Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-06 / 134. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. június 6. Megtanult újhéberül Az izraeli államelnök is fogadta Osztálytársainak fogalma sem volt róla, hová tűnt. Amikor tíz nap múlva, április 25-én hazaér­kezett, az osztályfőnöke otthon kereste meg, hogy elsőként gra­tuláljon, az igazgató pedig él­ménybeszámolóra kérte. Davido- vics György, a Zrínyi Ilona Gim­názium második osztályos diák­ja ugyanis nemzetközi bibliai versenyen vett részt Izraelben. — Két évvel ezelőtt kedvtelés­ből kezdtem el forgatni a Bibli­át. Elolvastam az ezzel kapcsola­tos könyveket is és rájöttem, hogy olyan történelmi ereklye, amit érdemes alaposan, eredeti­ben megismerni. Az óhéberhez nem volt kedvem, hiszen az ma már holt nyelv, ezért úgy döntöt­tem, megtanulok újhéberül, ami­nek kettős haszna lesz: egyrészt le tudom majd fordítani az óhé­ber szöveget, másrészt megérte­tem magam a héber anyanyelvű­ekkel. Az utóbbival azért volt egy kis gond. Egyedül, nyelvköny­vekből próbált tanulni és fél év múlva jött a csalódás: egyetlen kukkot sem értett meg egy Bu­dapesten tartózkodó izraeli tu­rista beszédéből — de az sem az övéből! így hát beiratkozott a Magyar Tudományos Akadémia Kőrössy Csorna Társaságának ke­leti nyelvek kollégiumába, levele­ző hallgatónak. — Az első konzultáción heten jelentünk meg. A többiek mind negyven körüliek voltak, egy ti­zennyolc éves fiú kivételével, akit többet nem is láttam. Hár­man maradtunk, mert ez a nyelv az első időkben teszi próbára az embert, nem úgy, mint például az angol. A kiejtést, az írásmó­dot nehéz megtanulni — egyszer kiszámoltam, hogy a „Nyíregy­háza” szót újhéberül hetvenkét variációban lehet leírni. A kiej­téssel pedig ott a baj, hogy a szavak végén fel kellene vinni a Bérelhető anyaméh Ötös ikrek IrabikMI Egy angol nőgyógyász mondta: a nő mindenre hajlandó azért, hogy ne legyen gyereke, és még többre azért, hogy legyen. Mivel előfordul, hogy a házaspár egyik tagjának olyan betegsege, fejlő­dési rendellenessége, anatómiai vagy élettani problémája van, amely meggátolja a természetes úton való fogamzást, vagy a ter­hesség kihordását, a kutatók ki­dolgozták a művi, testen kívüli megtermékenyítés módszerét, sőt még a béranyával való kihordás lehetőségét is. A példát az állattenyésztésben már régen megoldott mesterséges megtermékenyítés adta. Ehhez pete- és ondósejtre van szükség. Az ondósejt biztosítása e célra egyszerű feladat: a glicerinben, mélyhűtött állapotban tárolt on­dósejtek nagyon hosszú ideig életképesek. Nagyobb problémát jelentett a petesejtek nyerése. Sikerült azonban emberi gono- dotrop hormonokkal (ezek az agyalapi mirigyben termelődő hormonok, az ivarmirigyek hor­monelválasztását szabályozzák) mesterségesen többszörös tüsző- repedést kiváltani. Egy-egy keze­lést követően 5—20 petesejt nyer­hető. Az emberi mesterséges meg­termékenyítést természetesen hosszú és nehéz kísérletes munka előzte meg. Jelentős mérföldkő volt a mes- terségés megtermékenyítés törté­netében 1978. július 28. Angliá­ban ekkor született meg az első lombikbébi, egy egészséges, 2600 gramm súlyú kislány személyé­A világon a harmadik lombik ötös ikrek születtek meg tavasz- szál. A torontói klinika ápolónői mutatják be a négy fiút és az egy lányt. ben. 1981-ben Ausztráliában az egy asszonyból eltávolított peték közül kettőt termékenyítettek meg a férj ondósejtjeivel, és együtt ültették be őket az anya méhébe. így kétpetéjű ikrek szü­lettek. Időközben Louise Brow- nak már megszületett a lombik testvére is. Napjainkban százas­ezres nagyságrendben szülnek e módszer segítségével a peteveze- ték-elzáródásos meddő nők. Ha­zánkban is több tíz ezer peteve­zeték-elzáródásban szenvedő nő van. Nálunk is megkezdődtek — már néhány éve — a kísérletek, amelyek első eredményei a kö­zeljövőben várhatók. Ha a szülőpárnak egészséges ivarsejtjei vannak, ám a nő nem képes kihordani a gyermeket — segít a bérelhető anyaméh. Több variáció van: a béranya saját pe­téjét meg lehet termékenyíteni a valódi apa spermájával, ám lehet magát a laboratóriumban fogant magzatot is beültetni, de ezt már embrióátültetésnek nevezzük. A biológia és az orvostudomány fejlődése, úgy tűnik, ezen a té­ren előbbre szaladt, mint a jog­tudomány : világszerte nem iga­zán oldották még meg a lombik­bébivel, illetve a béranyával kapcsolatos jogi (családjog, örök­lés stb.) problémákat. hangsúlyt, s ezt a magyarok kép­telenek tökéletesen elsajátítani. Erről lehetett megismerni Izrael­ben a magyarokat. Hogy került a nyíregyházi fiú Izraelbe? Pesten élő nagybátyja egyik ismerőse — aki ,.melles­leg” a héber nyelv professzora — hívta fel rá a figyelmet, hogy abban az országban minden év­ben megrendezik a Tánách-ot, vagyis a bibliaversenyt, s ő in­tézte el, hogy kijuthasson. Az idei, a huszonötödik verseny kü­lönösen jelentős volt, mert ekkor ünnepelték az ország független­né válásának negyvenedik évfor­dulóját. — Soha nem indult még ezen szocialista versenyző, mi voltunk az elsők egy jugoszláv fiúval. Egy kollégiumban. Jeruzsálem­ben helyezték el a külföldi részt­vevőket — 18 országból érkeztek 36-an —, s a szálláson a többiek alaposan kifaggattak. Az első kérdés az volt, hogy kaphattam egyáltalán útlevelet, a második, hogy ez már a glasznoszty? A verseny három fordulóból állt: az írásbelin négyen értek el maximális pontszámot, köztük Gyuri is. A cesareai amfiteát­rumban az Izraelen kívüliek szá­mára rendezték a második, szó­beli fordulót, amin második lett, a harmadik fordulón pedig — amit az ottani televízió egyenes­ben közvetített a jeruzsálemi nagyszínházból — negyedik he­lyezést ért el. — A kérdésekre héberül és an­golul lehetett válaszolni, én in­kább az utóbbit választottam. Olyan hihetetlen volt ez az egész, hogy csöppet sem izgultam a verseny közben. az újságírók utána jobban megizzasztották. Egyszerűen nem is fogtam fel, hogy az államelnök többek kö­zött engem is fogad a saját rezi­denciájában. hogy a vetélkedőt a tévéből jól ismert Samir nyitja meg, és hogy a kinti magyarok szövetsége az én tiszteletemre rendez fogadást. Mindenki segí­tőkész. kedves volt, főleg az ott élő magyarok: az egyik azzal jött, hogy mondjam már meg ne­ki*-jár-e még a villamos Nyíregy­házán? Szeretnék jövőre is eljutni és jobb helyezést elérni a Tánáchon. Addigra többet tudok majd hé­berül és remélem, meglesz az angol nyelvvizsgám is — amit tegnapelőtt kíséreltem meg. Bariba Andrea A világ leghosszabb hajú asszo­nya Diane WITT worcesteri la­kos, aki 3,05 méter hosszú hajá­val bekerült a Guiness 1988. évi rekordok könyvébe. Hajának ápolásában férje és gyerekei is besegítenek. ANATOLIJ MENGYELE­JEV — aki nem csupán ok­tatja, hanem magas szinten műveli is az újságírást — a tömegtájékoztatásnak a pe­resztrojka időszakában meg­nőtt szerepéről, lehetőségé­ről beszél. Amelyben a nyílt­ság kétoldalú folyamat. Egy­részt a kölcsönös bizalmat, másrészt a kölcsönös felelős­séget feltételezi. A hogyanról is szót váltunk. Szerinte az emberek a tényeket szeret­nék hallani, a következteté­seket pedig mindinkább sa­ját maguk szeretnék levon­ni. Lenint idézi, aki szerint a műveletlen ember kívül van a politikán. És ez töké­letesen igaz. De hogyan ma­gyarázható, hogy a Szovjet­unióban — ahol gyakorlati­lag minden hét éven felüli írástudó — alig a múlt idő­ben tömeges méretű volt a politikai passzivitás. Azt mondja,"hogy aki nem isme­ri jogait, nem is élhet azok­kal és nem ismerheti mások jogait, tehát nem is tarthatja azt tiszteletben. A politikai műveltséget növelni szerinte igen nagy feladat — nem utolsó sorban ebben áll a tömegtájékoztatás nagy fele­lőssége. A legnagyobb hatás, hogy az emberek ma roha­mosan válnak érettekké, je­lenleg minden család vita­színtér. Eligazodásukat leg­inkább a tömegkommuniká­ció segíti. Annak az új gya­korlatra felkészítő funkcióját aligha lehet túlbecsülni. „NEM KEVESEN HALL­GATTAK NÁLUNK a nyu­gati rádióadókat. Miért? Mindenekelőtt a szovjet élet­ről szóló hírek miatt. Azért is fontos a nyíltság politiká­ja, hogy megelőzzük őket és a reális helyzetet vetítsük. Ma a legtöbben minket ol­vasnak, hallgatnak és ennek nem kevés az ideológiai elő­nye! Ma nem zavarják ná­lunk a Nyugat adásait és ép­pen a tiltott gyümölcs min­dig édesebb alapon. A nyílt­ság politikája (és ezt nem akármilyen kapitalista szak­emberek fogalmazták így) a Nyugathoz intézett szovjet kihívás ... KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: Mit üzen a rádió? — 9,00: A hét zeneműve. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: A hét költője. — 10,46: Korai verbunkosok. — 11,00: Bogdán István írása. — 11,20: Az utak énekelnek. — 11,27: A Pickwick Klub. Regény folyta­tásokban. — 12,45: Házunk tá­ja. — 13,00: Klasszikusok dél- időben. — 14,10: Kortársunk: Bertha Bulcsu. — 14,35: Régi magyar táncmuzsika. — 15,00: A Biblia városának festője. — 15,20: Kóruspódium. — 16,05: Hangoló. — 17,00: Eco-mix. — 17,30: Ünnepi könyvhét 1988. — 19,15: Nyílt szín. 19,45: Operett­múzeum. — 20,15: Miniszteri szemle. — 20,49: Sándor György önálló estje. — 21,59: Amiről a világ vitatkozik. — 22,00: Hír­világ. — 22,30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 23,30: Szimfo­nikus táncok. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Népdalok, néptáncok. — 9,05—12,00: Napközben. — 12,10: A Cseh Muzsika Együttesének felvételeiből. — 12,30: Balogh Albert népi zenekara játszik. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig — 17,05: Kölyök- rádió. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Tip-top parádé. — 19,05: Nóták. — 19,30: Sportvi­lág. — 20,03: Gobbi Hilda szüle­tésnapján. — 21,05: Táncdal. — 21,32: Cannes-i kulisszák. — 22,00: Randevú a Jókai klub­ban. — 23,00: Slágerfilmek — filmslágerek. — 0,05: Rita Pavo- ne énekel. nyíregyházi rádió 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli műsor szerkesztője: Ágoston István) — 17.30: Hírek — Programajánlat — Sportösz- szefoglaló — Minifórum: diá­kok nyári munkája. A műsor telefonszáma: 11-141. — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika, lapszemle, műsorelőzetes. . (A , délutáni műsor szerkesztője: Ágoston István.) MOZIMŰSOR Krúdy mozi: ASTERIX ÉS CÉZÁR AJÁNDÉKA (fr.) Ea.: 16! LILI MARLEEN Ea.: 18 és 20! Videoház: mozi: A TŰZ HÁ­BORÚJA (kanadai). Béke mozi: HOSSZÚ BÚCSÚ (sz.) Ea.: 16! A POKOL KATO­NAI (USA) Ea.: 18 és 20! Móricz mozi: TÁVOLI KIÁL­TÁS (japán). Elismerni a „fehér foltok” létezését. Az orosz keresztény­ség ezer éves jubileumára újjászületett pravoszláv temp­lom Moszkvában. A Központi Bizottság ösz­tönzi a tömegtájékoztatás szerepnövelését, hiszen az átalakítás forradalom, amely a tömegek bevonását feltéte­lezi. A pártdemokrácia fej­lesztéséért — amelynek je­lentős állomása lesz az SZKP június végi pártértekezlete — a társadalmi fórumok ha­tékonyabb működéséért (az utóbbi két évben több társa­dalmi szervezet létesült, mint 25 év alatt) nagyon sokat tett a szovjet sajtó. Az újságok­ban, a rádió, tv-ben nagy helyet kaptak a falusi lakos­ság közgyűlései, a nyílt leve­lek, a kollektívák jogainak bővülése — (igazgatók, bri­gádvezetők választása stb.) a szociálpolitikai jogosítvá­nyok, a gazdasági élet de­mokratizálása, a törvényes­ség, a törvényhozás fejlesz­tése kérdései. SOK ÉGETŐ PROBLÉ­MÁT kínál megoldásra az élet. 1985. március óta min­denki meggyőződhet róla a Szovjetunióban, milyen nagy erejű a közvélemény, amely­nek nyomására új törvények születtek, hatályon kívül ke­rültek mások. A párt a saj­tóban látja azt az erőt, amely képes kritikailag elemezni, változtatást kicsikarni. A miértre egyszerű a válasz: nincsenek alárendelve hiva­tali érdekeknek. (Más dolog persze, hogy ez a gyakorlat­ban nem mindig sikerül.) Mengyelejev szerint gyöke­res változtatást terveznek az élet minden területén. De az átalakítás éppen csak elkez­dődött — egyes helyeken még el sem kezdődött — s tudják, csak jóval később le­het várni bizonyos eredmé­nyeket. Mindenekelőtt az emberek viszonyáról van szó. Ki kell alakítani a tu­lajdonosi szemléletet és ez nem utolsó sorban szintén a sajtó dolga. Az ember alig akarja elhinni — mondja — csupán attól, ha minden szovjet ember becsületesen végezné a munkáját, a ter­melékenység 12 százalékkal emelkedne! Ehhez kell segí­teni megteremteni a feltéte­leket, javítani mondjuk a szociálpolitikán. AZ EMBERI TÉNYEZŐ tehát elsődleges jelentőségű, mert az emberek nem a sza­vakban, a tettekben hisznek. A sajtó abban segíthet, hogy az ember legsajátosabb egyé­ni érdekét lássa az átalakí­tásban, felismerje, mi is tör­ténik ma. „Óriási problémák állnak országunk előtt. Hová tegyük majd a csak kézi munkára alkalmas embereket, amikor munkaerőt csak kvalifikált helyekre keresnek? Változ­tatni szükséges a propagan­da formáit, szélesíteni a te­rületeit, témaköreit. És min­denekelőtt el kell ismernünk a manapság is létező „fehér foltokat”, a vallás, miszticiz­mus, a nacionalizmus jelen­létét. Több ilyen jelenség már napjaink szüleménye, azokat már nem lehet a múlt maradványának tekinteni. A nemzetiségi probléma helyes kezeléséhez azt is tudni kell, hogy sok esetben hiányoznak a szótárak, hogy a köztársa­ságokban élő oroszok közül sokan nem ismerik a helyi nyelvet, pedig az internacio­nalizmus két irányú utca. És sokkal többet kellene tud­nunk a nemzetiségek törté­nelméről! Propagálni kell az új politikai gondolkodást, az általános emberi értékek ér­vényesítését. E kérdésekkel bőségesen foglalkoznak az újságok. Egyáltalán: meg kell világítani az egyszerű emberek életét, munká­ját . ..” A JELEN NAGY VITATÉ­MÁJA: jó, vagy rossz, ha az ember többet akar keresni, vagy ha magasabb beosztás­ba pályázik. Az ilyenekre ré­gen azt mondták karrierista. De vajon megváltozott-e ez a vélemény? Igen nehéz áttör­ni a lélektani függönyt. Hogy sikerüljön, ahhoz például népszerűsíteni kell olyan vál­lalati igazgatókat, amelyek már régóta világszínvonalat képviselnek, akik hajbókolás és talpnyalás helyett „csu­pán” hajtanak és gondolkod­nak. Ezzel viszont az is ki­derül, hogy jó néhány újság­író nem képes meggyőzően írni a témáról. „A legfőbb, hogy megta­nuljunk élni és dolgozni a fejlődő demokrácia körülmé­nyei között, hogy tanuljuk meg a párbeszédet, hogy hallgassuk meg és tiszteljük beszélgető partnereinket, mert nem a kritikai írások száma a fontos, hanem a ha­tásuk ...” Kész-e erre a sajtó egésze? összességében igen. Gyorsan és jól reagált az átalakítási folyamatra és ezt magasan értékeli mind a pártvezetés, mind a közvélemény. S ez akkor is így van, ha különö­sen a területi, a helyi sajtó­ban még sok helyen döcög a szekér. Ezek bizonyítják, hogy a helyi vezetés távolról sem minden tagja alakult át. IGEN GYAKRAN CSAK UTASÍTÁSOKBAN KÉPES GONDOLKODNI, s még ar­ra is van példa, hogy üldözik a bírálni kész újságírót. Másrészt: a nyíltság jogsza­bályai sincsenek megfelelő­en kidolgozva. Több vezető igyekszik menekülni a nyil­vánosságtól, kibúvót keres. Nem kevesen kerek általá­nosságokat mondanak. Az új sajtótörvény éppen ellenük irányul. Kopka János A glasznoszty közelről (4.) Lélektani függöny A bibliai verseny neve újhéberül. ITI L J HALLGASSUNK CT j^jj^NÉZZŰNK MEG~" 1988. június 6., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents