Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-29 / 154. szám
4 Kelet-Magjrarország 1988. június 29. Moszkvában megnyílt az SZKP értekezlete Arányosabb városfejlesztést Nyíregyházán a gazdálkodó szervek és a tanács kapcsolatrendszerérői tárgyaltak megállapította, hogy az konzervatív jellegű. A KB főtitkára ezt követően részletesen foglalkozott az SZKP vezető szerveinek megújulásával, rámutatva arra, hogy nem minden párt- szervezet tevékenysége felel meg a mai követelményeknek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elvtársiasságra épülő kapcsolatokat felváltották az utasításokon alapuló alá- és fölérendeltségi viszonyok. A demokratikus centralizmus elvét egy időben a bürokratikus centralizmus váltotta fel. Kifejezte reményét, hogy a párt öntisztulása, a szervezeti szabályzattal összhangban álló minősítések elősegítik a párt megújulását. Megengedhetetlen, hogy a minősítés megtorlássá, leszámolássá váljon — hangsúlyozta. A párt választott szerveiről kifejtette: gyökeres változásokra van szükség, növelni kell e testületek tekintélyét, nyíltságát és el kell kerülni, hogy az apparátus beavatkozzon munkájukba. Ez vonatkozik a Központi Bizottságra is. A főtitkár célszerűnek tartotta a KB-tagok részvételének erősítését a Politikai Bizottság munkájában, hozzátéve, hogy a PB rendszeresen számoljon be tevékenységéről a Központi Bizottságnak. Támogatta azt a kezdeményezést, hogy egységesen öt évben állapítsák meg minden pártbizottság megbízatásának idejét, valamintv hogy két egymást követő időszakra korlátozzák a választott párttisztségek betöltésének idejét. A párt és az állam funkcióinak szétválasztását a legfelsőbb szinten kell elkezdeni — mondotta Gorbacsov. Meg kell akadályozni, hogy a pártbizottságok közvetlenül az állami, gazdasági és társadalmi szervezeteket utasító határozatokat hozzanak. A továbbiakban Gorbacsov több időszerű kérdésről szólt, majd délután megkezdődött a vita az előadói beszédről, összesen heten kaptak szót, pártbizottsági titkárok az ország különböző térségeiből, a mezőgazdasági termelés dolgozói és az értelmiség képviselői. Az értekezlet szerdán folytatja munkáját. Eredményesnek és fejlődőnek ítélte meg a nem tanácsi szervekkel folytatott együttműködését a Nyíregyházi Városi Tanács, melynek ülésére kedd délután került sor. A tanácsülésen a városban gazdálkodó szervek és a városi tanács kapcsolatrendszerérői, az együttműködési lehetőségek formáiról volt szó egyebek mellett. Az ülés résztvevői megállapíthatták, hogy az együttműködés hozzájárult a megyeszékhely fejlődéséhez, a lakossági szükségletek kielégítéséhez, ugyanakkor nem sikerült a kívánt mértékben oldani a város. egyes területei között meglévő ellátási szintkülönbségeket. A fejlődésbeli aránytalanságok, az ellátási gondok fokozatos enyhítése érdekében további erőfeszítéseket kell tenni, ebben segíthet a közös érdekek előnyös felkutatása, a vállalkozási formák gazdagítása is. A továbbiakban a TIGÁZ nyíregyházi szolgáltói tevékenységéről, fejlesztési elképzeléseiről volt szó. A vezetékes gázellátás Nyíregyházán a leggyorsabban fejlődő közművek egyike, a megnövekedett közületi és lakossági igények feltétlenül szükségessé teszik az átadó és elosztó kapacitás bővítését. A közelmúltban megtartott tárgyalásokon végre sikerült dűlőre jutniuk a tanácsiaknak és a tigázosoknak abban is, hogy az előttünk álló két és fél esztendő során mintegy kétezer olyan nyíregyházi lakás is bekapcsolódhat a gázszolgáltatásba, melyek a városi ellátó rendszeren egyébként kívül esnek. Sajnos a magánerős hálózatbővítést lassítja a vállalat igen bonyolult adminisztrációs szervezete, rendkívül szűkös pénzügyi kerete, de gyakorta panaszkodnak az emberek amiatt is, hogy az egyébként gyors, szakszerű hibaelhárításokat követően nehézkes a felbontott területek helyreállítása. A tanácsülés résztvevői szerint a Minden település szeretne fejlődni, szépülni, s ennek a legmegbízhatóbb módja a lakosság társadalmi összefogása. Szabolcs-Szatmár megyében az elmúlt évben 766 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a falvakban, városokban. A települések közül kiemelkedik Omboly, mert ebben a megye szélén, erdők közt meghúzódó kis községben az átlagosan egy főre jutó társadalmi munka értéke 9660 forint volt, s ez az ösz- szeg hétszerese a megyei átlagnak. Elsősorban járdaépítésben, földutak karbantartásában, parkosításban, fásításban értek el eredményeA családvédelem helyzetéről, valamint a tanács hatósági munkájáról tárgyalt keddi ülésén a Nyírbátori Városi Tanács. Utóbbit értékelve megállapították: a járási hivatal megszűnésével megszaporodott a feladat. Néhány hatáskör elsőfokú ellátása mellett valamennyi hatósági ügy másodfokának gyakorlása is az osztályhoz került. A tanácsülés elé terjesztett beszámoló szerint az eltelt öt év munkáját értékelve „a népességnyilvántartást, az anyakönyvi igazgatást, a szociálpolitikát megyei szinten is jó színvonavállalat és a tanács vezetői között további egyeztető tárgyalásokra van szükség, hogy a megyeszékhely gázhálózatának fejlesztése az igényeket legalább megközelítse. két. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei' elnöksége a 800 lakosúnál kisebb települések kategóriájában elért első helyezésért 500 ezer forint jutalomban részesítette a települést. Június 28-án Ombolyon, a Nyírbélteki Nagyközségi Közös Tanács kihelyezett ünnepi tanácsülésén Hajnal Béla, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja értékelte az 1987-ben végzett munkát, majd átadta a pénzjutalmat és a vándorzászlót Vékony Sándornak, a település elöljárójának. Kiemelkedő munkájukért hatan „Társadalmi munkáért” plakettet, hatan pedig oklevelet kaptak. lónak, az építésigazgatást átlagosnak, a gyámügyet kedvező irányba fejlődőnek, a szabálysértési tevékenységet változónak ... összességében jónak, de személyi mulasztásoktól sem mentesnek lehet megítélni.” A feladatok szaporodására továbbra is számítani lehet. Közöttük is kiemelt helyen szerepel az ügyfélfogadás kulturáltságának növelése, a munkaidőalap védelme, az ügyintézők magatartásának javítása. Ma ugyanis még mindig előfordulnak aktatologatások, a határozatlanság, az egymással ellentétes intézkedések. „...eltorzítják Románia yolósáját ,f A magyar nemzetiségű rimán dolgozók tanácsa szerint következetesen biztosítják a teljes honiiói egyenlőséget Tony Curti« apja emlékére Emanuel Alapítvány Yámlorzászló és pénzjutalom Kiemelkedő társadalmi munka Onbölyön Gyarapodó hatósági feladatok Nyírbátorban napirenden a családvédelem (Folytatás az 1. oldalról) és halál kérdésévé — szögezte le beszédében Mihail Gorbacsov. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Központi Bizottság a szövetkezeti mozgalom felemelkedésében nagy lehetőséget lát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vezető apparátusban tapasztalható erős konzervativizmus lassítja a gazdasági reformok végrehajtását. Törekedni kell az apparátus létszámának korlátozására, munkája hatékonyságának növelésére. Óvott attól, hogy az így felszabaduló munkaerő más irodákba telepedjen át. A főtitkári beszámoló ezután kitért arra, hogy az árreform nélkül nem teremthetők meg a normális gazdasági viszonyok. Az árképzés reformjának hiánya sok nehézséget okoz. Az irreális árak nem ösztönzik a termelékenység növekedését, hátráltatják a tudományosműszaki haladást. Az árreformmal egyidejűleg rendet kell teremteni a pénzügyi hitelek rendszerében is. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a reform nem hagyhatja érintetlenül a kiskereskedelmi árakat sem, mert ezek nem tükrözik a valódi ráfordításokat, illetve a felvásárlási árakat. Az árreformot úgy kell végrehajtani, hogy ne csökkenjen a lakosság élet- színvonala. A reform részeként felülvizsgálták a külgazdasági politikát is. E téren elsőbbséget élveznek a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok. Kifejtette, hogy a perspektívát a szabadon átváltható rubel bevezetésében, az egységes szocialista piac kialakításában látják. A Szovjetunió a kölcsönös előnyök alapján kívánja fejleszteni gazdasági kapcsolatait a tőkés és fejlődő országokkal is — tette hozzá Gorbacsov. Az átalakítási politika és a tudomány összefüggéseit taglalva rámutatott: radikálisan meg kell változnia a tudományhoz való viszonynak. A társadalom szocialista megújulásában nagy szerep vár a kultúrára, amelynek adminisztratív irányítása mindinkább a múlté._ A mblicisztikában, a művé- íeti és tudományos kiad- ínyokban sohasem látott éretű, nyílt párbeszéd fo- k a szocializmus megújí- ának lehetőségeiről, a türelemről, a jelenkorról, -bacsov rámutatott, hogy a terület sem mentes a adalomban is jelen levő ítmondásoktól, konzer- yizmustól. főtitkár részletesen fogazott a szovjet külpoli- a változásaival is. — gytuk, hogy belekénysze- senek bennünket a fegy- rkezési hajszába, amely ár kritikus ponthoz érke- ;tt. E folyamat logikájának íegtörése nélkül a világ a katonai összecsapás szélére sodródott volna, ezért vált szükségessé a külpolitika határozott megújítása. Jelentős eredményként értékelte, hogy a nemzetközi viszonyokban a párbeszéd, a leszerelés terén az átfogó, kölcsönös ellenőrzésre való készség vált meghatározóvá. A szocialista országok viszonylatában az érintkezések tárgyszerűvé és operatív jellegűvé váltak, tökéletesedett a szocialista közösség külpolitikájának összehangolása.^ Az új gondolkodásmód kapcsán Mihail Gorbacsov hangsúlyozta a szabad ^ választás elvének jelentőségét. — Aki elutasítja a választás szabadságát, lényegében a történelem folyamatát próbálja megállítani — mutatott rá. A főtitkár szerint az elmúlt három évben csökkent a háborús fenyegetés veszélye. Javultak a szovjet— amerikai kapcsolatok, megélénkült az összeurópai folyamat. Jelentős állomásnak nevezte az afganisztáni megállapodást. Megítélése szerint ez új szakaszt nyit a regionális konfliktusok politikai rendezésének útján. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalomról szólva utalt arra, hogy a szovjet kommunisták a teljes egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján részt vesznek a közös útkeresésben. Hangsúlyozta, hogy az SZKP a kommunista világmozgalom szerves részének tekinti magát. Mihail Gorbacsov ezután részletesen kitért a szovjet politikai rendszer fejlődésére a forradalomtól egészen napjainkig. Kiemelte, hogy a sztálini parancsuralmi, adminisztratív irányítási rendszer károsan hatott az ország fejlődésére, és ez a mára kedvezőtlen hatással van. Megállapította, hogy a XX. pártkongresszus után az ország nem használta ki a lehetőséget a párt- és az állami élet lenini normáinak helyreállítására. A kialakult politikai rendszer gátolta a gazdasági és társadalmi fejlődést, kudarcra ítélte a megkezdett reformokat. így az emberek közömbössé váltak, csökkent a társadalmi aktivitás, a dolgozók elidegenedtek a köztulajdontól. Gorbacsov kitért az emberi jogok és a peresztrojka viszonyára. Mint mondta, az utóbbi időben voltak olyan kísérletek, amikor a demokratikus jogokat antidemokratikus célokra akartak felhasználni. — Egyesek úgy vélik, hogy ezen az úton bármilyen problémát meg lehet oldani, a határok újrarajzo- lásától az ellenzéki pártok alapításáig. Az SZKP Központi Bizottsága a nép érdekeivel ellentétesnek tekinti ezeket a próbálkozásokat — szögezte le a főtitkár. Megítélése szerint a demokratizálódás folyamata túl lassú, márpedig az átalakítás céljai csak az egész politikai rendszer átalakításával érhetők el. Elvi jelentőségűnek minősítette a párt és az állam jogköreinek szétválasztását, valamint a tanácsok szerepének jelentős mérvű növelését. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: meg kell újítani a képviseleti szervek munkáját, el kell érni, hogy a kérdések mind nagyobb hányadát a képviseleti testületek ülésein döntsék el. Nyomatékosan hozzátette, hogy a tanácsok egész munkájának nyilvánosan, a választókerületben kell folynia. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a tanácsi funkcionáriusok nd legyenek a választott testület tagjai. Támogatta azt az elképzelést is, hogy a tanácselnöki posztra az adott pártbizottság első titkárát javasolják. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy a legfelsőbb államhatalmi szervekben is erősíteni kell a dolgozók képviseletét. Célszerűnek tartotta, hogy a társadalmi szervezetek központi szervei is válasszanak képviselőket. Ezek és a jelenlegi parlament képviselői együttesen alkotnák a népképviselők kongresszusát. A szovjet parlament két kamarájának munkája kapcsán javasolta, hogy a nemzetiségi tanácsnak elsősorban a nemzetiségekkel kapcsolatos kérdésekre összpontosítsa figyelmét. A KB nevében célszerűnek tartotta a Legfelsőbb Tanács elnöki tisztjének létrehozását. Javasolta, hogy a legfelsőbb hatalmi szerv állandó bizottságainak előzetes vitája nélkül ne születhessen döntés nagy jelentőségű kül- és belpolitikai vagy személyi kérdésekben. A főtitkár kívánatosnak tartotta az országos hatáskörű hivatalok apparátusának negyvenszázalékos, a köztársasági szintűek ötvenszázalékos és helyi szintűek hatvan- százalékos csökkentését. A nemzetiségi viszonyokra átérve a szónok nyomatékosan hangoztatta: e téren is csak a lenini elvek következetes érvényesítése biztosíthatja a töretlen fejlődést. Mihail Gorbacsov leszögezte: aki a nemzetiségek szembeállítására törekszik, az árt a demokratizálásnak és az átalakításnak. A szovjet jogrendszer kapcsán Mihail Gorbacsov Hétfőn Bukarestben ülést tartott a magyar nemzetiségű román dolgozók tanácsa. Ugyancsak ülést tartott hétfőn a német nemzetiségű román dolgozók tanácsa — jelentették a román sajtószervek. A magyar nemzetiségű román dolgozók tanácsának ülésén részt vett Emil Bobu, az RKP KB PVB tagja, a KB titkára. A tanácskozáson Gere Mihály, az RKP KB PVB póttagja, a magyar nemzetiségű román dolgozók tanácsának elnöke terjesztett elő jelentést. A jelentés szerint a Ceau- sescu-korszak egyik legnagyobb vívmánya az, hogy következetesen biztosították a teljes honfiúi egyenlőséget, megvalósították a dolgozók egységét. A jelentés így folytatódik: „A magyar nemzetiségű román dolgozók tanácsa felháborodással utasítja vissza a Magyar Népköztársaság bizonyos köreinek soviniszta, irredenta, revansista megnyilvánulásait, amelyek szándékosan eltorzítják Románia valóságát és ellenségesen szemlélik a román nép által az új, szocialista társadalmi rendszer útján elért nagy eredményeket, meghamisítják nemcsak a jelent, hanem a történelmi múltat is. Aggodalomra ad okot az a tény, hogy egyes szomszédos országok támogatják e törekvéseket. A magyar nemzetiségű román dolgozók tanácsának plénuma ezért kinyilvánítja felháborodását a reakciós tételek miatt, azokat határozottan visszautasítja”. loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere június 28-án bekérette Szűcs Pál bukaresti magyar nagykövetet és közölte vele a román párt- és állami vezetőség döntését gr- ról, hogy a Magyar Népköz- társaság kolozsvári főkonzulátusának működését azonnali hatállyal megszüntetettnek tekinti, és követeli, hogy a főkonzulátus személyzete 48 órán belül hagyja el Románia területét. A döntést a romániai településrendezési tervek elleni magyar tiltakozó megmozdulásokkal indokolta. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között hatályban lévő konzuli szerződés megszeA II. világháború során elpusztult 600 ezer magyar zsidó mártír emlékművének alapkőletételi ünnepségét július 3-án, vasárnap délelőtt 10 órakor tartják a volt budapesti gettó egykori kapugéséért a felelősség a Román Szocialista Köztársaság kormányát terheli. A Magyar Népköztársaság kormányát ez a súlyos román intézkedés sem téríti el eddig követett elvi politikájától, amely a magyar és a román nép barátságának elmélyítésére, az országaikban élő nemzetiségek összekötő szerepének erősítésére, a magyar-román együttműködés fejlesztésére irányul. A magyar főkonzul 1980- ban, a román 1981-ben kezdte meg működését, újabb lehetőséget teremtve a magyar —román kapcsolatok sokoldalú, kiegyensúlyozott fejlesztésére. 1985 végén Románia felszámolta debreceni főkonzulátusát. jánál, a Wesselényi utca 5. szám alatt. A zsidóság örök gyászára emlékeztető, gránitból és acélból formált kompozíciót — Varga Imre Kos- suth-díjas szobrászművész alkotását — a tervek szerint a deportálások 45. évfordulójára emlékezve jövőre avatják fel — tájékoztatták a New York-i székhelyű Emanuel Alapítvány és a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének vezetői a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit kedden a Hilton Szállóban. Az alapítvány a magyar- országi zsidóság kulturális örökségének fenntartását, a magyarországi zsidó műemlékek, temetők helyreállítását kívánja segíteni. A szervezet — amely a világhírű, magyar származású művész, Tony Curtis mátészalkai születésű édesapjának utónevét viseli — egyebek között a Dohány utcai 130 éves zsinagóga és a nagymúltú Kazinczy utcai ortodox zsinagóga rekonstrukcióját tűzte célul. A sajtótájékoztatón Tony Curtis hangoztatta, hogy apja örökségének szellemében minden tőle telhetőt megtesz Magyarországért. Román döntés Megszüntették a kolozsvári magyar főkonzulátust Tanácsülésekről jelentjük
