Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-20 / 172. szám

1988. július 20. Kelet-Magjrarország S Igazodni q változásokhoz Számítások a létminimumról A létminimummal és a tár­sadalmi minimummal kap­csolatos számítások eredmé­nyeit elsőként Nagy Sándor, a SZOT főtitkára ismertette a nyilvánosság előtt, az or­szágos tanács június 21-i ülé­sén. A főtitkár utalt rá, hogy a szakszervezetek rég­óta szorgalmaznak ilyen szá­mításokat Most, hogy ezek az adatok nyilvánosságra ke­rültek, ez mennyiben befo­lyásolja a szakszervezetek ér­dekvédelmi tevékenységét — erről kérdeztük Müller La­jost, a SZOT közgazdasági és életszínvonal-politikai osztá­lyának helyettes vezetőjét. — Ezek az adatok elsősor­ban érveket szolgáltatnak to­vábbi munkákhoz — mond­ta a bevezetőben. — Tudo­másunk volt korábban is ar­ról, hogy ilyen számítások folynak a KSH-ban, de azok­nak az eredményeihez hiva­talosan nem juthattunk hoz­zá. Az illetékesek minden bi­zonnyal tartottak azoktól a reagálásoktól, amelyeket ezeknek a számításoknak a közzététele válthatna ki ala­kosságból. Különféle publiká­ciókban, tanulmányokban már korábban is megjelentek ilyen adatok, ám azok csak részben épültek konkrét szá­mításokra, sokszor becslések­re támaszkodtak. Ezekből is kitűnt azonban számunkra, hogy hazánkban jelentős ré­tegek élnek a létminimum közelében vagy az alatt. Hogy tisztább képet kaphassunk, a szakszervezetek maguk is fog­lalkoztak ilyen számítások­kal, de a mi lehetőségeink korlátozottak. Vizsgálódása­ink során mi elsősorban a nyugdíjasok életkörülménye­iről igyekeztünk tájékozódni. Számunkra ezeknek az ada­toknak a közzététele azt je­lenti, hogy a legrosszabb kö­rülmények között élő embe­rek, rétegek helyzetének ja­vítására megfelelő érvekkel tudunk javaslatokat . tenni. Azt mindenki tudja, hogy az idősebb nyugdíjasok, vagy a nagycsaládosok nehezen jön­nek ki a havi jövedelmükből, ám arra már kevesen gon­dolnak. hogy a töredékcsalá­dok sincsenek sokkal jobb helyzetben. Ma Magyarorszá­gon mintegy 200 ezer olyan töredékcsalád él, ahol a szü­lő egyedül neveli gyermekét, s egy keresetből kell megél­nie két vagv több embernek. AZOKRÓL A CSALÁDOK­RÓL IS KEVESET BESZÉ­LÜNK, ahol ugyan két fize­tésből. de átlag alatti kere­setből tartiák el a gyerme­keket. Jelenleg az átlagkere­set 7 ezer forint körül van, igaz ennél sokan keresnek többet, ám vannak egész ágazatok, mint például a ke­reskedelem, a ruházati ipar, az oktatás, az egészségügy bizonyos területei, ahol a fi­zetések elmaradnak ettől az átlagtól. A szakszervezetek szüksé­gesnek tartják a KSH által kiadott adatok tartalmának részletes elemzését. Vélemé­nyünk szerint ugyanis a KSH nagyon leegyszerűsített fo­gyasztást alapul véve végezte a számításokat. A társadalmi szükségletek minimumánál — például a ruházati cikkeknél, de más termékeknél sem — nem elégedhetünk meg a leg­gyengébb minőségű áruk fi­gyelembevételével. Különösen igaz ez a gyermekek eseté­ben, hiszen a szülők általá­ban ha nem is a legdivato­sabb, de tartósabb ruhane­műt igyekeznek vásárolni. A társadalmi minimumba a mi véleményünk szerint beletar­tozna az is, hogy legalább öt évente eljussanak az embe­rek egy szocialista országba, s ugyanúgy bővebb lehetne a kulturálódásra, művelődésre, egyáltalán a szabad idő el­töltésére fordított kiadások köre is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a társadalmi­lag szükséges minimum egy személyre számítva havonta legalább 4 ezer forint kell, hogy legyen. A szakszervezetek nem a létminimum, hanem a társa­dalmilag indokolt szükségletek minimumának biztosítását tartják szükségesnek. A tár­sadalmi minimum összegét az életszínvonal fontos muta­tójának kell tekinteni. Ah­hoz, hogy a társadalmi mini­mum mindenki számára biz­tosított legyen, a reálbérek tartós, érzékelhető növelésére van szükség. Ehhez nemcsak a gazdálkodás hatékonyságát kell javítani, hanem az el­osztási politikán is változtat­ni szükséges. A j elosztási po­litikába beletí rtozik a szoci­álpolitika éppúgy, mint az adórendszer. A BÉRREFORMMAL KAP­CSOLATBAN a szakszerve­zeteknek megvannak a ma­guk elképzelései, már jövőre szeretnénk elérni, hogy az ár­emelkedésekből azt a részt, melyet a központi intézkedé­sek okoznak, minimális bér- fejlesztésként minden dolgozó kapja meg. Ezzel talán el tudjuk érni, hogy legalább a létminimum körül élők helyzete ne ne­hezedjék tovább. A létmini­mum és a társadalmi mini­mum számítások eredménye­it figyelembe kívánjuk venni akkor is, amikor az árintéz­kedések ellentételezéséről tárgyalunk az illetékesekkel. Jövő évi céljaink között szerepel az is, hogy lehetőség szerint megőrizzük a társa­dalmi juttatások, például a családi pótlék értékét. A csa­ládi pótlék tekintetében egyébként is nagy az adóssá­gunk, mert annak értékállan­dóságát eddig még nem tud­tuk rendezni. Ugyanakkor, éppen a családi pótlékban ré­szesülők jelentős része tarto­zik a létminimum alatt élők körébe. A kérdés megoldásá­ra a szakszervezetek javasla­tokat tesznek a kormánynak. A döntő szó nyilván a kor­mányé, amely a reális gazda­sági lehetőségek alapján ha­tároz majd. Mindemellett a szakszervezetek lehetőséget látnak jövőre a családi pót­lék reálértékének megőrzésé­re. A SZAKSZERVEZETEK SZÜKSÉGESNEK TARTJÁK, hogy a most közzétett létmi­nimum és társadalmi mini­mum összegét folyamatosan a változásokhoz kell igazítani. Ez nemcsak azt jelenti, hogy figyelembe kell venni a min­denkori árváltozásokat, ha­nem azt is, hogy folyamato­san elemezni kell annak ösz- szetételét, s a mindenkori, társadalmilag elfogadott igé­nyekhez kell igazítani. Felzárkózás, vagy még nagyobb lemaradás? (2.) Amikor megszületett a döntés, hogy Özdról elen­gednek háromezer em­bert, nyomban kormány- bizottságot hoztak létre a gondok megoldására. Sza- bolcs-Szatmárban évek óta nyolcezer ember vár munkára, de nem hogy külön kormánybizottság nem alakul, még a meg­lévők sem foglalkoznak vele. Egyenesen bántó, ahogy más megyék gond­jairól beszélnek az ország vezetői, Szabolcsról meg soha. Talán még az is jobb lenne, ha elhallgat­nák ezt a felzárkóztatási programot, minthogy mé­zesmadzagként húzgálják a megye lakóinak orra előtt. Szabolcsi képviselők mond­ták ezt nemrég a képviselő- csoport ülésén, amikor a szerkezetátalakítás ürügyén a foglalkoztatási gondokról beszélgettek, amelyek enyhí­tése itt, az országnak e vidé­kén egyszerre jelenthetné a munkahelyteremtést, a kor­szerű iparszerkezetet és en­nek következményeként ter­mészetesen a halmozott hát­rányok csökkenését is. De csökkentek-e ezek a hátrá­nyok a kormányprogram óta? Csak a töredéket Azt mondják a népi ellen­őrök, hogy a program végre­hajtásához rendelkezésre álló források o szükséges összeg töredékét elégítik csak ki. A konkrét beruházások finan­szírozására több helyről szár­mazik a pénz, mivel azonban nincs aki összehangolja eze­ket, többnyire a gazdálkodó szervezetek ügyessége sze­rint változnak, s olykor meg- foghatatlanná válnak ezek az összegek. Ami pedig a terü­letfejlesztési alap központosí­tott részét illeti, felhasználá­sáról a megye nem rendelke­zik megfelelő információval. A megyén belüli szétosztás már helyes, hiszen a döntés ott születik, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre. A támogatások elnyerésé­hez pályázatot kell benyújta­ni. A vállalatok, tsz-ek éltek is ezzel, olyannyira, hogy több mint négyszáz pályázat érkezett, ezt azonban a népi ellenőrök úgy értékelték, hogy egy részük irreálisan nagy támogatást igényel nem túl ötletgazdag beruházáshoz. Sommás megállapítás, de szerepel a vizsgálati .anyag­ban, hogy a pályázók több­sége elsősorban pénzszerzési lehetőséget látott a pályázat­ban és ehhez keresett vala­milyen beiuházási célt, mert úgy vélte: labilis gazdasági, pénzügyi helyzetét stabilizál­hatja vele. Példának a tsz- eket és a Budapestről kitele­pítésre ítélt könnyűipari vál­lalatokat említették. Vajon a tsz-ek is így érté­kelik ezt? A fehérgyarmati tsz-elnöktől hallottam a kö­vetkező mondatokat. — Azt mondták, nyújtsunk be pályázatokat mire kérünk támogatást, hol tudnánk nö­velni a foglalkoztatottak lét­számát. Mi tizenhármat nyújtottunk be, s erre azt mondták, hogy sok, az elap­rózottság miatt elvész az esély lehetősége. Valóban sok ez a tizenhárom pályá­zat? Biztosan, de ahol évente többször változnak a szabá­lyozók, ahol nem lehet tudni, hogy holnap mi a jó, ott nem lehet egylábon állni. Ha átalakítják a támogatási rendszert, még nehezebb helyzetbe kerülünk. Nálunk felére csökkent a nyereség. Van ember, aki ezt kigazdál- kodja? 1600 hektár kukoricát vetettünk, de nekünk tízezer hektárra való munkát kell végeznünk vele. Egy ekeva­sért öt mázsa búzát kell ter­melni. (1600 forint egy önéle­ző ekevas.) Vissza is veszi... — Csoda ezek után, ha mi még Mercedesszel is messze vagyunk a fővárostól? — fa­kadt ki az elnök, s folytatta —: velünk pedig Wartburgot vetetnek, mert nincs más, s ezzel kell minden héten Pes­tet járni. Mert elintézni vala­mit csak ott lehet. Persze nem nyáron, mert ilyenkor szabadságra megy az egész ország. Azt mondják, támo­gatnak bennünket, ha mi is hozunk áldozatokat érte. Kérdem én: milyen támoga­tás az, amelyik ad ugyan kü­lönböző összegeket a terület- fejlesztési alapból, aztán rá­teszi az ÁFA-t és azzal visz- sza is veszi negyedét annak, amit adott? Pontosan így ítélték meg a népi ellenőrök is. Ügy véle­kedtek, hogy a jogi szabályo­zásban nincs olyan elem, amely jelentősen támogatná az elmaradott térségek fej­lesztését, de a gazdasági sza­bályozók között is csak a me­zőgazdaság területét lehet megemlíteni. A program végrehajtásának nem kedve­zett a gazdasági jogi szabá­lyozás, hiszen az preferenci­ákat nem tartalmaz. A meg­hirdetett felhalmozási adó- mentesség nem léphetett életbe, felváltotta az ÁFA- fizetési kötelezettség. összességében a halmozot­tan hátrányos helyzetű térsé­gekre is az általános gazda­sági és jogi szabályozás érvé­nyes. De hátráltatják a prog­ram végrehajtását a pénzpia­con kialakult feszültségek, a hitelek folyamatos és elvisel­hetetlen mértékű drágulása, a szabályozórendszer általá­nos likviditást rontó funkció­ja és elvonó jellegének mű­ködése, a beruházási támoga­tások igénybevételi lehetősé­geinek bizonytalanságai, il­letve a támogatások szüne­teltetése a mezőgazdaságban, valamint a megyének jutta­tott támogatási keretösszegek — fejlesztési, meliorációs stb. — csökkentése. Negyven százalék alatt Arról azért szó sincs, hogy semmit nem kapott a megye. Negyvenöt gazdálkodó szer­vezet számára ítéltek oda kü­lönböző támogatási összege­ket, amelyek beruházást és 4400—4600 közötti új munka­helyet jelentenek. De, hogy ettől milyen változásokat re­mélhetünk, ahhoz ismét Var­ga Gyula országgyűlési fel­szólalását idézem: „Ami az ipari beruházásokat illeti,. Somogy megyével vagyunk egyáltalán nem nemes szo­cialista versenyben. Az utol­só hat esztendőben három al­kalommal ők voltak a tizen­kilencedikek, három alka­lommal Szabolcs-Szatmár megye és úgy, hogy egyetlen alkalommal sem értük el a negyven százalékát az egy lakosra jutó ipari beruházás­nak az országban.” És ebben a hat évben már a felzárkóztatás két éve is szerepel. Balogh József Következik: Nagyobb segítség kellene rádiöjegyzet Rigófüttyös szóló helyett Z avarbaejtő műsor ez a Garázs („amely olyan mint egy varázs, mert a mikrofonnál Nagy Feró”). Nem nekem szól. Ugyan attól, hogy fiataloknak ké­szül, még szólhatna. Ak­kor is, ha lényegesen kóco­sabb, nyersebb, mint a rá­dió műsorrendjében ma­gát jól elfészkelő Ötödik se­besség, Poptarisznya, vagy Táskarádió, amelynek mi, harmincasok is többé-kevés- bé rendszeres hallgatói va­gyunk. De ez itt egy kakukkto­jás. Azoknak szánták, akik­ről, mi, kényelemszerető, nyugalmunkat féltő fel­nőttek nem nagyon aka­runk tudni: az alkoholista, vagy az alkoholizmus felé haladó fiatalkorúaknak, csöveseknek, narkósoknak, a kemény rockon, fémze­nén felnőtt srácoknak és lányoknak. Mit kezdjünk hát ezzel a műsorral mi, akik sosem vágytunk aluljárók akol- melegére, tudjuk szen­vedélyeink, indulataink ha­tárát, munkahelyünk van \ _________________________ és családunk, popkoncer­tet legfeljebb a tévében látunk, különben pedig so­sem voltunk oda a túl han­gosnak, túl agresszívnek tartott heavy metál zené­ért? Meg aztán zavarbaejtő ez a Nagy Feró is, a Beatrice egykori, botránykőként emlegetett frontembere. A gyerekei, a gyermekeink le­hetőnek azok a tizenévesek, akikhez beszél. Mit beszél? Kiabál, beleénekeí a szá­mokba, megjegyzéseket fűz hozzájuk, mondja, ami az eszébe jut. A hallgató legalábbis úgy érzi, hogy a Garázs nem „a leírt szö­veg felolvasandó” alapon készül (noha Kőszegi Gá­bor személyében szerkesz­tője is van). Az alapfogal­makra egyszerűsített, lé­nyegre csupaszított köz­lések ezek. Vivő anyaguk — talán furcsán hangzik — a humor, amelyhez, meg kell adni, Nagy Ferónak re­mek érzéke van. Nyoma sincs a „rigófüttyös szó­lókkal” összefűzött, ál — vagy nagyon is valódi, de többnyire jólnevelt ripor­toknak, az enyhén kioktató vagy szívhezszóló cseve­gésnek. Ebben a műsorban nin­csenek is riportok. A né­hány mondatos, szikár pár­beszédek, Nagy Feró „szö­vege” szinte elvész a (kü­lönben kiváló) heavy me­tal dübörgésében. Majd­hogynem mellesleg, egé­szen köznapi módon esik szó egy sor fontos dologról. Hogy jön az AIDS, srácok, vigyázzatok (mondja, ho­gyan). Épp csak elhangzik Esterházy Péter neve. A soproni rocker, Kese, a hét­fői műsor vendége (polgá­ri nevén Kocsis József) megemlíti, hogy abbahagy­ta az ivást, és negyedikén munkába áll a vasútnál. Közli a drogambulanciák címét, telefonszámát. És a műsor számát, mert taná­csot, segítséget ajánlanak a rászorulóknak. Nyilván lesznek, s bizto­san nem is kevesen, akik majd felháborodnak a va­lóban szokatlan hangvé­telű műsoron. De gondol­janak arra, hogy a Garázs nem nekik szók s azt a nyelvet használja, amelyet a fiatalok egy bizonyos ré­tege beszél, ért. Tengerbe dobott palack ez a műsor. Eljut-e hozzájuk, kihalász- szák-e, akiknek szánták? Gönczi Mária A NAPOKBAN NYILVÁNOSSÁGRA HOZTÁK a KSH-nak az 1987-re érvényes létminimum és társadal­mi minimum számításait. Családtípusok társadalmi létminimum minimum egy egy főre egy egy főre családra családra aktív keresővel 11310 3 480 9 260 2 850 aktív kereső nélkül 4 960 3 160 4 150 2 640 (nyugdíjas) az összesre együtt 9 340 3 410 7 700 2 810 Kabáthoz a gombot A hátrányos helyzetben lévő tsz-ek az olyan kiegészítő jö­vedelmeket. is megbecsülik, mint a sódertermelés. A ké­pen: kavicsbánya Tiszabecsen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents