Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-19 / 171. szám

1988. július 19. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY I TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Érdekességek Hozzászólás a burgonyatermesztés új módszereiről írt cikkekhez Biotechnológia nagyüzemi hasznosításban A Kelet-Magyarország ez évi számaiban számos cikk fog­lalkozott a burgonyatermesztés új módszereinek — a bio­technológiai szövettenyésztéses szaporítás — ismertetésével, vitatásával. Miután az egymás utáni vélemények nem voltak egybe­hangzóak, illetve a teljes rendszer csak bizonyos elemei­vel foglalkoztak, ezért indíttatást érzünk arra, hogy az új módszer megismertetéséhez hozzájáruljunk, a felvetett problémákra választ adjunk úgy a szakmai, mint a kister­melői közvélemény számára. A Vetőmag Vállalat Ku­tató Központja több éve kapcsolatban áll a Meriklón GT-vel, együttműködve a nyírségi burgomyafajta-jelöl- tek vírusmentes felszapo- rításában. . A növényi szövettenyésztésre alapozott burgonyaszapo-rí- tás módszere ez évben ju­tott abba a stádiumba, hogy túllépjen a tudományos alap­kutatás köréből a nagyüzemi hasznosítás szférájába. Csökkenteni az importot A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat felismer­te eme biotechnológiai eljá­rásban rejlő lehetőségeket és ennek nagyüzemi hasz­nosítására ez év márciusá­ban több évre szóló együtt­működési szerződést kötött a Meriklón GT-vel és a Novotrade RT-vel. A közös cél: hazai fajta­fenntartású, nemesítésű és visszanemesített burgonya­fajták szaporítási rendszerét kialakítani az egész ország területére. Ennek eredmé­nyeként fokozatos átmenet­tel csökkenteni lehet a hol­land vetőburgonya-behoza­talt, ami évente 900 tonna ve­tőgumó és 270 millió forint­nyi devizaterhet jelent nép- gazdasági szinten. Úgy vél­jük, hogy az importtakaré­kosság sosem volt annyira időszerű, mint napjainkban. A szerződésben messzeme­nően igyekeztünk megva­lósítani a fokozatosság elvét, amit az is jelez, hogy az or­szágos 3000 hektáros vetőbur­gonya-vetésből 1989-ben 250 hektárt, 1990-ben 350 hek­tárt, 1991-ben 700 hektárt helyettesítünk hazai szapo- rítású visszanemesített ve­tőgumóval. Ennek a feladat­nak az országos koordiná­ciójára a Vetőmag Vállalat Nyírségi Területi és Elosz­tó Központja kapott megbí­zást, itt ahol országosan leg­nagyobb súlya van a burgo­nyatermesztésnek, és ahol burgonyatermesztés és faj­tafenntartás saját biotechno­lógiai laboratóriumi háttér­rel rendelkezik. Az új módszer elterjeszté­se, alkalmazásának beve­zetése a termelők körében keményebb diónak bizonyult, mint hittük volna. Az eddig jól bevált holland vetöbur- gonya-importra alapozott módszer — ami csak vető­gumóköltségben 90 ezer fo­rintot igényel hektáronként — különféle indokok, érde­kek alapján, kényelmesség­ből, óvatosságból nehezen váltják fel a szaporító gaz­daságok a szövettenyésztéses módszerrel. Számos vélt vagy valós okot sorakoztattak fel eddig az új hazai módszer el­lenében. Megjegyzem, hogy 1987-ben 30 hektáron folyt, 1988-ban 100 hektáron folyik az országban úgynevezett kisgumós szaporítás. Tenyésztés a laborban Hogy,an is áll össze a szö­vettenyésztéses rendszer? Először is steril laborkö­rülmények között a burgonya hajtásrügyének vírusmentes szövetdarabkáját kimetszik és lombikokban ún. labor- burgonya-növényt nevelnek belőle. Ebből gyors felsza­porítással több ezer anya­növényt nevelnek. Második szakaszban a la­boratóriumi anyanövények alatt izolált üvegházban el­sődleges ún. primérgumó te­rem, amelyek borsónyi nagy­ságúak. Harmadik fázisban füllel borított sátrakban primér- gumókból 8—10 darab 15—35 milliméteres másodlagos, úgynevezett szekundergumót állítunk elő. E folyamatban fontos a szigetelés — a ví­rushordozó levéltetvek tö­kéletes kizárása. A létrehozott szekunder­gumó azonos biológiai ér­tékű és egészségi állapotú és versenyképes a holland import vetőgumóval, amely már szántóföldi kiültetésben kerül felszaporításra. A termés újfajta módsze­rével azonban számos kétely, aggály merült fel, vélemé­nyünk szerint kissé eltúlzott és misztifikált. Gazdaságosság: ez évben a szekundergumós szaporí­tás vetőgumó-költsége azo­nos volt az import vetőgu­mó költségével, ami nép- gazdaságilag volt verseny- képes. 1989-től már olcsóbb lesz a szekundergumó, mint a holland importYetőgumó. Terem-e ugyanannyit az új módszerrel előállított kis- gumó, mint a holland vető­gumó-szaporítás? Hektáron­kénti vetőgumó-darabszánn- ban ugyanannyit, súlyban, tonnában valamivel keve­sebbet. De mivel 1989-től a vetőgumót nem tonnára, ha­nem darabra forgalmazzák, így az a fontos, hogy sok 3—4 centiméter átlagméretű egészséges vetőgumó terem­jen. így nem kell külön ösz­tönözni a termelőt a korai szártalanításra, vírusmentes állapot megőrzésére. Egészségügyi állapot, élet- képesség. Ha az üvegházi és háló alatti technológia elő­írásait betartották, akkor a szántóföldre kikerült sze­kundergumó vírusmentes, egészséges állapotú és faj­taazonos az itt-ott fellelhető rossz példák nem a módszer hibáját mutatják, hanem el- halmozásának szakmai hiá­nyosságait. Garancia a minőségre A kisgumónak 1—2 hetes időkésedelme van a tojásnyi importversenytársához ké­pest, azonban, ha a szaporí­tótáblába előcsíráztatott azo­nos nyugalmi állapotú, egy­séges frakciójú vetőgumó ke­rül, akkor a szaporítás egy­séges és kiegyenlített lesz és június közepére zárt növény- állományra számíthatunk. Fentiek a szekundergumó kisfrakciójára, 15—25 milli­méteres gumókra vonatkoz­nak, hiszen a vetőgumószab­vány 28 millimétertől már a hagyományos termesztésben is alkalmazza. Minőségi garanciák. A Nö­vénytermesztési a Minősítő Intézet (új nevén MMI) a Vetőmag Vállalat kérésére az érdekeltek bevonásával ki­dolgozta a szövettenyésztéses vetőburgonyaosztás ellenőr­zési, minősítési rendszerét, ami garanciát ad termelőnek, forgalmazónak a szaporítás­kockázat kiküszöbölésére és a termelői biztonságra. Technológia. A kisgumós termesztéstechnológiai leírást a ’88 év végén, a termelők ré­szére rendelkezésre bocsát­ják. Kiemelném, hogy a ter­mesztéstechnológia elemei­nek kivitelezése az eddigi gyakorlathoz képest nagyobb figyelmet, pontosságot igé­nyel. Ez a gondosság a vető­gumó tárolására, ültetésére és növényvédelmére vonat­kozik elsődlegesen. Pillanatnyilag a szaporító gazdaságok részéről a kisgu- mó gépi ültethetőségével kapcsolatban merülnek fel bizonytalanságok. A szakembereket meg­nyugtathatjuk, hogy a 22—25 miíliméter feletti méretű ve­tőgumó hagyományos auto­mata ültetögépekkel egyenle­tes tőelosztásban és mélység­A Föld állatvilágában az el­múlt néhány évezred alatt lezaj­lott negatív hatás leginkább a ragadozó madarakon tanulmá­nyozható. Sorsuk összefonódik az emberiség történetével. Va­dásztak rájuk, és vadásztak a se­gítségükkel. A Föld szinte min­den táján előfordulnak. Élnek a magas Északon, de Dél-Ameri- kában. Patagónia szélsüvített pla­tóján is, fészkelnek az egyenlítő környéki dzsungelekben éppúgy, mint a Csendes-óceán magányos szigetein. A Föld ma már kiesi lett szá­mukra: egyre többen kénytele­nek elhagyni a fészkelöhelyüket. egyre többen szorulnak ki va­dászterületeikről, mert az ember számára kell a hely. És a raga­dozókat sújtja leginkább a szennyező-mérgező anyagok ára­data. mert végső soron a szer­vezetükbe rakódnak le a vizek­be vagy a földekre jutott és on­nan az élő szervezetekbe került mérgező anyagok. A ragadozó madarak kitartó ereje, gyors, ügyes röpte, fárad­hatatlan vitorlázása ősi Idők óta megragadta az ember képzeletét, és minden időkben találó és esz­ményi összehasonlításokra ihlet­te. Az óegyiptomi napistent. Hort sólyomfejjel ábrázolták. Az ókori görög mitológiában is gyakran találkozunk ragadozó madarakkal: Prométheusznak büntetésből, amiért az emberek számára ellopta a tüzet az ég­ből, keselyűvel tépették ki a má­ját. Julius Caesar jelvénye a kétfejű sas volt. de ma is raga­dozó madár szerepel Lengyelor­ben elültethető. Fontos, hogy a vetőgumó 10 centiméternél mélyebben ne kerüljön a ta­lajba. Az 1989-es évre csekély mennyiségű 20 milliméter méretnél kisebb gumó is ke­rül szaporításra (országosan összesen 10—20 ha), amelyek félautomata gépekkel elültet­hetek. Melyik fajta? Szövettenyésztéses úton — fajtatulajdonjogi problémák miatt — nem mindegyik bur­gonyafajta szaporítható. Szaporítható viszont a ha­zai fogyasztók körében köz­kedvelt holland Desire (faj­taaránya 65 százalék), a ha­lottaiból feltámasztott nagy­múltú Gülbaba (fajtaaránya 10 százalék), továbbá a nyír­ségi ígéretes fajtajelöltek Be­áta, Boglárka, Réka, Boró, valamint a keszthelyi neme­sítésű fajták (Ciklámen, Őszi Rózsa stb.). Ez év júni­us 16-i tímári burgonyabe­mutató sikeres megrendezése, az ott látottak és tapasztal­tak alátámasztják a fent le­írtakat. összefoglalóan megállapít­ható, hogy a szövettenyészté­ses vetőgumó szaporítási rendszer kellő szakmai hoz­záállással, fogadókészséggel, fokozatos bevezetéssel alkal­mas, használható módszer a nagyüzemi burgonyatermelés számára, a vetőgumóiniport csökkentésére. Dr. Papp László a Vetőmagkutató főmérnöke száK. Ausztria, az Egyesült Álla­mok és még más országok cí­merében. A ragadozók ősi családja, az újvilági keselyűk napjainkban az amerikai kettős földrészre szo­rultak, de a korai harmadkorban Európában is képviselve voltak. Az újvilági keselyük nagy testű, jól vitorlázó, csupasz, gyakran színes fejű ragadozó madarak, amelyek dögön és hulladékon él­nek. A nap legnagyobb részét a levegőben, zsákmányszerzéssel töltik. Pihenés közben kitárják szárnyaikat. A talajon ügyesen mozognak, lábuk azonban nem annyira alkalmas a zsákmány megragadására, mint a sasokkal rokon óvilági keselyűké. Gyenge csőrükkel csak puha húst tudnak feldarabolni, ezért a rothadó dö­gökön kívül legfeljebb újszülött állatokat esznek. A ragadozó madarakra általá­ban jellemző, hogy számuk vi­lágszerte fogyatkozik. Az egyik legszomorúbb sorsú faj a kali­forniai kondor, amelyet az em­ber lődühe és a méreg a kiha­lás szélére sodort. és ha nem hoztak volna szigorú intézkedése­ket. már ki is balt volna. Képünkön: Az USA-ban, a San Diego-i vadrezervátumban az idén első alkalommal jött vi­lágra fogságban kaliforniai kondorkeselyű. A gumikesztyűs állatápotó segíti kibújni a to­jásból. Ha életben marad, e madarak száma a világon 28-ra emelkedik. (MTI Külföldi Kép- szerkesztőség) A kondorkeselyü születése AGYSEJT ÁTÜLTETÉS A világ agykutatói nagy remé­nyeket fűznek az agysejtátülte- tésekhez, amelyek segítségével elképzelhető néhány, eddig gyó­gyíthatatlannak hitt betegség gyógyítása. Nemrégiben egy svéd orvoscsoport két Parkinson-kór- ban szenvedő beteg agyába em­beri embrió agyából kivett sej­teket operált. A műtéttől azt re­mélik, hogy helyreállnak az agy­ban normálisan végbemenő ké­miai folyamatok, amelyeket a betegség károsított. A KICSIK ELŐNYBEN? Ha a halászati ipar továbbra is a jelenlegi mértékben fog ki ki­fejlett, nagy testű lazacokat. ..a folyók királyának” tartott hal könnyen veszíthet korábbi je­lentőségéből. Ismert, hogy a la­zacok egészen fiatal korukban elhagyják a folyót, amelyben a világra jöttek. Éveket töltenek a tengerekben, majd visszatérnek szaporodni ugyanabba a folyóba. ahol megszülettek, s az ívás után röviddel elpusztulnak. A lazacok általában 6—7 éves korukban válnak ivaréretté, ám gyakran visszatérnek velük a folyókba szaporodni a lényegesen fiata­labb, kisebb testű, fejletlen egye- dek is, s kedvezőtlen tulajdonsá­gaikat átörökítik utódaikba. Ha tehát a halászok egyre több nagy, kifejlett lazacot fognak ki, megnő az értéktelenebbek esé­lye a szaporodásra. TANULÉKONY ÁLLATOK A kutatók nem tartják elkép­zelhetetlennek, hogy egyes állat­fajok, amelyeket már régóta vt dásznak-halásznak, „intelligen­sebbé” is váltak. Az európai bar­na pisztráng, amely már lega­lább kétezer éve borgászpréda, úgy tűnik, megtanulta, hogyan tud elmenekülni a kifogás elől. Az amerikai szivárványos piszt­rángot sokkal könnyebb megfog­ni, mert jóval rövidebb ideje vetett rá horgot az ember. Tapasztalatok Bóján és Rakamazon Agyagos komposzt talajjavításra Hazánkban a szerves trá­gyák jelentős részét helytele­nül kezelik, emiatt csökken a tápértékük és nő a környe­zetszennyező hatásuk. A rosz- szul kezelt trágya bemunká- lás után elvonja a talaj víz- és nitrogénkészletének egy részét, aszályos években ho­zamcsökkenést is eredmé­nyez. A szerves eredetű (me- ző-kert-szőlő-erdőgazdasági, ipari és települési) mellékter­mékek, hulladékok újrahasz­nosítása nagyobb részt meg­oldatlan. Égetéssel, a talaj­ban történő elhelyezéssel ár­talmatlanítják, emiatt a szer­ves anyag kiesik a természe­tes körforgásból. A talajnak a szerves anyagokból kelet­kező humuszra és ásványi anyagokra nagy szüksége van. A felsoroltak indokolják az istállótrágyák, a mellék­termékek és hulladékok kom­posztálását. Kertészetben kezdték Az első tapasztalataim: a komposztkészítéssel Gyomán (Németzug 1944) találkoztam egy társas bulgárkertészet- ben, ahol a talajtápanyag visszapótlását istálló- és kom- poszttrágyával biztosították. A komposzt készítéséhez az istállótrágya mellett felhasz­nálták a kertészeti mellékter­méket és hulladékot. A szer­ves tápanyag-visszapótlás mellett jó minőségű zöldet ál­lítottak elő, mely keresett volt a vevők körében. Nagyüzemben végzett kom- posztkészítés: az első kom- posztkészítés tapasztalatait tanulmányaim a hazai és kül­földi eredmények ismereté­ben továbbfejlesztve kidol­goztam a nagy- és kisüzemi technológiát. A komposzt nagyüzemi előállítására 1961 —66-ban Hajdúszoboszlón a Köztársaság Mgtsz-ben (ma Vörös Lobogó) nyílt lehető­ség, ahol a Talajerő-igazdálko- dási Vállalat közreműködésé­vel a sertéstrágyát és az üzemben fellelhető minden szerves hulladékot és mellék- terméket felhasználtunk. A tsz tagjai ott megtanulták, hogy minden szerves hulla­déknak a helye a komposzt- halomban van. A tsz zöld­ség- és dinnyekertészetében komposzttrágyát használtunk, melyből az öntözött szántó­földi növények területére is jutott. Relerenciaüzenek Az eljárás továbbfejlesz­tésre került, melynek refe­renciaüzemei a buji Üj Élet, a rakamazi Győzelem, a deb­receni Kossuth, az álmosdi Búzakalász, a téglási Üj Élet, a szőregi Tisza—Marosszög Mgtsz-ek és a csólyospálosi Kunsági, a nyíracsádi Győze­lem szakszövetkezetek. Az utóbbiaknál alkalma­zásra kerültek az agyag- és riolitásványok, melyek növe­lik a komposzttrágya érté­két. A kisgazdaságok terüle­tén is többen készítettek komposztot ezzel az eljárás­sal és azt felhasználták a haj­tatóágyak földjéhez zöldség-, gyümölcs-, szőlőterületek táp­anyagellátás és a talajtulaj­donságok javítására. Az eljárás főbb jellemzői: alapanyagként az istállótrá­gyák, a szerves melléktermé­kek és hulladékok alkalmaz­hatók. A halom berakásakor a szerves anyaghoz agyagot, agyagos földet és természetes ásványi anyagokat biztosí­tunk a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai alapján megha­tározott mennyiségben. A ha­lom anyagának bűzmentes lebontását aerob (levegős) vi­szonyok között a mikrobák végzik. Forgatni nem szüksé­ges, gondoskodni kell szükség esetén vízzel, szennyvízzel, vagy híg trágyával történő beöntéséről. Az eljárás nagy- és kisgazdaságokban a szer­vestrágyázás eszközeivel megvalósítható, kiszórás után a komposzt a talaj művelt rétegében bemunkálásra ke­rül. Növeli a termést Biztosítható előnyök: a be­rakását követő bemelegedés és lehűlés után a forgatás el­marad. A komposzt nem bű­zös, és nem tartalmaz fertő­ző anyagokat. A beérés után földdé válik az alapanyag, ennek magas a humusz-, a makro- és mikroelem-tartal­ma és a talajbaktériumok száma. Az utóbbi fellendíti a talaj mikrobiológiai tevé­kenységét. A komposzt ás­ványi anyagokkal dúsítva nö­veli a növény egyedfejlődését, a betegséggel szembeni ellen­álló-képességét, a termést és annak minőségét. Minden szerves mellékter­mék és hulladék jól kom­posztálható. Alkalmazása a szántóföldi növénytermesztés, a szőlő- és gyümölcsültetvé­nyek, új telepítések szabad­földi hajtatott növény, zöld­ségfélék, faiskolák, erdő-, gyeptelepítések, továbbá kon­ténerek és hajtatóágyak föld­jéhez adagolva történhet. A meliorált területeken külö­nösen jelentősek a szerves trágyákban felhasznált agyag és riolitásványok, ezek közül a riolittufa-őrlemény (vulká­ni hamu) önállóan is kijut­tatható. Az eljárás technoló­giája nagy- és kisgazdasá­gokban egyaránt alkalmaz­ható, a megvalósításában igény szerint közreműködést biztosítunk. Dr. Köhler Mihály főmunkatárs Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents