Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-18 / 170. szám

Kelet-Magyarország 1988. július 18. ^ÉRDEKES Idegenkint érkeztek, barátként táveztak Walesben szerepelt a Nyíregyházi Vegyes Kar A folklór kategóriában csak 25-en énekelhettek. Grósz Károly kedden utazik az Egyesült Államokba A nyári nőnapokban nemcsak a kirándulni szeretők keresik fel a világ különböző tájait, ha­nem megyénk kórusai is eljut­nak távoli vidékekre. Az ott élő­ket megismertetik a magyar ze­neszerzők műveivel, s képet ad­nak hazánk kórusmozgalmáról. A Nyíregyházi Vegyes Kar júli­us 3-tól 12-ig Walesben, egy nemzetközi kórusversenyen kép­viselte a magyar színeket. Wales nevét hallva legtöbbször Arany János balladája jut az eszünkbe. Az egykori bárdok hazaszeretete, áldozatvállalása, összefogása tovább él napjaink­ban az utódokban is. Ezt bizo­nyítja Észak-Wales egyik kisvá­rosának, Llangollen lakosságának példája. A háromezer főt szám- láló település 1947 óta minden nyáron otthont ad egy héten keresztül a világ egyik legrango­sabb ének- és táncversenyének, Látványos képzőművészeti ki­állítás várja a nyár folyamán a látogatókat a vásárosnaményi művelődési házban: július elejé­től augusztus végéig itt mutatják be a városi galéria gyűjteményé­nek egy részét. De valójában ho­gyan is létezik ez a galéria, amelynek egyelőre „csak” a ran­gos művészeti anyaga van meg, épülete, helye még nincs? Vásárosnamény sok területen hozott létre rangos művészeti ér­téket — elég itt csupán a vegyes kar teljesítményére, a fafaragás hagyományainak megteremtésé­re, a népművészeti hagyományok ápolására, a beregi ünnepi hetek színvonalas irodalmi produkciói­ra, Antal Miklós, Miklós Elemér irodalmi munkásságára utalni. Mindezeket tekintetbe véve, a közművelődés fejlesztésében ki­fejtett tevékenységért kapta a város adományként egy leendő galéria megteremtéséhez a Ma­gyar Népköztársaság Művészeti Alapjától, illetve a Művelődési Minisztériumtól azokat a műal­kotásokat, melyek egy része ott látható most a naményi kiállító­teremben. Hozzájárultak a galé­ria megteremtéséhez azok a kép­zőművészek is, akik a Tisza-par- ti alkotóház vendégei voltak. Szép számmal gyűltek a képek, kisplasztikák, az évek folyamán, külön ki kell emelni Osváth Miklós nagyvonalúságát, aki ak­amelyre az idén is 29 országból közel 4 ezer kórustag, illetve táncos érkezett, a közönség lét­száma pedig meghaladta a száz­ezret a rendezvény folyamán. Llangollen kórusversenyei mellett szépségéről is híres. A sekély, de gyors folyású Dee folyó völ­gyében. vulkanikus eredetű dombok között húzódik meg a város, amelyet erdők és esőtől gyakran öntözött, dús legelők ölelnek körül. (Amikor július elején Közép-Európában kániku­la volt, Llangollenben szinte mindennap esett az eső, s bizony kevésnek bizonyult az az 1—2 pulóver, amit néhány kórustag magával vitt.) A várostól nem messze lévő hegyen épült 1270 körül -Dinas Bran vára. Igaz. csak a romjai maradtak meg az egykor hatalmas épületnek, de még így is uralma alatt tartja a varelljei közül többet is a város­nak hagyott. Ezen a kiállításon 23 festő és szobrász munkái láthatók, 20 festmény, néhány akvarell, kis­plasztika, tűzzománc és kerámia. A gyűjtemény igen színvonalas, viszont jóval a leendő galéria megnyitása előtt máris kételyei támadnak a nézőnek, vajon min­den rendben van-e a galériaala­pítás körül? Mert vannak olyan művek is a teremben, melyeknek csak a címüket tüntették fel a rendezők, az alkotó nevét már most nem sikerült kideríteni. Megtudtuk, van ugyan egy lista a művelődési házban a városnak ajándékozott művekről — ez kö­rülbelül 140 műalkotást sorol fel — megjelölve, melyik hol talál­ható; helyszűkében ugyanis, jó szándékkal, hogy addig míg a galéria helyét meg nem találják, ne egy raktárban porosodjanak, hanem gyönyörködtessék a sze­met, kihelyezték a képeket, szob­rokat üzemekhez, intézmények­hez, iskolákba, vezető tisztségvi­selők irodájába. A megnyugtató az lenne, ha augusztus végén, a kiállítás be­zárása után már nem vándorol- tatnák vissza a „megőrzőhelyre” a műalkotásokat, hanem a mű­velődési házból egyenesen a ga­lériába kerülnének . . . völgyet, védi békességét, nyu­galmát, csöndjét. A verseny színhelyét a rende­zők egy mezőn építették fel, amely tulajdonképpen egy na­gyon nagy sátorból állt. A hat­ezer ülőhelyes „terem” színpa­dát művészien megtervezett vi­rágkompozíciókkal díszítették, s ehhez felhasználtak többek kö­zött rózsát, szegfűt, íriszt, ha­rangvirágot, astroméliát, kardvi­rágot. A központi sátrat különböző kereskedők, árusok, bankok, uta­zási irodák, postahivatalok kihe­lyezett üzletei, rádió- és tévé­állomások stúdiói vették körül. Voltak olyan kijelölt területek is, ahol a táncegyüttesek, énekka­rok a versenyen kívül, a látoga­tók szórakoztatására mutathatták be produkciójukat. A Nyíregyházi Vegyes Kar Fe­hér Ottó karnagy vezetésével há­rom kategóriában indult. Folk­lór kategóriában a benevezett 32 kórus közül a 6., a 19 vegyes kar közül az 5., a 17 női kórus kö­zül pedig a 4. helyet szerezte meg a szabolcsi énekkar. A nem­zetközi zsűri munkájában részt vett Erdei Péter, a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója. A verseny után értékelte a kórus szereplé­sét : — Először is azt kell elmon­danom, hogy az utóbbi évek leg­színvonalasabb műsorát mutatták be a résztvevők ezen a találko­zón. A zsűri a sorrend megálla- pításakor figyelembe vette a partitúrához való hűséget, a rit­mikai precizitást, a dinamikai sokszínűséget, az általános hang- záskultúrát. A nagyon erős me­zőnyben jó helyezéseket ért el a nyíregyházi énekkar, jó volt a műsorválasztásuk, szimpatikus benyomást keltettek minden te­kintetben. A folklór kategóriá­ban elért 6. helyezésük azért is nagy siker, mert a művészi fel­dolgozásban bemutatott népda­lok (ilyet énekelt a kórus) alig vehetik fel a versenyt az eredeti formában, tradicionális, hagyo­mányos hangszerekkel előadott és mozgással kísért népdalokkal szemben. A verseny szervezői a kórus tagjait Llangollen tői egy nem messze lévő kisfaluban, Weston Rhynben családoknál helyezték el. Onnan mindennap emeletes autóbusszal szállították őket a fesztivál színhelyére, illetve visz- sza. A sok próba és szereplés mellett jutott idő a környék és az angol családok életének meg­ismerésére is. Bár az ott eltöl­tött 10 nap nem nagy idő. mégis szoros barátságok kötődtek a vendéglátók és a vendégek kö­zött, s abban a reményben vál­tak el egymástól, hogy talán egyszer még találkozni fognak. A cérna és a vászon művésze Magyar kiállítás Párizsban Ritka esemény, hogy egy pári­zsi rangos áruház eladással egy­bekötött kiállítást rendezzen Magyarországról. Nyilak, felírá­sok vezetik az érkezőket a meg­felelő emeletre. — Nagy a sikere a magyar na­poknak — mondja az áruház egyik alkalmazottja, de nem mindenből van elegendő készle­tünk. Különösen vonatkozott ez a keresett magyar kézimunkák­ra — asztalterítőkre, blúzokra és egyéb hímzésekre —, mert tet­szetős portékák, felkeltették a jó ízlésű franciák érdeklődését és megnyitották zsebeiket. . . Egy tűzről pattant menyecske, olyan szépen szól a népművé­szeti hímzések történetéről, fel­használhatóságáról, hogy a vevők valósággal beleszeretnek a por­tékákba. Néhány szavából kitű­nik. hogy nagy szakértője a ké­zimunkáknak. Ott a helyszínen is bemutatót tart: rajzol, hímez, elad, propagandát csinál a ma­gyar áruknak. Vevőként kedvesen fogad, mi­közben kiderül, hogy nem áru­házi alkalmazott, hanem évek óta Franciaországban élő magyar népművész, és ráadásul Szabolcs megyei: Tömösváry Évának hív­ják. Az elmúlt évek alatt hosz- szú utat tett meg a Nyírségtől a Printemps Áruházig. A hímzés iránti szeretete. a megélhetés, a tű, cérna, vászon mellett tartotta és azok művé* szévé vált. Erről tanúskodnak a francia képeslapokban (la Bro- derie, Modes des Travaux, Notre Temps, Femmes d’Aujourd’hui stb.) megjelent írások, de a színházi kosztüméi, ruhái, cso­dálatosan szép cérnaképei, — amelyekből kiállítása is volt a francia fővárosban. Tömösváry Éva a tudását, a magyar népmű­vészeti hímzés szeretetét. amit Szabolcsból hozott magával, örömmel átadja a franciáknak is. Bejárta az országot: tanít, tervez, dolgozik és elad. őrzi a népi hagyományokat, de új irányzatokkal is kísérletezik. Mind a múlthoz, mind a jelenhez ragaszkodó képkompozícióinak, térítőinek, párnáinak, ágynemű- garnitúráinak megvan a szépsé­ge, a helye, a mondanivalója. A franciák ..bolondulnak” értük, mert szeretik díszíteni otthonu­kat ízléses hímzett kézimunkák­kal. Szerinte a világ legszebb hímzése a magyar, s a vevők — őáltala — is ezt vallják. A kor­szerű ötletei még mindig a ha­zai, a szabolcsi forrásból táplál­koznak. Üjabb érdeklődők érkeznek és Éva már azokkal foglalkozik. A színes motívumokról csodálatosan szépen „elmeséli”. Magyarország melyik részéről származnak, és hogy a szimbolikus rajzok. a színek, milyen tökéletesen feje­zik ki az együvétartozás, az öröm. a bánat érzelmeit. A viszontlátásra Szabolcsban is. Éva. Párizs. 1988. július. Magyarországon már késő este lesz, amikor a magyar miniszterelnök kedden meg­érkezik az Egyesült Álla­mokba, körútja első állomá­sára, Chicagóba. De az idő- különbség nem számít: Grósz Károlyt már ezen a napon zsúfolt program várja az amerikai nagyvárosban, s ettől kezdve nem nagyon lesz pihenőidő. Az út első szakasza Kali­forniába — Sacramentóba, San Franciscóba, Los Ange­lesbe — vezet, ahol helyi (Folytatás az 1. oldalról) országot, köztük — emelte ki Grósz Károly — Magyaror­szágot is érintene, ha nem kerülne sor a Spanyolország­ból kivont F—16-os vadász­bombázók olaszországi telepí­tésére. Amennyiben a Ma­gyar Néphadsereg által ellen­súlyozott fegyverzeteket csök­kentenék, akkor Magyaror­szágon is válaszlépésekre ke­rülhetne sor — mondotta. Eh­hez azonban igen sok kon­zultációra és katonai techni­kai kérdés megvitatására van szükség. Magyarország érde­kelt ennek sikerében, abban, hogy az erőegyensúly alacso­nyabb szinten jöjjön létre. Erre irányuló javaslatunkat és véleményünket a mostani ülésen is kifejtettük. A bécsi találkozóról szólva Grósz Károly azt mondta, hogy a tanácskozáson minden delegáció, egymástól függet­lenül is, arra a következte­tésre jutott, hogy eredmé­nyes befejezésre van szükség, és ennek érdekében minden résztvevőnek kellő toleranci­át kell tanúsítania. A magyar fél ugyanakkor — hangsú­lyozta az MSZMP főtitkára — világosan kifejtette: végtele­nül sajnálja, hogy a huma­nitárius kérdésekben olyan módosító indítványok is el­hangzanak, amelyek nem ve­szik figyelembe a résztvevők döntő többségének iogos. in­dokolt álláspontját. Leszögez- te, hogy az emberség és a to­lerancia hiánya súlyosan ve­szélyezteti országaink és egész Európa érdekeit. A magyar felszólalásban nagy hangsúlyt kapott az em­beri jogok kérdése és — en­nek szerves részeként — a nemzetiségek egyéni és kol­lektív jogainak tiszteletben tartása. — Igényeltük, hogy a nem­zetiségek zavartalanul meg­őrizhessék anyanyelvűket, kultúrájukat, ápolhassák az anyaországhoz fűződő kap­üzletemberekkel, vezető ame­rikai vállalatok képviselőivel találkozik. A látogatás máso­dik fele viszont a keleti partra visz: New Yorkba és Washingtonba. Az amerikai fővárosban a magyar kor­mányfő találkozik Reagan el­nökkel — ilyen szintű talál­kozásra 1948 óta nem került sor. Hazánk kormányfője ha- indulás előtt rövid látogatást tesz a kanadai Torontóban, és találkozik Brian Mulroney miniszterelnökkel. csőlátókat. Azt is elmondtuk, hogy természetesnek tartjuk: a nemzetiségek helyzetével kapcsolatos problémák ren­dezése a humanizmus érvé­nyesítésével, a demokrácia szavatolásával, elsősorban an­nak az országnak a felelőssé­ge, amelynek a nemzetiségek az állampolgárai. Álláspon­tunk változatlanul arra irá­nyul, hogy minden európai néppel erősödjön a megértés és a bizalom. Ebben a kér­désben — emelte ki Grósz Károly — egyetértést tapasz­taltunk olyan országok részé­ről is a tanácskozáson, ahol sokan élnek magyarok. Egy kérdésre válaszolva Grósz Károly elmondta: nem került sor a Politikai Tanács­kozó Testület ülésén találko­zóra közte és Ceausescu kö­zött, de a megbeszélések szü­netében, bemutatkozó jelleg­gel, néhány udvarias szót vál­tott a román vezetővel. Az elutazása előtti, Woj- I ciech Jaruzelskivel folytatott tárgyalásairól elmondta: azokra azért került sor, mert az évenként esedékes legfel­sőbb szintű megbeszélésre ez látszott a legkézenfekvőbb időpontnak, hiszen mindket­tőjüknek rendkívül sok ten­nivalója van. A két ország kapcsolatait politikai és gaz­dasági téren egyaránt hagyo­mányosan jónak nevezte. Hozzátette: a baráti, szövet­séges országok vezetőinek kötelessége, hogy közvetlenül tájékoztassák egymást az or­szágaikban történtekről. Len­gyel részről is nagy érdeklő­dés tapasztalható az MSZMP országos pártértekezletének eredményei iránt, és a ma­gyar fél úgy gondolja, hogy az a legjobb, ha barátaink el­ső kézből informálódnak és nem áttételesen. Végezetül Grósz Károly el­mondta. hogv hasonló indít­tatásból szeptemberben az NDK-ba utazik, és meghívást kaoott csehszlovákiai látoga­tásra is. BE. M. Magyar László Kovács Mari KOSSUTH RADIO 8,20: A hét zeneműve. —9,00 —11,00: Napközben. — 11,00: A víg özvegy. Részletek Lehár operettjéből. — 11,31: A Pick­wick Klub. Charles Dickens re­génye folytatásokban. — 13,00: Klasszikusok délidőben. — 14,10: Kortársunk: Szakonyi Károly. — 14,30: Verbunkosok, nóták. — 15.00: Veszélyben — Az Ifjúsági Rádió érdekvédel­mi műsora. — 15,30: Beetho­ven: I. szimfónia. — 16,05: Hangoló — Gyerekek zenélő órája. — 17,00: Eco-mix. — 17,30: Slágerfilmek — filmslá­gerek. — 19,05: Esti beszélge­tés Aczél Györggyel, Hámori Csabával és Pozsgay Imrével. — 20,05: Balázs Ferenc és Ben­96 László szintetizátorfelvé­teleiből. — 21,00: Népszerű szimfonikus művek. — 21,30: Magyarok Világszövetsége. — 22,00: Hírvilág. — 22,30: Késő éjjel a Watling Street-en. Bili Naughton hangjátéka. — 23,41: Dénes Zsuzsanna operafelvéte­leiből. PETŐFI RADIO 8,05—8,55: Gyermekeknek: — 8.05: Ki kopog? — 8,25: Nyit- nikék. Kisiskolások műsora. — 9,05: Operetthármasok. — 9,35— 11,00: Rivaldafényben. — 11,10: Térkép és útravaló. — 13,05— 13,45: Gyermekeknek: — 13,05: A kincses sziget. R. L. Steven­son regénye. — 13.33: Szív. Ed- mondo De Amicis regénye. — 14,00: Kettőtől ötig . . . (Elő.) — 17,05: Táborrock. — 17,30: ötö­dik sebesség. — 18.30: Garázs. — 19,05: Táncházi muzsika. — 19,30: Sportvilág. — 20.03: Ze­neközeiben (Élő.) — 21,05: Ran­devú a Jókai Klubban. — 22.00: „Szép, szerelmes történet...” Csákányi Eszter találkozása Edith Piaffal. — 23.10—0.14: Noktürn. Éjszakai csevegés Ha­mari Júliával és Szegő And­rással. BARTÓK RADIO 9,06: Barokk kamarazene ko­rabeli hangszereken. — 10,00: Zenekari muzsika. — 11,23: Az Éder vonósnégyes felvételeiből. — 12,10: Fra Diavolo. Részle­tek Auber operájából. — 13.05: Nosztalgiahullám. — 14.00: Ze­nekari muzsika. — 15,30: Zenei Tükör. — 16,15: Kilátó. — 17,00: Horusitzky Zoltán születésének 85. évfordulóján. — 17,30: Kap­csoljuk a 6-os stúdiót (Élő.) — Kb. 18,30: Szimfonikus táncok. — 19,05: A hét zeneműve. — 19,35: Haydn: D-dúr vonósné­gyes Op. 20. No. 4. — 20,00: A Philadelphiai Szimfonikus Ze­nekar játszik. — 21,00: Dzsessz- felvételekből. — 21,30: A fő­szerepben: Carlo Bergonzi — X/4. rész. — 22,53: Magyar ze­neszerzők. nyíregyházi rádió 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Veszprémi Erzsébet.) — 17,30: Hírek. — Sportösszefoglaló. — Programajánlat. — Minifórum. — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika, lapszemle, müsorelő- zetes. (A délutáni műsor szer­kesztője: Samu András.) MAGYAR TV 2. MOSOK 14.55—23,05: Mandela koncert. — Közben: 20.00—21.00: Körzeti tévéstúdiók: Budapest. Pécs, Szeged. SKY CHANNEL 7,30: Gyermekműsor. — 8,35: Könnyűzene. — 10,05: Top-lista. — 11,05: Videó-kívánságműsor. — 12,05: Slágerlista. — 13,05: Amerikai filmsorozat. — 14,00: Ausztrália. — 15,00: Davis Ku­pa (NSZK—Brazília). — 16,00: Top-lista. — 17.00: Gyermek­műsor. — 18.00: Western. — 18,30: Kísértetkapitány. — 19,00: Komédia. — 19,30: Fekete bá­rány különítmény. — 20.30: Az ausztrál aranyláz. — 21:30: Ak­ciófilm a rendőrökről. — 22,30: Autó-motorsport hírmagazin. — 23,00: Moses Pendleton. — 24,00: Antonio Saura gondola­tai. — 0.50: Interjú David Putt- nam filmproducerrel. — 1,00— 7,00: Helyszíni közvetítés az 1988. évi amerikai elnökjelölő demokrata párti kongresszus­ról. SZLOVÁK TV—1. 16,30: A takarékosságról. — 16,50: A nap percei. — 17,00: Katonák műsora. — 17,55: Po­zsonyi magazin. — 18.20: Esti mese. — 18,30—19,10: Vitaműsor. — 19.30: Híradó. — 20.00: Az ökrök háborúja (tévésorozat). — 21,05: Sportvisszhangok. — 22,05: önöké a szó . . . SZLOVÁK TV—2. 18.30: A hét eseményei ma­gyar nyelven. —■ 19,10: Esti me­se. — 19,30: Híradó. — 20,00: Az NDK Tv zenés szórakozta­tó műsora.. — 20,25: Gyorsítás (feliratos szovjet tévéfilm 1. rész). — 21.30: Híradó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: Szovjet ^ dokumentumfilm. SZOVJET TV 4,30: 120 perc. — 6,35: Labda­rúgószemle. — 7,05: Holt lelkek (film 1. rész). — 8,15: Hírek. — 13,30: Hírek. — 13,45: Doku­mentumfilmek. — 14,25: Kon­cert. — 14,55: Hírek. — 15.00: Gyerekeknek a kisállatokról. — 15,30: Népzene. — 16,00: Én, te és mi együtt. — 1&,45: Világ- híradó. — 17,05: Filozófiai be­szélgetések. — 17,50: Holt lel­kek (film 1. rész). — 19,00: Híradó. — 19,40: Az átalakítás reflektorfényében. — 19,50: Én ismerem a szavak súlyát (szín­mű). — 21,15: Világhíradó. — 21,25: Dalok. — 22,10: A találko­zás helye változatlan (film 1. rész). — 23,15: Hírek. — 23,22: Dal ’88. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: RÖVIDZÁRLAT (USA). Ea.: 16, 18 óra. HÍD A KWAI FOLYÓN (ang.). Ea.: 20 óra! Kert mozi: A NYOLCADIK UTAS: A HALÁL (ang.). Videoház — Mozi: DOKTOR ZSIVAGO (USA). Ea.: 9, 12,30, 16 és 19,30 óra! Béke mozi: KELLEMES HÚS­VÉTI ÜNNEPEKET! (fr.). Móricz mozi: EGY MARÉK­NYI DOLLÁRÉRT (ol.). Adomány Beregnek Népes érdeklődő közönség a kiállítás megnyitóján HALLGASSUNK ES Mj U NÉZZÜNK MEG M 1988. július 18., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents