Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
4 Kelet-Magyarország 1988. június 30. Megkezdte munkáját a Parlament nyári ülésszaka Az SZKP értekezletének második napja Gyökeres áttörést sürgetnek (Folytatás az 1. oldalról) Többszöri kísérlet ellenére 1987-ben sem tudtuk megfékezni a támogatások növekedését. A vállalatok és a szövetkezetek csaknem 213 milliárd forint, nyereséget növelő támogatást kaptak, ami 7 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Ezen felül 18,1 milliárd forintot közvetlenül az alapok kiegészítésére vehettek igénybe. Bár a nyereség támogatástartalma valamelyest mérséklődött, a 80 százalékot meghaladó szint igen magas. Minden ésszerűségnek ellentmond, hogy a vállalatok és szövetkezetek több mint fele kap valamilyen jogcímen nyereségnövelő támogatást. Az állami költségvetés felhalmozási kiadása 43,5 milliárd forint, a tervezetthez közelálló volt. Főként az évközi intézkedések hatásának köszönhető, hogy csak szűk körben kellett az előirányzatnál több támogatást folyósítani, mindenekelőtt a mező- gazdasági beruházásokra és a magánerős lakásépítésekre. A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében a költségvetési intézmények körében az elmúlt évben csökkentettük év közben a támogatásokat. — Bár a kormány számos intézkedést tett a költségvetési egyensúly javítására, az előző évihez képest növekvő költségvetési kiadások biztonságos ellátásához a folyamatosan rendelkezésre álló bevételek nem voltak elegendők. Ez már az előirányzatok kialakításakor is előre látható volt. Ezért kért és kapott a kormány az 1987. évi költségvetési törvényben felhatalmazást az Ország- gyűléstől rövid lejáratú hitelek felvételére. E felhatalmazás alapján év közben 25 milliárd forint rövid lejáratú hitelt vettünk fel a Magyar Nemzeti Banktól. — Gazdasági munkánk középpontjában a Minisztertanács — önök által elfogadott — stabilizációs programjában kitűzött célok elérése áll. Ez határozza meg a pénzügypolitika közvetlen feladatait is: egyidejűleg kell szolgálnia a külső egyensúlyi helyzet javítását és a belső egyensúly megteremtését. Az 1988. év első öt hónapjának tapasztalatai azt jelzik, hogy jó és nemkívánatos folyamatok is jelen vannak gazdasági életünkben. Így legfontosabb gazdaságpolitikai célunk: a külső egyensúly terén az eltelt öt hónap adatai figyelemre méltó eredményeket jeleznek. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege konvertibilis valutákban lényegesen javult. Az export gyorsan nőtt, a behozatal forintértéke mérséklődött. Ezeket az eredményeket sem lebecsülni, sem túlértékelni nem szabad. Az ipari termelés az év elején még viszonylag gyors ütemben bővült, majd a növekedés mérséklődött. Nem jó az ipari termelés belső szerkezete, egyes feldolgozó- ipari ágazatok termelésnövekedése alacsony. A lakosság belföldi fogyasztása a tervezett ütemhez közelálló jövedelemkiáramlás mellett csökkent. A kiskereskedelmi áruforgalom 6 százalékkal alacsonyabb az elmúlt év azonos időszakához képest. A beruházások — különösen a vállalatiak — igen gyorsan nőnek. Az 1988. évi terv megvalósítását, ennek külső finanszírozását segíti az a mintegy 360 millió dolláros nagyságrendű hitelmegállapodás, amelyet a Nemzetközi Valuta Alappal kötöttünk. A megállapodás segíti a Világbankkal való együttműködés továbbfolytatását, és kedvezően hat nemzetközi pénzpiaci kapcsolatainkra. A kormány számos intézkedést tett és tesz a megtakarítások ösztönzése érdekében. Magyarországon a fel- szabadulás óta először az idén márciusban bocsátottunk ki kincstárjegyet az állami költségvetés rövid lejáratú hiteligényének fedezetére. A március 20-án kibocsátott kincstárjegyekből különösen szívesen vásároltak azok a magánszemélyek, akiknek viszonylag rövid időszakra van befektetésre váró pénzük. Ezután arról szólt: az eddig kialakult elvek szerint a jövőben a napidíj megállapítása vállalati hatáskörbe kerül. A napidíj csak a reálisan felmerülő költségekre nyújthat fedezetet. Megjegyzem, hogy számítások szerint a napidíj minden 10 forintos mértékű emelése nép- gazdasági szinten 800 millió Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója elöljáróban megállapította, hogy az 1987. évi zárszámadás adatai összhangban vannak azzal az előzetes tájékoztatással, amit a pénzügyminiszter tavaly decemberben adott az Országgyűlésnek. Ezután ösz- szegezte, hogy milyennek minősíthető az 1987-es esztendő az ország gazdasági jövője szempontjából. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikai befolyását most arra összpontosítja, hogy a pénzügyi stabilizáció sikerüljön, a politikai bizalom újrateremtődjön és az ország visszakerüljön a hosz- szú távú modernizáció pályájára, ott lendületét visz- szanyerve haladjon a szocialista típusú piaci gazdálkodás, a társadalmi létbiztonság és a fejlett demokrácia felé. Ehhez kell a kormány és az Országgyűlés egyesített ereje, a reformfolyamat ki- szélesítése a politikai intézményekre, az Alkotmányra, a tulajdonviszonyokra és a szervezeti formákra, a társadalombiztosításra és a szociálpolitikára, a költségvetési politikára és a költségvetési gazdálkodásra. Ha ezek a programok konkrét formát öltenek, részben már cselekvéssé válnak, akkor az idei évvel kezdetét veszi, 1989- ben pedig már kibontakozik az olyannyira szükséges gazdaságpolitikai fordulat. Az Országgyűlésnek arra kell buzdítania a kormányt, fokozza erőfeszítését, hogy 1988—89-ben létrejöjjön a tartósan aktív külkereskedelmi mérleg, kiegyensúlyozódjon az állami költségvetés és megközelítsük a folyó fizetési mérleg egyensúlyát. — A tavalyi esztendő ismét bizonyítja azt, hogy a magyar gazdaságnak két olyan neuralgikus pontja van, amellyel a gazdaságpolitikusi gárdának és az Országgyűlésnek is kiemelten kell foglalkoznia. Az egyik a konvertibilis exportképességünk gyengesége, lassú fejlődése, a másik pedig a vállalati szférának folyósított költségvetési támogatások nagysága és annak termelési szerkezetet deformáló hatása. Gazdasági diplomáciával, termelési kooperációval, közös vállalkozásokkal és importképességünk növelésével kell pótlólagos lökést adni konvertibilis exportunknak, hogy a jelenlegi évi 5 milliárd dollárról 3—4 év alatt 6 milliárdra, majd 7 milliárd- ra emelkedjék. Változatlanul magasnak kell minősítenünk a vállalati szféra központi pénzügyi támogatását, amely az állami költségvetés túlméretezett vállalati kapcsolataihoz vezetett. Sajnálatosnak minősítette, hogy az egészségügyre, az alapkutatásokra, az oktatási és a kulturális szférára a kormányzat nem tudott elegendő pénzt fordítani. Ezt a kifogásolható helyzetet azonban a pénz megszavazásával nem lehet most megoldani. De arra fel kell hívni a kormány figyelmét, hogy ezek a költségvetési kiadások végeredményben a gazdaság fejlődését szolgálják. forintot jelent. A jelenlegi elképzelések szerinti napidíjemelés várhatóan minimum 5 milliárd forint többletvá- sárlóerő-kiáramlást jelentene. A költségvetési egyensúlyt rontaná a vállalati támogatások terven felüli kiáramlása, elsősorban a szocialista elszámolásoknál, de kisebb mértékben más támogatásoknál is. Az új adónemek közül bizonytalan a személyi jövedelemadó pénzforgalmi teljesítése. Ez utóbbi okai között említhetem a múlt évi jövedelemként ez évben még személyi jövedelemadó nélküli kifizetések megnövekedett arányát, a viszonylag Konvertibilis viszonylatú külgazdasági kapcsolataink szélesítése szempontjából új lehetőséget nyit meg az, hogy kezdetét veszi az Európa nyugati és keleti része közötti gazdasági kapcsolatok intézményes rendezése a megváltozott viszonyok között. Ebből a szempontból kedvező az EGK és a KGST közötti kapcsolatok rendezése, a régóta húzódó tárgyalások eredményes befejezése. Számunkra külön is fontos az, hogy befejezés előtt áll Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség közötti kereskedelmi megállapodás megkötése; ennek révén lehetőség lesz kereskedelmi aktivitásunk növekedésére a Közös Piacon. A Nyers Rezső felszólalását követően Fekete János a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese egyebek között arról szólt, hogy 1988 több év után az első olyan esztendő, amikor nem lehet úgynevezett objektív okokra hivatkozni, ‘ha nem teljesülnek a tervek. Az időjárás kedvező, a külkereskedelemben mindkét viszonylatban javulnak a cserearányok, az első fél évben a vártnál kedvezőbben alakult a kivitel, s az ipar szerződés- állománya is biztató. Az idén valamennyi, korábban rubelben felvett hitelt visszafizettünk. A dollár erősödése is kedvező számunkra. Ennek következtében — mivel a hitelek jelentős részét márkában és yenben vettük fel — a dollárban kifejezett adósságállományunk az idén csökken. Mindezek alapján felvethető az a kérdés, ha 1988- ban ilyen kedvezően alakultak a külső körülmények, miért nem jelentkezik ennek hatása a költségvetésben és a fizetési mérlegben. Fekete óvatos bérfejlesztési politikát, a bérbruttósítás számítottnál kisebb összegét és azt, hogy az előlegfizetések végleges rendje a pénzforgalom teljesítésében lemaradást okozhat. Kérem a tisztelt Ország- gyűlést, hogy az 1987. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot megvitatás után fogadja el, és támogassa a kormánynak azokat a törekvéseit, intézkedéseit, amelyek a népgazdaság 1988. évi külső és belső egyensúlyviszonyai tervezett javulásának megalapozását szolgálják — mondotta befejezésül Villányi Miklós. megállapodás nyomán főleg az exportáló, de részben az importáló vállalatok is nagyobb ösztönzést kapnak a jövedelmező gazdasági kapcsolatokra. Üj vállalati kezdeményezések kellenek, hogy ezt jól hasznosítsák az exporttermelésben, a kooperációban, a piaci munka minden eszközével. — A helyzettel és az 1987- es esztendő pénzügyi eredményével nem vagyok elégedett. A kormányban azonban bízom, és a jövőtől sokat várok. Azt kell javasolni a kormánynak, hogy fokozza stabilizációs erőfeszítéseit úgy, hogy azok hatásos, reformszellemű kezdeményezésekkel mind szervesebben ötvöződjenek — mondta végezetül Nyers Rezső. János úgy vélekedett: mivel az 1988. évi terv reálisnak tekinthető, a hibát elsősorban a végrehajtásban kell keresni. Az idén két és fél milliárd dollár értékű új hitelt kell felvenni ahhoz, hogy az adósságterheket, a népgazdaság importkiadásait finanszírozni tudjuk. Jelenleg úgy látszik, hogy az éves terv végrehajtásához szükséges külföldi források biztosíthatók. Ha az idei tervet sikerül teljesíteni, a kormány stabilizációs programjában előirányzott feladatokat meg-» oldjuk, akkor az adósságállomány kedvező struktúrája miatt 1989—90-ben évi 750 millió dollárral kisebb lesz az adósságszolgálat. A vitában még felszólalt Fehérné Eke Katalin, Lestár Lászlóné dr.. Varga Mária, Börcsök Dezső, Szirtesné dr. Tomsits Erika, Hellner Károly, dr. Király Ferenc, Puskás Sándor és Király Zoltán. Ezzel az Országgyűlés nyári ülésszakának első napja befejeződött. őszinte, tartalmas vita folyik az SZKP XIX. pártértekezletének második munkanapján a Mihail Gorbacsov által előterjesztett beszámolóban foglaltakról. Leonyid Abalkin közgazdász professzor kifejtette, hogy helyteleníti a területi első titkárok tanácselnökké választását, Vlagyimir Ka- lasnyikov, a volgográdi területi pártbizottság első titkára ugyanakkor támogatta ezt a javaslatot. Abalkin akadémikus komoly kétségeit egyebek között az váltotta ki, hogy a javaslat megvalósítása nem igazi választást eredményezne, hiszen a tanácselnöki posztra mindösz- sze egy jelölt lenne. Abalkin a gazdaságban végbemenő kedvező irányú változások ellenére hiányolta a gyökeres áttörést. Kifejtette, hogy az ötéves terv kidolgozásakor olyan koncepciót fogadtak el, amely egyaránt szorgalmazza a termelés mennyiségi növelését és a minőségi mutatók javítását. Az akadémikus sze1- rint a mennyiségi növekedésre való törekvés miatt a gazdaság nincs olyan helyzetben, hogy lényegesen javítani tudja a termékek minőségét, végrehajtsa a népgazdaság műszaki fejlesztését, fokozza a hatékonyságot. Határozott egyet nem értését hangoztatta az Abalkin által elmondottak kapcsán Georgij Arbatov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Amerika-Intéze- tének igazgatója. Szerinte az eltelt három év a gazdaságban nem haszontalanul múlt el. Sok eredményt sikerült elérni a gazdasági reform politikai, szellemi, erkölcsi Szerdán Bukarestben nyilvánosságra hozták Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának az RKP KB keddi ülésén mondott beszédét. Ebben részletesen szólt a magyar— román kapcsolatokról is. A főtitkár emlékeztetett az MSZMP és az RKP vezetőségének levélváltására, s kijelentette, hogy az üzenetváltás után Magyarországon „újabb soviniszta, nacionalista, román- és szocialistaellenes megnyilvánulások voltak”, s hétfőn újabb tüntetést szerveztek a „magyar- országi hivatalos párt- és álfeltételeinek megteremtésében. Arbatov arról is beszélt, hogy az átalakítás három éve alatt sikerült megállítani a szociális, eszmei-politikai és gazdasági hanyatlás, züllés folyamatát. A párt kommunisták és párton kívüliek millióinak tudta visszaadni hitüket. Vlagyimir Kalasnyikov érintette azokat a pozitív változásokat, amelyek nyomán megváltozott a káder- politika gyakorlata, szélesebbek lettek a demokratizálás és a nyilvánosság keretei. Beszélt a felbukkant új problémákról, a gazdasági reform kibontakozási ütemének lassúságáról, az úgynevezett fékező mechanizmusról. Kemény szavakkal szólt több ipari minisztérium vezetésének bürokratizmusáról. A kritika felelősségéről, a bírálat tárgyilagosságának és pontosságának jelentőségéről beszélt Vlagyimir Karpov. Az írószövetség vezetőségének első titkára foglalkozott az íróknak a párt és a nép előtti felelősségével, s hangsúlyozta, hogy a szovjet irodalom tevékenyen dolgozik az átalakítás érdekében. Vlagyimir Szmirnov lenin- grádi munkás hozzászólásában ismét nagy hangsúlyt kapott a párt- és tanácsi szervek feladatkörének pontos elhatárolása. Arra van szükség szerinte, hogy a tanácsok ismét teljhatalmú néphatalmi szervekké váljanak. Óvott attól a szélsőségtől is, amely e folyamat végén a tanácsokban a párt valamilyen nyílt ellenzékének megalakulását látja. lami szervek támogatásával”. Nicolae Ceausescu szerint „egyes soviniszta, nacionalista körök,, azzal a céllál, hogy eltereljék a figyelmet a megoldásra váró problémákról, olyan praktikákhoz folyamodnak, amilyeneket még Horthyék sem mertek volna megtenni”. A szónok jogosnak mondotta egyes felszólalóknak azt a felvetését, hogy adottak-e a budapesti román nagykövetség; piűködéséhez szükséges feltételek, s hozzátette, hogy ezt á kérdést a továbbiakban gondosan elemezni fogják. Munkatársunk jelenti a T. Házból Voksolt a Parlament f lyen nemigen volt az elmúlt 40 évben az országgyűlések történetében, mint most: a nyári ülésszakra érkező újságírók, a meghívottak elfog- * lalhatták helyüket a parlamenti padsorokban a személyi kérdések megvitatása alatt is. Igaz, az is a szokatlanság erejével hatott, hogy már az ülésszak előtt — a Központi Bizottság ülése után — bejelentették, milyen személyi változásokra tett javaslatot a testület. Ez korábban is így volt, csak a nyilvánosságra hozatal maradt el. így azt a látszatot keltették a legkülönbözőbb helyeken megtartott választások, mintha ott és akkor spontán jelölés alapján zajlott volna minden. A nyíltság a májusi pártértekezlet után az Országgyűlésen is teret nyert, olyannyira, hogy — bár senkit nem leptek meg a személyi kérdésekkel kapcsolatos javaslatok — mégis tízvala- hány felszólalásban új, s újabb nevek hangzottak el. Voltak, akik visszaléptek, illetve lemondtak jelölésükről, s voltak, akik szeptemberre, az őszi ülésszakra tolták volna ki a Parlament elnökének és egyik alelnökének a megválasztását. Volt, aki kettős, sőt hármas jelölést igényelt, volt, aki az eredeti jelölteket szólította fel bemutatkozásra, s volt aki a kommunisták és pártonkívüliek frakciójának összehívására tett indítványt, hogy újabb lehetőség nyíljon még megfontoltabb javaslatok kialakítására. Végül a bemutatkozásra tett javaslat győzött, hiszen, amikor Stadinger István, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettese és Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke néhány mondattal bemutatkozott, a nagy többség amellett voksolt, hogy vegyék fel őket a szavazólistára, a titkos szavazás pedig eldöntötte: nem kell szeptemberig várni, hogy az Ország- gyűlésnek új elnöke, és a két régi mellé egy új alel- nöke legyen. A választást természetesen Sarlós Istvánnak, az Országgyűlés elnökének lemondása előzte meg. És amikor erről kellett szavazni a képviselőknek, Bíró Miklós mátészalkai képviselő nem emelte fel a kezét, tartózkodott a szavazástól. Szünetben — kérdésünkre — elmondta, miért, ö, mint a megyei képviselőcsoport elnöke, a többi képviselőnél gyakrabban találkozott Sarlós Istvánnal. Jó emberi, munkatársi kapcsolat alakult ki közöttük. Az elnök sokat segített a csoportvezetői munka színvonalának javításában, egyáltalán az eligazodásban, így tiszteletadás volt Bíró Miklós tartózkodása. A titkos szavazás, s az azt megelőző választás és választási ceremónia hosz- szúra nyúlt, a délelőtt 10 órakor kezdődött ülésszakot csak délután 2-kor folytathatták más témában. D e aki már leadta a szavazatát, az sem unatkozott, mert a Parlament kupolacsarnokában termékkiállítást rendeztek, ahová a nem is olyan sok termék közé befért a nyíregyházi VAGÉP és a miskolci Zalka Máté Szakközépiskola közös fejlesztésének eredménye: a David CNC oktatóeszterga, a kórszerű szerszámgépvezérlő rendszerek kezelésének elsajátítását szolgáló maiina. Balogh József Nyers Rezső felszólalása „Válasz” a tüntetésre Ceausescu vácijai
