Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-02 / 131. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. június 2. Tisztább lesz a határ? A csökkenő fenntartási keretek mellett az igény nő. Ráadásul e pénz egy része más fontosabb feladatokra is felhasználható lenne —, ha az utazók nem rongálnának értelmetlenül, és nem szemetelnének az utakon. GaáI Imre, az igazgatóság fenntartási üzemének vezetője ennek érzékeltetésére csak egy példát említ. Nemrégiben Fehérgyarmat és Penyige között egy éjszaka 154 útszéli jelzőoszlopot szedett ki egy garázda csoport, s ezeknek közel felét szét is tördelték. Bármely település határában Évente 11 millió forintot költ megyénkben a nyíregyházi Közúti Igazgatóság az út menti területek karbantartására és további 4,5 millió forintot a parkolók, pihenőhelyek kezelésére, tisztítására. Hogy meggyőződjünk a valóságról, Somfai Istvánnal, a közúti igazgatóság műszaki előadójával gépkocsival indultunk el a Tiszavasvári úton. Elhagyva a város szélét, füves területet fedeztünk fel szeméttel elborítva, majd újabb kétszáz méter után, egy fasorban bukkantunk jókora ipari és háztartási hulladékra. A túloldalon, a ví- kendtelkek melletti fasor szintén tele szeméttel. Visszafordultunk, mert kíváncsiak voltunk, mikor takarították utoljára ezt a területet. Útközben Somfai István meglepő dolgokat mesélt. — Ezt a képet szinte bármely település határában megtaláljuk — mondta. Az emberek összepakolják háztartási hulladékaikat, nejlonzsákba rakják, és a város szélén kidobják autójukból. Elvétve lehet lefülelni őket, hiszen tanúk csak ritkán akadnak. Egy alkalommal rendszám alapján került kézre egy szemetelő, aki két zsák hulladékért 800 forintot fizetett. — Óriási gondot jelent a szeméttelepek rendbentartá- sa is — folytatja. — Nyíregyházán például megszűnt ugyan a régi telep, de a szemetet mind a mai napig oda, illetve mellé az árkokba, utak szélére hordják, amit aztán a szél szanaszét szór. Az új telep, mely Oros környékén van, talán már jobb lenne, de amíg odáig eljutnak a szemétszállító autók, a hulladék jelentős része ellepi az odavezető utakat. Nagykállónál, ahol szintén a főút mellett van a lerakóhely, csak felszólítás után húztak fel kerítést. Közben megérkeztünk a nyíregyházi üzemmérnökségre. Kovácsi László, az üzem- mérnökség vezetője elmondta, hogy éppen a napokban fejezték be az utak takarítását, azét is, amit láttunk. Munkájuk azonban csak az út két oldalára, a mezsgyék határáig terjed. — A szántóföldek, a beágazó fasorok tisztítására már nincs lehetőségünk, ezért gazdátlanok a víkend- telkek is — mondja. — Ott ugyanis nincsenek kijelölt szemétgyűjtőhelyek, ezért mindenki ott tünteti el a hulladékot, ahol tudja. A kijelölt parkolóknál, pihenőhelyeknél az útfelügyelők jelzik, ha tele a kuka, de ezt egyébként hetente cserélik. Sok gond van például a négyes számú főúton, ahol a határ előtt és után is csomagolnak az utasok, és az üres dobozokat, csomagolópapírokat szétszórják. Ezért nem véletlen, hogy már lengyelül is kiírták a figyelmeztetéseket. A legszemete- sebb területek közé a Sóstóhegy—Borbánya, a 41-es számú út Nyíregyháza—Oros közötti szakasza, a Nyírszőlősi bekötő út és a Tiszavasvári út tartoznak. Császárszállásnál például nincs megoldva a szemétszállítás , ezért a háztartási hulladékot is a parkolóba, illetve az út szélére hordják. A Dankópuszta— Józsefháza közötti útra, illetve parkolókba már nem A főúttól néhány méterre mernek kimenni dolgozóink, hiszen ott rendszeresen elhullott állatok maradványait kell összeszedniük. Hogy ezeket ki hordja oda, még rejtély. Néhány méterre Ezután már csak arra voltunk kíváncsiak, a befejezett takarítások után tiszták-e a parkolók? Új fehértónak tartunk, az előzetes beszélgetések beigazolódtak. Az út két oldala valóban tiszta, a parkolókban rend van, a kukák körül sincs szemét. De néhány méterrel odébb, ami már nem tartozik szorosan az úthoz, a szántóföldeknél, a császárszállási víkendtelkek- nél jókora szemétkupacok hívják fel magukra a figyelmet. Az újfehértói, már megszüntetett szeméttelepről a szántóföldeken át egész a fasorokig hordja a szél a szemetet. Kertész Sándor Újdanságok, kedvezmények a vasútan Visszaszerezni az utasokat Kilencmillió utas, kétmillió tonna áru — ezt jelenti a vasút Szabolcs-Szatmár- nak. A MÁV-nak még ennél is többet, hiszen a nyersanyagok zöme Záhony felől jut el az ország minden tájára, s itt halad át az Európa középső és nyugati részéről a Szovjetunióba küldött szállítmány. A személyszállításban pedig azért jelent többet, mert szeretné visszaszerezni a MÁV korábbi pozícióit. Ha csütörtök, fogadónap Hétköznapi, mondhatnánk apró-cseprő problémákkal fordulnak fogadóóráin a panaszosok a mátészalkai tanács vb-titkárához, dr. Varga Miklóshoz. A kívülállónak nem jelent nagy ügyet, hogy egy család életét megkeserítik a szomszédok; hogy továbbvezetik néhány száz méterrel a szennyvízcsatornát, vagy sem. Azt azonban, aki veszi a fáradságot, hogy illetékes személlyel beszélhessen a tanácsi fogadóórán, valószínű, hogy régóta foglalkoztatja a kérdés. — Vannak persze notórius panaszosaim, akik télen-nyá- ron, havonta legalább egyszer jelentkeznek — mondja Varga Miklós. — Különösen idős nénik keresnek fel előszeretettel. Az egyik Ko- csordról jár be, attól retteg, hogy a szomszédai rátámadnak és megölik. Többször jártam már kint magam is a helyszínen, de a néni félelmét alaptalannak tartom. Ennek ellenére felhívtam a körzeti megbízott figyelmét a panaszosomra és megkértem, hogy megnyugtatásképpen nézzen rá időnként. — A másik idős asszony helybéli. Tanácsi bérlakásban él a férjével, mert a nagy árvízkor összedőlt a kunyhójuk. Még mindig nem érti meg, hogy tanácsi lakás után lakbért kell fizetniük, no és nem tud megbékélni azzal az összeggel, amit a telke kisajátításakor megítélt a tanács. Bírósághoz fordult emiatt, de már minden fórumot megjárt és sehol sem tartották jogosnak az igényt. Hiába beszélem rá, hogy vegye fel a kisajátításért járó pénzt, mert csak romlik az értéke, beleegyezik, de aztán a következő alkalommal ismét itt ül nálam. A szálkái tanácson a csütörtök a fogadónap. Ezen a csütörtökön nincsenek sokan, mégis letelik két óra, mire az utolsó után is csukódik az ajtó. — Tudod, ott rakják le Minden fórumon Pénz, pénz... Amikor nincs idő panaszkodni mellettünk a gázvezetéket, csak le kellene ágaztatni, hogy a pedagóguslakásban végre kicserélhessük a cserépkályhákat — fordul a vb- titkárhoz a nyugdíjas iskola- igazgató. — Megfagyunk telente a feleségemmel, nem lehet azt a nagy lakást kályhával kifűteni! — Egy a baj, ez az iskola költségvetését terhelné, nem hiszem, hogy lenne rá most pénzük. ÁFÁ-val akár 100 ezer forintba is kerülhet, ha gondolod, megcsináltatom a kalkulációt. És azt se felejtsétek el, hogy a megváltozott komfortfokozat miatt emelkedni fog a lakbér, ráadásul a gázfűtés nem olcsó mulatság! Lenne egy jobb ötletem, beszéljétek meg otthon, nem muszáj most választ adni: megpróbálunk egy földszinti, vagy első emeleti, összkomfortos cserelakást biztosítani. Kisebb alapterületűt, mint a pedagóguslakás, hiszen kettőtöknek nincs szükség három hatalmas szobára ... A panaszos megnyugodva távozik, most már a titkárnak főhet a feje, lesz-e az idén megfelelő cserelakás. Mert az építkezésekkel bizony le kellett állni, csak a tanácsnak visszaadott lakásokra lehet számítani. — A legtöbben lakásügyben fordulnak hozzánk. Ez az a terület, ahol az emberek minden hatásos eszközt bevetnek: a múltkori fogadóórámra egy fiatalasszony nemcsak az anyósát, hanem a két kisgyermekét is elhozta, bizonyítani, hogy szükségük van az új otthonra. Csak hát sajnos ettől nem lesz több lakás. Mindent megteszünk, hogy a bérlőket lemondásra ösztönözzük, négyszeres lelépési díjat fizetünk a tanácsi lakásokért, építési telkeket jelölünk ki, most például az Északi lakótelepen. Már csak a megüresedő lakásokra számíthatunk, hol van az az idő, amikor az igényeket két-három éven belül ki tudtuk elégíteni! Lakás, gáz, szennyvíz, szomszédok. Ezek a témák foglalkoztatják a szalkaiakat. Egy asszony a társasház mellett, felvonulási épületből kialakított szükséglakás használóira panaszkodik. Hiába csinosítják a környezetet — mondta —, a kiültetett fákat letörik, a füvet a kutyáik összerondítják, ráadásul a gyerekeik rettegésben tartják a környéket. Ha az utca elején lefektették a szennyvíz- csatornát, miért nem lehet már továbbhozni, hogy mi is jól járjunk? — kérdezte a nyugdíjas főorvos. Vállalnánk akár társadalmi munkát is, hiszen az utcánk úgy lett kikövezve, hogy magunk csináltuk. Ritka eset, hogy nincs vidéki panaszos. Általában előfordul egy-kettő, az emberekben még él a járási szemlélet. Ha másodfokként járunk el, hatósági ügyben, akkor valóban mi vagyunk az illetékesek, egyébként azonban csak annyit tehetünk, hogy felhívjuk a helyi tanács figyelmét az ügyre. Ez már számunkra az uborkaszezon, kora tavasztól késő őszig sok a munka a földeken, nincs idő panaszkodni. Télen kell egyszer eljönni, ígérem, vége- hossza nem lesz a birtokvitáknak ! Bartha Andrea kos a kedvezmény, az üdülőkörzetekben pedig a SZOT bérletjegyeit is igénybe lehet venni. Az már nem anyagi kedvezmény, hogy Nyíregyháza központjában menetjegyirodát nyitottak, de az utasok kényelmét szolgálja, miként azok a komfortkocsik is, amelyek az expressz vonatokon közlekednek. 1982 szeptemberében száz százalékkal emelték a személyszállítási tarifát és ez alaposan visszavetette az utazási kedvet. Igaz, ekkor már jócskán stagnált az élet- színvonalunk és szórakozásból ritkábban ültünk vonatra, de akkora csökkenésre, mint ami történt, senki nem számított. 1975-ben még az utazók több mint 20 százaléka vonattal közlekedett, 1985-ben már csak 11,4 százalék volt ez a szám és ha jók az előrejelzések, 1990-ben már csak 10,5 százalék lesz. Pedig a MÁV sok mindent kitalált az utasok visszaszerzésére. A 26 éven aluli fiataloknak, a rokkantsági nyugdíjasoknak, a nyugdíjkorhatárt elért férfiaknak és nőknek 20 százalék kedvezményt nyújtanak, s adnak kedvezményt a nagycsaládosoknak. Ez év január elsejétől a nyugdíjasok utalványára 90 százaléVáltozott, s változik rendszeresen a menetrend is, ezt a MÁV úgy ítéli meg, hogy az igényekhez igazodik. Ilyen igénynek tekintik a műszakokhoz igazított érkezési, illetve indulási időt, azt továbbá, hogy pénteki napokon Budapestről nyolc vonattal indul több errefelé, mint hétköznapokon és vasárnap ugyanennyi vonattal több viszi vissza a fővárosba az ingázókat. A legfrissebb menetrend összeállításánál a MÁV-hoz- érkező kérelmek hetven százalékát teljesítettek, a harminc százalékot üzemi ok miatt, vagy azért, mert egyéb érdekeket sértenek, nem valósíthatták meg. Az idén nem terveznek áremelést, de május elsejétől a nemzetközi vonatokon Nyugatra utazók ötven százalékkal többet fizetnek. Kivételt a Bécsbe utazók élveznek, akik ugyanis az Arabóna és Lehár expresszel utaznak, 30 százalékos kedvezményt kapnak. Bevezették az úgynevezett 50 százalékos vásárlási kedvezményt, amit azok kapnak, akik szombaton utaznak a fővárosba, és ötszáz forintos értékben vásárolnak a Skálában. Jelentős beruházások voltak az elmúlt években a szabolcs-szatmári vasútvonalon. A múlt évben befejeződött a Debrecen—Záhony fővonal teljes korszerűsítése, amelyre öt év alatt 443 millió forintot költöttek. A hetven kilométer pálya átépítése, az állomások átmenő fővágányainak korszerűsítése lehetővé tette, hogy 120 kilométeres sebességgel haladhatnak itt a vonatok. öt új fénysorompót létesítettek, húsz helyen korszerűsítették az útátjárókat, ez is ötvenmillióba került. Befejeződött a Nyíregyháza—Mező- zombor vonal teljes korszerűsítése, ennek 300 millió volt az ára, megoldották a váltófűtéseket, Nyíregyházán a térvilágításra költöttek 25 milliót, átadták a forgalomnak a tunyogmatolcsi új vasúti Szamos-hidat. komoly fenntartási munkákat végeztek a Nyíregyháza— Nyírbátor, illetve a Nyíregyháza—Vásárosnamény vonalon. Mátészalkán megkezdődött végre a vasúti csomópont korszerűsítése, amely 1990-ben fejeződik be és körülbelül 300 millióba kerül. Szerepel még a MÁV terveiben a nyíregyházi állomás, néhány mellékvonal és néhány mellékvonali állomás korszerűsítése is. (b. j.) meg. A TANGAZDASÁG című lapban arról olvashatunk, hogy Gyulatanyán a 100 hektáros burgonyavetést azzal is gazdaságosabbá igyekszenek tenni, hogy vállalkozókkal takaríttat- ják be a termést. Az árbevétel 30 százalékát kapják meg azok, akik fél hektárnyi területen burgonyát termesztenek a gazdaságtól bérelt földterületen. 105 tangazdasági dolgozó akadt, aki jog gal reméli, hogy jövedelmi majd a burgonyás tevékenység bői egészíti ki. A megművelt talajba a tangazdaság ülteti el a burgonyát, hasonló módon végzik a gépi megmunkálást, illetőleg a vegyszerezést is. Amikor a szedésre kerül sor, géppel forgatják ki a gumókat a földből: s a vállalkozók itt szedik össze és minősítik a termést. Azzal, hogy közvetlenül a termőföldön kerül sor az osztályozásra, kikap csolódik a feldolgozásból a ke rület központjában lévő gépsor, s így nem törik, rongálódik a termés. A javadalmazás a jelenlegi árszinten napi 7—800 forint körüli bevételt biztosít a burgonyával foglalkozóknak. A szántás, vetés, vegyszerzés, kiszántás költségét a haszonból fizeti a vállalkozó. A SZABOLCSI VÍZMŰ legutóbbi számából megtudjuk, hogy a kiszerelt hálózati szerelvényeket a vállalati tanműhelyben felújítják. A felújítások mellett korlátozott mennyiségben ólomcsöveket is készítenek a nyíregyházi üzemmérnökség bekötési csoportja részére. A tanműhely másik hasznos tevékenysége a tolózártömítések gyártása. A központi raktárból felvett gumilemezből gyártják, s látják el a vállalat minden üzemmérnökségét az általuk megrendelt mennyiségben. A gyártás „melléktermékeként” keletkezik a csőbéklyótömítés. A felújítással és gyártással a tanműhely a múlt évben 705 ezer forintot takarított meg a vállalatnak. A NYÍRSÉG konzervipari VÁLLALAT arról tudósít, hogy az összevont brigádvezetői tanácskozás megvitatta és elfogadta a munka- verseny-mozgalom anyagi ösztönzési rendszerét. Igen lényeges változás a korábbiakhoz képest az. hogy a vállalat a béren kívüli valamennyi ösztönzési eszközét a munkaverseny keretében összpontosítja. Az új rendszer működési elve a következő: a gyárak közötti munkaversenyfelhívás értékelése révén a vállalati munkaverseny-bizottság negyedévenként — mindig évkezdettől értékelve — megállapítja az egyes gyárak sorrendjét a versenyben. A helyezésekne megfelelően dolgozónként 500 forint differenciálást alkalmazva — a létszám alapján — egy összegben meghatározza a gyáraknak a rendelkezésre álló kereteket. A gyári munkaverseny-bizottságok ezt az összeget tovább osztják az üzemekre. A versenyzésbe b' nem vonható területek anyagelismerése a vállalati átlag pénzértékében történik. A ZÁHONY KÖRZETI ATRAK a biztosítóberendezési fenntar tási főnökség munkájáról nyú képet. Több, terven felüli műn kát is elvégzett a kollektíva. Ig;> többek között vonalhosszabbítói telepítettek, Eperjeske rendezőn az irányítót telepítették át. Fé- nyeslitke déli rendezőpályaudvaron a vágányfék-kezelőpult felújítását végezték el, több sorompónál a hajtóművek felújítása hárult rájuk. Gazdasági munka- közösségben, illetve KISZ-mun- kavállalás formájában távgépíróközpontot hoztak létre, zárt láncú tv-rendszert valósítottak meg. Eperjeske átrakón az új zsákoló távközlési biztosítóberendezéseinek munkáit végezték el. Egy százalékkal javult a főnökségen az üzemkészségi mutató, amit a hibaelhárítás eredményességével, illetve a bejelentési rendszer pontosításával értek el. A tárgyalóteremből Bosszú — do miért? A nagyhalászi Bódi Gyula még csak tizenkilenc éves, de azt képzeli, hogy övé a világ, neki mindent szabad. Két évvel ezelőtt végezte el az általános iskolát, azóta alkalmi munkából él és roppant nagy hangja van a faluban. Ügy ismerik, mint kötekedő, garázda embert. Október 16-án például egy kerékpáron veszett össze T. Józseffel és T. Gusztávval. A szóváltást pofonok követték — és Bód Gyulának néhány óra múlva eszébe jutott, hogy bosszút kellene állnia az őt ért ,,sérelem” miatt. Fogott egy vasvillát és elindult T. Gusztávékhoz. Útközben csatlakozott hozzá az öcs- cse, aki mélységesen egyetértett a bosszú gondolatával. A ház előtt randalíroztak, hangoskodva hívták ki T. Gusztávot, majd Bódi Gyula letörte a kerítés egy darabját és betörte ve le az egyik szobaablakot. A ga da erre kijött a lakásból és i időközben odaérkező idősebb Bódi Jánossal, a fiúk édesapjával lecsillapította a testvérpárt, ök. mint akik dolguk jól végezték, továbbindultak T. Józsefhez. A fiatalabb fiú is magához vett egy karót, így másztak be az udvarra. Rúgdosták a lakás ajtaját, a vasvillával és a karóval beverték az ablakokat. Szerencsére édesapjuk utánuk ment és leállította őket. A garázdaság, rongálás, illetve magánlaksértés miatti felelősségre vonás azonban nem maradhatott el. Bódi Gyulát 5400 forint pénzbüntetésre ítélték, míg az öccsét próbára bocsátották. Az okozott kárt kötelesek megtéríteni. Az ítélet jogerős. B. A. I
