Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-01 / 156. szám
XLV. évfolyam, 156. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. július 1., péntek Tanácskozik az Országgyűlés MA Kulturális körkép-(2. oldal) Tony Curtis Mátészalkán (5. oldal) Elfogadták az 1987. évi költségvetésről szóló jelentést Napirenden az ipar gondjai9 feladatai • Három szabol szatmári képviselő fejtette ki álláspontját Ülésezik a Parlament ütörtökön Villán h‘ pénzügyminiszternek -z luo . évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre adott válaszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Elmondta, hogy a pénzügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javaslatokat, így például a költségvetési és hitelkapcsolatok alaposabb elemzését, feltárását, s az Országgyűlés elé terjesztését. A pénzügypolitika irányítói egyetértenek a költségvetés újraelosztó szerepének visszaszorításával. Ez azonban csak hosszú folyamat lehet, s igényli a kormány egészének, a Parlamentnek és a társadalmi szerveknek a támogatását is. A pénzügyminiszter elismerte, hogy a fogyasztási ár- kiegészítések torzulásának megszüntetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottabban, alkalmazzák a felszámolási eljárást, és szigorítják a szanálás feltételeit a tartósan veszteségesen gazdálkodókkal szemben. Berecz Frigyes bevezetőben emlékeztette a képviselőket, hogy a kormány tavaly elfogadott munkaprogramja a stabilizálás és a kibontakozás legfontosabb feladatává tette a gazdaság, és ezen belül az-ipari szerkezet átalakítását. Ez az igény egyúftal azt is kifejezi, hogy a kormány —■ . ugyanúgy, mint a közvélemény — elégedetlen az ipar teljesítményével, amelynek alacsony átlagos szintje nagy egyenlőtlenségeket takar — hangsúlyozta.' — Nemcsak a termékek, hanem az iparvállalati teljesítmények különbségei, is igen nagyok. Az állami vállalatok mindössze 3 százaléka képes világszínvonalú termékek gyártására, 12 százaléka többé-kevésbé lépést tud tartani a versenyben, további 50 százalékuk számottevő támogatás nélkül is elboldogul, a fennmaradó 35 százalékot kisebb-nagyobb mértékben támogatni kell. Ez utóbbiak körén belül kialakult az évek óta veszteséges, egyre reménytelenebb helyzetbe kerülő vállalatok csoportja, amelyhez 1987-ben öt nagy, csaknem ötven közepes és kisvállalat tartozott. Együttes éves veszteségük meghaladta a 2 milliárd forintot, az ipar összes nyereségének 2,2 százalékát. A kü- önféle költségvetési támogatok összege az Ipari Minisz- órium által felügyelt iparVillányi Miklós válaszolt a bős—nagymarosi vízi erőművel kapcsolatos képviselői felvetésekre is. {'elolvasta azt a levelet, amelyet Ma- róthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter írt az Országgyűlés elnökének, s amelyben a miniszter a kormány nevében bejelenti, hogy a nagy jelentőségű beruházásról az év második felében — alapos előkészítés után — jelentést nyújtanak be az Országgyűlésnek. ban a 195 milliárd forintos befizetéssel szemben meghaladta az 50 milliárd forintot. Most — az elkövetett hibákból is okulva — arra kell választ adnunk, hogy miként határozhatjuk meg a szerkezetfejlesztés helyes irányát és érhetjük el az átalakítás +neggyorsítását. A siker azon múlik, miként tudunk hatékonyabban beépülni a világgazdaságba, hogyan kapcsoljuk fejlődésünket a másokéhoz, s hogyan tudunk érdekeltséget kelteni • abban, hogy velünk a kölcsönös előnyök alapján az eddiginél jóval nagyobb arányban működjenek együtt. A siker továbbá azon múlik, miként változtatjuk meg fejlesztéspolitikánkat, s az annak fontos részét képező beruházáspolitikát. Az ipari szerkezetváltás ma már nem gyáróriások építését jelenti, hanem a meglévők generációs megújítását, többnyire a létszám és a létesítményméretek csökkenése mellett; továbbá a kutatás, a fejlesztés, a gyártás és a piaci munka ismeretanyagának és eszközrendszerének gyökeres átalakítását. Berecz Frigyes ezután a biztonságos energiaellátás jelentőségerői szólt, majd áttekintette a szénbányászat, a vaskohászat, a vegyipar feladatait. Az ipari miniszter foglalkoztatási gondjainkat eleEzután határozathozatal következett; az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költsegvetésenek végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint 4 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadta. A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási feladatairól. mezve megállapította, hogy azokat nemcsak a veszteséges termelés felszámolása okozza. Ha ezen túl-jutunk, a technikai forradalom végigvitele és a gazdasági hatékonyságnak a fejlett ipari országokéhoz közelítése még rohamosabban fogja csökkenteni az ipar létszámigényét. Ugyanakkor az egyre kisebb létszámon belül erőteljesen megnövekszik a felkészült mérnökök, szakértők, szakmunkások aránya, s ennél nagyobb mértékben csőkké» a betanított és segédmunkásoké. Társadalmunknak többféle lehetősége van a hatékony és csaknem teljes foglalkoztatás követelményeinek egyeztetésére. A legfontosabb a piac céltudatos szélesítése, de további lehetőségekkel is élnünk kell. A foglalkoztatás harmadik eszközeként említhető az új üzemek építése, az ipari szövetkezetek, a helyiipar, a magánvállalkozások megtele- pedési lehetőségeinek az erősítése. A munkanélküliség ellen hathatnak a szociálpolitikai intézményrendszer átgondolt módosításai is; például a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetése, a gyermeküket nevelő anyák nagyobb időkedvezménye, a fiatalok tanulóidejének megnövelése. Berecz Frigyes ezután arról szólt, hogy szükségessé vált egy új, az ipar fejlődését és a szerkezetváltást jobban elősegítő gazdaságpolitikának a kidolgozása. Gazdaságunkban bizonyos mértékig már közvetlenül érvényesülnek a piac törvényei, viszont más piaci hatásokra a szabályozórendszer csak késve, torzítva válaszol, s egyes tevékenységeket a kormány továbbra is közvetlenül kénytelen irányítani. A gazdasági reformok egyik fő célja, a verseny- semlegesség nem valósítható meg azonnal. Továbbra is helyes és követendő cél; minél előbb ki kell alakulnia egy olyan gazdasági környezetnek, amelyben a termelés eredménye csak a tőkeforgatás hatékonyságától, azaz a tudástól, tapasztalattól, szorgalomtól és ügyességtől függ. Ám a támoga- ‘ásleépítfs összes következményét a társadalom nem képes egyik napról a másik-. ra‘ vállalni. Egy társulási, integrálódási folyamatnak kell végbemennie egyfelől a kutatás, fejlesztés és az ipari termelés, másfelől az ipari termelés és a kereskedelem között. Valóban rugalmas, gyorsan alkalmazkodó, nagy teljesítményekre képes szervezetek csak a piaci sikerekben való közös érdekeltség hatására jöhetnek létre. Ezért a társulást, az érdekegyesítést, közös vállalkozást az országhatároknak sem szabad korlátoznia, sőt: egyengetnünk kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatok útját. A szocialista országokkal is tovább akarjuk erősíteni kapcsolatainkat, mert ez mind a magyar ipari termékek értékesítése, mind a számunkra fontos szocialista ipari termékek behozatala szempontjából döntően fontos. Az ipari miniszter elmondta : a szerkezetváltás fő mozgatöereje a piaci igényeket jövedelemszerzés céljából * elvállaló gazdálkodói döntés lesz. Szólt az emberi tényezők jelentőségéről a szerkezetátalakításban, s ennek során végezetül kiemelte: — Tárgyilagosságra van szükség, s arra a meggyőződésre, hogy a' szerkezet- átalakítás feladata a mi dolgozóink képességeinek teljes kifejtésével megoldható, s helyzetünk ezúton ismét jobbra fordítható. Ezáltal megnyitható az út egy olyan fejlődési pálya előtt, amelyen végigjárva felzárkózhatunk a fejlett gazdaságú országok sorába. Több, mint egymillióan dolgoznak az iparban. Tudják, hogy munkájuk sikerétől döntően függ az egész társadalom boldogulása és ezért érzik felelősségüket. Az ipar viszont csak a társadalom egészének megértő segítségével lehet sikeres. Elgondolásaival, eltökéltségével ezt a cselekvő közreműködést, támogató egyetértést szeretné elnyerni. ■ (Folytatás a 4. oldalon) Sürgős feladat az ipari szerkezet átalakítása Rajt az aratásban Felvásárlás somiakkal Már megyeszerte aratják az őszi árpát, elkezdődött és bő egy hónapig tart majd a kalászosok kombájnolása. A korábbi évek gyakorlatához híven a megyei tanács szervezési bizottsága is megkezdte munkáját. A . bizottság idén hét alkalommal aratástól az almaszüret végéig kíséri figyelemmel a mezőgazdasági munkát és igyekszik segítséget adni az esetleges gondok megoldásához. Június 30-án ö' napirendet tárgyaltak; tájékoztató hangArpaaratás a máriapócsi Rákóczi Tsz-ben zott el a mezőgazdaság helyzetéről, az aratási felkészülésről, a gabona-felvásárlásról, az alkatrész- és üzemanyag-ellátásról. Legnagyobb visszhangja a gabona-felvásárlás pénzügyi fedezetének volt, amely a mai napig még megoldatlan. Erről és a vitában elhangzottakról lapunk harmadik oldalán részletesen is beszámolunk. MESZÖV-küldöttközgyűlés Éleződő versenyhelyzet A fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusának szellemében a megyei szövetség szervezetének, munkamódszereinek korszerűsítéséről tárgyalt és személyi kérdésekről döntött csütörtökön Nyíregyházán a MÉSZÖV küldöttközgyűlése. Az év elején a megyei küldöttközgyűlés ágazatonként munkabizottságokat hozott létre, hogy a fenti témával kapcsolatban széles körű konzultációt folytasson a szövetkezetekkel, tanulmányozza az ott dolgozók véleményét, a szövetséggel szemben támasztott igényeiket. E véleménycserék is megerősítették.- a mozgalom megújulására van szükség, hogy .a megváltozott, s megnőtt igényeket ki tudják elégíteni. A szövetkezetek vezetőd kifejezték egy jól működő, határozott karakterű, a szövetkezetek érdekeit kifejező és képviselő, a követelmények szabta magas színvonalgn dolgozó megyei szövetségben való érdekeltségüket. Mint Nagy Miklós, a MÉSZÖV elnöke szóbeli kiegészítőjében is elmondta: indokolt viszont, hogy a politikái intézményrendszer továbbfejlesztésével egyidejűleg megújítsák az érdekképviselet módszereit, fokozzák annak eredményességét. A szövetségi munkában és a munkamódszerek fejlesztésénél figyelemmel kell lenni az országban végbemenő társadalmi, gazdasági folyamatokra is. A MESZÖV-nek is elő kell mozdítani a tőkeáramlást, az integrációs törekvések megvalósítását, s vállalkoznia kell a különféle együttműködési formák koordinálására is. Mind aZ áfészek, mind a takarékszövetkezetek állandó, s éleződő versenyhelyzetbe kerülnek az előrejelzések szerint, ezért különösen fontos, hogy az ágazatok a MÉSZÖV közreműködésével gyors, pontos információhoz jussanak. Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei az elsők között reagáltak a májusi pártértekezlet határozataira, s tervezett lépéseik összhangban vannak a megyei pártbizottság napokban megvitatott feladattervével is. Az előterjesztett csomagterv jól rögzíti azt az igényt, rftely az ország általános helyzetéből fakad, de azt is, melyet tagszövetkezetek fogalmaztak meg. A megyei pártbizottság titkára szerint napjainkban alapvető követelmény a feladatok rangsorolása, s ha már Kiválasztottuk a legfontosabb Tennivalókat, legyünk. következetesek azok megvalósításában. A szövetkezeti mozgalomban az egyik legsürgetőbb feladat a gazdálkodás színvonalának stabilizálása. A küldöttközgyűlés a szervezeti megújulás jegyében ezt követően személyi kérdésekben döntött, ezentúl társadalmi vezetőség irányítja a MÉSZÖV munkáját. A szövetség elnökévéSzombati Attilát, a Mátészalkai ÁFÉSZ elnökét, alelnökeivé Kiss Sándornét, a tiszavasvári takarékszövetkezet elnökét és Pataki Árpádnét, a mátészalkai lakásszövetkezet elnökét választották. A ME- •SZÖV titkára Nagy Miklós lett. B. G.
