Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-28 / 153. szám
1988. június 28. Kelet-Magyarország 7 Kertbarátok tapasztalatcserén Tanulmányút Miskolcra, Nagyfádéra A nyírlugosi málna- és gyümölcstermelő szakcsoport, a Nyírbéltek és Vidéke Áfész- szel közösen tanulmányutat szervezett Miskolcra és Nagy- rédére. A tanulmányúton negyven málnatermelő szakcsoporttag vett részt. Miskolcon a hűtőházban a málna és más gyümölcsök fagyasztásos feldolgozásával ismerkedtek. A hűtőház igazgatója tájékoztatójában nemcsak az alkalmazott technológiát ismertette, de beszélt arról is, hogy az ipar milyen minőségű alapanyagot vár a termelőktől. Nagyrédén a háztáji málnásokban jártak a lugosiaik és béltekiek. Fekete József tudósítónk beszámolt arról, hogy a hevesi községben a málnások többségét öntözik. Az öntözés technikája, technológiája a vendégeskedőket nagyon érdekelte. A beszélgetések során elhangzott, hogy Nagyrédén öntözéssel az átlagtermés 300 négyszögölön 1000—1400 kilogramm. Ezt a nyírlugosi málnatermesztők egyike-másdka is eléri, de ez nem általános. Hasznos tapasztalat volt, hogy Nagyrédén egy-egy málnaültetvényt 7—8 évig hasznosítanak, azt követően úgy váltanak, hogy a területen a málnától elütő növényeket termesztenek — így itt nincsenek elöregedett, betegségekkel fertőzött málnások. A tanulmányutat járó szabolcsiak Domoszlóra is elmentek, ott a szőlő és más gyümölcsök termesztésével ismerkedtek. A tapasztalat- csere jól sikerült, a résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy saját munkájukban a látottakból sok mindent hasznosítanak. ★ A nyíregyházi központi kertbarátklub tagjai kertlátogatásra ezúttal Török Pálhoz Orosra mentek. Az oros- nagyszállási zártkertben a gazda 800 négyszögölön gyümölcsöt, szőlőt és zöldségféléket termeszt, nagy választékban. Varga Ferenc a kert- látógatásról írott tudósításában arról számol be, hogy Török Pál kertjében gazdag termés yárható kajszi- és őszibarackból, lesz bőven szilva, körte és alma is. A vendéglátó kertbarát eredeti szakmája villanyszerelő, de a kertészkedést is nagy szakértelemmel gyakorolja. Elmondta vendégeinek, hogy gyümölcseinek többségét fagytűrő alanyokra oltotta, így a keményebb teleket, fagyos tavaszokat is Naményi kertbarátok nagyecsedi látogatása és a szalonnasütés. (Baján Erzsébet felvétele) jobban bírják, biztos a termés. Van a kertben olyan gyümölcsfa is, amely négyötféle gyümölcsöt terem. A kertlátogatás jó hangulatú és hasznos volt, a vendégek azzal búcsúztak, hogy hasznosítják a tapasztaltakat. Nyári időszakban nem ritka dolog az, hogy a kertbarátklubok barátkozás és tapasztalatszerzés céljából felkeresik egymást. Ezúttal a vásárosnaményi kertbarátklub tagjai Nagyecseden vendégeskedtek. A vásárosnaményi kertbarátok útban Nagyecsedre meglátogatták a mátészalkai Szatmár Múzeumot. A múzeum őrzi a szatmári gazdák egykori termelési eszközeit, a gazdag gyűjtemény utal a lápi vidék termelésszerkezetére, termelési módjaira. Jó kiegészítő élmény volt ez az ecsedi látogatáshoz. Nagyecseden a helyi kertbarátklub a művelődési házban fogadta a vendégeket. Tájékoztató hangzott el a község múltjáról, jelenéről, majd kertlátogatások következtek. A naményiak Nyíri Sándor, Somfali István és Szabó Mihály kertjében jártak. A gazdák bemutatták gyümölcs- és szőlőültetvényeiket. Az egész napos program hangulatos szalonnasütéssel végződött. Ezüstszínű vesszőfoltosság Málnaszedés utáni védekezés Több kertbarát panaszkodott, hogy málnabokrainak vesszőin ezüstre színeződött foltok keletkeztek, amelyek felrepedeztek, s rajtuk apró tűszúrásnyi fekete pontocskák észlelhetők. A beteg* vesszők rosszul teleltek, elfagytak s gyakran ki se hajtottak. Tapasztalataik szerint, ha mégis kihajtanak, úgy silány terméseket hoznak. A kórkép egyértelműen utal a málna egyik veszedelmes gombabetegségére: a didimellás vesszőfoltosságra. A megfigyelések szerint a Időszerű kerti munkák Őszi karfiol, cékla és karalábé Az előrelátó kertbarát idejében gondol a jövőre is, ezért az őszi termesztésre, illetve betakarításra szánt karalábé vetését már június elején elvégezhetjük, s július elejéig folytathatjuk. Ha szeptember hónapban karfiolt akarunk szedni, úgy ne késlekedjünk a rövid tenyészidejű fajták vetésével, mert az ültetést így — bízvást — július közepén elvégezhetjük. A cékla őszi fogyasztásához, illetve tárolásához a magvakat június végétől július elejéig a legcélszerűbb elvetni. Megkezdődött egy kedvelt csemege, az uborka szedése is. A jó minőséget azzal garantálhatjuk, ha a csemegeuborkát kétnaponként szedjük, az ecetes és vizes uborkát viszont háromnaponként, a salátának szánt termést három-ötnaponként érdemes begyűjteni. Az uborkát mindig éles késsel vágjuk le az indákról, illetve hajtásokról, hogy a tövek s a következő termés meg ne sérülhessen. A téli fogyasztásra szánt gyökérzöldségeket: a sárgarépát és a petrezselymet, ha a takácsatkák vagy a lisztharmat veszélyezteti, 0,3 százalékos Thiovit- tal vagy Szerával permetezhetjük le. A karósbabot vagy a paprikát az atkák ellen 0,3 százalékos MITAC 20-szal kezelhetőjük. A szőlőben a hajtásnövekedés erősségétől függően — júniusban — feltétlenül végezzük el a második hajtásigazítást és a kötözést, mert a lombozat egyenletes szétterítésével elősegíthetjük a permetszerek jobb behatolását, illetve kedvezőbb „fedettséget" érhetünk el. Virágzás után a botritisz (szürkepenész) veszélyezteti a fürtökét, ezért ne késlekedjünk a 0,25 százalékos Ortho Phaltanos kezeléssel. E kemikália a peronoszpóra ellen is kiváló védettséget biztosít. Esős időszakban viszont a pe- ronoszpórát, akár szőlőről, • burgonyáról, hagymáról vagy borsóról legyen is szó, Cursate Super Z-vel permetezhétjük le: 2,5 —3,5 kg/ha mennyiségben. Almafáink védelmét a gombabetegségek ellen (varasodás és lisztharmat) 0,05 százalékos Rubigán 12 EC, 0,2 százalék Dithane M—45 kombinációval kezeljük. Dr. Széles Csaba vesszőfoltosság járványszerű fellépéséhez, a málna számára kedvezőtlen körülmények: erős napsütés, déli fekvés, túlzott nitrogénműtrágyázás, besűrűsödött állomány, mind-mind hozzájárulhatnak. Sajnos a gombabetegség egész Európában elterjedt, így hazánkban is mindenütt előfordul már, ahol málnát termelnek. Ha nem avatkozunk be kellő időben, úgy 20—25 százalékos vesszőpusztulást és jelentős terméscsökkenést idézhet elő. A kórokozó áttelelése sajátos „termőtestekben” történik. E képletek tavaszai — a vesszőkön — fekete pontocskákként észlelhetők. Május elején a szaporítóképletből megkezdődik a spórák (asz- kospórák) kiszóródása, és a zöld, zsenge hajtások fertőződése. Annál erősebb lesz a fertőzés, .minél csapadékosabb az időjárás és minél magasabb a levegő relatív páratartalma. A spórák kiszóródása elhúzódó jellegű, rendszerint nyár közepéig tart. Július—augusztus hónapban újabb sajátos termőtestek képződnek, amelyekből ismét nagy tömegű spóra szabadul ki, amelyek agresszíven biztosítják a kórokozó újabb fertőzéseit. A hajtásokon a rügyek körül ovális liláspiros foltok alakulnak ki. A rügyek megbetegednek és vagy elpusztulnak, vagy csökevényes hajtásokat nevelnek. Alapvető követelmény, hogy termésszedés után azonnal metsszük ki a letermett részeket és égessük el. A kemikáliák közül jó hatású a 0,4 százalékos Miltox Speciál vagy a\0,4 százalékos Rézoxiklorid 50 WP. Sz. Cs. A kisárulermelés kérdőjelei Ma az országban 1 millió 415 ezer olyan háztartást tartanak nyilván, amelynek tagjai növénytermesztéssel, vagy állattenyésztéssel foglalkoznak. A mezőgazdasági kistermelés már régen nem csak azt a célt szolgálja, hogy a családok zöldségből, gyümölcsből, baromfihúsból önellátók legyenek, de egyre inkább meghatározó az árutermelés. A mezőgazdálkodásnak szerves része a kis- árutermelés, egyes növényféleségekből a háztáji 30—40 százalékkal részesedik. A háztáji áru értékesítése többnyire a nagyüzemeken keresztül történik. A nagyüzem a kisáruter- melést szervezi, irányítja és különböző módokon segíti: Nem csak termőföldet kap az, aki zöldség-, vagy ipari növénytermesztéssel kíván foglalkozni, de elvégzi az- üzem a talaj művelést, beszerzik a vetőmagvakat, segítenek a növényvédelemben. Mindez nem önzetlenül, de kölcsönös előnyöket tartalmazva történik. A nagyüzem haszna az ár- kiegészítés, a bérleti díj (ha van ilyen), a kisárutermelő viszont maradék idejét hasznosítva kiegészítő jövedelemre tesz szert. A háztájit, bővebb értelemben a kisáru- termelést minden olyan változás, amely a megszokottól eltérő és a jövedelmet csökkenti, negatívan befolyásolja. Nehéz volt például megértetni és elfogadtatni az adózás új rendjét, amit bizonyít, hogy a bruttó érték utáni kedvezményes adózás a legtöbb kisárutermelőnek megfelelő ugyan, de az állattartás mértéke mégis csökkent. Az adózás új rendje Után most az aggasztja az embereket, hogy miközben a termelési költség szakadatlanul nő, napirendre került a háztáji termékek árkiegészítésének megszüntetése. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának legutóbbi ülésén Bánfalvi András Sza- bolcs-Szatmár megyei képviselő ezzel kapcsolatban jelezte, ha ilyesmire sor kerül, az a kedvezőtlen adottságú térségekben élőket érzékenyen érintené. Sajnos Szabolcs-Szatmár földjeit tekintve és közgazdasági környezetét is figyelembe véve szinte teljes egészében kedvezőtlen adottságú. A nagyüzemekből származó jövedelem messze elmarad az országos átlagtól és szüksége van arra, hogy a fő munkaidőt a nehéz fizikai munkát igénylő gyümölcs-, zöldség-, dohánykertészkedés, az állattenyésztés kiegészítse. S. E. 450 MILLIÓ KÖBMÉTER Régebben a falusi gazdaság minden hulladéka előbb vagy utóbb a trágyadombra került. Amikor már túl nagyra nőtt a kakasok és kapir- gáló tyúkok birodalma, a gazda fogta magát, s tél végén, tavasz elején kivitte a földjére, s azzal tette ter- mőbbé a talajt. Éppen ezért különös, hogy amikor a szennyvizekkel akarják ugyanezt tenni a kutatók, mindenki visszahőköl azok felhasználásától. Persze az is igaz, hogy már a szennyvíz sem a régi. Aki látott már sertéstenyésztő telepről elfolyó, fákat megmérgező, agresszív vegyhatású, bűzös le-, vet, aligha jut róla eszébe a hajdani falusi udvar. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a pesti, budai csatornákon tisztítatlanul a Dunába folyó szennyvizet néhány tucat kilométeren keresztül nemcsak felhígítja, hanem ártalmatlanná is oxidálja az élővíz oxigéntartalma. Nem kell tehát félni a szennyvizek mezőgazdasági célú felhasználásától, különösen akkor nem, ha segítségükkel nem közvetlenül a táplálékláncunkba illeszkedő termel- vényeket öntözünk, vagy a szennyvíz feldolgozásából eredő szennyvíziszappal trágyázunk. Ártalom nélkül Magyarországon 300 szennyvíztelepre évente több mint 450 millió köbméter kommunális szennyvíz érkezik. Ebből 4,5 millió köbméter szennyvíziszap keletkezik, amelynek az elhelyezése igen nagy gondot okoz. Egyetlen lehetőség erre, hogy a talajba juttatva fokozzuk földjeink termőképességét, csökkentsük a műtrágya-felhasználást. Az összes szennyvíziszap túl sok ahhoz, hogy szántóföldi növénykultúrákra kerüljön, s felhasználása is csak az agrotechnika és az időjárás által megengedett időben lehetséges. Kísérletek igazolják, hogy megfelelő eljárások bevezetésével, és az előírások betartásával a környezet ártalma nélkül hasznosíthatók a nagy szerves- anyag-tartalmú iszapok a faanyagtermelésben, főleg a gyorsan növő fajok esetében. A szennyvíziszapot talajjavítási és trágyázási célra egyaránt felhasználhatják. Említsünk néhány kísérletet, amely már szép eredményeket hozott a szennyvíziszap-felhasználásban. Kiskunhalason üzemi méretű kísérlet folyik egy nyárfaültetvényen, Sopron környékén fás növényeket táplálnak az Erdészeti és Faipari Egyetem irányításával, Gödöllőn, Keszthelyen a délA hír nem „kacsa”, fénykép is bizonyítja, hogy a francia- országi Toulouse közelében egy parasztgazda háromlábú kacsát nevel. Ami érdekes és ritka, hogy a kacsa harmadik lába nem csökevény, mind a három végtag egyforma hosz- szú. A több láb a szárnyast nem zavarja mozgásában. A háromlábú kacsa egészséges és szépen fejlődik. pesti rothasztott szennyvíz- iszappal végeznek tenyész- edényes és kisparcellás kísérleteket, ugyanezzel az alapanyaggal Borsodcirákon, Alsónémediben félüzemi kísérletek folynak. Szombathelyen a meszes kezelés után létrejött masszát a savanyú talajok javítására használják. Gyöngyösvisontán azt vizsgálják, hogyan lehet a felszíni bányaművelés rekultivációjában felhasználni az egri városi szennyvíziszapot. A Kertészeti Egyetem szőlő- termesztési tanszéke üvegházi és fóliasátras edényekkel modellkísérletet, s szabadföldi kísérleteket végez. Hogyan Hal? Persze azt is tudni kell, hogy minél nagyobb városban képződik- a kommunális szennyvíz, annál nagyobb a veszélye, hogy abba egyéb anyagok is bekerülhetnek. A mezőgazdasági hasznosításkor elengedhetetlen követelmény, hogy ellenőrizzék a szennyvíziszap összetételét, különösen a nehézfém-koncentrációt. Hogyan hat a szennyvíz- iszap a talajokra? A fertőző hatás 4—9 hónap alatt enyészik el csupán. A növényi tápanyagkészlet jelentősen megnövekszik, nő a foszfor- és a nitrogéntartalom. Előbbi a felső rétegben, utóbbi a mélyebb rétegekben is. A nyers szerves anyag és a humusztartalom is gyarapodik, s ez kedvezően hat a talajszerkezetre és a vízháztartásra. A szántóföldi növények kedvezően reagáltak a szennyvíziszapos kezelésre. Elsősorban a növények vegetatív fejlődését gyorsítja, de kedvező a szemtermés növekedése is. A minőségre az iszapkezelés nem volt káros, a növények mikroelem-tartalma csak a nehézfémekkel erősen szennyezett iszapok esetében növekedett. A hasznosítás érdekeltségi viszonyainak kialakításánál figyelembe kell venni, hogy az iszapkezelés és -feldolgozás költséges művelet, amelynek költségein osztozkodhat a vízmű és a mezőgazdasági egység is. A szennyvíziszap erdészeti hasznosításában kiderült, hogy a nyárfák, fűzfák, akácfák, erdei fenyők az iszapnak még a legnagyobb terhelését is elviselték, s minden fafaj kibírta a folyékony iszap közvetlen adagolását is. Az erdei talajok a mezőgazdaságiakhoz hasonlóan változtak a szennyvíziszap-kezelés hatására. labban ni a nyárfa Az olasznyárfa az iszap hatására statisztikailag igazoltan nőtt, a többi fafajnál is értek el eredményt. Mivel a nyárfatermeléshez amúgy is sok víz szükséges a sovány homoktalajon, az iszaptrágyázást össze kell kapcsolni az öntözéssel, amely történhet szennyvízzel is. A talajok vizsgálata azt mutatta, hogy elviselték a szennyvíziszap-terhelést, s a faállomány sem károsodott még a legnagyobb iszapkezeléskor sem. Az iszap földbejuttatásának a legjobb módszere az lett, hogy a szippantó kocsira erősített 50 milliméteres locsolócsővel a fák sorközein a talaj felszínén egyenletesen elterítették az iszapot, s utána betárcsázták a földbe. A kutatók megállapították, hogy kis és közepes községek szennyvíziszapjának ártalommentes elhelyezésének egyetlen lehetséges ús gazdaságos módja egész éven át a faültetvények, a különféle növénykultúrák trágyázása. II termest (okozó szennyvíziszap A háromlábú kacsa
