Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-27 / 152. szám

4 Kelet-Mag yarország 1988. június 27. Pisztolyt rántott a diszkóban Rendőr a pesti alvilágról Egy svéd felfedezi Észak- és Kelet-Magyarországot Egy szőke hajú huszonéves bu­dapesti rendőrrel a Tisza-parton találkoztam. Éppen szabadságon volt itthon, az öccsét horgászni tanitgatta. Jólesik neki a pihe­nés, mert a munkája sok ve­széllyel, izgalommal Jár. Fel­adata: a fővárosi ifjúsági szóra­kozóhelyekről a rendbontókat kiszűrni. Például: a Margit-híd budai lá­ba közelében fénydiszkót szok­tak tartani. Azt az arabok elő­szeretettel látogatják. Odá egy fiatal pár már nem mer bemen­ni, mert nagy a veszélye, hogy a nőt megerőszakolják: több Ilyen eset történt. A közelmúltban nyolc „gyereket” vitt be onnan a fogdába. — Mi a helyzet a koncerteken? — Együttese válogatja — hang­zik a válasz. — Amikor a Neo- ton, vagy a Dolly Roll lép fel, nincs gond. Viszont az Edda, a P. Box, vagy a Pokolgép együt­gyakran elszabadul a pokol. Ezekre a koncertekre nemegy­szer részegek, kábítószeresek is bemennek. De a „legizgalma­sabb” az volt, amikor a Felsza­badulás téren az Arató diszkó­ban tartott rutinellenőrzésen — mielőtt az asztalához értünk vol­na — egy férfi felugrott és pisz­tolyt fogott ránk. Rögtön hasra feküdtünk! Majd az egyik tiszt felpattant, ő is fegyvert tartott a kezében, és felszólította a tá­madót, dobja el a pisztolyt, Az illető a földre dobta fegyverét. Megbilincseltük. A kocsiban két ember ült mellé. Az egyiket egy pillanat alatt a könyökével ki­lökte, a másik rendőrt pedig az összebilincselt kezeivel fojtogat­ta. Végül könnygázsprével sike­rült lecsillapítani. — Nem fél? — Nem vagyok egyedül. Ke­rülöm a bajt, de azért szere­tem ... És amikor hárman tá­madtak rám? Késsel, meg törött sörös üvegekkel jöttek felém. Ekkor a karatetudásomnak nagy hasznát vettem. — Magyarországon van szer­vezett alvilág? — Alvilág létezik, nem szer­vezett, azonban egy-két „ki­rály” már van közöttük, ök — amint hallom — a külföldieknek igyekeznek segíteni, mint annak idején a képlopásnál történt. — Prostitúció? — A zöm három műszakban „dolgozik”. Reggel kezdik, majd három óra pihenő, délben újabb vendég. Ha a kliens nyugati, a tarifa 3—4 ezer forint, ha ma­gyar, 1000—1500 forint. Ezek a nők jól néznek ki, általában a szállodákban tanyáznak, vagy a partnert odaviszik. De olyan is akad, aki bárhol, bármikor. . . Elképesztő eseteket hallok. Volt, hogy valamelyiket a „párjával" egy fémkukából szedték ki. — Mit lehet tenni? — Nehéz őket elkapni. Ha be­viszik őket, a legtöbb 15—20 perc múlva már szabad. A strici, a védőangyal: külön téma. ö ar­ra vigyáz, nehogy fizetés nélkül távozzon a „vendég”, vagy a nőt nehogy egy másik strici kapa­rintsa meg. A „piacot” feloszt­ják egymás között. A Rákóczi, a Blaha Lujza és a Felszabadulás tér a legfrekventáltabb helyek. — A nők hogyan válnak pros.- vá? — A közéjük kerülő lányok többsége vidéki. Történetük vi­szonylag egyszerű: általában szerelmesek lesznek valamelyik stricibe, akinek lakása van, és az, ha kell veréssel, fenyegetés­sel, vagy kábítószerezéssel a mar­kában tartja. A lányoknak azt ajánlom: az ilyen fickóktól óva­kodjanak. (cselényi) Északról jött és aránylag rövid idő alatt üzlettársaival együtt tizenegyszer járt Ma­gyarországon. Véleménye szerint országunk északi, ke­leti részét a külföldiek, főleg a skandináviai turisták ke­vésbé ismerik. — Aki nem vesz magának annyi fáradságot, hogy ma­gyarországi útiprogramjá­ba beállítsa mindazt, amit Budapesttől északra vagy ke­letre láthat, az sokat veszít. Jómagam most különféle terveket igyekszem megvaló­sítani. Azt szeretném, ha a külföldiek nemcsak Magyar- ország fél arcát ismernék meg. Ake Eskilsson, Evert Eskil- sson, a fivére és Kurt Jo­hansson már sok nevezetes­séget megtekintett nálunk. — Csodálatos ország az önöké. Első helyen említhe­tem az időjárást, össze se lehet hasonlítani azzal, ami­lyen nálunk van. Svédor­szágban még tavasszal is gyakran havazik, még az or­szág déli részén, Alvestában is, ahol én lakom. Úgy tu­dom, hogy Magyarországon évenként 2000 óráig süt a nap, ez aranyat ér az ide­genforgalomban. A második helyen említhetem a roman­.......................á i —■ tikus tájakat, a régi épít­ményeket, amelyeknek leg­nagyobb része jelenleg nincs olyan állapotban, hogy hasznosítani lehetne őket, de azt hiszem, hogy a kasté­lyok helyreállítására sok külföldi partnert találnak. Mi is azért járunk Magyar- országra, hogy valamilyen formában együttműködjünk. Elsőként kinéztük magunk­nak az edelényi kastélyt, mely Miskolciéi északra ta­lálható. Szeretnénk svéd és magyar tőkével mielőbb öt­csillagos szállodát létesíteni itt. Budapesti tárgyalásai so­rán Ake Eskilsson elé tet­tek egy tervet: Nyíregyhá­zán, Sóstón modern gyógy­szállót lehetne építeni. A Nyírség fővárosa, amint ezt egyre inkább megismerik a nyugati turisták is, különle­ges hatású vízzel rendelke­zik. Ez javítja a reumás mozgásszervi betegségeket. A nyíregyházi szálloda könnyen megközelíthető lenne, ha a szálló vendégei Budapestről külön repülőgéppel érkezhet­nének. Ake Eskilsson élénk ér­deklődéssel nézte a tervet, majd elkérte és magával vitte Svédországba. Otthon a szakembereivel tanulmányoz­KO^EKEDESI. VILAGKfALLlTAS HAMBURGBAN. Az NSZK nagyvárosában, Hamburgban, közle­kedési világkiállítás nyílt június 1-jén. A bemutató sztárja a rendező országbeli THYSSEN cég öt­száz kilométeres sebességre tervezett mágnesvasútja, a TRANSRAPID 07 volt. A Nissan, a Merce­des, a Pegueot, a Ford, a Lada, az Audi és még sok más kiállító mellett hazánk közlekedési szak­emberei is képviseltették magukat. Képünkön: az eredeti és a nyugati Ízlésnek megfelelően átalakí­tott Lada Samara. za. Térjünk azonban csak visz- sza a közeljövőre. Eskilsson úr az első újsághirdetéseket már megjelentette otthon. — Skandináviából a ven­dégek a magyar fővárosba érkeznek — tervezi a svéd üzletember —, innen Kurt Johansson barátom és üzlet­társam autóbuszaival, vagy pedig a Borsod Volán gép­járműveivel folytatnák az útjukat Észak-Magyaror- szágra. Ahogy említettem, sok -minden vár még felfedezés­re. Turistáinkat, mint ahogy bennünket is, érdekel a ma­gyar folklór, a népművészet, a magyar gasztronómia. Ake Eskilsson rendszere­sen tanul magyarul, szorgal­masan hallgatja magnóka­zettáról a leckéket. Reméli, hogy amire megnyílik ide­genforgalmi irodája a Váci utcában, de főleg, amire szál­lodává építteti át valamelyik kastélyt, addigra már ma­gyarul is tud társalogni. (Molnár) Kerekek. (Császár Csaba felvételei) Kit ábrázol a nyíregyházi Bessenyei „Czirjék Imre, Szatmár megyei földbirtokos 1873-ban egy régi családi képet ado­mányozott az Akadémiának, amely Czirjék Mihály (1753— 1798) magyar nemzeti testőrt és írót ábrázolta. A képet személyesen vitte el, kísérő­iratot nem csatolt hozzá és így az Akadémián idővel el­felejtették, kit ábrázol a régi kép. Arany János a képet ta­karékosságból nem rámázta be, ott állt az a főtitkári hi­vatal egyik szekrénye mel­lett, arccal a fal felé fordít­va — évtizedeken keresztül. Múltak-teltek az évek, Arany János is elbúcsúzott a főti- toknokságtól, átadva székét Fraknói Vilmosnak, akit az­tán Szily Kálmán váltott föl, hogy átadja helyét Heinrich Gusztávnak. Ma már bajos megállapítani, kinek jutott eszébe agnoszkáltatni a dísz­ruhás, porlepte testőrt, de valakinek eszébe jutott és irodalomtörténészeink hama­rosan meg is állapították, hogy az elegáns testőr nem lehet más, mint Bessenyei György. Amikor Szabolcs vármegye a kilencvenes években elha­tározta, hogy szobrot emel Bessenyeinek, az Akadémiá­hoz fordult hiteles arcképért, ahonnan ezt a képet aján­lották, amely a közelmúltban már hiteles Bessenyei-arc- kép gyanánt élt. A szobor valóban ez után a kép után is készült. Szily Kálmán beszélte el nekem, hogy a szobor lelep­lezése után másnap egy iz­gatott, sápadt öregúr látogat­ta meg az Akadémián. — Kérem, most jövök Nyíregyházáról! Valami bor­zasztó tévedés történhetett! Fejenállva, gördeszkán. A kitar- tásos gördeszkázás világbajnoka a svájci Christian Rosset új vi­lágcsúcsot állított fel. Közel negyvenkét kilométert tett meg gördeszkán — kézen állva! (Tele­tett» — MTI Külföldi Képszerk.) KOSSUTH RADIO 8,20: A hét zeneműve. —8,50: A hét költője: Szilágyi Domo­kos. — 9,00—11,00: Napközben. — 11,00: Mi ez a gyönyörű? — 11,13: Verbunkosok, katonada­lok. — 11,31: A Pickwick Klub. — 12,45: Utak, ösvények. — 13,00: Klasszikusok délidőben. — 14,25: Nóták. — 15,00: Szép- irodalmi Figyelő. — 15,30: Kó­ruspódium. — 16,05: Hangoló. — 17,00: Eco-mix. — 17,30: Ope­rettparádé. — 19,15: Közvetlen kapcsolat. — 20,15: Egy rádiós naplójából. — 21,30: PAF-mű- sor. — 22,00: Hírvilág. — 22,30: Sándor György önálló estjei. PETŐFI RADIO 8,05: A Gyermekrádió műso­ra. — 9,05: Nóták. — 9,30: Ar­ról van szó ... — 9,35: Rival­dafényben. — 11,05: Világúj­ság. — 11,10: Térkép és útra- való. — 11,30: Balaton-rádió. —■ 12,10: Népdalcsokor. — 13,05: Szíriusz kapitány és Leonida néni. 1. rész. — 13,35: Edmon- do De Amicis: Szív — 6. — 14,00: Kettőtől ötig ... — 17,05: Táborock. — 17,30: ötödik se­besség. — 18,30: Garázs. — 19,05: Hagyományápolók. — 20,03: Aranylemezek. — 21,05: Randevú a Jókai Klubban. — 22,05: Rockújság. — 23,10: Egy kis éji könnyűzene. — 0,15— 4,20: Ejfél után. BARTÓK RADIO 9,06: Zenetörténeti értéktár. — 10,19: Alekszandr Vegyer­nyikov operaáriákat énekel. — 11,00: Két szonáta. — 11,40: Fú­vószenekarok felvételeiből. — 11,57: Sioni Fesztivál 1987. 5. — 13,05: Nosztalgiahullám. — 14,00: Farkas Ferenc: A bűvös szekrény. Kétfelvonásos víg­opera. — 15,30: Kamaramuzsi­ka. — 16,15: Kilátó. — 17,00: Barokk muzsika. — 17,30: Lá­togatás a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolán. 8. —18,14: Griselda. Részletek Bononcini operájából. — 19,05: A hét ze­neműve. — 19,35: Magyar zene­szerzők műveiből. — 20,10: Kapcsoljuk a Budapest Kong­resszusi Központ Pátria termét. A zene remekeiből. — 20,50: Zsebrádiószínház. — 21,09: A hangversenysorozat folytatása. Kb. 22,00: Hangszerszólók. — 22,24: A Budapesti Vonósok hangversenye a szegedi Tisza- szálló nagytermében. nyíregyházi radio 6,20—6,30-ig és 7,20-tól 7,30-ig: Hírek, tudósítások Észak-Ti- szántúlról. (A reggeli adás szer­kesztője: Várkonyi Zsuzsa.) — 17,30: Hírek — Programajánlat. — Fészekrakás ’88 (Szoboszlai Tibor). — 18,00—18,30: Észak­tiszántúli krónika. Lapszemle. MAGYAR TV 16,50: Hírek. — 16,55: Kaláka Nemzetközi Folkfesztivál. Diósgyőr, 1987. Magyar együt­tesek. — 17,25: A marabu és az esőmenyasszony. Az Atlasz­hegység berberei között. NSZK rövidfilm. — 18,10: Ez már nemcsak játék. Kamaszmusi­cal (ism.). — 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Két férfi — egy eset. NSZK bűnügyi tévé­filmsorozat. Fekete számok. — 21,00: Hogyan tovább? Ripor­tok, dokumentumok, helyszíni tudósítások a Szovjetunióból az SZKP pártértekezlete előtt. — 22,30: Hírek. NYÍREGYHÁZI VÁROSI -TELEVÍZIÓ Adás: 19,30 Mese — Finn—magyar barát­sági hét — Kulturális prog­ramajánlat — Reklám — Sport — Bemutatjuk a nyíregyházi amatőr filmesek klubját — ENSZ leszerelési közgyűlés a BGYTKF-en — Ez van . . . Fri- derikusz Sándor élő folyóirata Debrecenből. SKY CHANNEL 7,35: Gyermekműsor. — 10,05: Toplista. — 11,05: Zenés kíván­ságműsor. — 13,05: Amerikai filmsorozat. —14,00: Dokumen­tumfilm Ausztráliáról. — 15,00: Ausztrál futball. — 17,00: Gyer­mekműsor. — 18,00: A rablók rejtekhelyén. Western. — 18,30: Kísértet-kapitány. — 19,30: Fe­kete birka különítmény. — 20,30: Az ausztráliai aranyláz. — 21.30: Akciófilm a rendőrök­ről. — 22,30: Autó-motor sport. — 23,00: Portlandi autóver­seny. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: SZÁRNYAS FEJVADÁSZ (USA). Ea.: 16 és 18! ÉRINTS MEG ÉS MENJ! (USA). Ea.: 20! Videoház: Mozi: AZ ÉN KIS FALUM (csehszlovák). Béke mozi: VONG ASSZONY KINCSEI (sz.). Ea.: 16 és 18! SZÁRNYAS FEJVADÁSZ (USA). Ea.: 20 óra! Móricz mozi: FÉRFIAK (NSZK). — Miért? — kérdezte Szily. — A szobor ezután a kép után készült, és a falon lógó testőrképre mutatott. — Kérem — válaszolta az Öregúr —, én Czirjék Imre vagyok, s ez a testőr az én szépapám, Czirjék Mihály. Ezt a képet én adtam 1873- ban az Akadémiának. Itt van róla az elismervény. De nem haragszom. Köszönöm szé­pen, hogy így megtisztelték a szépapámat. .Egyébként az értékes kép eredetijét az Akadémia a Történelmi Arcképcsarnok­ban helyezte el és a saját képtára számára modern másolatot készíttetett róla, amely az akadémiai könyv­tár olvasótermében van ki­függesztve.” (Trócsányi Zoltán: Magyar régiségek és furcsaságok c., 1924-ben kiadott könyvéből, melynek most jelent meg a hasonmás kiadása.) TTI l HALLGASSUNK CT !. I I NÉZZÜNK MEG ■■ 1988. június 27., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents