Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-16 / 169. szám

XLV. évfolyam, 169. szám ÄRA: 2,20 FORINT 1988. július 16., szombat Péntektől a lengyel fővárosban Pénteken avatták az üzemet ' ' ' ' <--'#■ / ”, 5 rVp-, V '' ; ""/< á V '' ' S', ^ Vs ' : ­Sajtot gyártanak Rakamazon Tanácskozik a varsói csács A lengyel fővárosban pén­teken megkezdődött a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének ülése. A tanácskozáson részt vevő magyar küldöttséget Grósz Károly, az MSZMP főtitká­ra, a Minisztertanács elnöke vezeti. A delegáció tagja Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszter, a KB tagjai. A többi tagállamnak az ülésen részt vevő delegációit is az első, illetve főtitkárok vezetik. Részt vesznek az ülésen a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői fő­parancsnokságának képvise­lői. A lengyel minisztertanács palotájában folyó tanácsko­zást vendéglátóként Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB el­ső titkára, az államtanács el­nöke nyitotta meg reggel 9 órakor. A délelőtti ülésen, amelyen Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára elnö­költ, először Mihail Gorba­csov majd Erich Honecker és Grósz Károly szólalt fel. A Wojciech Jaruzelski elnökle­tével megtartott délutáni ülésen Todor Zsivkov, Nico- lae Ceausescu, Milos Jakes és Wojciech Jaruzelski felszóla­lása hangzott el. Este a lengyel házigazdák fogadást adtak az ülésen részt vevő küldöttségek tisz­teletére. A fogadáson Woj­ciech Jaruzelski és Nicolae Ceausescu mondott pohárkö­szöntőt. A tanácskozás szombaton folytatódik. Torlódás Záhonyban: ötezer vagon áll Nehéz helyzetben a közlekedés Minisztériumi tervegyeztető tárgyalás Szabolcs-Szatmár megye közlekedésének gondjait te­kintették át Nyíregyházán péntek délelőtti megbeszélé­sükön a közlekedési tárca és a megye vezetői. Urbán Lajos közlekedési minisztert és vezető munka­társait László András, a megyei tanács általános el­nökhelyettese tájékoztatta útjaink állapotáról, a vasúti és közúti közlekedés helyze­téről, s azokról a gondokról, amelyek megoldása a mi­nisztérium segítsége nélkül elképzelhetetlen. Az utak megfelelő szintű rendben tartásának feltéte­leit ma már nem tudják a tanácsok saját erőből megte­remteni, pedig nagy áldoza­tokat vállaltak. Az elmúlt két évben 277 milliót költöttek fejlesztésekre és 140 milliót az utak fenntartására, mi­közben az országos főutakra elköltött 4,2 milliárdból a megye mindössze 25 milliót kapott. Szólt a beruházások­ról, bekötőutakról, a nyír­egyházi buszpályaudvarról, a kötvényekből vásárolt bu­szokról, a kiépített fényso­rompókról, a szakszerűen megvilágított gyalogátkelők­ről, majd a gondokat emlí­tette. Sürgette a Tokaji úti fe­lüljáró, a tisztaberek—kis­hódos—kispaládi út megépí­tését, a vásárosnaményi Ti- sza-híd teherbíró képességé­nek javítását. Javasolta, '•hogy a VIII. ötéves tervre a/ - elmaradott térségek fejlesz­tésének programjában kap­Urbán Lajos közlekedési mi­niszter a záhonyi átrakókör­zet több kulcsfontosságú munkahelyét is felkereste. (Sipos Attila felvétele) jón helyet a nyírbátori, kis- várdai és vásárosnaményi buszpályaudvar megépítése, kapjon lehetőséget a Volán az autóbuszvezetők megbe­csülésének javítására, segít­sen a tárca a kisvasút kor­szerűsítésében. Támogatást kért Záhony várossá nyilvá­nításához, a vezetékes gázel­látás feltételeinek megte­remtéséhez, a nyíregyházi vasúti pályaudvar rekonst­rukciójához és ahhoz, hogy a repülőteret tegyék alkal­massá a bel- és külföldi for­galomra, mivel elérhető kö­zelségbe került Sóstón egy gyógyszálló megépítése, s a külföldi turisták utaztatása repülőgéppel gyorsabb és gazdaságosabb volna. Bánóczi Gyula megyei ta­nácselnök a kisvárdai felül­járó mielőbbi megépítésének kezdését sürgette, Kerekes Kálmán, a közlekedési osz­tály vezetője a nyíregyházi felüljáró építésének fontos­ságát támasztotta alá azzal, hogy elmondta: naponta 160 —180 vonat halad át a ke­reszteződésen, a gépkocsik száma nyolcezerre tehető, s az átjárón tűi lévő piac mi­att nagy a gyalogosforgalom- is. Biró Miklós .országgyűlé­si képviselő a mátészalkai ál­lomás rekonstrukciójával egyidőben egy aluljáró meg­építését sürgette és kérte: szülessen végleges döntés a delta vágány építése ügyé­ben, mert ott hosszú évek óta építési tilalom van. Erőss Károly, a Volán igaz­gatója a vállalat gondjairól szólt, Papp András, a Köz­úti Igazgatóság igazgatója a közutak állapotáról és arról beszélt, hogy minél később kapnak nagyobb lehetőséget az utak fenntartására, annál nagyobb összegeket kell köl­teni rá. Urbán Lajos és munkatár­sai válaszoltak a kérdésekre. A közlekedési ágazat hely­zetéről a miniszter elmond­ta: a következő években cél- csoportos beruházásra nem lehet számítani. ■Kilencmil- liárd kellene évente ahhoz, hogy ne romoljon tovább az utak állapota, s ehelyett négy és fél milliárd áll ren­delkezésre. A termelési tá­mogatások csökkentése a vasutat is érinti, s ez azt je­lenti, hogy 1990-ben már (Folytatás a 4. oldalon) Megépült Szabolcs-Szatmár megye első sajtüzeme, tulaj­donosa a Tiszatej Tejfeldol­gozó és Értékesítő Szövetke­zeti Gazdasági Társaság. Az új üzem avatását Rakama­zon július 15-én tartották. Az ünnepélyes üzemátadá­son beszédet mondott Raisz Gusztáv mezőgazdasági mi­niszterhelyettes. Méltatta an­nak jelentőségét, hogy a tér­ségben az adottságokat jól hasznosítva gyarapodik az ál­latállomány, növekszik a tej­termelés. Népgazdasági és térségi ér­dekek érvényesültek akkor, amikor négy termelőszövet­kezet, a rakamazi áfész és a Szabolcsi Tejipar évekkel ez­előtt tejfeldolgozásra gazda­sági társaságot alapított. Ak­kor napi 15 ezer liter tejből készített az üzem különböző tejtermékeket. Most az üzem bővítésével a tejfeldolgozó kapacitás napi negyvenöt- ezer literre nőtt. Az üzem építése tizenhá­rom hónappal ezelőtt kezdő­dött. Dicsérte a miniszterhe­lyettes a gyors és minőségi­leg kifogástalan munkát. Kü­lön elismerésre méltó, hogy az időközbeni áremelkedések ellenére a beruházási költség nem növekedett, az eredeti­leg fejlesztésre szánt 36 mil­lió 60Ö ezer forint végelszá­moláskor alig százezer fo­rinttal volt több. A költség- takarékos üzembővítést a házilagos kivitelezés és a- szakipari munkát végzők gondos anyagfelhasználása tette lehetővé. A sajtgyártás Rakamazon megkezdődött. Még ebben az évben 600—800 tonna köz­kedvelt, a lakosság által leg­inkább fogyasztott trappista sajtot készítenek. Elsődleges cél a megye sajtellátásának javítása, trappista sajtból a megye teljes igényének a ki­elégítése. \ sajtüzem mellett sor ke­rült még egy létesítmény ün­nepélyes átadására. A raka­mazi Győzelem Tsz korsze­rűsíti tehenészeti telepét. Er­re két év alatt 40 millió fo­rintot költenek. A rekonst­rukció első része a Polygon Miele—Boscoop rendszerű fe­Felavatták a Tiszatej szövetkezeti gazdasági társaság sajt­készítő üzemét. Felvételünkön Raisz Gusztáv, mezőgazda- sági miniszterhelyettes (középen) megyei és helyi vezetők társaságában a sajtgyártás technológiájával ismerkedik. A megye első sajtgyárában még ebben az évben 600—800 ton­na trappista sajt készül. jöház, megépült. Szuperkor­szerű, a fejést és az azzal kapcsolatos feladatokat szá­mítógép vezérli. A négyszer nyolcas fejőállásba a tehenek nyakukban egy olyan adóbe­rendezéssel állnak be, amely azonosítási adatokat közve­tít. A számítógép fejés köz­ben kép -nyőre kivetíti a te­hénre vonatkozó információ­kat, többek között azokat a feladatokat, amelyet állat­egészségügyi, termelési szem­pontok miatt a tehenészek­nek el kell végezni. Raisz Gusztáv a fejőházzal kapcsolatban megemlítette: hozzá hasonló mindössze há­rom van az országban, de a fejlődés útja ez, az új fejő­ház bemutatókkal, tapaszta­latátadással segítheti majd a korszerű technika, technoló­gia terjedését. Az átadási ünnepségen a munkában kiváló szakembe­reket, építőket kitüntették. A kitüntetéseket Héri László, a gazdasági társaság igazgató tanácsának elnöke adta át. Szervezettebb felvásárlás Csillapodott hét közben a meggyeladási láz. Csökkent a kínálat, egyenletesebb lett a szállítás. A Nyíregyháza és Vidéke ÁFÉSZ a meggy­szezonban 1100—1200 ton­nát vásárolt fel ebből a gyümölcsből, amelyet a Nyírség Konzervipari Vál­lalatnak értékesített. Azért nincs még pontos számadat, mert ma még vásárolnak fel ütemezés szerint püré- meggyet. Mint Árva Sándor felvá­sárlási osztályvezető-helyettes elmondta, 14 forintot fizet­nek a pürémeggy kilójáért. A konzervgyár kapujánál 15— 19, a Szikla utcán 6—14, Oro- son 14—17 és Sóstóhegyen 6—14 óra között várják a kistermelőket, akik a szerző­dések alapján adhatják le a meggyet. Vasárnaptól már csak a 20 milliméter feletti meggyet vásárolják fel, amely alkal­mas magvalásra. Ennek kiló­jáért 19 forintot fizetnek. Hétfőtől kezdődik a sárga- és őszibarack felvásárlása. ŰJ BENZINKUTAT ADTAK ÁT pénteken délelőtt Ojfehértón a 4-es számú főútvo­nal mellett. A 15 millió forintos beruházásból épült korszerű töltőállomás 3 féle ben­zint, gázolajat, és tüzelőolajat értékesít. Működik légkompresszor és autósbolt is az üzemanyag-állomáson. (Elek Emil felvétele) Előbbiből húsz, utóbbiból öt­ven tonnára kötöttek szerző­dést a konzervgyárral. A sár­gabarack kilójáért 21-et, míg az őszibarackért 16 forintot adnak. Egyetlen kikötés, hogy az őszibaracknál a kisterme­lők válasszák szét a fehér-, illetve a sárga- vagy zöldhú- súakat. A 6—9 centiméteres uborka ára 9,50, míg a 9—12 cm-esek? 6,70 forint. A Zöldért Vállalat Kállói úti raktára hét közben két napig leltározott (!), közben nem vettek át árut. A meggy­szezon náluk is véget ért, hétfőtől kezdődik a sárga-, illetve őszibaracké. A 45 min­es sárgabarackért 25, a 35 mm-en felüliekért 20 forintot fizetnek. Az őszibarackért mi­nőség alapján 24, 20, 18, 12 és 8 forintot adnak. Ütemezés szerint és a Zöldért konzerv­gyárainak igénye alapján vesznek át. Uborkából csak w leszerződött mennyiséget fogadják, viszont a 4—6 ern­es exportra szánt uborkát szerződés nélkül is átveszik. Ezenkívül főzőhagymát vár­nak korlátozott mennyiség­ben, de fejes- és kelkáposz­tát, valamint paprikát, para­dicsomot, karfiolt nagyobb mennyiségben vásárolnak. A Vitamin Vállalat Debre­ceni úti átvevőtelepén csak uborkát vesznek át, de azt bármilyen mennyiségben. A 6—9, 9—12 és 12—14 cm- esekért 11, 7, illetve 2 forin­tot fizetnek. A kistermelők­nek a szállítás elősegítésére betétdíjas göngyöleget ad­nak. A Nyírség Konzervipari Vál­lalatnál tovább tart a meggy­szezon. Jövő héten újabb száz tonnát várnak, amelyet ex­portra szállítanak, emellett még kétszáz tonnát dolgoz­nak fel belföldre. A Nyír­egyházi ÁFÉSZ-en és a kis­termelőkön kívül Hodászról, Nagycserkeszről, és Napkor­ról is szállítanak a megye- székhelyre a gyümölcsből. Vasárnaptól méretkikötés nélkül az érett, befőttnek va­ló sárga- és őszibarackot ve­szik át. Ebből már jóval ke­vesebb mennyiségre számíta­nak, mint meggyből. (máthé) Mtivlniping, Érintet

Next

/
Thumbnails
Contents