Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-08 / 136. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. június 8. Mátészalkán tartották • megyei honismereti vetélke­dőt. Rövid történelem: 1985- ben a baktalórántháziak hív­ták ellenfélnek és barátnak a megye szakmunkás tanulóit, akkor Szabolcs-Szatmár cím­mel. A szervezők vallják és szí­vesen mondom velük, hogy aki hagyományt ápol, érté­keket őriz. Az ismétlődő ve­télkedő, hadd írom így: egyik szponzora a Hazafias Népfront és a KISZ, vala­mint a szakszervezetek me­gyei tanácsa volt. 1986-ban Kisvárdán, 1987-ben Nyír­egyházán, most Mátészalkán találkoztak a fiatal szak­munkásjelöltek. Vizsgáztak, történelemből, hagyomány- őrzésből, de mindezzel együtt emberségből is. Házigazdá­juk a 138-as Ipari Szakmun­kásképző Iskola volt. A részt­vevő nyolc csapat közül a fehérgyarmati Közgazdasági Szakközépiskola diákjai let­tek az elsők. Második helyen végzett a Baross László Me­Házigazdák voltunk Most mondd meg ... Jelenet a vetélkedőből.., zőgazdasági Szakközépiskola, harmadik helyen a 138-as Ipari Szakmunkásképző In­tézet csapata. Az utóbbi ket­tő mátészalkai. A könyvjutalmaknak és okleveleknek biztcr í min­denki örült. Vesztes viszont nem volt, lévén mindenki közelebb került ehhez a ha­zához, amelynek múltjából, jelenéből és jövőjéből vala­miképpen meg kell élnünk.' Ü?em a városért Honismereti vetélkedő Mindig szem előtt Dátumok. Furcsa, de pontos ha egy üzemről azt mon­dom, hogy a város házigazdája. Mátészalkán a városi ta­nács költségvetési üzeme 21 ezer ember jó közérzetéért fe­lel. A dolga ugyanis, a lakosság kommunális ellátása és a város üzemeltetésének biztosítása. Pontosan 20 éve, 1968 má­jusában született határozat a költségvetési üzem alakításá­ról. Július 25-én immár hiva­talosan élt az üzem, július 1- jei malttal. Akkor negyven- hatan dolgoztak ott. Dolguk volt az állami lakások és a tanácsi intézmények karban­tartása, a kisebb felújítások elvégzése. Dolguk volt a vá­ros takarítása, a szemétszállí­tás. A kertészet, az akkor már meglévő parkokat gon­dozta. Egymillióval indultak Egymillió-ötszázezer forin­tot terveztek a megalakulás évében, ezt 110 százalékra teljesítették. Az első évet az üzem már nyereséggel zárta. Volt két Csepel szemétgyűjtő gépkocsijuk, két darab kétlo- vas és egy darab egylovas ko­csijuk. Jó érzés mindezt leírni, ugyanis amióta megalakult megyénk költségvetési üze­meinek igazgatótanácsa, koor­dinálni, egyszerűbbé tenni akár gépkölcsönzéssel is a közös feladatokat a rendsze­res három hónapi tanácskozá­sok legutóbbilkát Mátészalkán tartotta. Vannak kisebb és nagyobb cégek, találkozni mindig a legerősebb vállala­tok székhelyén szoktak. Tóth Sándor igazgató igen röviden ismertette a 20 éves üzem történetét. Elég nehéz lehe­tett a rövidség, mert szüle­tett közben ingatlankezelő részleg, dolguk volt a távhő­vel és a melegvíz-szolgálta­tással is. A kisüzem felnőtté vált. Csák néhány bizonyíték, ök Az oldalt összeállította: BARTHA GABOR építették az MHSZ mátészal­kai székházát, a lőtérkombi- nátot, a 100 ágyas kórházi pavilont, két óvodát, két böl­csődét, a tűzoltólaktanyát, és még sok minden, mást. Épí­tőként rangot szereztek ma­guknak azzal, hogy tartani tudták a határidőket és a mi­nőségi kifogások is ritkák voltak. Állóeszközeik értéke alakuláskor 311 ezer forint volt. Ma 32 millió forint. Fej­lődésüket mindig az elért nyereség biztosította, jóllehet támogatásokat kaptak a me­gyei és a városi tanácstól is. Alapvetően szolgáltatók, kö­vetkezésképp erre a támoga­tott* szükség is volt fc- 4 A kritika lahatŐMéga i^^mbhhhh Két évvel ezelOtt Kiváló Vállalat, majd ezt követően dicsérő oklevél adományozá­sával ismerték el munkáju­kat. Mi mindig szem előtt va­gyunk — mondja erről Tóth Sándor. Ha egy kukásedény ott marad, ha egy kert fel- ásatlan, akkor az üzemet éri a kritika. És a kritika lehető­sége nagy. Tisztítunk utat, szállítunk és semlegesítünk szemetet, ügyelünk télen a hóra, festünk útburkolatot, kertészkedünk, építünk és fenntartunk parkokat, keze­lünk ingatlanokat, dolgunk a tanácsi lakások üzemeltetése, tehát sokfelé kell figyelni. Az üzem ma 2 millió 25 ezer forint nyereséget tervez 198$-í>an. Építőipari és más részlegeik 1988. évi kapacitá­sa teljes egészében lekötésre került. Miből való a jó hír és az eredmény? Az üzemnek sike­rült kialakítania egy olyan légkört, amelyben valóban dolgozni lehet. Ma a teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak száma 259. Fizikai foglal­kozású 213, szellemi foglal­kozású 46 ember. Jórészt mérnökök, közgazdászok, 277 nyugdíjasuk van. Közülük nagyon sokan segítenek az üzemnek, részt vesznek a fel­adatok megoldásában. Hl éri mögt Mi éri meg, mi nem? A vá­ros ebben a pillanatban alig­ha tudna kultúráltan élni az üzem nélkül. Az üzem vi­szont számol, és egy városla­kó jó vagy rossz érzése soha­sem „forintosítható”. őket akkor vesszük észre, amikor nincsenek. Az természetes, hogy vannak. Ezt a természe­tességet valamiképpen lefe­dezni kell. A három és fél százalékos bérfejlesztési, köz­pontilag előírt lehetőségén túl az üzem plusz öt százalékot, tehát összesen nyolc és fél fezázalékos béremelést való­síthat meg adómentesen. Ez már az 1989-es év indítása. A megyénkben dolgozó költségvetési üzemek igazga­tóinak tanácskozása bizonyí­totta: van mit megbeszél­nünk, mindenkinek lehet át­adni való tapasztalata, és ez a fajta fórum mindenkit gaz­dagít valamivel. Tóth Sándor mondta: soha nem voltam szívesebben há­zigazda. A vendégek mondták: érde­mes volt eljönni ide ... Szokásomtól eltérően leírom a dátumot is. 1988. május. Mátészalka. Rekord számú közönség, mintegy ezer érdeklődő te­kintette meg Fülöp Sándor Mátészalkán alkotó festő ki­állítását a művelődési köz- pon minigailériájában. A látogatóikról a vendégkönyv tanúskodik, meg az is, hogy a régi és a mostani tanítvá­nyok mellett szép számmal voltak a szép képeket kedve­lők közül. Pedagógusoknak Társadalmi munkáért A pedagógusnap kitünte­téseit közöltük. Nekem a pe­dagógus egy kicsit fogalom. Név emlék, simogatás, jó szó, tanács. Most jóérzéssel írom le, hogy a pedagógus- nap alkalmából kiváló és ér­demes társadalmi munkás­ként 15-en kaptak kitün­tetést. Kiváló Társadalmi Munkások lettek: Szűcs Józsefné, Katona Gézáné, Kovács Zoltán, dr. Forgács Andrásné, Konczili Vendel, Hegyeshalmi Csaba, Jászo- vics Miklósné, Linai Imré- né. Az Érdemes Társadalmi Munkáért kitüntetést kap­ták: Duljánszki Mihály, Somlyai Gabriella, Szabóné Zsoldos Valéria, Kőhalmi Sándorné, Szabó Endréné, Szabó Erika, Kiss Andrásné. Gratulálunk. Röviden... A MEGYEI TELEPÜLÉS- FEJLESZTÉSI MUNKABI­ZOTTSÁG vezetője adott tá­jékoztatást a HNF bizottsága tagjainak a társadalmi mun­káról, annak eredményeiről és ellentmondásairól is. NÉGY PÉNZINTÉZETÜNK NÖDOLGOZOlNAK tartott -elő­adást a szűrővizsgálatok jelentő­ségéről, a daganatos betegségek megelőzése címmel. Az előadó dr. Hatala István tőorvos volt. AZ ÉVAD UTOLSÓ GYERMEKELÖADÁSÁRA a művelődési központ szer­vezésében közel 400 máté­szalkai és környékbeli gyer­mek látogatott el Nyíregyhá­zára, hogy megtekintse a nagysikerű Micimackó című darabot. A MÁTÉSZALKAI SZATMAR TÁNCEGYÜTTES a közelmúlt­ban Budapesten a „Ki mit tud?” televíziós vetélkedő országos se­lejtezőjén szerepelt. Ebben a pillanatban az még titok, hogy a televízió képernyőjén láthat­juk-e a táncosainkat, hiszen a selejtezők még tartanak. Biztos, ami biztos táncosaink bíznak a sikerben. KITÜNTETÉS. A városi MHSZ székházában tartott ünnepi küldöttközgyűlésen Herczku György alezredes a Szabolcs-Szatmár megyei MHSZ titkára Élenjáró Klub kitüntetést adott át Puskás Barnabás klubtitkárnak, a mátészalkai modellezőklub titkárának. MÁTÉSZALKA KULTURÁLIS ÉLETÉNEK egyfajta ünnepe volt június 3-án este 7 órakor a vá­rosi múzeumban. Érdy Miklós New York-i kutató gondolatéb­resztő előadást tartott „Tanul­mányúton az ősi Khorezmben” címmel. A Mátészalkán elhang­zott előadás anyagából azóta, több év után könyv született. Ezt Ujváry Zoltán professzor magyar és angol nyelven, inté­zeti sorozatában kiadta. A köny­vet ünnepélyes keretek között adták át a múzeumban. A szer­ző művét a helyszínen dedikálta. A Hazafias Népfront váro­si bizottsága a házigazdája Tarr János Mátészalkán élő festő kiállításának. A kiál­lítás június 13-án nyílik dél­után 16 órakor. Megnyitó be­szédet Seres Miklós a HNF városi titkára mond. A ki­állítás június 30-ig a Haza­fias Népfront székházéban 9 és 16 óra között tekinthető meg. TETSZETT májusban a város. Nem­csak a tavasz miatt. Iskolá­ink az Esze Tamás Gimnázi­um és Egészségügvi Szakkö­zépiskola, a mezőgazdasági szakközépiskola, a szakmun­kástanulók, a gépészeti szakközépiskola tanulói bal­lagtak. Ballagtak és érettsé­giztek. Virágszíne és illata volt a városnak, ez amolyan májushoz illő hangulat. Lám majdnem kifelejtettem, fen- állásának negyedszázados jubileumát ünnepelte a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola — rangosán és szé­pen. Látványt és élményt is megérő vol az új szakmun­Nem tetszik viszont, hogy nincs valamink, ami volt idáig. Nem nagy dologról van szó, csupán ar­ról, hogy amíg a szövetke­zeté volt egy bolt, addig tar­tozott hozzá egy kerthelyiség is. Szemet és lelket vidámí- tóan virítottak az ernyők, és ha nem is volt ott nagy forgalom, de a városképhez hozzátartozott a Márka presz- szó kertje. Jó volt a szem­nek, jó volt a városnak, jó az egy fagyit megevő gye­reknek. A tér is olyan, hogy kívánja azt a futtatott nö­vényekkel övezett kicsi ker­tet. Idén is volt tavasz, van nyár. A gondosan lebetono­zott placcon viszont nin­csenek napernyők, asztalok, kásák ballagása. Megvallom nem számoltam a kezeket, amik majd holnap vasat alakítanak, fát faragnák, maltert kevernek, írnak, vagy aláírnak, gépelnek, vagy varrnak betegágyhoz állnak, hogy segítsenek azon, aki rászorul. Tény az, és ezt csak né­ha vesszük észre, hogy 'mi Mátészalkán sokkalta töb­ben vagyunk, mint áhányan a nyilvántartásokban le­hetünk. Nyár jön. A város egy kicsit kiürül, vagy ha úgy hozza a sors, megtelik idegenekkel. Jóérzéssel írom, mert igazán tetszik: sok szá­zan indultak el innen fél fel­nőttként, képzetten, hogy felnőttek legyenek. és természetesen vendégek •e. Nos a vendégek közül én több olyat ismerek, aki a teraszon ült le először, és télen odabent talált helyet magának. Más és egészen más dolog, hogy az üzlet azóta szerződéses. Nyilván mindenkinek gazdaságos, kivéve ha azt számoljuk, hogy egy szín, talán szerző­déses meggondolásból, el­veszett a város képzeletbeli palettájáról. Hol volt, hol nem volt az egykori utasnak, a mai Kos­suthnak kerthelyisége. Cso­da nem csodá, de ezek gaz­daságosan megfértek egy­más mellett. Kivesztek volna a ker­tek? Félek; a kötelező meg­hittség kezd kiveszni a gon­dos szerződéseket kötő házi­gazdákból. Egy vidám, maszatos vetélkedő. VOLT EGYSZER EGY GYE- REKNAP, nem is nap, hanem egy bő hét Mátészalkán. Tiszte­let azoknak a vállalatoknak, a Sütőipartól a Tejiparig, a Tej­ipartól a Zöldértig, akik részesei voltak ennek az egy hétig tartó ünnepségsorozatnak. A sütőipar süteményt adott, a tejipar Túró Rudit, a Zöldért termet áz ün­nephez, meg autóbuszt, de fel­sorolni is sok lenne, hogy mi felnőttek hányán segítettünk ah­hoz, hogy ez a hét jó legyen. A művelődési központ műsorokkal, a szervezők szívvel és odaadás­sal. Repülőhíd m m atvanéves a repülő- WV híd. A húszas évek elejétől több ízben sürgették a szálkái közvéle­mény részéről, hogy a vas­útállomáson túl lévő új vá­rosrész, a „Kisperjés” la­kóinak nyugodt közlekedése érdekében felüljárót kell építeni, hiszen egy városrész a nyílt pályatesten közleke­dett. Debrecenbe ment az első kérelem 1926. december 12-én, ami a következő év január 12-én jóváhagyva visszajött. Meglehetősen nagy huzavona után végül május 5-én megtörtént a közigazgatási bejárás. Ott volt Finály miniszteri ta­nácsos, Jordán osztálytaná­csos, a megyétől Kovács István főjegyző, valamint a község és a MÁV képvise­lői. Ekkor közölték, hogy a 2 méter széles híd 2—3 hó­napon belül felépül. A megadott határidőre a munkálatokkal nem tudtak elkészülni. (Ügy látszik, hogy már akkor is ismert volt a „csúszás” fogalma.) Végül az 1928. június 24- én tartott községi képviselő- testületi gyűlésen jelentet­ték be a vasúti gyalogfelül­járó híd forgalomba vételét. (Ezen az ülésen tárgyalták az állomástól a református templomig vezető 6 méter széles út kiskockakő útbur­kolat kérdését is. Ez a so­káig húzódó munka 1929 augusztusában kezdődött el és 10 heti munka után a tél beállta előtt befejezést nyert.) A háború idején a repü­lőhíd megsérült, újjáépítését a MÁV szakemberei példás gyorsasággal elvégezték. Azóta megtörtént az erede­ti építmény teljes rekonst­rukciója. mm ég az átadás évében a íyl Szatmár és Bereg c. 9 lap ügyeletes intri- kusa a következőkben évö- dik: A szálkái vasúti repülőhíd vagy felüljáró nagy öröm a kisperjésieknek. De más ne­vezetessége is van. Kimaradó férjeknek találkbzóhely egy kis poharazásra induláshoz. Hol az egyik, hol a másik vé­gén. Csak az a baj, hogy az — asszony van a legvégén. Ez utóbbi helyzet az idők folyamán nem sokat válto­zott ... (ny) A f§l§§ MÁTÉSZALKÁN uiMiiBalmSMHiimHnmiimiiiiiimiimiimiiiiiiiHiiiiiiiiimiiii

Next

/
Thumbnails
Contents