Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-28 / 179. szám

4 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Elet 1988. július 28. Túlkínálat, telefon és társaik Júliusi jelzések Piculástól a K&H-ig Bankók és bankok Aki megnézi Nyíregyháza belvárosát, lát­hatja: a bankok a múlt század közepétől je­lentősen beleszóltak jellegének kialakításá­ba. Az épületek, melyeket maguknak és a pénznek emeltek, szépek, monumentálisak, művésziek és maradandók. Elég, ha csak a mai Magyar Nemzeti Bank, a Takarékpalo­ta, a Zrínyi utcai, a Lenin téri épületekre utalunk. A háború előtt legalább tíz bank és pénzintézet működött a megyeszékhelyen, köztük nem egy olyan, mely igen jelentős­nek mondható. A Magyar Nemzeti Bank, korábban Oszt­rák—Magyar Bank 1911-ben emelte ma is reprezentatív épületét a Széchenyi utcán. Utóbbi nevén egészen 1924-ig működött, ak­kor lett belőle MNB. Már akkor is jegybank volt, a legjelentősebb intézmény, lényegé­ben az állami pénzfeladatok megtestesítője. A pénzforgalmon kívül váltóleszámítolással foglalkozott, kereskedelmi és hitelügyletekbe nem folyt bele. Jellege egészen 1947-ig ma­radt meg, amikor az államosítás után a ma­gyar bankrendszer jelentős változáson, s nem is a legjobbon, esett át. Lett belőle te­rületi iroda, s csak 1961-ben kapta meg a megyei igazgatósági címet. A város szívében építkeztek... A legrégebbi pénzintézetként tartják nyil­ván a Nyíregyházi Takarékpénztári Egyesü­letet, mely a takarékpalotát építtette 1912- ben. Ekkor már múlttal rendelkezett, hiszen 1862-ben alapították. Ez nyíregyházi alapítá­sú bank volt, mindenféle pénzügyi ügylettel foglalkozott, tőkeerős volt. Működése egé­szen a bankállamosításig folyt, ekkor ala­kult belőle az OTP, ami már teljesen más jellegű és funkciójú pénzintézetként kezdte meg munkáját. A Zrínyi Hona utcán, ahol ma a házasságkötő terem van, székelt a Ma­gyar Általános Hitelintézet, nem messze in­nen, a mai MÉSZÖV székházban a Nemzeti Hitelintézet kapott helyet, illetve épített székházat. A mai Centrum Áruház mellett az Angol—Magyar Bank volt található, kö­zelében működött a Nyírvidéki Takarék- pénztár, a piculásbank. Ennek a lényege az volt, hogy részvényesei hetente 20 krajcárt voltak kötelesek befizetni, hogy a forgótőke meglegyen. Igazi kispénzűek bankja volt ez, szövetkezeti formában. Ismerjük még a Sza­bolcsi Központi Takarékpénztárt, mely szin­tén a városközpontban volt található. Négy szövetkezet is alakult a századforduló ide­jén, pénzintézeti jelleggel. Mint látható: a bankok a város szívében voltak, építkeztek, formálták a város képét. Szerteágazó tevékenységet folytattak, jelen­tősen beleszóltak a város és a megye gazda­sági életébe. Meg kell jegyezni, hogy a ban­kokban dolgozók igen köztiszteletben álló személyek voltak, a banktisztviselő foga­lomnak számított. Döntésképes intézetek vol­tak, és a templomi szépségű banktermeikben irigyelt munkahelyet töltöttek be a banko­sok. Hogy a kép teljes legyen, azt is el kell mondani, hogy Nyíregyházán kívül a megye sok településén, így többek között Mátészal­kán, de főleg Kisvárdán, sok bank műkö­dött, önálló és fiók, ami azt jelzi, hogy élénk pénzügyi élet és tevékenység folyt a megyé­ben és annak székhelyén is. A gazdásági és társadalmi változás, a bankok 1947. évi álla­mosítása hozott aztán fordulatot, de már az infláció alatt, a háborús következmények hatására is érezhető volt, hogy a korábbi bankrendszer aligha maradhat fenn. Nagyobb mozgásteret kell adni a pénznek Ma, amikor a bankrendszer változik, s a régi formát a kétszintű bankrendszer váltja fel, tanúi lehetünk annak, milyen új, s régi elemek jelennek meg Nyíregyházán is. Lé­nyegében abból kell kiindulni, hogy az ötve­nes évekre két bank maradt Nyíregyházán, az MNB és az OTP. Egy ideig működött ugyan a Beruházási Bank, de ez később szintén a Magyar Nemzeti Bankba olvadt bele. A régi, banknak épült épületekbe kü­lönböző szervek, intézmények, hivatalok költöztek, csupán az OTP és az MNB úszta meg. Mindjobban érezhető volt, hogy az MNB átveszi az összes bankfunkciót, s az OTP a lakossági ügyletekkel foglalkozik. Központosítási tendenciák hatottak, és 1987- ig egy, lényegében a gazdasági igényeket már ki nem szolgáló rendszer létezett. Lát­ható volt, hogy nagyobb mozgásteret kell ad­ni a pénznek, a tőkének, a banknak, s a vál­tozó gazdasághoz igazítandó a pénzintézetek rendszere is. Az időközben megjelent taka­rékszövetkezetek lényegében csak a közsé­gekben léteztek, ott is körzetesítve, hatásuk rmaiutfelvétel a Bethlen ntcából: mátká­ban a Mezőbank nyíregyházi fiókja a gazdasági életre nem volt. A döntő válto­zást az 1987. év januárja hozta, amikor kez­detét vette egy új bankrendszer alakulása. Az MNB visszanyerte régi funkcióját. Nem vezet azóta számlát, lényegében jegy­bank, kizárólagos intézője és felügyelője a devizaügyleteknek, pénzforgalmazási felada­tokat lát el. Jelentős feladata, hogy miután világot, országot és megyét egyaránt átlát a pénzügyi ügyletek révén, beleszóljon a poli­tikai és gazdasági döntések előkészítésébe, az elemzésekbe, reális képet adjon egy-egy vállalat vagy iparág liquiditásáról. Központi funkciója kétségtelen, így nem véletlen, hogy szinte szívja a kiváló szakembereket, az új bankos generációt. Sajnos itt is hat azonban a magyar betegség, se a számító­gépek, se a más telekommunikációs lehető­ségek nem kapcsolódnak az országos és nemzetközi rendszerekhez, így az informáló­dás — mint az összes többi banknál — nem felel meg a mai követelményeknek. Beszállnak a vállalkozásokba Az OTP lényegében betölti eredeti funk­cióját, és a lakosság pénzügyeit intézi, de nemrégen a tanácsok számláit is vezeti. Te­vékenysége bővülő, egyre jobban bekapcso­lódhat már a vállalkozások finanszírozásába, kötvényt bocsáthat ki, önállóan kezdemé­nyezhet. A gyorsan fejlődő új bankok között első helyen kell emíteni az Országos Keres­kedelmi és Hitelbankot, melyet általában K&H néven ismernek. Nevében tevékenysé­gének jellege is benne foglaltatik. Ez rész­vénytársaság, 163 vállalat, szövetkezet, vál­lalkozó számláját vezeti. Üj színfolt a Ma­gyar Hitelbank, mely a Bocskai utcán talál­ható, 88 februárja óta működik, más néven ez a „Demján-bank”. A MEZŐBANK Rt. a Bethlen utcán található, elsősorban a mező- gazdasági területeket célozta meg. Alakuló­ban az Iparbank, ez is részvénytársaság, ipa­ri területeken lesz érdekelt. Megjelent Nyír­egyházán a rakamazi, az*ibrányi és a tisza- vasvári takarékszövetkezet is, elsősorban ' lakossági és vállalkozói szférában tevékeny­kednek. A bankok konkurrenciát jelentenek egymásnak, klienseket kell szerezniök, ki kell alakítani ügyfélforgalmukat, s fel kell készülniük a gazdasági élet, az új társasági törvényből adódó új feladatokra. Jelenleg hiteleznek, számlát vexetnek, váltót számí­tolnak le, finanszíroznak, de várható, hogy tőkéjükkel hamarosan gazdasági vállalkozá­sokba is beszállnak. A bankokban jelenleg háromszáz körüli a létszám. Nem könnyű kiválasztani a legjob­bakat, mert a bankszakma bizalmi állás, nagy szaktudást követelő munka. De építe­nek arra, hogy az az iskola, amit a bankok hoztak létre 1889-ben, az egykori elsőfokú kereskedelmi, melyből a későbbi KEFE ala­kult, s ma Széchenyi szakközép néven is­mert, képezi a jó banktisztviselőket. Szeret­nék, ha társadalmi helyük, rangjuk meg­felelne a bankok szerepének és tekintélyé­nek, s minél többen aktív résztvevői lehet­nének a politikai, gazdasági életnek. Mint hallható, újabb építkezéseket is kezdtek, így bankot épít a K&H az Iskola utcában, de szó van arról, hogy közelesen épít a Hitel­bank is. A mai felfogás szerint a pénzinté­zeti kategóriákba tartoznak a biztosítók, így a megyében lévő négy, mely közül a Hungária és az ÁB szintén reprezentatív pa­lotával hívja fel magára hamarosan a fi­gyelmet. Az élénkülő gazdasági életben fontos, hogy a több bank több pénzt is jelent. Ma már elmondható, a tsz-ekben, vállalatoknál mind több olyan kiváló partnere akad a pénzvi­lágnak, akik élni is tudnak a lehetőséggel. Bár a két szintű bankrendszer még forron­gásban van, annyi azonban már most meg­állapítható: a megye gazdasági életének fel­lendítésében nem kis szerep jut majd azok­nak a pénzintézeteknek, melyek finanszíro­zó, vállalkozó lehetőségükkel, okos hitelpo­litikájukkal egy korszerű fellendülést támo­gatnak. B. L. O A városi és a megyei tanács művelő­dési osztálya milyen lépéseket kíván tenni az elkövetkezendőjdőben, hogy a végzett pedagógusok ne a pártapparátusnál, ne az ipari termelő üzemeknél helyezkedjenek el, mivel képzésük az országnak jelentős ösz- szegbe kerül. (TAURUS) — Kétségtelen, hogy pedagógus diplomá­val nemcsak tanítani lehet, az ezzel rendel­kezők több más területen is el tudnak he­lyezkedni. Tény az is, hogy ez a folyamat az utóbbi időben felerősödött. A végzősök kb. egyharmada nem is nyújt be pályázatot pe­dagógus állásra. Igaz viszont az is, hogy Nyíregyházán ennek a folyamatnak a nega­tív hatása nem, vagy csak csekély mérték­ben érződik, egy-két szakot kivéve inkább „túlkínálat” tapasztalható. O Miért nem működik a Városi Szabad­téri Színpad? (Északi lakókörzeti Pártbizott­ság) — A Városi Szabadtéri Színpad jelenleg működik, ahol június 18-án a Szabolcs Vo­lán Táncegyüttes bemutatkozása, június 29- én egy szórakoztató program, július 8-án a Radnóti Színpad előadása volt. Az MVMK szervezésében még július 22-én és augusz­tus 27-én kerül sor rendezvényre. O A Kert mozi is fnegkezdte szokásos nyári üzemelését, amit a menetközben fel­merült műszaki akadályok átmenetileg kés­leltettek. Rendszeres vetítések július 12. óta vannak. Amíg az időjárás lehetővé teszi, a hét minden napján sor kerül valamilyen film bemutatására, kivéve azokat a napokat, amikor a Szabadtéri Színpadot az MVMK a saját rendezvényeire igénybe veszi. O A Marx téri csomópont közlekedése a reggeli és délutáni csúcsforgalomban ka­tasztrofális a Jósaváros felől. Javasolják a Korányi Frigyes utca három sávra történő kiszélesítését, így a város felé két sáv állna rendelkezésre, s nem kígyóznának hosszú kocsisorok. (VOLÁN Pártbizottság) — A Marx téri csomópont Korányi Fri­gyes utcai ágának bővítésére a szükséges terveket elkészítették. Sajnos az érintett közművek kiváltásának költsége olyan ma­gas, hogy a jelenlegi pénzügyi lehetőségek megvalósítását nem teszik lehetővé. O A csütörtöki bevásárló napon 19—20 óra között szinte senki nincs az áruházak­ban, így nyitva tartani pazarlás. (Kereske­delmi Pártbizottság) — A csütörtöki bevásárló napokon az áru­házak kérésére engedélyeztük a korábbi be­zárást, így csak 19 óráig .tartanak nyitva. Egyben kértük az érintetteket, hogy a hó­nap első szombatján az általuk legfonto­sabbnak ítélt napon a hosszabbított nyitva tartás lehetőségét vizsgálják felül. 0 1986-ban felmérés készült a Ságvári kertvárosban a telefonigénylőkről. Mikorra várható hálózat kiépítése ezen a területen. (DIRUVÁLL) — Nyíregyháza város telefonközpontja te­lítetté vált. 1990-ig maximum 500 telefon be­kötésére van lehetőség. Ezeknek a vonala a városban kiépült, legnagyobb része intézmé­nyek, vállalatok belépéséhez kapcsolódik. A tanács és a posta vezetése több ízben tár­gyalt a város telefonellátásának javítása ér­dekében. Erről részletes információt közölt a Kelet-Magyarország és a nyíregyházi rá- , dió is. A megbeszélések lényege, hogy 1991— 92 között egy 15—25 ezres kapacitású tele­fonközpont épülne Nyíregyházán, ezzel vál­na lehetővé, hogy a feszítő és jogos telefon- igények a városban kielégítésre kerüljenek. Ságvári kertvárosban 1986-ban elkészült a telefonigénylőkről a névsor az ott lakók kezdeményezésére azzal az indíttatással, hogy önköltséges alapon kiépítenék a tele­fonvonalakat. Ennek a jelenlegi állapotban nincs realitása, hiszen ha a telefonvonal ki­épülne is, akár 100 százalékban is, a lakos­ság áldozatvállalásából, a telefonközpont ezt az igényt nem tudná befogadni, így az új központ megépüléséig a Ságvári kertváros­ban lakók telefonhoz nem jutnának. Ezért csak a telefonközpont megépülése után lehet társulásos vagy egyéb formában a Ságvári kertvárosban és a város sok más részén, például a Korányi Frigyes utcán, Borbá­nyán, Sóstóhegyen új telefonvonalakat be­kötni. O A Jósa város ban lévő úgynevezett Ro- binson-kertben 16—18 éves fiatalok szinte minden nap a késő délutáni, esti órákban összegyűlnek és szeszesitalt fogyasztanak. Az üres üvegeket összetörik. Az üvegtörme­lék bokáig ér. A pa,dok ülő- és hátlapjait feltépik, a fák ágait letördelik. A rendőrök nem igen szoktak megfordulni, az ott lakók pedig nem merik őket figyelmeztetni. Intéz­kedést várnak. (TESZÖVj — A Jósavárosban a Robinson dombon uralkodó állapotokról lakossági bejelenté­sekből tudunk. Többször ellenőrizték a fel­ügyelők az esti órákban a területet és azt is megállapították, hogy fiatalokból álló cso­portok gyülekeztek össze és szeszesitalt fo­gyasztottak. Tettenérés azonban nem történt, mivel az egyenruhát észrevéve az üvegek táskákba kerültek, a közterületfelügyelőknek nem áll jogukban a táskából való kipakolta- tás. Ezért ez úton is felhívjuk e tényre a rendőrség figyelmét. O A fogászati rendelést koncentrálták, ugyanakkor a várakozási idő, a fogászati ke­zelések időtartama nem rövidült, sőt bonyo­lultabb lett. (Ipari Szövetkezetek Pártbizott­sága) — A városunkban ősszel letelepedő fog­orvosok munkábaállását követően ismételten áttekintjük a fogorvosi ellátás szervezettsé­gét. A lehetőségekhez mérten a körzeti el­vet igyekszünk érvényesíteni. (A várakozási idő megnyúlása a dolgozó fogorvosok szük­ségletnél lényegesen alacsonyabb száma mi­att következett be.) O Nyíregyháza néhány körzetében nincs lehetőség a helyi kábeltelevíziózásra és a műholdas adás vételére. Az ilyen térségek­ben lakók sokallják, hogy lakásonként 4 - ezer forintot kellene fizetni, hogy bekapcso­lódhassanak ebbe a vérkeringésbe, holott so­kan ezt ingyen megkapták. (MÉSZÖV) — A lakások rácsatlakozása ingyenes, csak a csatlakozóhálózat kiépítéséért kell fizetni. A költségek viselésére egyébként tanácsren­delet készült. OA 22-es körzetben közellátási problémák vannak, a tej, kenyér csak a reggeli órák­ban kapható. Az ABC áruházakban hiányoz­nak állandó jelleggel az olcsó élelmiszerek közül például a gyorsfagyasztott csirkeapró­lék, a friss csont stb. (Déli Lakóterületi Pártbizottság) — A Guszev téri élelmiszerbolt áruellátá­sa a hasonló más helyen lévő boltokétól annyiban különbözik, hogy a vállalat veze­tése a lakosság anyagi helyzetére való tekin­tettel az olcsó húsrészek és baromfiipari termékek tekintetében kiemelten kezelik. Ennek érdekében az üzletbe 1987-ben mély­hűtő ládákat szereltek fel olyan mennyiség­ben, amely egy 300 négyzetméteres ABC áruház hűtőpultigényének is megfelel. Az hogy e termékekből még sincs elég, nem­csak erre a boltra jellemző, hanem általá­nos jelenség. Az élelmiszerbolt tej, kenyér rendelését ellenőrizni fogja a tanács, hogy nyitástól zárásig kapható legyen az üzletben. O Miért csak a tanácsok és a pártbizott­ság előtt, vagy mellett lévő terek tiszták, rendezettek? (VOLÁN Pártbizottság) — A közterületeket a tisztítás, illetve kar­bantartás szempontjából kategóriákba sorol­ták. A belváros és még néhány frekventált terület az első kategóriába tartozik, ezért sűrűbben kerül sor takarításukra, rendezé­sükre. Tehát: nem azért tiszták és rende­zettek, mert a tanácsok és a pártbizottság előtt vannak. Mindössze ez az egyetlen telefonkészülék — és az is ritkán működik — a Ságvári kert­városban. Ha a lakók összefognának is csak 3—1 év múlva kapnak készüléket. . .

Next

/
Thumbnails
Contents