beérik. „Min­den lehet.” A fontos azonban az, hogy küzdve az élmények tárgyia- sításával, a tömörítéssel, a nyelvvel, s találkozva más költők alkotásaival, az ifjú a humán-um évszázados, évezre­des vérkeringésébe kapcsolód­hat be ... Esetünkben azonban az sem elhanyagolható, hogy a költő­jelölt leány... Igaz, művein még akad csiszolni való, ritmusa meg- megdöccen, sorvégei még né­hol sánta asszonáncok, de le­velét olvasva Adyra kell gon­dolnunk: „Óh, áldott az az asszonyok között, / Aki ver­set tud írni.” (karádi) Szatmárból: Evőeszköz Amerikába A hazai vásárlók felerész­ben Fehérgyarmaton gyártott evő- és tálalóeszközöket ta­lálnak a boltokban. A FETE- FÉM kisszövetkezet az új tí­pusok bevezetésével terem­tette meg a bővebb kínálatot. Jelenleg nyolc típusú evőesz­közt gyártanak, elismert mi­nőséggel. Ennek az alapja az, hogy most állítottak össze egy mintakollekciót egy ame­rikai megrendelő részére. Kivonultak

Next

/
Thumbnails
Contents