Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-30 / 155. szám

1988. június 30. Kelct-Magyarország — Nyíregyházi Elet 3 Válaszok közérdekben mám. wsm■ mi *"«35 Beszélik a városban O A kereskedelemhez hasonlóan az egészségügyben is legyen lehetőség a szolgáltatás minőségével kapcsolatban írá­sos észrevételek megtételére — javasolják a Volán pártbizottságtól. Válasz: Az egészségügyben is lehetőség van az ellátás minőségével kapcsolatban írá­sos észrevételek megtételére. Nyíregyházán a körzeti orvosi, gyermekorvosi, védőnői, fog­orvosi, üzemegészségügyi szakrendelési, gon­dozói és egyéb orvosi ellátások a Jósa And­rás megyei kórházhoz — mint munkáltató­hoz — tartozóak. Ennél fogva az észrevéte­leket a működtető kórház főigazgató főor­vosához célszerű írásban megfogalmazni. Ezen túl a városi tanács egészségügyi osz­tályához is észrevételt lehet tenni. Minden bejelentést a hatáskörrel rendelkező kivizs­gál. O Javasolják, hogy felül kellene vizs­gálni az állami lakásban lakó és emel­lett saját téliesített kő alapú nyaralóval, magas jövedelemmel rendelkező állampol­gárok lakáshelyzetét. Célszerű lenne velük megvásároltatni az állami lakást, vagy saját erőből építésre felszólítani őket. (MÉSZÖV pártszervezete) Válasz: A felvetés nem teljesen jogos, mi­után minden magyar állampolgár rendelkez­het egy saját tulajdonú lakással, vagy álla­mi bérlakással és egy üdülővel. A lakásügyi jogszabályok szerint csak ugyanabban a vá­rosban nem lehet a bérlőnek saját tulajdo­nú lakása, ahol állandó jelleggel lakik. Az üdülő megléte pedig nem jelent lemondási kötelezettséget. Az állami bérlakások meg­vételét a helyi tanácsrendelet szabályozza. A kiindulási alap az volt, hogy a tanácsi bér­lakásokra hosszú távon szükség van, ezért arra ösztönözzük a bérlőket, hogy pénzbeli térítés ellenében mondjanak le a tanácsi bérlakásukról és építsenek saját tulajdonú lakást. Most folynak a lakásgazdálkodás-és lakásellátás jövőbeni alakítását szabályozó rendelkezések kidolgozásának munkálatai, melyek eredményeképpen sikerül egy olyan rendszert kialakítani, mely e társadalom na­gyobb többségének igazságérzetével találko­zik és a lakásépítés, -fenntartás költségei a benne lakók szociális és jövedelmi helyzeté­hez igazodnak. C') Felháborító a különböző lákókörze- ^ tekben élő emberek megkülönbözteté­se. Ugyanis egyesek mindent készen kapnak a város pénzén járdát, csapadék-, szenny­vízelvezetést, vezetékes gázt, míg másoknak (például a Hímes lakói) mindent saját erő­ből, saját pénzen kell megvalósítani, pedig a tehát egyenlő mértékben fizetik. Á város vezetői gondolhatnának néha a külső, igen hátrányos helyzetű városlakókra is. (MÉ­SZÖV pártszervezete) Válasz: A város vezető szervei nem tettek és nem tesznek különbséget a város polgá­rai között aszerint, ki hol, melyik városrész­ben, lakókörzetben él. Tény, hogy a város fejlődése során kialakultak jobban és ke­vésbé ellátott területek. így van ez a világ csaknem minden városában. Nem felel meg a valóságnak, hogy egyesek a város pénzén mindent megkapnak. Hiszen ha a közmű­vek, az út, a járda tanácsi beruházásban épül meg, az ingatlantulajdonosok közmű- fejlesztési hozzájárulást tartoznak megfizet­ni, az építési telkek előközművesítésének költségét a telekárban fizetik meg az ingat­lanok megvásárlói. Egyébként meglévő la­kásokhoz közműveket, utat a tanács az el­múlt 5—8 évben csak elvétve, más tanácsi beruházáshoz kapcsolódva nyitott. Ilyen fejlesztésekre a város minden területén, el­sősorban lakossági magánerőből, az erre vo­natkozó tanácsi szabályzat szerinti tanácsi támogatással van lehetőség. Sajnálatos, hogy bár a tehó felhasználásánál már számtalan tájékoztatást adtunk, az állampolgárok még ma sem ismerik a tehó-célkitűzéseket (Ne­vezetesen a Hímes városrészben a helyi cél a Gém utcai kis ABC megépítése volt, ami 1986-ban meg is valósult, tanácsi támoga­tással, anyagi hozzájárulással.) Emelkedtek a táborozás árai is. Úttörők a sóstói táborban. séget sem használják ki. Mindent össze­vetve: a tájékoztatás bővítését nem tervez­zük, a jelenlegi formákat mind mennyiségi­leg, mind minőségileg megfelelőnek tátijuk. Általános iskolákban folyik a szerve- zett nyári foglalkoztatások előkészíté­se. Sajnos a táborok árai olyan mértékben megnövekedtek, hogy egy 3 gyermekes csa­lád esetében már igen nagy anyagi gondot jelent. (Pedagógus pártbizottság) Válasz: Az árak emelkedése miatt a tá­boroztatási költségek — így a gyermekek által fizetett térítési összeg is — emelkedtek. A váltó-, képző- és szaktáborok az olcsób­bak, a napközis táborban fizetett térítés azo­nos mértékű az évközi térítési díjjal. A ván­dortáborok esetében legmagasabb az ár­emelkedés. Az ÁISH által biztosított pénz­eszközöket a támogatásra szoruló gyermekek táborozási költségeinek fedezésére fordítják. Az úttörőcsapatok már év közben takaré­koskodtak a táborozásra, ők is és az in­tézmények is segítséget adnak. A nyári nap­közis táborban differenciáltan adunk az ar­ra rászorulóknak térítésidíj-mérséklést. Tájékoztatást kérnek arról, hogy az ' " egészségügyi szolgáltatásban hol, mi­ért és mennyit kell fizetni? (Honvéd utcai pártalapszervezet) Válasz: 1988. január 1-jétől lehetőség van arra, hogy magánorvosi rendelőből a beteg­ség pontosabb megállapítását célzó vizsgála­tokat az állami egészségügyi szolgálat intéz­ményeiben elvégezhessék. Ez viszont a ma­gánorvosi ellátás keretében történik, így a magánorvosi ellátáshoz hasonlóan térítési díj fizetésére kötelezett a vizsgálat. Szintén té­rítési díjat kell fizetni olyan esetekben, ami­kor az állami egészségügyi szolgálat orvo­sa nem tart szükségesnek valamilyen vizs­gálatot, de ezzel a véleménnyel ellentétben a beteg mégis kéri a vizsgálat elvégzését. Fi­zetni kell a vizsgálatokért a magánkezde­ményezésű külföldi utazással kapcsolatos vizsgálatokért is. (Ennek díja pl.: 350 fo­rint, melyhez hozzájön még a laboratóriu­mi, rtg. stb. vizsgálatok és védőoltások díj­tétele.) A vizsgálatok az intézményekben jól látható helyen kifüggesztett táblán olvasha­tó, melyen szerepelnek a térítési díjak mér­tékei is. Néhány közismertebb vizsgálat díj­tétele: mellkas-átvilágítás: 200, mellkas rönt­gen 300, fogászati röntgenvizsgálat: 150, gyo­morröntgen 600, EKG: 100, általános labo­ratóriumi vizsgálatok 100, vércukor terhelé­ses vizsgálata 500 forint. A térítési díjak mértékét az Egészségügyi Minisztérium az árszabályozásról szóló 38/1983. (XI. 5.) MT sz. rendelet 20. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján állapította meg. A Petőfi és a Vasgyár utca burkolati ^ jeleit a közelmúltban felfestették, a napokban pedig új aszfalttal borították. A dolgozókat irritálja az ilyen fajta pazarlás. Felteszik a kérdést, hogy nem ugyanaz a tanácsi dolgozó rendelte-e meg mindkét mun­kát? A felelősségrevonás megtörténik-e? (MÁV pártbizottság) Válasz: Mind a Petőfi, mind a Vasgyár ut­ca a Nyíregyházi közúti Igazgatóság kezelé­sében van, így mint útkezelő az elvégzett munkálatokat ő rendelte meg, illetve végez­tette. Ettől az intézménytől várjuk a konk­rét választ is. Rendszeres tájékoztatást kérnek: a vá- ^ rosi tanácshoz befolyt pénzeszközöket mire használják fel? (DIRUVÁLL pártalap- szervezet) Válasz: A városi tanács pénzügyi tervé­nek végrehajtásáról a fejlesztési célkitűzé­sek megvalósításáról a város vezetői a vá­roskörzeti tanácskozásokon és egyéb fóru­mokon, a tanácstagok a tanácstagi beszá­molókon rendszeres tájékoztatást adnak. A Kelet-Magyarország, a rádió és a városi te­levízió szintén gyakran foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A tehóból származó bevétel felhasználásánál a kitűzött célok megvalósí­tásáról minden évben külön, részletesen is beszámolunk a lakosságnak a sajtón keresz­tül. Aki a városban jár, láthatja a fejlődést. Sajnos a különböző lakossági fórumokon az állampolgárok részvétele csekély. Az infor­máció hiányának gyakori emlegetése is azt feltételezteti, hogy a tömegkommunikációs eszközök által nyújtott tájékozódási lehető­A 7-es autóbusz útvonalát át kellene —7 gondolni, mivel a város terjeszkedik, az útvonal viszont a régi maradt... (Peda­gógus pártbizottság) Válasz: A Korányi F. utca IV. ütem be­építésének befejezését követően tervezzük a 7/A jelű autóbusz útvonalának idáig történő meghosszabbítását, amennyiben az ehhez szükséges műszaki feltételeket (megfordu- lási lehetőség, megfelelő megállóhelyek ki­alakítása stb.) biztosítani tudjuk. O A pedagógusok kérdezik, hogy orszá­gos szinten egységes-e a bérfejlesztés, mert azt hallották, hogy Borsodban például 10—15 százalékos volt. (Pedagógus pártbi­zottság) Válasz: A kulturális ágazatban központi­lag biztosított 1988. évi bérfejlesztés egysége­sen 4 százalék. Arról nincs információnk, hogy egyes megyék ettől eltértek, és ha igen, milyen forrásból. Ép testben ép lélek Sporthetek után Nézem a fényképet és újra hallom Bár­sony Sándor testnevelő tanár hangját, amint a bádogból készült szócsövén vezényli az egykori bujtosi tornaünnepélyt. Hogy melyi­ket? Teljesen mindegy. Élénken emlékszem rá, ez a lényeg. Tisztán csöng a hangja a fülemben, mintha nem múlt volna el azóta negyvenöt év. Vagy tán még több is. Mi látható a képen? A bujtosi sporttelep az azt övező hatalmas fákkal, a füves játék­tér, rajta klottnadrágos fiúk tornája. Nézem a képet és arra gondolok, vajon él-e még az álmodozó kedvű fotós, s ha igen elmonda­ná, milyenek voltak a régi Nyíregyháza tor­naünnepélyei? Mit tudunk erről? Korabeli leírások sok érdekes adatot hagy­tak ránk, ebbe tehát lehet fogódznunk, öreg padlásról került elő a papír hírmondónak. „Ferenczi István tanító 1919 nyarán egy elemi iskolás gyerekekből álló csoport szá­mára testgyakorló-tanfolyamot tartott: játé­kokra, szabadgyakorlatokra, és az atlétika egyszerű, könnyebb, játékszerű nemeire ta- nítgatta őket. Ezzel a kis csoporttal kezdte meg a tornaünnepélyek rendezését. 1920-ban már az összes nyíregyházi elemi iskolák V. és VI. osztályát tanította tornára. S számuk­ra tornaünnepélyt rendezett. Majd pedig, mikor ilyen arányú munka vállalását elfog­laltsága már nem engedte meg, azzal az in­dítvánnyal fordult az összes helybeli isko­lák tanítótestületeihez; hogy közösen rendez­zenek tornaünnepélyt, s abba vonják be a III-tól kezdve az összes osztályokat. Attól kezdve mindenki gyönyörűségére a közös tornaünnepélyek évről évre ismétlődtek. Felemelően szép volt a látvány, mikor va- lamely nyáreleji délután az iskolásgyerme­kek, tanítóik vezetése mellett, a katonazene ütemeire felvonultak a hatalmas sportpá­lyán, felvonulás közben ezernyi zászlót len­getve, amelyek adott jelre, bámulatos fe­gyelmezettséggel váltak mozdulatlanokká, majd pedig szabályos egyöntetűséggel raj­zolták a levegőbe a közös szabadgyakorla­tok bájos figuráit.” — Már a negyvenes évek végén rendeztek iskolai tornaünnepélyt — emlékezik Mester Gyula nyugdíjas testnevelő. — Ekkor még az iskolák saját udvaraikon tartottak közös bemutatót a vendégeknek, szülőknek. Ki­emelkedő esemény volt a Tanítóképző Inté­zet bemutatója, amelyet Bársony Sándor szervezett. Ezekben az években számos nyíregyházi testnevelő — Fiedler Barna, Kapros Lászióné, Mándi Antal, Petraskó László, Sereghy Ervin — szervezte, tanítot­ta a közös szabadgyakorlatot. Az iskolákon kívül különböző üzemek, munkahelyek is bekapcsolódtak a programba. Emlékezetes bemutatókat rendezett az ÉDOSZ sportegye­sület, elsősorban tornászai jeleskedtek. Országos Sportnapok ... 1962-ben ismer­kedtünk meg ezzel a fogalommal. Ma sem tudunk sokkal többet róla, mint amit akkor egy-egy felejthetetlenül szép sportünnepély látványa nyújtott a város közönségének. Az OSN tulajdonképpen az ország egész test- nevelési és sportkultúráját átfogó mozgalom­nak indult, seregszemlének, amely két olim­pia között a belső erősödést volt hivatva szolgálni és dokumentálni. Az első OSN Nyíregyházán is csak kísér­let volt. Biztató kezdet, amely után jó foly­tatás következett. A sportünnepélyek műso­rába beleépítették a területileg illetékes ver­senyeket, a bajnoki találkozókat, a villám- tornákat. A nyíregyházi stadion avatásakor hasonló tornaünnepély zajlott, csakúgy, mint a később itt rendezett különböző tömegsport­ünnepélyek. A legkülönbözőbb sportágak népszerűsíté­sét célzó jelenetek és bemutatók is helyet kaptak a műsorban. Azt is szem előtt tartot­ták, hogy a műsorok teljes jellegűek legye­nek, lehetőleg foglalják magukba egész testnevelési és sportkultúránkat, a különbö­ző iskolák tömegsportjától kezdve a minősé­gi sport legmagasabb szintjéig. Sportolj velünk! Ez volt jelszava a II. OSN-nek. Ez a két szó számos élőkép, kom­pozíció megtervezésében nyújtott segítséget. A tervezők és koreográfusok szorgalmasan dolgoztak és állították össze azokat a gya­korlatokat, amelyeket a mindig színvonalas nyíregyházi tornaünnepélyek alkalmával be­mutattak. Az idén hetedik alkalommal került sor a Nyíregyházi Sporthetek eseményeire. A két­évenként bemutatásra kerülő program ezút­tal is kínált érdekességet. Ilyen volt a nem­zetközi salakmotoros verseny, a vándorkiál­lítás, a békefutás, az olimpiatörténeti vetél­kedő, a tudományos tanácskozás, a futónap, a gyermek-labdarúgótorna, valamint záróak­kordként a jól sikerült olimpiai dísztorna. S ami a pályán történt? Sok ezer torok­ból harsant fel a „hurrá”, négy és fél ezer fiatal lába alatt hajlott a gyep. Egy-egy is­kola a pályára rohant. Csaknem beszakadt, úgy dübörgött a föld. Szép, felejthetetlen lát­vány volt. Aztán kavargás, a gomolygás renddé simult, cövekmereven, mozdulatla­nul álltak a sorok. Ütemesen kísért a zene, fellendültek a karok. És olyan százötven perc következett, hogy észre sem lehetett venni, mennyi idő is telt el. Eltűnt, eloszlott, sem­mivé vált az idő. A sporthetek 1988. évi eseményeit mintegy 30 ezer néző láthatta, közel másfél száz sportvezető, aktivista, testnevelő működött közre a színvonalas rendezvényekért, azért; hogy jól szórakozzon a közönség. Az idei sorozat tiszteletére készített remek kisplasz­tikát Sebestyén Sándor nyíregyházi szobrász- művész. A tenyér nagyságú mű az ókori olimpiákat idézi, kettétört kődiszkoszával -benne a győzelem istennője. — Már tavaly novemberben elkezdődött a szervezés — mondja Virók Ernő, a városi sportosztály megbízott vezetője. — A színes kínálat között elsősorban a nemzetközi sa­lakmotorverseny, a DAB-ülés — amelyen országos hírű szakemberek tartottak előadást —, valamint a stadioni dísztorna aratta a legnagyobb sikert. Ez utóbbi gyakorlatait 14 ezer néző tapsolta végig. Nagyon szép gondolat, amit az olimpiai dísztorna kifejez. Mindenekelőtt életritmust, szórakoztató játékot, vidám egészséget adó mozgást és akaratot edző, erkölcsöt nemesí­tő küzdelmet. A tömegsport kifejezi, hogy nem a győzelem benne a lényeg, hanem a tömeg. Azaz az egész sportmozgalom, a diák­sport csak akkor ér valamit, ha azt töme­gek művelik. A nyíregyházi városi stadion betonkaréjá­ban június 4-én, szombaton délután az ügyesség, a szépség, a vidámság nagy bemu­tatóját láthatták7 a nézők. A sportünnep résztvevőinek arcáról azt is leolvashatta bár­ki : érdemes volt készülni, érdemes volt foly­tatni azt a hagyományt, amelyet az évszázad első éveiben kezdtek el a lelkes nyíregyházi tanárok, tanítók, akik lelkesülten bontották ki a sport zászlaját a Nyírségben, „Erős test­ben erős ész, eddzed tehát, s erős lész!” — hímezték arany betűkkel a szalag selymébe. Szép volt — hangzott befejezésül az elis­merés az idei nyíregyházi dísztorna végén. Ezt megnéznénk ismét, akár a jövő héten is. Szép hagyományt ápol Nyíregyháza városa a dísztornák rendezésével, a sporthetek ese­ményeivel, amely kiemelkedő rendezvény a megye sportéletében. Milyen legyen? Mármint a következő, az 1990-es nyíregyházi dísztorna műsora. A té­ma máris foglalkoztatja a tervezők, a beta­nítók fantáziáját. Mert nem egyszerű előké­szíteni, megtervezni — bonyolítani egy-egy szép sportbemutatót, amikor az élet gyep­színpadán ötezer szereplő lép fel. Legköze­lebb két év múlva lesz, addig kialakul a vég­ső forma. Hosszú idő telt el azóta, hogy az első tor­navizsgára sor került Nyíregyházán. Gon­dolta volna Ferenczi István tanító, • hogy 1919-es iskolai tornaünnepének az ezredfor­duló közeledtével is lesznek lelkes követői? Kovács György Megnéznénk ismét, akár a jövő héten is. A sport nagy ünnepe volt a városi dísztorna.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents