Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-29 / 154. szám

1988. júniuss 29. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás A démon A Budapesten élő, Sza- bolcs-Szatmár megyei öregdiákok klubjának szervező titkára levelében megdicsérte megyénk ven­déglátóit. Örömmel ad­tunk helyet neki. Mint utólag kiderült, megint beigazolódott egy bölcses­ség: mindenkinek a mennyében van a pokla! Betű adta örömünket a betű rontotta meg. Még­pedig azáltal , hogy a nyomdászattal, hírlap­írással foglalkozók sajá­tos démona, a „nyomda ördöge” beosont hozzánk, és átformált egy fontos szót, azáltal, hogy az öregdiákok klubjából a „diák”-ot elhagyta. A szervező titkár ennek okán második levelében elmarasztal minket, de szóvá teszi azt is, hogy írását nem lett volna sza­bad megkurtítani. Meg kell nagyon becsül­ni a dicsérő szót, de mégis rövidebbre vettük a leve­let. A Fórum oldalneve is sejteti — csak akkor fó­rum valóban, ha a lehető legtöbben kapnak szót raj­ta. Ami pedig a nyomda ördögét illeti ... Sajátos démon: soha nem cselek­szik a maga számlájára. Néha tragikus, néha mó­kás dolgokat művel a be­tűvel, s a vád — ebben az esetben jogosan — a hírlapíró fejére száll. A démon mindenütt ott van, s mégsem vizsgálható. A nyomdában a betűszekré­nyekben, a betűtestekbe húzódva, a szedőgépek ön­tőkatlanában lakozik, ahol a sorfém fortyog. De be­költözik az elírások, be­tűhibák, elszedések he­lyesbítésére hivatott kor­rektorok asztalfiókjába is. Időnként pedig megláto­gatja a szerkesztőséget, kihasználja a zsúfoltságot, a zajt, a figyelem lanka- dását... Nem vagyunk mentesek az emberi gyarlóságoktól. E)z a gyarlóság azonban manapság nagyobb bosz- szúságot okoz, mint ré- gente, mert olvasóinkkal együtt a szavaknak visz- sza kívánjuk adni azt a pőre tisztaságot, ami ak­kor volt sajátjuk, amikor az ember megteremtette őket. A nyomda ördögét, a hírlapírók, krónikások láthatatlan, mindig lapu­ló démonát pontosan en­nek a törekvésnek az aka­dályozása teszi veszedel­mes ellenfelünkké. El kell venni tőle a fegyvereit, s megkötöz­nünk a szóval, melyet épp ő használ fel ellenünk. A szóra, az igaz és tévedé­sektől mentes betűkre ta­lán soha nem volt ilyen nagy szükség, mint most. Az ember arra vár, hogy világosságot gyújtsanak neki, megmutassák a cél felé vezető irányt. Ez so­hasem volt könnyű, ma­napság sem az. A toll né­ha nagyon súlyos... A démon kezéből az esz­közöket sürgősen ki kell ütnünk, mert csak így szoríthatjuk ki — kedves olvasóink és mindünk megelégedésére — a gon- dolatrögzítés területéről. Tóth M. Ildikó ELÁLLJÁK A TŰZCSAPOKAT Áldatlan állapotok uralkodnak Nyíregyházán, az örökösföldi lakótelepen. A Fazekas János téren szoro­san a házak elé parkíroznak az autók, a különféle gép­járművek. Gazdáik nem félnek attól, hogy az emelet­ről leesik valami nehéz tárgy, és összetöri az autóju­kat. De ennél is súlyosabb gond, hogy a tűzcsapokat elállják, tűz esetén majdnem lehetetlenné tennék az oltást. Néha a parkírozó járművektől a házak bejárati ajtaját sem lehet kinyitni. A Fazekas János tér 1—2. számú házai közé végre kitették az autóknak a „tilos” táblát, de annak nincs sok foganatja. Továbbra is ve­szélyes ott közlekedni. Már a rendőrségnek is van az 1. sz. alatt kirendeltsége, egy kicsit odafigyelhetnének erre a problémára. Tíz aláírás Nyíregyháza, Fazekas János tér FIZETJÜK A FAGYASZTÁST? Többek nevében szeretném megtudni, hogy a gyárban csomagolt, és árazott, fólia­zacskós baromfi-húsfélesé­geket meg kell-e mérni az üzletben? Nagykállóban évek óta több üzletben is 3—5 fo­rint felárat számolnak cso­magonként. Egy nemrég épült magánkereskedői bolt­ban farhátat vásároltam, és az üzletvezető, tudakozódá­somra azt válaszolta: megen­gedett, hogy 10 százalék fel­árat számoljanak ilyenkor. Így is elég magasak az árak, a nyugdíj viszont kevés. Le­het-e így drágítani? Magyari András Nagykálló, Zrínyi Ilona u. 37. sz. (Holló Jánosné, a megyei tanács kereskedelmi felügye­lőség vezetője tájékoztatta la­punkat, hogy a rendelet sze­rint „Nem kell az árut le­mérni, ha az áru olyan ere­deti csomagolásban kerül ki­szolgálásra, amelyen az áru tiszta (nettó) súlyát a törvé­nyes mértékben kifejezve, szembetűnő helyen, jól ol­vashatóan feltüntették”. Te­hát, ha a fagyasztott barom­fitermékeken jól látható a súly és az ár, akkor nem szabad más árat kérni a vá­sárlótól, mint amit a gyártó feltüntetett.) VESZÉLYES Pénteken, június 24-én, 13 óra tájban, a nyíregyházi Tünde utcáról a Simái út fe­lé haladtunk, és előttünk, az FU 57—61 rendszámú bille­nős tehergépkocsi vashulla­dékot szállított. Az autóról menet közben méteres vasak, lemezek hullottak, s nemcsak az úttestre, hanem oldalra is. Ezért aztán szinte leállt a forgalom, csak tisztes távol­ságban voltak biztonságban a gyalogosok, más járművel közlekedők. Jó lenne, ha az ilyen — és másféle — hulla­dékok szállításánál jobban vigyáznának. Gy. J. Rozsrétszőlő PARKÍROZUNK ... Nyíregyháza parkírozási gondja jól ismert. Mára jó­formán valamennyi parkoló­hely jegyes rendszerű lett. Sokszor van olyan, hogy csu­pán öt—tíz percre áll meg az autós a parkolóhelyen, mert annyi elég ahhoz, hogy dol­gát elintézze. Mégis egy egész órás parkolójegyet kell vál­tania. Miért nincs félórás parkolójegy, amely valószí­nűleg segítene a gondokon, mert a gépjárművezetők nem -hagynák ott egy egész órára a járműveiket, ha már úgyis fizettek érte. M. J. Nyíregyháza, Ungvár sétány 13. (Olvasónk — szerintünk megfontolandó javaslatára — Pápai László, a közterület­fenntartó vállalat illetékese válaszolt: jelenleg nem kí­vánnak félórás parkolójegyet kibocsátani, mert a fizető parkolóhelyek mellett órás rendszerű parkolók is van­nak, ahol az autós rövid ide­ig parkolhat.) „ILLATOS” TÉR Kemecsén, az állomás mel­lett van az élőállat-rakodó és -felvásárló hely. Amióta ott a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat veszi át az élő jószágokat, csupa szemét a tárolókafám, bűzlik a sze­méttároló és az egész kör­nyék, mert a szemetet sen­ki sem takarítja el. Szóltunk már a húsipari vállalat em­bereinek, hogy elviselhetetlen a bűz, de nem törődnek ve­le, holott tudomásunk sze­rint erre már a tanács is felszólította őket. Mivel a felvásárlóhelytől 20 méterre lakóházak vannak, tavaly a KÖJÁL kétszer is vizsgálatot indított. Ügy látszik, hiába. Több kemecsei lakos KÖSZÖNET A GONDOSKODÁSÉRT Nemcsak a kislétai gyer­mekotthonban várták a júni­us ötödikéi gyermeknapot, hanem a nyíregyházi evan­gélikus gyermekotthon lakói is örömmel készítették el apró ajándékaikat a vendég­látók számára. A két intézet gyermekei együtt játszottak a kislétai gyermekotthon szép parkjában és az új sportpá­lyán. Az itt tapasztaltak meg­erősítettek bennünket abban, hogy a ránk bízottakért való munka nem hiábavaló. Kö­szönet a meghívásért, a gon­doskodásért, az emberségért. Bogár Ágnes Evangélikus Egészségügyi Gyermekotthon, Nyíregyháza MEGKERÜLT A PÉNZTÁRCA Elhagytam a pénztárcámat június 17-én, a nyíregyházi Belvárosi cukrászdában. Nagy örömömre hiánytalanul visszajuttatták hozzám a pénztárcát, a benne lévő ösz- szeggel együtt. Mivel nap­jainkban egyre ritkább ez a fajta emberiesség, ezúton mondok köszönetét a becsü­letes megtalálónak és a köz­vetítőknek. Hubert Lászlóné Nyíregyháza, Orgona u. 8. sz. Huszák Jánosné, Mária- pócs: A tavalyi mezőgazda- sági tevékenységből szár­mazó jövedelem után a háztáji és a kisegítő gazda­ságok külön jövedelemadó­ját ebben az évben még a helyi, tanácsi adóhatóságok állapítják meg és írják elő. Amennyiben nem ért egyet a jövedelemadó összegével, fellebbezni lehet a megyei tanács vb. pénzügyi osztá­lyánál. Címük: 4400 Nyír­egyháza, Tanácsköztársaság tér 5. Becskereki Imréné, Ti- szavasvári: Az egyedülálló dolgozó abban az esetben jogosult egy gyermeke után a magasabb összegű csalá­di pótlékra, ha 1980. július hónapban, vagy azt követő­en két vagy több gyermek után már megillette őt a családi pótlék. A felemelt összegű családi pótlék 1988. január 1-jétől a három éven aluli gyermek után 1450 forint, a három éves­nél idősebb gyermek után 1350 forint. Szerkesztői üzenetek B. Antal, Nyíregyháza: Az öregségi nyugdíj legki­sebb összege 1988. január 1-jétől havi 2770 forint. Ha azonban az igénylőnek az öregségi nyugdíjhoz szük­séges tíz év szolgálati ideje mezőgazdasági szövetkezeti, mezőgazdasági szakcsopor­ti tagsági idő, vagy egyéni gazdálkodóként szerzett szolgálati idő beszámításá­val van meg, akkor 2550 forint helyett havonta 2670 forint a nyugdíj legkisebb összege. Legkevesebb 2720 forint jár öregségi nyugdíj­ként abban az esetben, ha a nyugdíjat igénylő az em­lített tíz év szolgálati időt kisiparosként, magánkeres­kedőként, gmk, illetve ipa­ri szakcsoport tagjaként, munkaviszonyban nem lé­vő előadóművészként, gmk tagjának segítő családtag­jaként szerzett szolgálati idő beszámításával, de a mezőgazdasági szövetkezeti (szakcsoporti) tagsági idő figyelembe vétele nélkül szerezte meg. Az öregségi nyugdíj egyik esetben sem lehet nagyobb, mint a nyug­díj alapját képező havi át­lagkereset. Az illetékes válaszol kiegészítés Kell-e jövedelemadót fizet­ni az albérlők után? — tet­té' fel a kérdést lapunknak egy kisvárdai olvasónk. A megyei adófelügyelőség múlt heti Fórumunkban választ adott rá, amely azonban ki­egészítésre szorul. Eszerint ha a bérbe adó (olvasónk gyer­meke) egy évi egyéb jöve­delemmel nem rendelkezik, és igazolja, hogy az éves ke­resménye a bérleti díjjal együtt sem éri el a 48 ezer forintot, nem kell adóelőle­get fizetnie. Amennyiben már befizette, akkor ezt je­leznie kell a tárgyévet kö­vető év március 20-ig be­nyújtandó adóbevallásában, a befizetett adóelőleg pedig az adóelszámolási irodától visszaigényelhető. MÉG NEM ADTÁK ÁT Miért nem adták át a nyíregyházi Rózsa utcában megépült szennyvízcsator­nát?.— tudakolták a Rózsa utca lakói lapunkban. A SZAVICSAV illetékesének a válasza alapján a szennyvíz- csatorna végső átadására még várni kell. Két szakaszban épült (a műszaki átadás má­jus végén megtörtént), de az első szakaszban megsüllyedt egy tisztítóakna. Ezt át kell építeni, és akkor a második szakaszt (amibe a Rózsa ut­ca is tartozik) átadhatják. Reméljük, mire e sorok nap­világot látnak, a Rózsa ut­caiak már használhatják is újonnan épített fürdőszobái­kat. A BUSZMENETRENDRŐL V. Ferenc nyíregyházi ol­vasónk a Volán menetrend­jének jelzéseiről írta meg a véleményét: az X jelzésű busz hétfőtől szombatig, a Z jelzéses hétfőtől péntekig közlekedik, ez nem teljesen érthető. Az sem világos, mit jelent a Volánnál a „munka­szüneti nap”? Észrevételeit eljuttattuk a Szabolcs Volán Vállalathoz, amelynek igazgatója, Erőss Károly az alábbi választ ad­ta olvasónk levelére: A me­netrendkönyvben az indulási időpontok előtt leggyakrab­ban alkalmazott korlátozó jelzések, illetve azoknak a magyarázata az egész or­szágban egységes és elfoga­dott. Ha valamely járatot munkaszüneti napokra korlá­toznak, akkor az csak vasár­nap és ünnepnapokon, illetve a naptárban piros betűvel szedett napokon közlekedik. Ebbe nem tartozik bele a szombati nap, mivel a szom­bat hivatalosan nem munka­szüneti nap, hanem szabad­nap. A hétfőtől péntekig közlekedő járatok hétfő 0,0t órától péntek 24,00 óráig köz lekednek. A hétfőtől szomba­tig közlekedő járatok viszon hétfő 0,00 órától szómba t 24,00 óráig. Ha valamely 24,0' óra előtt induló járat éjféi (0,00 óra) után érkezik a vég­állomásra, akkor a közleke­dés napjának meghatározá sánál az indulás napja a irányadó. Ha a járat indulá­si időadata előtt nincs korlá tozó jelzés, akkor az a járai naponta közlekedik. Kz özvegy haszonélvezeti jogáról P. Zoltánné nyíregyházi olvasónk házasságát a bíró­ság néhány évvel ezelőtt felbontotta, de a bontóper során a vagyonjogi helyzetet nem rendezték. Most folyik a va­gyonmegosztási per, s itt a legnagyobb probléma a közös ingóság, nagyobb értékű bútorzat, és hasonlóan nagyobb értékű tárgyak szétosztása. Olvasónk azt tudakolja, vajon egy tárgy értékénél a bíróság a vásárlási összeget veszi-e figyelembe, vagy pedig az azóta keletkezett kopásokat, rongálódásokat is. Hallgatnak-e meg szakértőt ilyen ügy­ben? Minden vagyonközösség megszüntetésénél a vagyon­közösség megszüntetésének időpontjában fennálló értéket veszik alapul, bontóper esetében pedig az életközösség megszakadásakor fennálló értéket. Ritka kivétel az, ami­kor ez az érték magasabb, mint a vásárláskori érték (in­gatlan esetében ez természetesen elég gyakori). Szakértőt abban az esetben rendel ki a bíróság, ha a felek nem tudnak megegyezni az értékben. Egyébként szakértő meghallgatása szükségtelen, ha az árban meg­egyezik a két fél. A szakértő figyelembe veszi az egyes tárgyak állapotát, jelenlegi forgalmi értékét és annak alapján ad véleményt a bíróságnak. Özvegy I. M. kisvárdai levélírónk felesége sok évvel ezelőtt (elhunyt. A tulajdonában lévő lakást a két gyermek örökölte, olvasónké a haszonélvezet maradt. így írja leve­lében: később megvásárolt egy telket, agon építkezett, de a telekkönyvben nem írták a nevére a lakást, mondván, hogy két lakása egy családnak nem lehet. A lakás ezért az adásvételi szerződésnél tanúként szereplő ismerősöké lett. Most szeretné eladni, de úgy hallotta, hogy köteles volna a saját maga által épített ház felerészét kifizetni a gyermekeinek, holott a felesége temetésének költségeit is ő fizette, síremléket ő állított neki, sőt elég nagy pénzbeli ajándékot adott az unokáinak. Pontosabb adatok híján csak megkísérelhetjük a vá­laszadást: a törvény értelmében természetes, hogy a fele­ség halála után az anya vagyonát a gyermekek öröklik. (Olvasónkat azonban pontosítanunk kell, mert ' ő nem holtig tartó haszonélvezeti, hanem özvegyi haszonélvezeti jogot örökölt. Ez abban különbözik az előbbitől, hogy ha az özvegy házasságot köt, elveszíti a haszonélvezeti jo­got.) Tisztázatlan, hogy a levélírónk által vásárolt házhely ingatlan tulajdonképpen kinek a nevére került. Egy ügy­letben ugyanis valaki vagy eladó, vagy vevő, vagy tanú. Tanú nevére nem kerülhet az ingatlan, csak a vevő ne­vére. Amennyiben az írásban feltüntetett vevő elismeri, hogy a tényleges vevő olvasónk volt, és utána a lakást is ő építette, ő fizette az OTP-részleteket, úgy okirattal át­írható a lakás. Ha nem, akkor pert kell indítani. Olvasónk lakásában közös vagyonnak az az érték mi­nősül, amit levélírónk a feleség haláláig az ingatlanra for­dított (ha van ilyen), mert a törvény értelmében a há­zastársak közös vagyona mindaz, amit az együttélés alatt — bármelyikük jövedelméből — szereznek. A temetés és az egyszerű síremlék költségeit követelheti az örökösök­től, mert ezek a költségek az örökösöket terhelik. Az unokáknak és más rokongyermekeknek adott készpénz — ritka kivételtől eltekintve — nem követelhető vissza, hiszen azt ingyenesen, minden feltétel nélkül ajándékba adta. A lakás eladása esetén (amelyre olvasónknak nincs lehetősége, hisz nem az ő nevén van a lakás), a lakás je­lenlegi forgalmi értéke alapján kell kiszámítani, hogy mi jár a gyerekeknek, és mi olvasónknak. Jó tudni, hogy a gyermekekre jutó összegre is fennáll az özvegyi haszon- élvezeti joga, ha azóta nem kötött házasságot. Ebben az esetben választani lehet a gyerekek hpzzájárulásával, hogy a gyerekekre jutó összeg kamatait kéri, vagy pedig a haszonélvezet megváltását. Ebben az utóbbi esetben a gyerekekre jutó összeg nem kétfelé, hanem háromfelé osz­lik, és abból egy rész levélírónké. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents