Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-18 / 170. szám

1988. július 18 Kelet-Magyarornág 7 Sóstón befejeződött Úszó gyermek OB Szabolcsi mérleg: 3 arany, 1 ezüst, 3bronz — Elkészülni!... Rajt! Az országos gyermek úszóbaj­nokság szombati és vasárnapi folytatásában, biztatástól volt hangos a sóstói uszoda és kör­nyéke. A 33 hazai egyesület szí­neiben versenyző 350 fiatal úszó, különösen akkor rendezett han­gos ,,zenebonát”, amikor éppen csapattársuk versenyzett a me­dence valamelyik „sávján”. To­vábbra is várt és meglepetéssze­rű győzelmek születtek — az ér­mekből kijutott az NYVSSC úszó­inak is. Óramű pontossággal peregtek a számok, a célbaérkezés után rö­vid időn belül a győztesek és a helyezettek nyakába került a megérdemelt érem. Szombaton Szabó Tünde tovább gyarapítot­ta aranyai számát, megnyerte az 50 m-es hátúszást. A 4X200 m fiú gyorsváltó és Szabó Anita bronzérmes lett. Vasárnap arról folyt a találgatás, hogy az OB egyik legeredményesebb úszója, Szabó Tünde megszerzi-e harma­dik győzelmét. Nos, a nyíregyhá­zi kislány igazolta kivételes klasszisát, első lett a 100 m-es hátúszásban. Az 1500 méteres gyorsúszás izgalmasnak ígérke­zett. Három nyíregyházi ifú pró­bált elsőként célba érni, végül a Bp. Honvéd versenyzője győzött. Ezen a napon Szabó Anita har­madik lett a 400 méteres gyors­úszásban. A bajnokság véget ért. rövid értékelésre kértük Vajda Tamást, az NYVSSC-úszók edzőjét: — Elégedett vagyok az eredmé­nyekkel — mondta. — Szabó Tünde a közelgő ifjúsági Euró- pa-bajnokságra készül, ahol 100 és 200 háton indul. Az országos bajnokság ver­senybírói karában ismerős arcot fedeztünk fel: dr. Temes Judit olimpiai bajnokét, aki az Euró­pai Űszószövetség technikai bi­zottságának és a MUSZ elnök­ségének tagja. — Hogyan értékeli a rendezést, milyen a színvonal? — Már hozzászoktunk ahhoz, hogy Nyíregyházán mindig nagy pontossággal, lelkiismeretesen rendezik az országos versenye­ket, így van ez most is. Az úszók több számban figyelemre méltó eredményt értek el. ez a korosztály számos ügyes fiatalt képvisel. Elkészült a szabolcsi mérleg: 3 arany. 1 ezüst, 3 bronz fém­jelzi az NYVSSC úszóinak ered­ményeit. Szombati eredmények: 800 m gyors: 1. Kozma Barbara (KSI) 9:12,49, 2. Árkai Dóra (KSI) 9:18,63, 3. Szabó Anita (NYVSSC) 9:33,25. 50 m hát: 1. Szabó Tünde (NYVSSC, edző: Vajda Tamás) 31,26, 2. Lakos Ildikó (Vasas) 32,62, 3. Gyurik Ágnes (Ü. Dó­zsa) 32,81. 4X200 m gyorsváltó: 1. Bp. Honvéd 8:36,63. 2. D. Ko­hász 8:46,04, 3. NYVSSC (Kertész. Urbin, Szakács. Marjai) 8:50,36. Vasárnap történt: 100 m hát: 1. Szabó Tünde 1 :00.52, 2. Lobos Ildikó (Vasas) 1 :09,44, 3. Hajdú Mariann (Vasas) 1:09,71. 1500 m gyors: 1. Czene Attila (Bp. Hon­véd) 17:14.61, 2. Marjai Attila (NYVSSC) 17:21,17, 3. Uicz Vil­mos (D. Kohász) 17:22,95. 4. Ur­bin Tamás (NYVSSC) 17:25,41... 6. Kertész István (NYVSSC) 17:59,52. 400 m gyors: 1. Árkai Dóra (KSI) 4:30,13... 3. Szabó Anita (NYVSSC) 4:40.11. 100 m pillangó: 1. Pribolszki Mátyás (B.-csabai Előre) 1:02,64 ... 7. Szakács Roland (NYVSSC) 1:06.35. Először a szabolcsi lovassport történetében Militarvbajnok Űrökösföldríl — He félj Kontra! — súgta a nyeregben Ling Attila Ling Attila a Nyíregyházi Tan­gazdaság lovasa az idén valóság­gal berobbant a hazai élvonalba. Jóformán az ismeretlenségből ke­rült egyik napról a másikra a legjobb militaryversenyzők kö­zé. Az újdonsült magyar bajnok így mutatja be önmagát: — Nyíregyházán születtem, itt jártam iskolába, szüleim is itt élnek. Tizenhárom esztendős le­hettem. amikor a barátaim ma­gukkal vittek az Ilona-tanyai lo­vasklubba, majd' képletesen1 és á‘ valóságban is ott ragadtam. Már4 krúdys diák ' ' vóltani, amikor 1978- ban elértem első1 sikérefoét: egy Verőfény* héVíT ló ’ hyergé- ' ben. ifjúsági harmadik letterh. Sokat gyakoroltam ebben az idő­szakban, aranyérmes álmokat szőttem. Nem sokkal később, 1979- ben, a militaryversenyzők családjába kerültem, éreztem, hogy a lovastusa szakágban ér­hetek el jobb eredményeket, öt évet kellett várnom, amíg az 1984-es felnőtt OB-n negyedik le­hettem. ebben az embert és lo­vat ugyancsak igénybe vevő számban. Nős vagyok, • csalá­dommal az örökösföldön lakunk. Nem messze attól a helytől, amely az utóbbi években egyre többet hallatta magát a Lovas­sport berkeiben. A nyíregyházi tangazdaság lovagiskolájában egyre több fiatal ér eí no ered­ményeket. Ha korlátozott szám­ban is. de kezdi bontogatni szár­nyait az egészen fiatal lovas­nemzedék. Hogy mi tette ismert­té egyik napról a másikra Ling Attila nevét? Történetünk a továbbiakban a sikeres lovasról, egy Kontra ne­vű lóról, a Rádiházán rendezett lovastusa OB-ről, annak három izgalmas napjáról szól. Meg egy győzelemről, amely — minden bizonnyal — bekerül a sportág szabolcsi aranykönyvébe is. ' — Hogyan zajlott a zalai ver- sény? -r kérdeztük Ling Attilá­tól a. nyíregyházi lovasiskola pá­lcáján" amikor egyik reggelen téppen edzéséhez készült, t • -r- Bevallom, nem nagyon bíz­tam. a sikerben, hiszen a teljes magyar élmezőny ott volt a rajtnál. Ez nem valamiféle hirtelen jött borúlátás volt, hanem éppen az objektív és szubjektív körülmé­nyek őszinte mérlegelése. E sportág sajátosságainak alapos ismerete. — „Ne' félj, fontra” — 'súgtam a lovam fülébe a kezdés előtt, amikor még' előtte voltunk a ver­senynek. Először az úgynevezett kondícióvizsgára került . sor, ilyenkor azt vizsgálják, hogy a ló alkalmas-e a nehéz verseny­re. Következő feladat az idomít- hatóság próba egy 60X20 méteres négyszögben, különböző járás- módókban más-más feladatot kellett megoldani. Itt a harmó­nián. az együttmozgáson van a legnagyobb hangsúly. — És a terep verseny? — A military legklasszikusabb száma a tereplovaglás, a táv hossza 22 kilométer. Ez négy sza­kaszból áll, közben van ügetés, vágta, akadályugratás, kötelező pihenő. Befejezésül pedig egy öt és fél kilométeres terepszakasz 25 rögzített akadállyal nehezítve. Legvégül aztáh a lovastusa be­fejező száma, a díjugrató ver­seny zárja a sort. — Mikor vált ismertté a győ­zelem? — Az a néhány perc amíg biz­tossá vált a végeredmény, igen­csak megdobogtatta a szívemet. Nem kisebb versenyzőket sike­rült legyőznöm, mint a kétszeres magyar bajnok Horkai, vagy a másik kitűnőség Varga András. Edzője Kovács István azt mondja: — Attila megfontolt, higgadt versenyző, olyan típusú lovas, aki csak a győzelemmel elége­dett. Annak ellenére, hogy a lovassport legnehezebb ágát mű­veli, nyugodtan kijelenthetem, hogy még igen sok- van benne. Ebben a versenyágban csak ki­emelkedő képességű lovasok tud­nak eredményt felmutatni — ő ilyen versenyző! A 26 esztendős kiegyensúlyo­zott fiatalember napjait a maga által diktált szigorral éli. Mun­kája a lovak mellé szólítja, a főiskolai tangazdaság lótenyész­tési ágazatának helyettes vezető­je. Saját sportolása mellett a fi­atalokkal is foglalkozik, a szak­osztályi lovastornacsapat tanító­ja, okleveles lovasedző. A ló és gazdája jó barátok. A hétéves szürke Kontra és a ver­senyző Ling Attila olyan ered­ményt produkált, amilyent előtte senki a háromnegyed évszázados szabolcsi lovassport történetében. Most egy úgynevezett könnyített versenyszakasz következik, kü­lönböző területi ugróversenyek lesznek, közben a kettesfogat- hajtással is megpróbálkozik. Naponta tapasztalja, nehéz a felfelé vezető út. Tudja, ellenfe­lei szintén többre képesek. Sze­retne válogatott lenni, elérni, majd állandósítani edzője által kitűzött eredményeket. Érzi, a múlt évhez képest a különbség annyi: még több hittel tenni azt, amit tavaly. És készülni, amíg újra elhangzik a vezényszó: „Ló­vas indulj!” „ÍAatyi", terhek alatt Csúcsjavítás sorozatban Pelyhes állú kölyöknek néz­hetné bárki, hacsak nem tekint roppant széles vállaira, erőtől duzzadó combjaira. Jómagam alig ismertem, amikor megállt a szerkesztőségi szoba ajtajában. Németh László az NYVSSC súly­emelője, 18 éves. testsúlya 100 kiló- Mintha az a bizonyos örö­möt osztó jóságos tündér hom­lokon csókolta volna, az idén minden „bejött” neki. Való igaz, bár az eredmény hosszú, kitartó, lelkiismeretes munka szüleménye. — Való igaz, 1988-ban sok min­den sikerült nekem, de a tava­lyi és a tavalyelőtti évem is jó volt. Még korábban a Bé­késcsabán rendezett országos úttörő-olimpián első lettem, ak­kor még a 60 kg-osok mezőnyé­ben. Ugyanebben az évben or­szágos úttörő-bajnoki címet is szereztem. Egy évvel később Ketyegtek a sakkórák Nyírség Torna ’88 Tokárcsik (Ungvár) végzett az élen serdülő magyar bajnok lettem a 82,5 kilósok között. Már ebben az időben sorozat­ban szállította a jó eredmé­nyeket, mindent megcsinált, amit edzője Glückman Pál kidolgozott részére. A követke­ző esztendőben az IBV-t is megjárt, egy évvel idősebb el­lenfele tudta csak legyőzni, de már túllépte a bűvös 300 kg- os határt. Eredményeivel fel­hívta magára a figyelmet, meg­hívást kapott az IBV-keretbe. Nehéz feladat következett, mert három fronton is helyt kellett állnia: érettségi a Bánki szak­középiskolában, felvételi a győ­ri főiskolára, közben a súlyzó­kat sem hagyhatta cserben. Áprilisban középiskolás or­szágos bajnok 300 kilós össze­tett eredménnyel. Júniusban teljesült élete nagy vágya, cí­meres mezben képviselhette hazánk színeit. A magyar—NDK ifjúsági viadalon jó eredmény­nyel lett első, a felemelt súly 310 kiló. „Matyi”, ahogy társai becé­zik, sikerrel vette ‘ az érettségit, autószerelő szakmunkás lett. — A dobogón pedig elkezdő­dött számára a közvetlen felké­szülés a romániai Ifjúsági Ba­rátság Versenyre. Hogy végül a rendezők hibájából elmaradt a viadal? — ezt már edzője mond­ta. Német Laci eredményeinek lexikális ismerője. Így folytat­ta: — A sportág vezetői úgy látták jónak, hogy az addig be­Nyírség Torna ’88 országos sakkverseny. Csendesebb nábo- rút még nem láttam. Itt az áldo­zatok és veszteségek nem járnak jajszóval. Már az ajtóban meg­fog valami különös. semmihez nem hasonlítható hangulat. A csend . . . Lábujjhegyen megyek, vagy inkább lopódzom. Mindenki suttogva beszél. A versenyzők néha felállnak s óvatosan lép­kedve megnézik az ellenfél tá­madásait vagy védekezési sziszté- máját. Tisztek, vezérek, gyalogok es­nek áldozatul . . . Ülünk a puha bársonyülésen, előttünk az asz­talok. amelynek fehér- és fekete­kockás mezején megkezdődött a mindent eldöntő ütközet, a győ­zelemért, a jobb helyezésekért. Arcizmuk sem rándul a csata „tábornokainak”, akik most nem látnak mást, mint a hatvannégy kockát. Merész gondolatok ci­káznak a fejekben, a résztvevők mindegyike győzni szeretne. Va­lami ünnepélyesség árad a szak- szervezetek házának falai között. Az első asztalon a szovjet To­kárcsik és a nyíregyházi Kocsis György csatázik. A tornaelsőség dőlhet el ebben a játékban, sok kibic figyeli a lépéseket. A szov­jet versenyző feláll, körülsétál a teremben, majd visszaül a helyé­re. Kemény ellenállásba ütközött a fiatal nyíregyházi versenyző­ben. Nem is kockáztat egyik fél sem, hosszú pozícióharc után döntetlenben egyezik meg a két fiú. A második táblán a legjobb nyírségi sakkozó: Mihalkó József és a győri Schmikli játszik. A SZAÉV SE sakkozója királynőt áldoz, ezzel két tisztet nyer, a továbbiakban pedig „kutyaszorí­tóba” kergeti ellenfelét. A ven­dégek kitűnő versenyzője a 39. lépésben nyújtja a kezét, ez azt jelenti, hogy feladja a további küzdelmet, győz Mihalkó! A következő asztalnál is az A- kategória párosa versenyez a szovjet Borsos és a hajdúszo- boszlói Vajay. Nem sokáig „nyúzzák” egymás idegeit, dön­tetlen a parti. Egy táblával odébb a nyíregyházi Radics doktor ha­mar „legyűri” ellenfelét, a na­gyobb tudás érvényesül. A sorok között a mezőny leg­fiatalabb tagja, a 10 évei Rostás Zoli nagyon ügyesed irányítja figuráit, de elnézi az egyik tisz­tet, ez pedig nagy hiba a rutino­sabb ellenféllel szemben . . . Gerényi Ferenc, a verseny eJ- nöke végigvezet a teremben, megállunk egy-egy asztalnál, elemzi a játékot. Majd statiszti­kai adatokkal szolgál: 111 induló. 39 egyesület, 4 kategória. Leg­többen az A-csoportban — 40 in­duló — vannak, a legidősebb sporttárs a sátoraljaújhelyi Pe­tik Rezső, 71 éves. Mihalkó — aki már befejezte játszmáját — nézi a többiek játé­kát. Mi a könnyebb? Játszani, vagy kibicelni? — Természetesen játszani — válaszolja. — Nagy szellemi igénybevétel egy ilyen torna. Közben olyan halkan beszél, ahogy nagybetegek mellett szok­tak. — Milyen volt? — Ezt mái* a győztes Tokárcsiktól a 26 eszten­dős ungvári egyetemistától kér­deztem. — Számomra minden mérkőzés egyformán nehéz. Azt tartom, hogy mindenki legyőzhető és mindenkitől ki lehet kapni. Nincs könnyű ellenfél, biztos játszma. Már elmúlt dél, mire „kitört” a béke, táskába kerültek a köz­katonák, a verseny befejeződött. Az ünnepélyes díjkiosztón dr. Szilágyi József, a megyei sport­osztály vezetője, Zsoldos Ferenc a KISZ mb. munkatársa. Bodor Lajos, a megyei sakkszövetség elnökségi tagja adták át az érté­kes tiszteletdíjakat, a pénzjutal­mat. A megyei tanács elnökének különdíját a legjobb szabolcsi sakkozó, ifjú Mihalkó József kapta. Végeredmény: A-csoport: 1. Tokárcsik Viktor (Ungvár) 7 pont. 2. Schmikli László (Győr) 6,5. 3. Gyejak Ju- rij (Ungvár) 6,5, 4. Mihalkó Jó­zsef (SZÁÉV SE) 6,5, 5. Borsos Bogdán (Ungvár) 6, 6. Vajay La­jos (H.-szoboszló) 6, 7. Kocsis György (SZAÉV SE) 6. B-csoport: l. Vislóczki József (SZAÉV SE) 6,5. 2. Ohát Imre (Szeg. Dózsa) 6, 3. Lukács János (H.-bösz.) 6. C-csoport: 1. Uzonyi Tibor (H.bösz.) 7,5, 2. Békési Já­nos (Üjfehértói SE) 6,5, 3. Sán­dor Lajos (Tiszavasvári) 6. D- csoport: l. Pacsika Szabolcs (SZAÉV SE) 7. 2. Müller Árpád (Nyírbátori BSC) 7. 3. Mérnyi Béla (Nyh. Vízügy) 6,5. fektetett munka mégis gyü­mölcsözzön valahol. így került sor a Kohász Kupára Özdon, ahol a teljes ifjúsági keret el­indult. Gyönyörű, tiszta, erőteljes gya­korlatokat mutatott be Németh Laci, rezzenéstelen arccal emelt hatalmas súlyokat a versenydo­bogón. De hogyan? Egészen fantasztikusan! Egymás után javította egyéni csúcsait, mire edzője észbe kapott ott állt a dobogó tetején, nyakában az IBV-t pótló arannyal. „Matyi” ezen a napon tényleg kitett ma­gáért. A teljesített 337,5 kg súly (155, 182,2) a győzelem mellett, felnőtt I. osztályú erendményt is jelentett. Ekkor merült fel a gondolat: — Ez az eredmény az IBV há­nyadik fokára lett volna elegen­dő — jegyezte meg az edző Glückman Pál. — Hogyan telnek napjaid? — kérdeztük a fiatal „Toldi Mik­lóst.” — Már túl vagyok a nyári pihenőn, hétfőtől napi két ed­zéssel készülök a további ver­senyekre. Szeptemberben Duna Kupa következik, november- ben pedig ifjúsági OB lesz Ta­tán. Jövőre ifi világbajnoksá­got rendeznek Amerikában. Némeh László, miközben úszott, atletizált, a nyíregyházi 9-es számú iskolában ismerkedett meg a súlyemeléssel, ötödikes korában lett az NYVSSC igazolt versenyzője. Nem kapkodó tí­pus, mindig higgadtan végzi munkáját. És ha a „civil élet-* ben” ingerlékeny is egy kicsit, ezt a vastárcsák között egy csa­pásra levetkőzi. Szívesen em­lékezik visza arra a napra, ami­kor súlyemelővé lett. — Tizenkilencre alsót húztam — mondja a szabolcsi óriás, a százkilós acélember ... Az oldalt írta: KOVÄCS GYÖRGY- 7 K NI 1 SPORT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents