Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-15 / 168. szám
4 Kelet-Magyarország 1988. július 15. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. július 13-14-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. július 13—14-én Grósz Károly elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a. Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és megyei jogú pártbizottságok első titkárai, valamint a Budapesti Pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg Grósz Károly július 4—5-ei moszkvai tárgyalásairól. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Németh Miklós előterjesztését a népgazdaság év eleji fejlődésének tapasztalatairól készített jelentést és a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot; — Fejti György előterjesztését a gyülekezési és az egyesülési jog törvényi szabályozásának fő elveiről szóló javaslatot; — Lukács János előterjesztésében a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság káderhatásköri listájának módosítására tett javaslatot. I. • A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly tájékoztatóját július 4—5-i moszkvai tárgyalásairól. Megállapította, hogy pártunk főtitkárának a Szovjetunióban tett munkalátogatása a magyar—szovjet kapcsolatok fontos eseménye volt. Az SZKP KB főtitkárával, Mihail Gorbacsovval folytatott szívélyes, baráti légkörű megbeszélés megerősítette, hogy az MSZMP és az SZKP azonosan ítéli meg a nemzetközi helyzet alakulását, a szocializmus jövőjét. Mindkét párt sajátos nemzeti feltételek között a szocialista társadalom megújításán, a demokrácia fejlesztésén, a korszerű, hatékony gazdálkodás kialakításán munkálkodik. A kölcsönös bizalom és megértés szilárd alapul szolgál a magyar—szovjet kapcsolatok sokrétű fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez, a két ország érdekeinek összehangolásához. A moszkvai megbeszélések megmutatták: kölcsönös a törekvés arra, hogy az együttműködés fejlesztésével elősegítsük időszerű gazdasági és politikai feladataink megoldását. A megbeszéléseken elvi egyetértés alakult ki az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének fő irányairól. A magyar népgazdaság számára igen jelentős, hogy a Szovjetunió kész 1991—93 között a jelenlegi ötéves tervben rögzített mennyiségben energiahordozókat és alapvető nyersanyagokat szállítani; továbbá az, hogy kifejezte készségét korszerű gépipari termékek vásárlására. Egyetértés volt abban is, hogy a magyar—szovjet pénzügyi kapcsolatok kiegyensúlyozása érdekében új kezdeményezésekre van szükség. O A Központi Bizottság támogatásáról biztosította az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentésére irányuló elképzeléseket, a Mihail Gorbacsov által Varsóban megfogalmazott szovjet javaslatokat. Támogatta az F—16-os • amerikai bombázók — megfelelő ellentételezés fejében — földrészünkről történő kivonásának gondolatát is. Mindez egybevág azokkal a törekvéseinkkel, hogy Magyarország azon államok között legyen, amelyek területén elsőként kerül sor a haderők és a fegyverzetek csökkentésére. Nemzeti érdekeinkkel egybeesik az a szovjet indítvány is, hogy a két katonai rendszer alakítsa ki a véletlen konfliktusok megelőzését szolgáló mechanizmusokat. Külpolitikánk e javaslatok felvetésében kezdeményező szerepet játszott és a jövőben is tevékeny részt vállal azok kimunkálásából, megvalósításából. II. A Központi Bizottság az év eleji gazdálkodási tapasztalatok alapján megállapította: helyes volt a stabilizációs gazdaságpolitikai irányvonal kijelölése. A gazdasági folyamatok azonban továbbra is ellentmondásosak. Társadalmunk az év során, áldozatokat is vállalva, jelentős erőfeszítéseket tett az ország előtt álló feladatok megoldására. A gazdaság több lényeges pontján — így elsősorban a nem rubelelszámolású exportban és a külkereskedelmi egyenlegben — az eredmények kedvezőek. A költségvetés tervezettet meghaladó hiánya gondokat okoz. A feszültségek oldására a kormányzat az év elejétől több döntést hozott, de a folyamatok kívánt irányba tereléséhez további intézkedések szükségesek. Az 1988. évi főbb gazdaságpolitikai célok teljesítése a stabilizációs és a kibontakozási program megvalósításának szempontjából kulcsfontosságú. Az idei fő gazdaságpolitikai célok elérése következetes gazdaságirányítást és határozott kormányzati magatartást igényel. A Központi Bizottság megítélése szerint az 1988-ra kialakult gazdasági helyzet mindenekelőtt a korábbi évek gazdasági folyamataiban és gazdaságpolitikai gyakorlatában gyökerezik. Az 1987 júliusi kibontakozási programban egyértelműen megfogalmazódott a fordulat szükségessége, kirajzolódtak annak fő keretei, gazdaságpolitikai jellemzői, s az azóta szerzett tapasztalatok, valamint az országos pártértekezlet felismerései és elhatározásai megterémtették a fordulat politikai lehetőségeit. Elodázhatatlanná vált a gazdaságpolitikában olyan feladatok meghatározása és következetes végrehajtása, amelyek egyidejűleg szolgálják a gazdasági stabilizációt, létrehozzák a gazdaságban és a társadalomban a megújulás feltételeit. A stabilizáció megvalósítása és a kibontakozás megalapozása nem egy-két évre "szóló feladat, hanem hosz- szabb fejlődési szakaszt igényel. A távlatokat is megalapozó fordulat eléréséhez egyaránt szükség van a társadalom és a gazdaság nyitottabbá tételére, a szocialista piacgazdaság kiépítésére, a fejlődőképes vállalkozások gazdálkodási feltételeinek javítására, a műszaki haladást is segítő külföldi működő tőke részvételi lehetőségeinek bővítésére, a termelési erőforrásokhoz 'való hozzájárulás kötöttségeinek oldására. A Központi Bizottság támogatja, hogy a jövő évi gazdaságpolitikai elgondolásokat a kormányzati szervek az előterjesztett két változatnak megfelelően dolgozzák ki, előtérbe állítva azt a változatot, amelynek fő jellemzője a gyorsabb szerkezeti változás és műszaki fejlődés, a határozottabb külpiaci nyitás, a piaci eszközök szélesebb körű ki- terjesztése és az ezekhez kapcsolódó elkerülhetetlen feszültségek vállalása. A kidolgozandó változatok — a szelektivitás fokozását szolgáló szigorú szabályozás mellett — körültekintő elemzést és felkészülést igényelnek a várható társadalmi hatások feltárása és az azok kezeléséhez szükséges eszközök megteremtése érdekében A munka eredményéről szóló jelentést a Központi Bizottság őszi ülése elé kell terjeszteni. III. A Központi Bizottság áttekintve a gyülekezés és az egyesülés szabályozásának fő elveit megállapította: a demokrácia kiszélesítése, valamint az alkotmányos rend védelme érdekében indokolt, hogy az Országgyűlés a gyülekezési és az egyesülési jogról törvényeket alkosson. A testület ajánlja, hogy a törvény nyilvánítsa ki a gyülekezési és az egyesülési jog alkotmányos szabadságát, és határozza meg e jogok gyakorlásának törvényes kereteit. Mondja ki, hogy azok gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, az állam biztonságát, a köz- biztonságot, a közrendet, a közegészséget és a közerkölcsöt, valamint mások jogait és szabadságát. A törvény rögzítse, hogy a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások szervezhetők, azokon a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A gyülekezési jog gyakorlásában részt vevők különböző megnyilvánulásai nem sérthetik a törvény előírásait. A törvény írjon elő bejelentési kötelezettséget a közterületen vagy középületben tartandó összejövetelekre, gyűlésekre, felvonulásokra; ugyanakkor jelölje meg azokat a rendezvényeket, amelyek nem tartoznak előzetes bejelentési kötelezettség alá. Fontos annak rögzítése, hogy a gyülekezés esetleges megtiltása ellen bírósághoz lehessen fordulni. Az egyesülési jogot szabályozó törvény határozza meg a társadalmi szervezet, az egyesület fogalmát, szabályozza megalakulásuk, állami elismerésük, működésük kereteit, valamint megszűnésük rendjét. Mondja ki, hogy társadalmi szervezet, egyesület minden olyan tevékenységre alakítható, amelyet a törvény nem tilt. A társadalmi szervezet vagy az egyesület kritériumait ki nem merítő társaságok létrejöttét és működését a törvény ne kösse megalakulási szabályokhoz és állami nyilvántartásba vételhez. Tegye azonban lehetővé, hogy ha valamely társaság tevékenysége egyesületre, társadalmi szervezetre utaló ismérveket mutat, az illetékes állami szervnek legyen joga a körülmények tisztázására és a szükséges intézkedések megtételére. A Központi Bizottság felkérte a Minisztertanácsot, hogy a gyülekezési, valamint az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok tervezetét a Hazafias Népfront szervezésében bocsássa társadalmi vitára. E vita tapasztalatainak figyelembevételével átdolgozott törvényjavaslatokat lehetőleg még ebben az évben nyújtsa be az Országgyűlésnek. IV. A Központi Bizottság az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően döntött a központi pártszervek hatáskörébe tartozó párt-, állami, társadalmi és gazdasági tisztségek köréről. Ezek számát 1241-ről 435- re csökkentette. A Központi Bizottság abból indult ki, hogy a pártszervek hatáskörébe — így a központi testületek hatáskörébe is — csak a politikailag különösen fontos, többségében első számú vezetői tisztségek tartozzanak, érvényt szerezve annak az elvnek, hogy a funkciók betöltéséről lehetőleg ott és azok döntsenek, ahol és akik leginkább ismerik a kádereket, illetve akik jogosultak erre. A pártszervek döntenek a saját választási vagy kinevezési jogkörükbe tartozó személyi ügyekben, és előzetesen állást foglalnak azokban, amelyekben a választás, illet- vé a kinevezés más szervek feladata. ★ A Központi Bizottság döntött hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben: — Óvári Miklóst, a Központi Bizottság Irodájának vezetőjét — nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerése mellett felmentette beosztásából; ’ — Major Lászlót, a Magyar Népköztársaság montevideói nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság Irodájának vezetőjévé; — Huszár Istvánt, a KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának _ főtitkárává történt megválasztása miatt — felmentette beosztásából ; — Balogh Sándort, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárát kinevezte a KB Párttörténeti Intézete igazgatójának. (MTI) Szavaz a Központi Bizottság. Szovjet hadifoglyok Gorbacsov Varsóban az értelmiség képviselőivel találkozott A gttrttg hajót&madAtban Két magyar eltűnt A tervezettnél másfél órával hosszabbra nyúlt, s a szovjet—lengyel kapcsolatok történetében eddig egyedülálló eseménnyel kezdődött Mihail Gorbacsov csütörtöki programja: az SZKP KB főtitkára a varsói királyi várben a lengyel értelmiség képviselőivel találkozott. Az SZKP KB főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az atomhalál veszélyétől fenyegetett, ökológiai, élelmezési, túlnépesedési problémákkal küszködő korunkban a politikai vezetőknek feltétlenül oda kell figyelniük a tudományokat és a művészeteket képviselők véleményére, mert e nélkül hibás döntéseket hoznak, a politikai hibákért pedig nagyon drágán kell fizetni. A látogatás első három napja alatt szerzett benyomásokat összegezve Mihail Gorbacsov leszögezte: — Lengyelország keresi, és számomra úgy tűnik: meg is találja a választ a hogyan tovább kérdésére. — A továbbiakban a Szovjetunióban folyó átalakítási politikáról szólt, amelynek legfőbb célja az ország egész életének megújításával a szocialista társadalom humánusabbá tétele. A Mihail Gorbacsov beszédét követő lengyel felszólalások egyik alapgondolata az volt, hogy a szocializfnus, az egész világ fordulóponthoz érkezett, ahonnan csak bátor, egészen újszerű megoldásokkal folytatódhat az emberiség fejlődése. Az elhangzott rövid beszédek többségében megfogalmazódott az a nagy felelősség, amely az emberiség sorsának jövőbeni alakulásában a szocialista országokra, mindenekelőtt a Szovjetunióra hárul. Többen kiemelték ebben a szovjetunióbeli új gondolkodás, a peresztrojka és a glasznoszty meghatározó szerepét. Ezután a résztvevők és Mihail Gorbacsov megállapodtak abban, hogy a megválaszolatlan kérdésekre az SZKP főtitkára írásban válaszol, s az egész eszmecsere anyagát könyvalakban megjelentetik lengyelül és oroszul. Ezután a LEMP KB székházában Wojciech Jaruzelski és Mihail Gorbacsov vezetésével plenáris tárgyalások kezdődtek. A magyar Külügyminisztérium csütörtökön az alábbi közleményt adta ki: „Athéni nagykövetségünkön jelentkezett egy magyar állampolgár, aki — mint elmondotta — a szerencsétlenül járt görög kirándulóhajó utasa volt. Bejelentette, hogy a hajón vele együtt utazó két •— ugyancsak magyar állampolgárságú — hozzátartozója eltűnt. Nagykövetségünk a bejelentővel és a vizsgálatot folytató görög hatóságokkal szoros együttműködésben azon munkálkodik, hogy az eltűntek sorsáról mielőbb pontos és ellenőrzött ^információkat szerezzen be. A Külügyminisztérium konzuli főosztálya állandó kapcsolatban áll az érintett magyarországi személyekkel is” — hangzik a közleményben. ★ Mint ismeretes terroristák hétfőn megtámadták a" City of Poros görög kirándulóhajót Athéntól délre, Éjina-szi- get közelében. A legutóbbi — szerdáról keltezett— értesülések szerint kilenc turista életét vesztette, nyolcvan megsebesült. A kilenc halott közül eddig csak kettőt tudtak azonosítani: egyikük egy hajóstiszt, a másik egy dán kiránduló volt. Az afgán ellenállók hétpárti szövetsége bejelentette, hogy kész közvetlen tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunióval a fogságban tartott szovjet katonák 'esetleges szabadon bocsátásáról. A1 mudzsahidek ezzel elutasították azt a szovjet javaslatot, hogy első lépésként a Nemzetközi Vöröskereszt közreműködésével kezdődjenek tárgyalások a szovjet foglyok sorsáról. Szovjet részről hivatalosan 311 szovjet katonát nyilvánítottak eltűntnek. A mudzsahidek mind ez idáig nem voltak hajlandóak adatokat közölni arról, hogy hány szovjet katona esett fogságukba, és hogy hol tartják őket.
