Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-27 / 178. szám

1988. július 27. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Csíny tevés? Gergely iugornyán tár­tént. A múlt héten vasár­nap hiába várták a Tisza partján nyaralók, hogy ki­nyisson a vegyesbolt. Meg­érkezett az üzletvezető időben, autója megpakol­va friss, kemencemelegű kenyerekkel, péksüte­ménnyel. A tejesautó is csakhamar megjelent, meghozta a megrendelt te­jet. Az éhes üdülők tü­relmetlenül toporogtak, ám az üzlet vezetője nem nyitotta ki a boltját, mert az éjszaka ügyes kezek liláspiros festékkel min­den kilincset, lakatot be­kentek. A festék még ra­gadt, s aki óvatlanul a kilincsekhez ért, annak a ruháján, bőrén színes folt maradt. Az üdülők szitkozódtak, gyomruk egyre üresebben korgott. Köztük volt le­vélírónk is, az ifjú tizen­kilenc éves lány, ki ma­gánnyomozása eredmé­nyeképp rájött, „hová ve­zetnek a szálak”, vagyis a festéknyomok... A gyermekes csinytevés tettesei már mind elmúl­tak húszévesek, állítólag már tavaly is elkövették ugyanezt a „tréfát”, de akkor más boltot szemel­tek ki. Azt írja: az ügy akkor el lett simítva, s most sem történt semmi. A boltos bosszankodott, súrolnia, mosnia kellett, hogy kinyithassa végre az üzletet, és kiszolgálja reg­gelivel a nyaraló vendé­geket, akik nem csupán ételt kap'tak, hanem — az önjelölt festőművészek jó­voltából — kellemetlen élménnyel kezdődött a vasárnapjuk. A boltos ér­zéseiről nem is szólva ... „Mire nevelték ezeket a fiatalokat a szüleik? Az intelmekből mára nem maradt semmi?” — kér­dezi levélírónk, ugyanan­nak a korosztálynak a tagja. Sok ház falán, keríté­sén, köztéri szobron, pá­don látunk hasonló — saj­nos, gyakran lemoshatat- lan — festékfoltokat, fel­írásokat. Ezek adják hírül a világnak alkotóik léte­zését, „teremtő” .buzgal­mukat. Ugyanolyan láza­dás ez, mint a vörös, ka- kastaréjú haj, a kopaszra borotvált fej, szögekkel kivert bőrruha: mind azt hirdeti, hogy az ifjú el­utasítja a szokásokat, át­hágja az erkölcsi korláto­kat. De valamit elrontani, tönkretenni, amit más megteremtett, nem egy­szerűen csak gyermekes tréfa. Több annál: az el­ső lépés azon az úton, amely idővel a társada­lommal való komoly ösz- szeütközéshez vezethet. Minden fiatalért felelő­sek vagyunk. Azokért fő­ként, akikre ilyen veszé­lyek leselkednek. Fájdal­mas bevallani, de nem mindenkit tanítottunk meg a közös becsülésére, mert a közösséginek, az össztársadalminak nincs már előttünk se kellő ér­téke. A közönyösség, nem­törődömség bűne alól az sem ment fel minket, hogy vannak ifjak, akik helyet­tünk is megpróbálják le­fogni társaik romboló ke- zét< Tóth M. Ildikó DICSÉRETES GYORSASÁG Sokan panaszkodtak az új bankok bürokratikus eljárásaira. Nekem is akadtak keserű tapasztalataim. Ezúttal azonban kellemesen meglepődtem. Felkerestem Nyíregyházán, a Bethlen Gábor utcában a Mezőbank RT. kirendeltségét. Elmondtam, hogy nagy összegű me­zőgazdasági hitelt szeretnék felvenni. Megfelelő infor­mációban részesítettek, különböző nyomtatványokat ad­tak. A nyomtatványok kitöltése után három napon be­lül megkaptam a kért összeget. Meglepő volt a gyorsa­ság és a figyelmesség. Manapság már szinte hihetetlen, hogy így is lehet dolgokat intézni. Drotár Mihály Nyírtelek, Ady E. u. 66. KRITIKÁN ALULI Gyakran utazom a főváros­ba a rokonaimhoz vonattal. A vonatjegy árát ugyan alapo­san felemelték, de a MÁV szolgáltatásának minősége — nem csupán a saját tapaszta­lataim szerint — nem tükrö­zi a jegy drágulását. Akár az első, akár a másodosztályú fülkék kritikán aluliak; az ablakot gyakran nem lehet lehúzni, vagy felhúzni. Az üveg csupa maszat, kosz. Az első osztályú kocsik üléseit talán még soha nem porszí­vózták ki, ha rájuk üt az em­ber, száll belőlük a por. Mindez — a külföldiek előtt is — minősít minket, és ezzel igencsak nem dicsekedhe­tünk. Én nagyon sokszor szé­gyellem magam emjatt. Gyakran eszembe jut, mit hallottam egy Japánban járt ismerősömtől: az amúgy is tiszta japán vonatokon az utas számára jól látható he­lyen, kis csomagban elhe­lyeznek tisztítószert, törlő­kendőt, hogy ha kívánja, még jobban rendbe tegye magá­nak a helyét. Ügy vélem, ezt a gyakorlatot nálunk is he­lyes lenne megfontolni. Király Emília Tiszavasvári AHOL A POSTÁS IS ELTÉVED A postások, hírlapkézbesí­tők jó ismerői egy-egy város­résznek, lakótelepnek. Néha azonban ők sem tudnak segí­teni. A minap postásunk el­panaszolta, hogy egy járókelő a Jósika utcát tudakolta tőle, ő pedig nem tudta eligazíta­ni, holott a körzete. Utca­névtáblák nem lévén, a há­zak elhelyezkedése, készen­léti állapota, az új lakók ar­ca után tájékozódik. Pedig sokan élnek már a Korányi út IV. ütemében, akiket ke­reshet ismerős, rokon, távi­ratkézbesítő. De szükség lehet a mentők, a tűzoltók, netán a rendőrség segítségére is. S amíg megtalálják a címet, ta­lán már késő. Leffler Sámuel, Vietórisz József, Fábián Zol­tán — csupa városunkhoz kapcsolódó név. Róluk nevez­ték el azokat az utcákat, amelyek ma még névtelennek tűnnek. S e nevek épp oly kevésbé ismertek, akár az ut­cák. Vajon meddig? Daróczi Mária Nyíregyháza, Szántó Kovács János utca 8., III/13. CSALÓDOTT GYERMEKEK A megyei úttörőházban sok gyermek tölti a szünidőt ját­szókörökben. A mi játszó­körünk tagjai lelkesen kér­ték, szervezzük meg, hogy megnézhessék a Hupikék tör- pikék című nagv sikerű rajz­filmet. Megkérdeztük a Vi- deoházban, mikor vetítik a filmet. A válasz az volt, hogy július 25-én, már délelőtt 9 órától is vetítik. Ez az idő­pont nagyon megfelelő volt számunkra. Elmondtuk a gyermekeknek, ők előre örültek az élménynek és tü­relmetlenül várakoztak. Mi felsorakoztunk hétfőn, kilenc óra előtt, de sehol sem lát­tunk senkit. Később megje­lent egy hölgy, és közölte, hogy csak 11 órától vetítenek. Csalódottan hazamentünk, nem néztük meg a filmet, mert akkor nem tudtunk vol­na ebédelni, és más progra­munk is elmaradt volna. Ugyanilyen csalódottan tá­voztak még a Videoházból azok a gyermekek, akiket a szüleik kísértek az elmaradt reggeli vetítésre. Mezősiné Bak Júlia Nyíregyháza MEGŐRIZTÉK Olyasmi történt velem, ami a mai világban, amikor min­denkinek „maga felé hajlik a keze”, sajnos ritkaságnak számít. A becsületességről szeretném az esetemet közre­adni. Elhagytam a pénztár­cámat, benne pár száz forint­tal, ami lehet, hogy másnak nem nagy összeg, de nekem abban az időpontban a tel­jes készpénzvagyonom volt. Sorra végigjártam azokat a helyeket, ahol képzeletem szerint kieshetett a táskám­ból, de mindenhol csak a fe­jüket rázták. Már két nap is eltelt, amikor hirtelen „be­ugrott”: a Család utca—Pa- zonyi út sarki kis ABC-ben is voltam. A kétszemélyes üzlet dolgozói megőrizték és azo­nosítás után visszaszolgáltat­ták az erszényt és én jó ér­zéssel tapasztalhattam, hogy ez nekik úgy volt természe­tes. B. L. Fazekas János tér 4. MEGFIZETTETIK A CSOMAGOLÁST? Sokan járunk vásárolni a nyíregyházi, Korányi Frigyes utcán lévő ABC-be. Egy idő óta vásárlótársaimmal együtt meglepetve tapasztaljuk, hogy a zöldségosztályon vásá­rolt áruhoz adott papírzacs­kót a pénztárnál felszámol­ják. A kicsi harminc fillér­be, a nagy ötven fillérbe ke­rül — a vevőnek, akinek esetleg nincs is szüksége rá, mert van nylonzacskója. Nemrég olvastam aról, hogy a fólia, illetve nyloncsomago­láson kívül semmiféle csoma­golóanyagért nem számíthat­nak fel árat a kereskedelem­ben. Azóta megváltozott a rendelet, vagy erre az ABC- re más utasítás vonatkozik? Horváth Sándor Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. T. Béla, Encsencs: Az a rendelkezés, amely lehető­vé tette, hogy a régi bizto­sított állat helyett — a fül­gomb átírásával — azonos értékűen biztosítsanak egy másik állatot, 1988. március elsejével megszűnt. Z. Miklósné, Nyíregyhá­za: A Szent Jobbot augusz­tusban Vácott és Székesfe­hérvárott, szeptember-ok­tóberben Győrött, Szegeden, Nyíregyházán, illetve Pé­csett tekintheti meg. Az országos ünnepséget au­gusztus 20-án rendezik Bu­dapesten, a Szent István- bazilikában. Névtelen levélírónknak. Gyulaháza: Minden ember­nek joga van ahhoz, hogy a saját földjén azt termel­jen, amit kíván, amiből hasznot remél, ön minden bizonnyal tiltakozna ami­att, hogyha megparancsol­nák, milyen zöldséggel gaz­dálkodjon. A „csaló” átve­vőket pedig lehet ellen­őrizni, ezt a feladatot a helyi tanácsnak kell ellátni. Panasz esetén forduljon a Szerkesztői üzenetek megyei tanács kereskedel­mi osztályához. T. Zoltán, Kisvár da: A módosított szövetkezeti törvény lényege, hogy szö­vetkezet, kisszövetkezet és kistermelők szövetkezeté-' nek formájában is alakul­hat. Változás többek között az is, hogy a szövetkezet más szövetkezeti ágazatba tartozó, vagy más formájú szövetkezetté alakulhat, ha a közgyűlés titkos szavazás­sal megszavazta, illetve kétharmados szótöbbséggel határozatot hozott az átala­kulásról. M. Andrásáé, Nyírbátor: Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek munkaké­pesség-csökkenése legalább 67 százalék, állapotában ja­vulás nem várható. Meg­szerezte a törvényben előírt szolgálati időt, amely 22 éves életkor betöltése előtt 2 év; 22—24 éves életkor­ban 4 év; 25—29 éves kor­ban 6 év; 30—34 éves kor­ban 8 év; 35 éves életkor betöltése után 10 év. Ter­mészetesen szinte minden eset más, ezért egyértelmű állásfoglalást a megyei. Társadalombiztosítási Igaz­gatóságtól kell kérnie. Az illetékes válaszol LESZ VÍZVEZETÉK Olvasónk telektulajdonos a- gergelyiugornyai Tisza- parton. A telkeket tulajdo­nostársaival együtt többnyi­re ötszáz forintos négyzet­méterenkénti áron vásárolta. Nincs közművesítve, nincs villany és víz. A tanácson nem biztatták őket ígéretek­kel, azt mondták, az üdülő­telkek közművesítéséhez je­lenleg nincs elegendő pénz. Meddig várjunk villanyra, v-'zre? — kérdezte olvasónk. A panaszra Czakó János, Vásárosnamény Város Taná­csának elnöke írásban vála­szolt: tavaly a gergelyiugor­nyai TLsza-part területét a városi tanács üdülőterületté nyilvánította. A strand elhe­lyezkedése, valamint az, hogy az ún. védett oldalon, a hi­deg stranddal szemben meg­épült a meleg vizű köztiszta­sági fürdő, országosan is egyedülálló üdülési lehetősé­get biztosított. Az árterüle­ten kialakított, korábban fel­osztott kilencvennégy telek iránt oly nagy lett az érdek­lődés, hogy a közműhálózat építése — a nehezedő pénz­ügyi helyzetben — akadozott. A tényekre való tekintettel a városi tanács kevesebb négyzetméterenkénti árat szabott meg azokra a telkek­re, amelyeket nem tudott azonnal közművesíténi. Ezt az értékesítési szerződésben kö­zölték az ügyfelekkel. Felhív­ták az érdekelt üdülőtulaj- donosok figyelmét arra is, hogy alakítsanak érdekképvi­seleti szervet, amely részt vesz a területre készített ren­delettervezet társadalmi vitá­jában. Sajnos ilyen érdekkép­viseleti szerv a mai napig nem alakult, pedig megfele­lő partnerként tárgyalhatott Volna a városi tanács képvi­selőivel az üdülőterületet érintő minden kérdésben, így abban is, milyen ütemben készüljenek a közművek. Miután a tanács a terület fejlesztésére nem kapott je­lentősebb támogatást, csak a saját anyagi tehetségéből old­hatja meg azt. Épp emiatt a kialakult vételárat nem kí­vánják módosítani. A tanácsi testület döntése alapján mindemellett ellenőrzik, hogy a Tisza-parti üdülőterületről befolyt pénzösszeget a Tisza- part fejlesztésére használják föl. Az anyagi erőforrások hiánya miatt szervezik és ösztönzik az úgynevezett „sa­játerős építőközösségben tör­ténő közműépítést”, amely­nek eredményeként már ta­valy százötven méternyi víz­vezeték épült meg. A tanács építi meg őszig az úttörőtá­bor déli oldalán lévő „úszó­telkek” vízközműjét, kettő­száznegyven méter vezetéket. A Vásárosnaményi Városi Tanács és a SZAVICSAV ve­zetőinek megállapodása sze­rint a SZAVICSAV még 1988- ban összeköti a Tisza-part belső vízvezetékrendszerét a védett oldalon lévő vízműku- takkal, így a víz nyomása nem lesz olyan változó és jobb lesz az ivóvize is a te­rületen pihenni vágyóknak. Milyen munkakörben dolgozhat a terhes asszony? U. Jánosné kemecsei olvasónk termelőszövetkezetben dolgozik alkalmazottként. Terhességére való hivatkozás­sal kérte a munkáltatót, hogy könnyebb munkát adjanak neki, mivel jelenleg ládaszegezést végez. A tsz fel is aján­lott neki más munkát, csakhogy levélírónk véleménye sze­rint az is nehéz munka. Arra kér választ, köteles-e el­fogadni a jelenlegi munkakörét, valamint azt is kérdezi, hogy a tsz-alkalmazottak milyen feltételek mellett jogo­sultak illetményföldre. A dolgozó nőt terhessége esetén több kedvezmény megilleti, például a túlmunka, a készenlét és az éjszakai munka végzése esetében. Ide tartoznak azok a rendelke­zések is, amelyek egy adott munkakörre nézve tartalmaz­nak tilalmat. A szakorvos írásbeli javaslata dönti el, hogy a terhes nő állapotának és egészségének veszélyez­tetése nélkül milyen munkakört láthat el. A határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalma­zott dolgozók részére az alapszabály illetményföld jutta­tására adhat lehetőséget, amely azonban nem kötelező. A közgyűlés döntésétől függ, kap-e az alkalmazott illet­ményföldet, vagy nem. T. Mihály nyíregyházi olvasónk gyermeke — kétévi szakmunkástanulói gyakorlat után — egy évig alkalma­zottként dolgozott az egyik termelőszövetkezetben. Ez idő alatt kétszer kapott munkaruhát, utoljára most kora ta­vasszal. A fiatalember a múlt hónapban megszüntette a munkaviszonyát, a termelőszövetkezet pedig visszaköve­teli tőle a ruha árát, mivel annak egy év a kihordási ideje. Levélírónk szerint a téesz már korábban, (tavaly júliusban) köteles lett volna kiadni a munkaruhát, így annak értékére nem tarthatna igényt. Azt is sérelmezi, hogy a fia részére biztosított illetményföld fejében két- ezer-nyolcszáz forint tartozást rávezettek a MIL-lapjára. A termelőszövetkezet a munkaruha-juttatásról belső szabályzatában rendelkezik, azonban csak azokban a munkakörökben köteles munkaruhát adni, ahol előírták az egyenruha, szabványruha, vagy más egyéb felszerelés viselését. Más munkakörökben a téesz vezetőségének dön­tése szerint — a belső szabályzatban meghatározott fel­tételekkel — adható a munkaruha. Idős A. Antal ököritófülpösi olvasónk téesztag. Üze­mi balesetet szenvedett, s emiatt hosszabb időre kereső- képtelenné vált. A betegségi segély alapját úgy határoz­ták meg részére, hogy az évi keresetét elosztották 365 nappal, beleszámítva azokat a napokat is, amikor nem végzett munkát. Levélírónk álláspontja az, hogy csak a ledolgozott napokat kellene figyelembe venni, mert el­lenkező esetben a betegségi segély egy napra eső összege lényegesen alacsonyabb. A betegségi segély alapja a megbetegedést közvetle­nül megelőző naptári évben a tag által elért átlagrésze­sedés egy napi átlaga. Az egy napra eső átlagrészesedést úgy számítják ki, hogy az előző évben a közösből szár­mazó teljes munka szerinti részesedés összegét elosztják a tag által ténylegesen teljesített munkanapok számával. Ennek alapján természetesen nem kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyeken a tsz-tag nem végez mun­kát. Levélírónk a tsz döntésével szemben jogorvoslatot kérhet a szövetkezeti döntőbizottságtól. F. Imréné vásárosnaményi lakos és férje az ötvenes évek végén több hold földet vitt be a tsz-be. Olvasónk férje 1976-ban meghalt. Utána sokáig földjáradékban ré­szesült levélírónk, de ezt néhány éve megvonták tőle az­zal az indokkal, hogy az annak idején bevitt föld a férj tulajdona volt, ezért őt nem illeti meg semmi. Földjáradékra — a saját tulajdonában vagy haszon- élvezetében lévő föld után — a tsz-tag özvegye is jogo­sult. Miután olvasónk feltehetően nem volt örököse a be­vitt földnek, így annak tulajdonjogát sem szerezhette meg. Ha viszont a földön haszonélvezete van, akkor igényt tarthat a földjáradékra. Ennek megállapítása ér­dekében forduljon a döntőbizottsághoz. Dr. Ny Urai Zoltán ■»&&x^x-x»x-x»w«xo*frx«x«x«x-x»x<«x*x««frx«x^<c«c*«‘x<w«<c*x*x»xow<*x-x<‘x<**x<»x<ox«fr :$xyxyxy:-x _ ::x _ üüi 1H WÄ SMvVV 1Bh| HE Vä ■&iS:©:;:®: xSSx tfkgflH ü :::: H :::: ü >íx%:í:%¥ mmm■ mmm X<*X*X*XW<SS^%^^*X<<OXwX%:X*X^«\«<<<*Xí*X<<í*X*j'X*X*X*XÍ*X*X*:*X'X*XwX*X*X*X*XwX*XvX*:*X*X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents