Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-20 / 172. szám

1988. július 20. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Dömping Polgár Tamás nyírbá­tori levélírónk azok kö­zé a kistermelők közé tartozik, akik kétségbe­esetten tapasztalják, hogy a meggyük nem kell senkinek. Az előző évek jó üzletein felbuz­dulva, a hirtelen beállt nagy melegben megért finom gyümölcsöt min­denféle szerződés nélkül vitte a felvásárlóhelyek­re, ahol a túlkínálat mi­att azonnal elutasítot­ták. A meggyesládákkal bebolyongta Mátészalkát, Üjfehértót, s a környező községeket, de puhuló gyümölcse sehol sem kellett. „Mindig azt hall­juk, milyen jó, ha a kis­termelők vállalkoznak, segítik a központi elkép­zeléseket. Miért nem mérik fel a várható ter­mésmennyiséget, miért nem biztosítanak ládát, miért kell átvevőhely­nek veszekedés és mara­kodás helyének len­nie? __” — írja aggód­va a levelében. örült, amikor látta, hogy re­kordtermés lett, bizako­dott, hogy sok minden­re futja majd a meggy árából, s lám, mire ju­tott: nem maradt más számára csak a fohász, segítsen neki az isten eladni a meggyet. így örülhet, reménykedhet? — kérdezi csalódottan. Nincs egyedül. Sok kistermelő jár most ugyanebben a cipőben. Az előző években szűkös volt a termés, jó áron bárhol átvették tőlük a gyümölcsöt-zöldséget. Mára fordult a kocka, bőség köszöntött a ker­tekbe. Az óvatosabb, elő­relátóbb kistermelő elő­szerződést kötött -a meggyre, egresre, ribiz- lire, de neki is sok bosz- szúságába került, míg a szerződött mennyiséget átvették tőle. Aki vi­szont nem szerződött le a felvásárló cégekkel, az indulatosan, sírva, átko- zódva cipelte egyik fel­vásárló telepről a má­sikra. Néhol oly nagyra csapott a csalódottság­ból születő harag lángja, hogy a kistermelők el akarták állni a feldolgo­zó vállalat kapubejára­tait gépkocsijaikkal, gyümölccsel teli utánfu­tóikkal, mert kétséges volt, hogy a leszerződött gyümölcsöt átveszik-e tőlük. Egy nyugati ex­port meghiúsult, túlter­melés és túlkínálat lett a piacon, ez okozta a fennakadást. Megértjük az indula­tokat, bosszút, dühöt, kiábrándultságot. De az üzlet kockázatos. Amel­lett időnként baj van az üzleti becsülettel is: a kistermelő jóval több gyümölcsöt visz a felvá­sárlóhelyre, mint ameny- nyit leszerződött. Ha nem veszik át, megsér­tődik, vádol, holott le­het, hogy épp miatta marad hoppon a másik kistermelő. Néha a fel­vásárló se szent, megta­gadja még annak a gyü­mölcsnek is az átvételét, amelyről ő állított ki bi­zonylatot. Vállalkozni, nyerni vagy csalódni még meg kell tanul­nunk. Tóth M. Ildikó Hiánycikkeink FLÓRA MOSÓSZER Nyírbátorban gyártják a Flóra mosószert, mégis hó­napok óta nem kapható. Flóraszept viszont mindig van, mi az oka ennek? E lap hasábjain már egyszer szóvá tettem ezt, akkor egy ideig jóformán minden boltban volt. Dóránt Albert Nyíregyháza, Ungvár sétány HABZÓ BOROTVAKRÉM Az utóbbi időben a megyeszékhelyen hiába keresek habzó borotvakrémet, vagy borotvaszappant. Nem min­denkinek jó a férfiaknak kínált különféle szpré, nem habzó borotvakrém. Két éve a nyíregyházi városi tévé Fórum című műsorában erről kérdeztem az illetékest, 6 megígérte, hogy karácsonyra lesz minden boltban, ígéretét betartotta, csakhogy azóta réges régen elfo­gyott, amit akkor szállítottak . . . Mácza Zoltán Nyíregyháza, Színház u. 14. NEM TÖRTÉNT SEMMI A nyíregyházi, Kossuth ut­cában, a város szívében hó­napokkal ezelőtt lebontották a Műlép Cseretelep épületét. A járda tele van tégla- és vá- lyogomladékkal, már az út­testre is jut belőle. Babako­csival nem lehet ott elmenni, ki kell lépni az úttestre, ami veszélyes. Ha esik az eső, a sártól lesz járhatatlan ez a rész. Nem az a megoldás, hogy a másik oldalon közle­kedjünk, hanem az, hogy ta­karítsák el az egyébként is csúf látványt nyújtó omladé- kot Tóth István Nyíregyháza, Kossuth u. (Szerk. meg}.: Lapunkban már többször foglalkoztunk ugyanezzel a problémával. Semmi sem történt, az omla- dék továbbra is akadályozza a közlekedést, csúfítja váro­sunk központját. Mintha nem lennének illetékesek, felelő­sök a romhalmaz ügyé­ben . ..) EMBERSÉGESEN A közömbösségről, a meg­értés, a tolerancia hiányáról — bizonyára joggal — eleget olvashatunk. Ugyanakkor szerencsére időnként ennek az ellenkezőjét is tapasztal­juk. Ennek voltam tanúja július 2-án délben a nyír­egyházi Tölgyes csárda előtti buszmegállóban. A hirtelen jött záporban egy idős, meg­görnyedt hátú asszony állt hátán két csomaggal, kezé­ben bottal. A BY 22—81 írsz. 5-ös jelzésű autóbusz sofőr­je meglátta, hogy az idős asszony fel akar szállni a já­ratra, ezért egészen közel ka­nyarodott a járdaszegélyhez, kiugrott a vezetőfülkéből és felsegítette. Biztos vagyok abban, hogy ezért sem anya­gi, sem erkölcsi elismerésre nem számíthatott. Az autó­buszon is csak három utas láthatta, ha odafigyelt. Dr. P. B.-né Nyíregyháza, Inczédi sor KÖZLEKEDÉSI AKADÁLY Köztudott, hogy a Nyírség Konzervgyár megkezdte a szezonális zöldség-gyümölcs felvásárlását. A Bethlen Gá­bor utcai átvételi helyen időnként közlekedési dugót, akadályt okoznak az átadók, mert gépkocsijaikkal, ládáik­kal elállják a bejáratot. A Húsipari Vállalatnál, a kon- zervgyárban, a TITÁSZ erő­műben dolgozók emiatt sok­szor csak hosszú várakozás után jutnak el a munkahe­lyükre. Ugyanez vonatkozik a buszokra, mert az átvevő­helyen összetorlódott tömeg miatt több esetben is megbé­NEM IGAZIT EL A SZÁM A megye székhelyén sok általános iskola van. Névadó­jukat kevesen ismerik, in­kább csak a számuk után jegyzik meg ezeket az okta­tási intézményeket. A szá­mok azonban személytele­nek, semmitmondók, még a környékbeli sem tudja sok­szor megmondani az idegen­nek, hogy hol keresse az is­kolát. Budapesten az utcák után nevezik el az iskolákat, ezért sokkal könnyebben megtalálni őket. Mivel váro­sunk egyre nagyobb lesz, egyre több iskola, oktatási ' intézmény épül, talán jó len­ne elgondolkodni a budapesti példán. Tárnái Ottó Nyíregyháza, Szarvas u. 10. nult már a forgalom. Emiatt a vétlen dolgozók elkésnek a munkahelyükről, mert néha negyedórába kerül, amíg át­vergődnek az akadályon. Tisztában vagyunk azzal, hogy átvételi helyre szükség van, de kevésbé forgalmas helyen nem lehetne a gyü­lekezőhely? Húsipari Vállalat gépkocsi- vezetői, Nyíregyháza HOVA tűnt a kuka? Körülbelül egy hónappal ezelőtt a nyíregyházi Toldi u. 85—87—89—91—93—95. sz. házak szemetesedényei el­tűntek az Ér-patak partjáról. A lakók emiatt a MÁV-bér- ház háta mögött lévő konté­nerbe kénytelenek hordani a szemetet. Másik lehetőségük, hogy a Lehel utca sarkán lé­vő kukába vigyék a szeme­tet, csakhogy ez a hely a ház­tól mintegy kétszáz lépésnyi­re van, ráadásul esős időben szinte megközelíthetetlen. Körülbelül kilencven család várja, hogy a szemetesedé­nyek visszakerüljenek a he­lyükre, a ház közelébe. Toldi u. 85—87—89—91—93— 95. sz. házak lakói G. Andrásné, Mátészal­ka: A jubileumi jutalom 1988. január elsejétől a személyi besorolási bér másfél havi összege. A sze­mélyi besorolási bér nem azonos az átlagkeresettel. Ez a rendelet a Magyar Köz­löny 1988/8. számának 227. oldalán olvasható. Száma: 13/1988. (III. 18.) MT. Auka János, Érpatak és Csástyu Béla, Öpályi: Jó­kívánságaikat köszönjük, szívesen segítettünk. B. A., Jánkmajtis: A „ha­tározatlan” időre szóló Cas­co biztosítási szerződés mindenkor a biztosítási év végére (az évfordulót leg­alább harminc nappal meg­előzően) mondható fel írás­ban — kaptuk a tájékozta­tást a Hungária Biztosító Megyei Igazgatóságától. Tóthné F. Irma, Nyíregy­háza: A havidíjas dolgo­zóknak teljes munkaidőben való foglalkoztatás esetén a személyi besorolási bére háromezer forintnál keve­Szerkesztői üzenetek sebb nem lehet. Ha rész- munkaidős, akkor a szemé­lyi besorolási bér arányo­san módosul. Teljesít­ménybérben való foglal­koztatásnál az előírt tel­jesítmény száz százalékos teljesítése, és a törvényes munkaidő ledolgozása ese­tén jár a havi háromezer forint. Ez a rendelet 1988. január elsejétől érvényes. H. István, Nyírbátor: A társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot a szerző­déses üzletvezetőknek az érvényben lévő rendelke­zések szerint nem a tényle­ges jövedelmük, hanem a munkaszerződésben meg­határozott összeg után kell fizetni. Pintér Árpád, Nyírma- da: Információink szerint a Guszev-telepen lakók kenyér- és tejellátása idő­közben megoldódott. Ja­vaslatáról tájékoztatjuk az illetékeseket. Mi sem ér­tünk egyet a bürokráciá­val, túlzott fontoskodás­sal. Minden gazdálkodó szervezetnek rugalmasnak, és naprakészen gondolko­dónak kellene lennie. Áz illetékes válaszol CSAK LAKÁSÉPÍTÉSHEZ ADHATÓ Ibrányi olvasónk kétszobás, fürdőszobás lakást vásárolt egy ismerősétől. Mivel két gyermeke van, és édesanyját is eltartja, kölcsönért fordult a helyi takarékszövetkezet­hez, remélve, a kölcsönnel együtt szociálpolitikai ked­vezményt is kap. A kedvez­ményre azonban — így vilá­gosították fel — szociális helyzete ellenére sem jogo­sult. Miért nem jogosult a kedvezményre? — kérdezte levelében. A fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének taka­rékszövetkezeti titkárságve­zetője, dr. Fazekas Sándor válaszolt olvasónknak: a la­kásépítésről, -vásárlásról szó­ló rendeletek alapján a ma­gánszemélyek közötti hasz­nált lakások adás-vételére nem vonatkozik a szociálpo­litikai kedvezmény. A rende­let (amely tartalmazza a szo­ciálpolitikai kedvezményre való jogosultságot) ugyanis többek között a nem állami tulajdonban lévő használt la­kásoknak az értékesítésre jo­gosult szervezettől (OTP, ta­karékszövetkezet stb.) törté­nő vásárlására terjed ki. Továbbá a rendelet előírja, hogy szociálpolitikai kedvez­mény csak lakásépítéskor ad­ható, toldaléképítkezésre, bő­vítésre nem. Mivel olvasónk magánúton vásárolta a laká­sát, szociálpolitikai kedvez­ményre nem jogosult. ALAPTALAN VOLT A BEJELENTÉS Június elsejei lapszámunk­ban Bacskó Árpád szamos- szegi olvasónk levelét közöl­tük a nagydobosi vasútállo­más és az Ópályi mellett lé­vő vasúti sorompó veszé­lyességéről, illetve késedel­mes felnyitásáról. Az olvasólevélre Lazányi Sándor a MÁV Debreceni Igazgatóságának műszaki osz­tályvezetője az alábbiakról értesítette lapunkat: Mind a két helyszínt meg­vizsgálták, szerettek volna beszélni a levél írójával is, ám az általa megadott cím valótlan. A nagydobosi állo­más teljes csapórudas sorom­pójának hosszas zárva tartá­sát éppúgy nem tapasztalták, mint azt, hogy késedelmesen nyitja föl azt a szolgálattevő vasutas. A vasúti előírás egyébként megköveteli, hogy az útsorompókat négy perc­cel azelőtt zárják le, mielőtt a vonat az útátjáróhoz érke­zik. Felnyitását pedig azután engedi, amikor feloldják a vágányutat, mivel a vasúti jelző és az útsorompó között kapcsolat van. Csak abban az esetben lehet felnyitni a so­rompót, ha a vasúti jelzőt előzetesen már „megállj”-ra állították. Az előírások betar­tása épp a közúti, vasúti köz­lekedés biztonsága érdekében elengedhetetlen. A közúti tíz­perces várakozási időt ezért nem lehet megrövidíteni. Az Ópályi melletti Vásá7 rosnamény—Mátészalka ösz- szekötő út 14+285 km szel­vényében közlekedő vonat ál­tal vezérelt fénysorompó tel­jes műszaki vizsgálatát elvé­gezték, működését azóta is fi­gyelemmel kísérik. Sem a pa­naszban szereplő hosszadal­mas zárva tartást, sem a gya­kori meghibásodást nem ta­pasztalták. Ha az élettárs nem akar elköltözni K. L. encsencsi levélírónk az után érdeklődik, milyen fel­tételekkel mentesíthetnék a kivetett közműfejlesztési hoz­zájárulás megfizetése alól. Fiatal házasok, magas bank­kölcsön segítségével vásároltak félig készen egy családi házat. Ö nemrég szerelt le a honvédségtől, így nagyon nagy teher a törlesztés és a közműfejlesztési hozzájárulás fizetése. Arra is hivatkozik, hogy a televízióban a fiata­lok életkezdésének megkönnyítéséről beszélnek, de az ő mentességi kérelmüket nem méltányolják. A közműfejlesztési hozzájárulást minden érintett telek- tulajdonos köteles — a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően — megfizeni. A megfizetés alól senkit nem lehet mentesíteni. Kivételes méltányosságból a fizetésre kötelezett szociá­lis, vagyoni és jövedelmi helyzetére való tekintettel lehet részletfizetést engedélyezni, illetve a megfizetésre halasz­tást adni. Az a támogatás, amelyre olvasónk a levelében hivatkozik, a fiatalok lakáshoz jutását (vagyis lakásvásár­lását, építését) hívatott támogatni. Ezzel a támogatási le­hetőséggel nem minden tanács rendelkezik, de ahol van erre a célra pénz, ott a tanács dönti el, hogy kit, milyen feltételekkel támogat. Á. L. nyíregyházi olvasónk lakottan vásárolt meg egy házat. Vásárláskor felajánlotta a bérlőnek, hogy bizonyos összeg ellenében költözzön ki a bérleményéből, de ezt nem fogadta el. Amikor megemelte a lakbér nagyságát, a bérlő nem tiltakozott ellene, sőt beleegyezett abba, hogy tavasszal végleg elköltözik. A szóbeli megállapodás elle­nére mégsem hajlandó elköltözni, sőt a lakrésze felújítá­sához is csak hosszú rábeszélés után járult hozzá. Olva­sónk szeretné tudni, milyen lehetőségei vannak a bérlő lakáshasználatának megszüntetésére, valamint, kell-e az albérleti díj után személyi jövedelemadót fizetnie? A lakás, ingatlan tulajdonosának lehetősége van arra, hogy a bérlő bérleti jogviszonyát megfelelő indok alapján felmondja. A felmondási okokat a jogszabály pontosan felsorolja. Ezek közül a legáltalánosabb a bérleti díj nem fizetése, a szocialista együttélés szabályainak megsértése, a bérlemény állapotának rongálása, de felmondási ok az is, ha valaki — meghatározott ideig tartó bérleti jogvi­szony esetében — a határidő lejárta után nem költözik ki a lakásból, albérleti szobából. Amennyiben olvasónk a bér­lőjével — írásbán — ilyen határozatot időre szóló bérleti szerződést kötött, akkor a bíróságtól kérheti, hogy „köte­lezzék ki” a lakásból a bérlőt. Amennyiben nincs írásos megállapodásuk, úgy csak megfelelő bizonyítékok eseté­ben van esélye arra, hogy bérlőjét a lakás elhagyására kötelezze a bíróság. Az ingatlan bérbeadásából (albérletbe adásából) szár­mazó jövedelem abban az esetben adóköteles, ha a bérleti díjból és egyéb jövedelemből (munkabér, nyugdíj stb.) származó jövedelem együttes összege meghaladja azt az összeghatárt, amely felett már személyi jövedelemadót kell fizetni. Az adó nagysága attól függ, hogy ez az összeg me­lyik adósávba esik. T. K.-né nyírbátori olvasónk édesanyja élettársat foga­dott a lakásába. Nemrég azonban súlyosan megbetegedett, és levélírónk — a saját házában — szeretné őt ápolni. Csakhogy attól tart, a megbízhatatlan élettárs közben el- kótyavetéli édesanyja ingóságait. Kérdése: ki lehet-e a lakásból költöztetni a férfit? A tanácsi lakás bérlője a lakást legálisan két hónapnál is hosszabb időre elhagyhatja, ha egészségi állapota ezt indokolja. Esetünkben ez a mérvadó, ezért nem szükséges a lakás bérleti jogviszonyát felmondani. Az élettárs — a bérlő életében — nem folytathatja a bérleti jogviszonyt, főképp akkor nem, ha a bérlő igazol­tan van távol a lakásból. Az élettársat a lakás elhagyá­sára csak bírósági úton lehet kötelezni, és ezt a bérlőnek kell kezdeményeznie. Mivel olvasónk édesanyja a beteg­sége miatt képtelen ügyeinek önálló vitelére, helyes vol­na a gyámhatóságtól kérni, hogy jelöljék ki olvasónkat eseti, vagy ideiglenes gondnokául, ebben az esetben kép­viselheti édesanyját a perben. Dr. Kovács Mihály xc*x*x,x*x*x,x*x*x*x,xvx*x*x*x,x*x*x,x*xvx*xvx*x*xvx*x*xv.*x*x* **X* .K •XvXvXvX nm HMUk HH • Hű *Xy vXvXvXv! V í wk .'.v.v.v.v.v •XvXvXvX ,v •.v.v.v.v.v ■»!• HB v. •> .v.v.v.v.v.* *•*•*•*•*•%*•*•*•*•*•*. Hi ’.*•*•*•%*. v. v. w.wlw.w! v.v.v. bBWMmb ■■ v. v v.v.v.v.v.* •••••••••••••••»»I' HHB v ■■ *.*. v. •••••••••••••••••••••••I* HH a■■ *•••••%••••••.híh v» bhb %•,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents