Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-30 / 155. szám

Moszkvában folytatja munkáját a pártértekezlet (4. oldal) Az Elnöki Tanács új elnöke: Straub F. Brúnó Stadinger Istvánt választották a Parlament elnökévé • A kormány új tagjai: Pozsgay Imre, IC 'lesár Kálmán és Czibere Tibor Megkezdődött a nyári ülésszak Szerdán délelőtt a Parla­mentben megkezdődött az Országgyűlés nyári üléssza­ka. A tanácskozáson részt vettek a párt-, állami és tár­sadalmi szervezetek vezető képviselői. Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke nyi­totta meg az ülésszakot. Ezután a képviselők dön­töttek a tanácskozás tárgy- sorozatáról : 1. személyi javaslatok tár­gyalása; 2. a Magyár Népköztársa­ság 1987. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. az ipari miniszter beszá­molója az iparszerkezet át­alakítási feladatairól; 4. Szűrös Mátyásnak, a külügyi bizottság elnökének javaslata a Román Szocialis­ta Köztársaságban elhatáro­zott településrendezés' ügyé­ben; 5. interpellációk és kérdé­sek tárgyalása. Az elfogadott napirendnek megfelelően elsőként szemé­lyi kérdésekben döntött az Országgyűlés. Az elnöklő Cservenka Ferencné a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöksége személyi kérdésekben tett együttes ja­vaslatnak megfelelően indít­ványozta, hogy Sarlós Ist­vánt, az Országgyűlés elnö­két kérésére — nyugállo­mányba vonulása miatt, ér­demei elismerése mellett — mentse fel tisztségéből. A Parlament (22 ellenszavazat­tal és 14 tartózkodással) a javaslatot elfogadta. Ezután az Országgyűlés — személyenkénti külön szava­zással — Németh Károlyt, az Elnöki Tanács elnökét kéré­sére, nyugállományba vonu­lására tekintettel, érdemei el­ismerése mellett (két ellen- szavazattal), Gáspár Sán­dort, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökét kérésére, ér­demei elismerése mellett (egyhangúlag) és Bartha Ti­bort, az Elnöki Tanács tag­ját kérésére, érdemei elisme­rése mellett (egyhangúlag) tisztéből felmentette. A képviselői mandátumá­ról való lemondást felaján­lotta Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Lázár György, Né­meth Károly és Óvári Mik­lós, tekintettel arra, hogy az ok, amelynek alapján az or­szágos listán képviselővé vá­lasztották őket, megszűnt. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa ja­vasolta, hogy a Parlament fogadja el lemondásukat. Az Országgyűlés (három tartózkodással) tudomásul vette a képviselők lemondá­sát mandátumukról. Ezt követően az Ország- gyűlés Straub Ferenc Brúnót — aki, még korábban vállalt kötelezettségének megfelelő­en, az ülésszak idején az Egyesült Államokban, a Szent-Györgyi Albert tiszte­letére rendezett emlékülésen vesz részt előadóként — az Elnöki Tanács elnökévé vá­lasztotta (36 ellenszavazattal és 25 tartózkodással), Sarlós Istvánt pedig az Elnöki Ta­nács helyettes elnökévé vá­lasztotta meg (29 ellenszava­zattal és 18 tartózkodással). Ezután Cservenka Ferenc­né be|elentette: az Elnöki Tanács, valamint az MSZMP KB és a HNF OT Elnöksége azt javasolta, hogy az Or­szággyűlés Pozsgay Imrét ál­lamminiszterré válassza meg. Indítványozta továbbá, hogy Markója Imre igazságügy­minisztert és Köpeczi Béla művelődési minisztert tiszt­ségükből — nyugállományba vonulásukra tekintettel, ér­demeik elismerése mellett — mentse fel, Kulcsár Kálryánt igazságügyminiszternek és Ezután — az elfogadott na­pirendnek megfelelően — megkezdődött a Magyar Nép- köztársaság 1987. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgya­lása. Az expozét Villányi Miklós pénzügyminiszter ter­jesztette a képviselők elé. Az előző két év erőteljes romlásához képest 1987-ben a gazdasági, pénzügyi folya­matok több fontos területen javultak, erőteljesen nőtt a népgazdasági összjövedelem; csökkent az állami költség- vetés deficitje; mérséklődött a nem rubelelszámolású áru­forgalmi és fizetési mérleg hiánya. Nem volt azonban elég Czibere Tibort művelődési miniszternek válassza meg. A képviselők Pozsgay Imrét (két ellenszavazattal és há­rom tartózkodással) megvá­lasztották államminiszter­nek. Markója Imrét (egy el­lenszavazattal és egy tartóz­kodással), Köpeczi Bélát (nyolc ellenszavazattal és ti­zennégy tartózkodással) — nyugállományba vonulásuk miatt, érdemeik elismerése mellett — felmentette tiszt­ségéből. A képviselők Kul­csár Kálmánt (nyolc tartóz­kodással) igazságügy-, Czi­bere Tibort pedig (21 ellen- szavazattal és 25 tartózko­dással) művelődési minisz­ternek választották meg. Az MSZMP KB és a HNF OT Elnöksége javaslatot tett az Országgyűlés elnökének és elnökhelyettesi tisztének be­töltésére is. A törvényhozó testület elnökének Stadinger Istvánt, harmadik alelnök- nek Horváth Lajost ajánlot­ta. .Ezután az elnöklő Cserven­ka Ferencné szavazásra tet­erőteljes a változás. A szük­séges fordulatot még nem értük el. — A költségvetési hiány mérséklésére vonatkozó dön­téseket mindenekelőtt az kényszerítette ki, hogy külső és belső egyensúlyi helyze­tünk romlásának megálljt kell parancsolni. A költség- vetési egyensúly javítása ér­dekében hozott intézkedések ä támogatások mérséklését célozták, vagy ha más út nem volt, áremelések révén szűkítették a vásárlóerőt és egyben csökkentették a költ­ségvetés hiányát. Egyidejűleg intézkedések születtek a gazdaság szelek­tív élénkítése, ezen belül te fel a kérdést: elfogadja-e az Országgyűlés, hogy a két jelölt ügyében most szüles­sék döntés. A képviselők 17 ellenszavazattal, 16 tartózko­dással emellett döntöttek. Ezt követően titkos szava­zásra került sor. * * * * Az Országgyűlés által újon- nan megválasztott Pozsgay Imre államminiszter, Czibere Tibor művelődési miniszter és Kulcsár Kálmán igazság­ügyminiszter — a tanácsko­zás szünetében — Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt. * * * A szavazás után Pesta László jegyző ismertette a választás eredményét. Beje­lentette, hogy Stadinger Ist­vánt 222 szavazattal 129 el­lenében az Országgyűlés el­nökévé, Horváth Lajost pe­dig 314 szavazattal 38 elle­nében az Országgyűlés alel- nökévé megválasztotta. elsősorban a gazdaságos ex­port bővítése érdekében. Az évközi ' intézkedések megítéléséhez az is hozzátar­tozik, hogy javították ugyan a költségvetést, ám a reálfo­lyamatokat csak részben vál­toztatták meg, néhány terü­leten pedig kifejezetten fe­szültségeket okoztak. Ezért kellett vállalnia a kormány­nak a népszerűtlen intézke­déseket is, az egészségügy, az oktatás, a tudomány mellett a vállalatoknál is érvényesü­lő szigorítások rövid távú, mindenképpen negatív hatá­sait. (Folytatás a 4. oldalon) Képviselők az ülésteremben A pénzügyminiszter expozéja Egészségügyi dolgozók kitüntetése Távlati tervek, napi tennivalók A megye orvosait, egész­ségügyi dolgozóit köszöntöt­ték szerdán délelőtt Nyír­egyházán, a megyei tanács nagytermében. A Semmel­weis Ignác emlékülésen Bánfalvi István szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkár mondott beszé­det. Elöljáróban hangsúlyoz­ta: ma már mindenki előtt elismerést és tiszteletet pa­rancsol Semmelweis mun­kássága, felismerése és ki­tartása, amelyből egy életre szóló program született. A ma kitüntetettek méltóak a nagy előd emlékéhez, — hi­szen a jelenlegi nehéz gazda­sági helyzetben is példamu­tatóan végzik munkájukat. Szabolbs-Szatmár helyzete az országos állapotokhoz viszo­nyítva is nehezebb — ismer­te el Bánfalvi István, hiszen a lakosság 25 százaléka, 125 ezer ember kistelepüléseken él, az idősek 52 százaléka minimális nyugdíjat kap, s ez az a megye, ahol az elmúlt öt évben mintegy. háromszo­rosára nőtt a szociális se­gélyre fordított kiadások ösz- szege. Bánfalvi István állam­titkár utalt arra is, hogy a Szabolcsban élő igen magas számú cigányság helyzetének A Semmelweis-emlékünnep­ség résztvevői. megoldása több generáció számára szóló program. A megyében eltöltött kétnapos tapasztalataira emlékezve példamutatónak nevezte az itt végzett szociálpolitikai munkát. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium tevékeny­ségéről szólva az államtitkár elmondta : négy évtized után van újra egységes szociálpo­litikai ágazata a minisztéri­umnak, amely a hagyomá­nyos tevékenységek mellett egészen új feladatokat is fel­vállal. A minisztérium ezért kettős feladatot teljesít: egy­felől olyan hosszú távú stra­tégián dolgozik, amely az ez­redfordulóra is megfelelő eredményeket hozhat, másfe­lől a napi gondok, bajok or­voslására is törekszik. Ehhez kellenek az. olyan emberek, akik a Semmelweis Ignácra emlékeztető ünnepnapon a legjobbnak találtattak, s el­ismerésben részesültek. Az emlékülés további ré­szében kitüntetések átadásá­ra került sor. (A kitünteteti tek névsorát lapunk 5. olda­lán közöljük.) Társulati ülés Kisvárdán Megnyílt a Tíz évvel ezelőtt született az a nagyszerű felismerés, hogy Kisvárdán, a várudva­ron, történelmi környezetben rendezzenek nyaranta sza­badtéri előadásokat. Az' ötlet sok lelkes támogatóra talált, és bizonyára ennek köszön­hetően olyan színházi műhely született Felső-Szabolcs köz­pontjában, amelyik az égész ország elismerését vívta ki. Üj évad kezdődik. Az első előadás előtt tegnap délután a művészeti tanács és a szín­házi társulat tagjai társulati ülést tartottak Kisvárdán. Az évadnyitó ülésre meghívták azoknak a vállalatoknak, üzemeknek a vezetőjét is, amelyek patronálják a szín­házi vállalkozásokat. Az ese­ményen Pribula László, a várszínház igazgatója kö­szöntötte a megjelenteket, és sok sikert kívánt az idei, ki­lencedik évadhoz. Értékelte a színház eddigi munkáját, s elmondta, hogy 8 év alatt 104 előadást tartottak, ame­lyet mintegy 50 ezer néző te­kintett meg. A nagy érdek­lődés bizonyára annak is kö­szönhető, hogy nemcsak a város tartja magáénak a színház ügyét, hanem a me­gye is. Az idén tizenegy előadás várja a színházkedvelőket. A várszínház tegnap este bemutatott Dan- din György után Tóth Ede A falu rossza című népszínmű­ve következik, amelynek már javában folynak a próbái (bemutatója július 16-án lesz). Nyáron játszani fogják még a Csak a nőkön nem fog az idő című kabarét, a Godspell című musicalt és egy mai magyar szerző, Hor­váth Péter Boleróját. átadták a MAricz-dijat Eredményes irodalom­történet-írói munkássága elismeréseként az idén Laczkó András, a kapos­vári Somogy című folyó­irat főszerkesztője része­sült a Móricz-díjban. Az elismerést — a hagyomá­nyoknak megfelelően — június 29-én, az író szüle­tésnapján adta át leánya, Móricz Lili, a Petőfi Iro­dalmi Múzeum és a Ma­gyar Irodalomtörténeti Társaság képviselőinek je­lenlétében. A díjat tavaly alapította Móricz Lili a múzeum és a társaság védnökségével. (MTI) j XLV. évfolyam, 155. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. június 30., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents