Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-15 / 168. szám
XLV. évfolyam, 168. szám ARA: 1,80 FORINT 1988. július 15., péntek A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának július 13—14-ei üléséről kiadott közlemény! lapunk negyedik oldalán közöljük. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács üléséről a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács elfogadta az új ügyrendjét. A kormány rendeletet alkotott az államminiszter feladatáról és hatásköréről. A Minisztertanács meghatározta a vezető tanácsi tisztségviselők munkaviszonyával összefüggő kérdéseket. A kormány a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt álló országos hatáskörű költségvetési szervként létrehozta az Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelőséget, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség jogutódaként. A Minisztertanács jóváhagyta a Tervgazdasági Bizottság döntését a gyermek- intézmények térítésidíj-rend- szerének korszerűsítéséről és a vállalati támogatások leépítésének programjáról. Párt- és kormányküldöttség utazott Varsóba Késlekedés nélkül cselekedni kell Csütörtök délelőtt folytatódott a Központi Bizottság vitája az idei gazdasági helyzetről és a szükséges fordulatot célzó fejlesztési változatokról. Judik István kiemelte, hogy ez a vita tartalmában és szellemében megfelel az országos értekezlet állásfoglalásának: a párt a gazdasági stratégia fő irányainak kialakításán dolgozik. Romány Pál azt hangsúlyozta, hogy a pártértekez- let által megválasztott új Központi Bizottság nagy fontosságú döntések előtt áll. Boros László javasolta az előterjesztés néhány részletének további pontosítását, s ezen belül a műszaki fejlesztéssel foglalkozó rész kibővítését. A vitában többen szóltak a mai gazdasági helyzet néhány vonásáról. Orbán István kedvezőnek tartotta, hogy bővültek a gazdaság működésének keretei, s kedvezőtlennek ítélte, hogy terjed — szavai szerint — „a tengődő magyar vállalatok köre”. Csehák Judit az 1984-ben elfogadott szociálpolitikai koncepció most folyó reformjáról szólt, amelynek célja, hogy a követelményeket hozzáigazítsák a mai feladatokhoz és lehetőségekhez, valamint az egyéb területeken zajló változásokhoz. Hangsúlyozta, hogy az új elképzeléseket a lehető legrövidebb idő alatt kívánják összefüggő koncepcióvá fejleszteni, szembenézve új, regionális problémákkal, demográfiai gondokkal, a munkanélküliség okozta feszültségekkel vagy a kábítószerfogyasztás veszélyeivel. Több hozzászóló nem lévén — huszonhatéin fejtették ki véleményüket a plénu- mon, ketten írásban adták be észrevételeiket —, az elnöklő Berecz János. a vitá^ berekesztette, s szót adott a napirendi pont előterjesztőjének, Németh Miklósnak. A vita — mondta — megfelelt az országos pártértekezlet szellemének, megerősítette, hogy a jövőben mindenképpen alternatív terveket, elképzeléseket kell készíteni. Csak előnyökkel járó megoldás nincs, ám az érdekeket nyílt vitában kell ütköztetni, lehetőséget adva a kitörésre egyénnek, vállalatnak egyaránt. Németh Miklós végezetül néhány konkrét kérdésre Is kitért. A nyugdíjhatározat módosításával kapcsolatban elmondta, hogy a nyugdíjreform — az előkészítő munkálatokból ítélve — 1989. január 1-jével nem vezethető be, s kérte, a Központi 'Bizottság vegye ezt tudomásul. Közölte, hogy a honvédelmi kiadások reálértékét nem kívánják növelni. Ami a bősnagymarosi beruházást illeti, a leállítás többe kerülne, mint a — környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő — gyors befejezés. A vitában az is elhangzott, hogy ma bizonyos esetekben érdemesebb táppénzre menni, mint dolgozni. A Központi Bizottság ezzel kapcsolatban az illetékes állami szervek körültekintő, de sürgős intézkedését kérte. Határozathozatal következett. A Központi Bizottság egy korábbi döntését visszavonva kimondta: 1989. január 1-jével nem tartja beve- zethetőnek az új nyugdíj- rendszert. Dönteni kellett volna a vitában elhangzott Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai ^intézményrendszer átalakításának egyik kulcskérdése az állam és az állampolgárok közötti viszonyok* szabályozásának korszerűsítése az állampolgári aktivitás és kezdeményezés széles körű kibontakoztatása érdekében. — Előrehaladásunk fontos feltétele; hogy képesek legyünk kimozdítani a társadalmat, az embereket a ma még sajnos sok helyütt jelen lévő érdektelenségből és közönyből. Mind több honfitársunknak saját, személyes tapasztalatai alapján kell meggyőződnie arról, hogy van értelme és esélye a józan változtatási törekvéseknek, a konzervativizmus, az ésszerűtlenség elleni fellépésnek. Mindez szükségessé teszi az emberi-állampolgári jogokról — ezen belül a gyülekezési és egyesülési jogról — a szocializmus keretei között korábban kialakult felfogásnak és gyakorlatnak a kritikai elemzését. A gyülekezési és az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköz- társaság alkotmányos rendjét; külpolitikáját, nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közegészség- ügyet és a közerkölcsöt, illetőleg mások jogait és szabadságát. Az államigazgatási szervek ellenőrizhetik a gyülekezési és egyesülési jog gyakorlásának törvényességét és a jogszabályokban ezzel kapcsolatban előírt feladataik mindenki számára kiszámíthatóvá teszik a hatóságok magatartását. — Bizalommal kell tekintenünk minden olyan állam- polgári kezdeményezésre, amelynek célja egybeesik a szocialista társadalom normáival. Félre kell tenni a jelenlegi szervezeti kereteken kívül létrejövő szerveződésekkel szembeni fenntartásokat, bizalmatlanságot. Nem szükséges mindenáron a meglévő szervezetekbe, mozgalmakba való integrálásukra törekedni. Tudomásul kell vennünk a sokféleséget, a megszokott formáktól és sémáktól való eltérést. Nem a szembenálláshoz, hanem . az együttműködéshez fűződik érdekünk. Vagyis abból kell kiindulnunk, hogy nem az öntevékeny állampolgári kezdeményezések jelentenek veszélyt, hanem éppen azok egyik javaslatról, hogy a fejlesztési változatokat bocsássák társadalmi vitára, ám a kérdés szorgalmazója elállt indítványától. Ami a két gazdaságfejlesztési alternatívát illeti: az elnök javasolta, hogy a Központi Bizottság elsősorban az „A” változat kidolgozását támogassa, további munkálatokra ajánlva a „B” variánst hiánya, a közöny, a passzivitás, a tehetetlenség érzetének eluralkodása. — A lakosság — elsősorban az értelmiség — számottevő része nemcsak elégedetlen, hanem a párt hivatalos álláspontjától többé- kevésbé eltérő nézeteket is megfogalmaz. Ez a jelenség nem tekinthető ellenzékiségnek, sokkal inkább — a szó klasszikus értelmében vett — alternatív gondolkodásként jellemezhető. E nézetek képviselői nem a szocializmus, hanem annak működési zavarai ellen lépnek fel, vagyis a szocializmus keretei között keresnek más megoldásokat. Nem alkotnak homogén csoportot. Kétségtelen, hogy bár igen szűk bázisra támaszkodva, de van az országban kifejezett szocializmus- és rend- szerellenesség is. Ezt a körülményt hiba volna akár lebecsülni, akár túlértékelni. Vannak olyan személyek és csoportok, akik és amelyek — bár szavakban mást hangoztatnak — nézeteikkel és főleg cselekedeteikkel — kirekesztik Ynagukat a párbeszédből. Világossá kell tennünk, hogy ezeknek a személyeknek és csoportoknak a törvény nem fog legális mozgásteret biztosítani. Fejti György végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a gyülekezési és egyesülési jog törvényi szabályozása révén további jelentős lépést tesz előre a társadalom azon . az úton, amely a szocializmus, a reform és a demokrácia összhangjának megteremtése felé vezet. Az előterjesztést követő vitában hárman mondták el véleményüket, a testület egyik tagja írásban nyújtotta be hozzászólását. A felszólalók egyöntetűen úgy foglaltak állást: egyetértenek az előterjesztés céljaival, politikai irányvonalával. Korom Mihály és Kulcsár Kálmán egyaránt felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály megalkotásával olyan joghézag tűnik majd el, amely miatt — jogi szabályozás híján — fontos társadalmi kérdéseket eddig politikai eszközökkel kellett megoldani. Horváth István is hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotása a felfogást és a gyakorlatot tekintve egyaránt fordulatszerű változás kezdetét jelenti. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Lukács János, a Központi Biis. A végzett munkáról a Központi Bizottság októberben kapjon tájékoztatást. Ezt a Központi Bizottság három ellenszavazattal és egy tartózkodással jóváhagyta. Ezt követően Fejti György, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire kidolgozott javaslatot. zottság titkára tartotta meg előadói beszédét. Hangsúlyozta: az országos pártértekezlet állásfoglalása — az alapvető káderpolitikai elvek megerősítése mellett — szükségessé teszi a kádermunka néhány kérdésének. közte a párt káderhatáskörének módosítását, korszerűbb módszereinek kialakítását. — A káderhatáskörök decentralizálásának és gyakorlásának fontos rendező elve továbbra is, hogy a káderek ügyében ott döntsenek, ahol a legjobban és érdemben tudják megítélni azok munkáját, magatartását *— emelte ki az előadó. A kádermunka legfőbb feladata ezután is az, hogy a vezető posztokon feladatuk ellátására alkalmas, a néphatalmat erősíteni akaró és tudó, a párt vezető szerepének érvényesítésére képes vezetők dolgozzanak. Olyanok, akik élvezik választóik, megbízóik megbecsülését és bizalmát, és akik tisztában vannak azzal, hogy feladatuk a nép szolgálata, s megítélésük al1 ?ja mindenekelőtt munkájuk eredményessége — mondotta Lukács János. A Központi Bizottság a Különfélék című napirend keretében tájékoztatást kapott Grósz Károly moszkvai tárgyalásairól Mihail Gorba- csovval és más szovjet veze7 tőkkel. A Közporíti Bizottság jóváhagyta az agitációs és propaganda, a gazdaságpolitikai, a káderpolitikái és az ifjúsági bizottság, a közgazdasági, a művelődéspolitikai, a pártépítési, a szövetkezet- politikai és a tudománypolitikai munkaközösség összetételét. A Központi Bizottság végezetül személyi kérdésekben döntött. Övári Miklóst, a Központi Bizottság Irodájának vezetőjét nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett felmentette beosztásából és Major Lászlót, a Magyar Népköz- társaság montevideói nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság Irodájának vezetőjévé. Huszár Istvánt, a KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárává történt megválasztása miatt — felmentette beosztásából és dr. Balogh Sándort, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem egyetemi tanárát kinevezte a KB Párttörténétí Ihtézete igazgatójának. A közéleti aktivitás kibontakozására van szükség Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke vezetésével csütörtökön párt- és kormányküldöttség utazott Varsóba, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség tagja Szűrös Mátyás, a KB titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, miniszter, a KB tagjai. A küldöttséggel utazott Szokai Imre, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője; Őszt István külügyminiszter-helyettes Varsóban csatlakozik a kísérethez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője, a KB tagjai, Kővári Péter külügyminiszter-helyettes, Pacsek József altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes. Jelen volt Tadeusz Czeczho- wicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A Kárpiitontúli területről Tanácsi küldöttség érkezett megyénkbe Háromtagú tanácsi küldöttség érkezett csütörtökön megyénkbe Zinaida Alek- szandrovna Szuhán, a Kár- pátontúli Területi Tanács elnökhelyettesének vezetésével. A delegáció a községek irányításával ismerkedik, az oktatási és egészségügyi intézmények munkáját tanulmányozza, és felkeresi a ra- kamazi Győzelem Termelőszövetkezetet is. Háromnapos látogatása során a kárpáton- túli küldöttség Máriapócsra, Szabolcsra, Mátészalkára, Nyírbátorba látogat. Pénteken reggel fogadja a delegációt Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke is. Következetesebb érdekvédelmet 1 szakszervezetek Megyei tanácsának Kése A szakszervezeti munka időszerű feladatai, valamint a vállalati belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése, a dolgozók keresetének alakulása volt a két legfontosabb napirendi pont a szakszervezetek megyei tanácsának csütörtökön. Nyíregyházán megtartott ülésén. Tóth Géza, az SZMT vezető titkára az elmúlt hetek legfontosabb szakszervezeti eseményeit értékelte, s az abból fakadó mozgalmi feladatokat elemezte. Részletesen szólt az új adórendszer hatásairól, a bérek és az árszínvonal alakulásáról, a bérreform munkálatainak állásáról, s ismertette azt a tervet, miszerint rövid időn belül összehívják a szakszervezetek országos értekezletét, vagy pedig a kongresszusát, ahol a tervezett szakszervezeti törvény is minden bizonnyal fontos szerepet kap majd. A vállalatok belső érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztése, a dolgozók keresetének alakulása kapcsán Halinda Tibor, az SZMT titkára többek között elmondta, hogy a legtöbb gondot a teljesítményben dolgozók bérének bruttósítása okozta, néhol a korábbi nettó keresetet sem sikerült biztosítani. A megye szak- szervezeti mozgalma alapvető feladatként állandóan napirenden tartja a bérek, keresetek alakulásával ösz- szefüggő érdekvédelmet. Arra törekednek, hogy a belső érdekeltségi rendszerek folyamatos fejlesztésével tovább erősödjön a teljesítmények és a keresetek közötti kapcsolat — ez sajnos Sza- bolcs-Szatmárban sem ment minden gond nélkül. Az új szabályzók bevezetése, az adórendszer, a társadalombiztosítási járulék és seregnyi más tényező olyan helyzetet teremtett, hogy a vállalatok a múlt évi nyereségüknek csak 25—40 százalékát tudták tervezni, s mindez behatárolta a belső érdekeltségi rendszerek hatékonyságának javítását is. Azok átfogó fejlesztésében igen lassú elmozdulás tapasztalható nálunk is, bár sok helyen igen biztató lépések történtek ez ügyben is. A kollektív szerződésekben olyan ösztönzőket építettek be, mely a jobb minőséget, az ésszerűbb gazdálkodást segíti. A reálérték részbeni megőrzése érdekében különböző intézkedéseket hoztak: a különélési pótlék, az albérleti hozzájárulás, a törzsgárda- jutalom felemelése, az utazási költségek teljes összegű térítése. A vitában felszólalók egyebek mellett felhívták a figyelmet, hogy a szakszervezeteknek a korábbiakhoz képest következetesebben kell érvényesítenie álláspontját a különböző kérdésekben, s keresnie kell azokat az eszközöket, melyekkel felvértezve eredményesebben képviselheti tagjainak érdekeit, s azt ■teli szorgalmaznia, teremtsék elő a jobb munka' ösztönzésére szükséges fedezetet, különben a belső érdekeltségi rendszer fontosságának hangsúlyozása továbbra is csak kívánság marad. B. G. Befejeződött a Központi Bizottság ülése i ül ? -V' , Út , 1 ;í Iw.m ■ ^ ® 40
