Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

1988. június 22. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Álbérletben Hazánkban sok ember­nek nincs saját lakása. Munkásszálláson, olcsó penziókban, rokonoknál vagy albérletben lakik. Míg az első kettőnél köny- nyen ellenőrizhetők a? árak, az albérletért gyak ran uzsoraárat kérnek a tulajdonosok. Egy lakóte­lepi kisszoba havi albérle­ti díja két-, háromezer fo­rint. Az a fiatal házaspár, aki ilyen „hónapos szobá­ban” lakik, nagyon keser­vesen, éveken át gyűjtö­getve juthat csak saját la­káshoz. T.'J. olvasónk és felesé­ge hosszú levélben tárta föl, milyen kilátástalan a helyzetük. Rokonaik elle­nezték a házasságukat, ezért albérletben kezdték meg közös életüket. Két éve még ezerötszáz forin­tot fizettek, ma már há­romezer forintot, mert megszületett a kisfiúk. Kettejük alig nyolcezer- forintos jövedelméből egy könyvre való sem marad. Lemondtak a lakásépítés­ről, szociális tanácsi bér­lakást kértek. A tanácson nem áltatták őket, sokan várnak lakás­ra, legyenek türelemmel. Immáron második éve lak­nak hárman egy kicsi fél­szobában, amelynek újra- tapétázására kötelezte (!) őket a tulajdonos, egy kö­zépkorú, mogorva férfi. Ezért buggyant ki belőlük a panasz: a konyha szá­mukra tiltott terület. A fürdőszobát reggel és este csak egy fél óráig használ­hatják. A vécével kapcso­latban engedékeny volt a főbérlő, mehetnek, ha úgy hozza a szükség. Hetente egyszer „nagy­vizit” van a szobájukban. A férfi árgus szemmel megnézi még az ablakpár­kányt is, bekukkant az ágy alá, megvizsgálja az ágyneműjét, nem tették-e tönkre az albérlők ... Régóta keres már az if­jú, gyermekes házaspár más albérletet, de sehol nem talál árban is, körül­ményekben is megfelelőt. Nem marad más hátra, amíg megkapják a lakásu­kat, vállalni kell a meg­alázást, zsarnokoskodást, tűrni a korosodó főbérlő szeszélyeit. Több fiatal házaspár, és egyedül élő, különféle ko­rú ember lehet ilyen hely­zetben, mint ők. Bár az al­bérlet díjáról, a főbérlő jogairól és kötelességeiről jogszabály rendelkezik, az előírásokat sokan nem is­merik, vagy nem veszik tudomásul. Szobát albér­letbe általában nem em­berbarátságból, hanem anyagi érdekből, haszon- szerzésből adják ki. Mit tehet az albérlő a főbérlő túlkapásai ellen? Őszintén szólva nem sokat. A felje­lentés lehetőségével keve­sen élnek, mert könnyen az utcán találják magukat. A törvényes védelem — ez a szomorú tapasztalat — csak a papíron létezik, az albérlőnek igen sokszor azt is el kell tűrnie olyan dolgokat, amitől emberi méltósága csorbát szenved. De amíg hazánkban lakás­hiány lesz, sajnos mindig lesznek albérletbe kény­szerülő, és imigyen kiszol­gáltatott emberek. Tóth M. Ildikó NYÍRBÁTORI tüskék Szép városunkban jóformán az áfész az egyedural­kodó. Nincs konkurencia, így minden csak drágán kap­ható. Mi vásárlók úgy véljük, nem is rendelnek olcsó árukat, mert — más nem lévén — meg kell vennünk a méregdrágát is. Míg Pesten 13—14 forint volt a bur­gonya kilója, itt 18—20 Ft. Egy helyen volt olcsóbb, de igen kevés ideig. Nemrég Pesten 8 forint volt a bur­gonya, itt kétszer annyiba, 16 Ft-ba került. Nincs ol­csó sampon, olcsóbb wc-papír, csak a drága kínai. Nincs másod, harmad, negyedáru paprika, paradicsom, uborka stb. Érdekes, hogy itt minden „első osztályú”. Az áruházban hároméves kislányomra 600 Ft a cipő, a nyolcévesre nyolcszáz. A fővárosban mindig van húsz, harminc, negyven, ötvenszázalékos leértékelés, itt sosincs semmi. Szerintünk itt sokkal nehezebb a megélhetés, mint a fővárosban, mert ott ha nem kap az ember valamit az egyik boltban, megveszi a másik­ban. Mi Nyíregyházára meg Mátészalkára utazhatunk vásárolni. Butikkal tele van a város, de kinek van pén­ze butikban vásárolni? Miért nem kérdezik meg a vá­ros lakóit, hogy szerintük kellene-e egy SKÁLA-áru- ház vagy egy nagyobb élelmiszerbolt? M. Miklósné Nyírbátor A szerk. megj.: Úgy tűnik, kedves olvasónk haragjá­ban talán kissé jobban általánosított, mint ahogy a va­lóság indokolja. Feltehetően vannak bírálható jelen­ségek — ezért is adjuk közre e megjegyzéssel levelét. tevékenységéből származó bevételének hatvan százalé­kát, — ha a bevételt idegen­forgalmi szervezet fizeti ki — akkor viszont negyven százalékát kell jövedelemnek tekinteni. A bevételből le­vont kiadás után fennmara­dó jövedelem húsz százalé­kát kell adóelőlegként ne­gyedévenként befizetni — ismertették a megyei Adó­felügyelőség szakemberei. Amennyiben az egy évi jö­vedelem nem haladja meg a 48 ezer forintot, úgy a befi­zetett adó év végén vissza­igényelhető a budapesti Adó­elszámolási Irodától. Ha vi­szont a jövedelem ennél több, akkor év végén a be­vétel hatvan százaléka után kell az adót kiszámítani. Ebből le kell vonni a már befizetett adóelőlegeket, és a különbözetet pótlólag még be kell fizetni.) D. Norbert, Nyíregyháza: A házasságba bevitt kUlön vagyon még a módosított családjogi törvény szerint is megőrzi különvagyoni jel­legzetességét. Természetesen csak az a külön vagyon, amely még megvan a há­zasság felbontásánál. A csa­ládjogi törvény nem ismer olyan szabályt, ami szerint öt év elmúltával a különva­gyoni igény megszűnik. Ha a bíróság ilyen ítéletet ho­zott, azt meg kell fellebbez­nie. Plósz Ferencné, Geszte- réd: A lakás használatba vételi engedélyének kiadása után, illetve az OTP-vel va­ló szerződéskötést követően született gyerekek után is elszámolható a szociálpoliti­kai kedvezmény. Ennek ösz- szegével a fennálló tartozást kell csökkenteni. A csök­kentett kölcsöntartozás alapján — az eredeti lejá­ratnak megfelelően — új Szerkesztői üzenetek havi törlesztőrészletet álla­pítanak meg. Idős Varga Lajosné, Sza- mostatárfalva: A Hungária Biztosító igazgatójának tá­jékoztatása szerint az egy telken lévő, azonos fajtájú sertések csak együttesen biztosíthatók. Ennek a sza­bálynak az az oka, hogy el­hullás, vagy kényszervágás esetén nem azonosítható, hogy biztosított, vagy bizto­sítatlan sertés miatt érte kár a gazdát. Nyírbátori olvasónknak: Bár természetesen nem fog­lalkozhatunk társkereséssel, jeligés levelét eljuttattuk a „Válás után” című jegyzet­ben szereplő megkeseredett férfinak. G. Ferencné, Vásárosna- mény: Meghatározott időre szóló munkaszerződés ese­tén csak annak tartamára, időarányosan kaphat sza­badságot. Amennyiben nem tudja; hogy munkaviszonya a gyermek születésekor ha­tározott (szerződéses), vagy határozatlan időre szólt, kérdezze meg a munkaügyi osztálytól. Az illetékes válaszol NINCS VIZÜNK Körülbelül két hete nincs vizünk, nem tudjuk a fürdő­szobát, vécét használni. Nem tudunk mosni, tisztálkodni. Jeleztük a lakás kezelőjének, az IKSZV-nak, de csak tü­relmünket kérték. Meddig? Papp István Nyíregyháza, Bercsényi u. 13. VÁLOGATNI TILOS! A nyíregyházi MÉH-tele- pen jártam a közelmúltban. A hulladék vasak közt sze­rettem volna válogatni, de meglepetésemre, nem a leg­kedvesebb hangon rám szól­tak, hogy „tilos a guberálás”. Sértőnek és megalázónak éreztem ezt, ezért megkér­deztem a telep vezetőjét, hogy Nyíregyházán miért ti­los az, ami az ország legtöbb MÉH-telepén természetes és megengedett? Azt a választ kaptam, azért mert tiltja a munkavédelmi rendszabály. Ezt megértettem, de úgy gondolom, erről egy pár sza­vas táblácskával illene tájé­koztatni a vásárlókat. Tasi Miklós Nyíregyháza, Tünde u. (A MÉH-telepen nagy tel­jesítményű lemezbálázó, há­rom rakodógép és egy diesel targonca működik. Egy törő­torony is dolgozik. A telep aránylag kicsi, a vasüzem területét a gépek veszélyes­sége miatt tilos területnek kellett nyilvánítaniuk. A vá­logatási és „guberálási” tila­lomnak is munkavédelmi oka van. Erről alkalmi fi­gyelmeztető tábla készült, az állandó táblát jelenleg még festik — közölte Szakos József a telep igazgatója.) BARÄTI találkozó A közelmúltban ismét jól szervezett rendezvénynek voltak részesei a megyei Mozgáskorlátozottak Egyesü­letének tagjai. A tiszavasvá- ri helyi csoport által rende­zett baráti találkozón, a Lombik Sportegyesület tele­pén mintegy hetven nehezen járó sorstársunk hallgatta a színvonalas műsort: a Pethe Ferenc Általános Iskola ta­nulóinak kedves megnyitó­ját; videofilmről ismerkedett meg a város fejlődésével, va­lamint láthatta a Nyíregyhá­zán rendezett, II. Országos Vidéki Űszóbajnokságról ké­szült filmfelvételt. A baráti találkozón közösen fogyasz­tották el az ebédet is, ame­lyért a Munka Termelőszö­vetkezetnek és a kenyérgyár tiszavasvári üzemegységének is köszönetét mondunk. Balogh Zoltánné Mozgáskorlátozottak Megyei Egyesülete NEHÉZ AZ ADÓISKOLA A lap közlése alapján ér­tesültünk arról, hogy a sze­mélyi jövedelemadó negyed­évre eső húsz százalékát áp­rilis 20-ig kell befizetni. A fiamnak nemrég lakást vásá­roltunk, most albérlők lak­ják. A közös költségen és a villanyszámlán kívül minden mást ők fizetnek, de a mi tiszta jövedelmünk sem sok. Kérdésem, kell-e jövedelem- adót fizetnünk az albérlők után? K. Józsefné Kisvárda, Felszabadulás lkp. A fizető-vendéglátó igazo­lással rendelkező, szálláshe­lyet adó magánszemélynek LESZ ZÖLDSÉG­GYÜMÖLCS BOLT Nincs zöldségbolt Keme- csén — panaszolta I. Sz.-né kemecsei olvasónk. Észrevé­telére a helyi nagyközségi tanács a következő tájékoz­tatást adta lapunknak: Tavaly december óta nincs zöldségbolt a nagyközségben, mert a zöldséget, gyümölcsöt árusító magánkereskedő nyugdíjba ment, megszün­tette kereskedői tevékenysé­gét. A tanács már tárgyalt eb­ben az ügyben a Demecseri ÁFÉSZ vezetőivel, de a szö­vetkezet és a tanács között végül is nem született érdem­leges megállapodás. Ezért magánvállalkozónak hirdet­ték meg az üzletet. A jelentkező kiskereske­dő részére központi helyen megfelelő közterületet biz­tosítottak. A saját kivitele­zésben elkészülő zöldség- gyümölcspavilon tervdoku­mentációja már elkészült, a napokban megkezdik a pa­vilon építését. Ezek alapján rövid időn belül megoldódik Kemecse, és a község kör­nyékének megfelelő zöldség­gyümölcs ellátása, lesz friss áru és választék a kiskerttel nem rendelkező családok­nak is. NEM KALLÓDIK A JOGOSÍTVÁNY V. A. tiszamogyorósi ol­vasónk június 8-i lapszá­munkban tette szóvá, hogy vizsgája óta két hónap is el­telt, mégsem kapta meg a vezetői engedélyét. Vass László, a megyei ta­nács közlekedési osztályához tartozó járművezetői vizs­gabizottság vezetője közölte, hogy Olvasónk a Gépjármű Közlekedési Tanintézet szer­vezésében vett részt jármű­vezetői tanfolyamon. A tan­intézet a vállalt kötelezett­ségeinek eleget tett, „gyor­san, ütemesen végezte a fel­készítést és a vizsgákra va­ló bejelentést”. A tanfolyam megkezdése és az utolsó vizsga közötti idő valóban megfelel a gyor­sított képzésnek. A valóság­nak megfelel az a tény. hogy száz forintot kértek olva­sónktól, ám a befizetés iga­zolására szóló csekkszelvényt is be kellett volna mutatni. Miután ez — a félreértések tisztázása után — megtör­tént, közölték levélírónk­kal, hogy a vizsgahatározatot azonnal elküldik az illetékes rendőrkapitányságra. Május 25-én átadták a határozatot a kisvárdai rendőrkapitány­ságnak, amelyet azóta bi­zonyára megkapott már ol­vasónk. (Szerk. megj.: Gyakori eset, hogy nem kellően pontos tá­jékoztatás miatt félre értik az emberek a dolgokat. Ese­tünkben is azért kallódott el a jogosítvány, mert olvasónk a befizetést tanúsító csekk­szelvényt nem mutatta be az ügyintézőknek. Ügy véljük, mind a vizsgabizott­ság szakemberei, mind a ta­nulóvezetők tanulhatnak a példából.) Garázsok tartós használatban CS. L. nyíregyházi levélírónk több garázstulajdonost érintő problémára kér választ. Állami tulajdonban lévő területre építettek személyi tulajdonban lévő garázsokat. Az állami tulajdonban lévő területekért használati díjat fizetnek. A közelmúltban a lakásszövetkezettől olyan fel­hívást kaptak, hogy bizonyos összegért — amely magába foglalja a kialakítási költségeket is — meg vehetik a ga­rázs területét. Erre a lakásszövetkezet tulajdonjogát jegy­zik be, és ezzel egyidejűleg a garázstulajdonosok örök időre szóló használati jogot kapnak. Olvasónk arra kí­váncsi, hogy milyenek lesznek a lehetőségei abban az esetben, ha lakásszövetkezeti tagként veszi meg a garázs­területet, illetve köteles-e belépni a lakásszövetkezetbe? Problémájuk sajátos gondokat vet fel. Garázsaikat ugyanis engedéllyel építették fel, és aiz állami tulajdon­ban lévő területrész használatáért is fizetnek. Ez a ket­tős (vegyes) tulajdoni helyzet azonban nem szerencsés, mert ezeknek a garázsoknak az adás-vételénél hasonló összegek cserélnek gazdát, mint az önálló helyrajzi szá­mon bejegyzett garázsok esetében. Ezért döntött úgy, már évekkel ezelőtt a Nyíregyházi Városi Tanács —:, hogy az ilyen módon létesített garázsok tulajdonjogát rendezi. Mivel a földtörvény előtt csak tartós használatba lehetett adni az állami tulajdonban lévő ingatlanokat, a lakás- szövetkezet részére történő tartós használatba adással ol- ddtták meg a problémát. Természetesen ennek feltétele volt, hogy a garázstulajdonosok is vállalják ezt a formát. Nyíregyházán több száz garázstulajdonos élt ezzel a le­hetőséggel, ami részükre is előnyös volt (egyértelműbb tulajdonforma, érdekképviselet, felújítási, fenntartási feladatok összefogása miatt). Az egyes garázstulajdono­sok tulajdonosi jogosítványai is szabadon érvényesül­nek ebben a formában, hiszen a szövetkezet a tulajdonos rendelkezési jogát nem korlátozza.. Az új földtörvény ma már lehetőséget ad arra is , hogy az állami tulajdon kezelője (általában a helyi tanács) ma­gánszemélyeknek eladja azt az ingatlanrészt, amit terü­letbér ellenében használ. Ebben az esetben is szükség van azonban arra, hogy előzőleg elvégezzék a terület meg­osztását, sőt nagyobb számú garázs esetén az ún. „társas­házzá” alakítási eljárást is, vagy a bérlők döntenek úgy, hogy egy új szövetkezetei alakítanak. Mindezek alapján megnyugtathatjuk olvasónkat, hogy a lakásszövetkezet eljárása törvényes. Megfelelő jogi ga­rancia van arra, hogy a pénzükért tulajdont kapjanak. G. Mátyás nyíregyházi olvasónk olyan telken szeretne építkezni, amelynek egyik társtulajdonosa külföldön él. A vételi ajánlatokra nem hajlandó válaszolni, így az épí­tés megkezdése húzódik. Kérdése az, lehet-e kötelezni valamire a külföldi tulajdonost, és mikor kell nagyobb illetéket fizetni, adás-vételkor vagy ajándékozásnál? Az építési jogosultság feltétele a tulajdonjog megszer­zése, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatának a beszerzése. A külföldön élő tulajdonos hozzájárulásának a megszerzését — a belföldön élő tulajdonostárshoz hasonlóan — a bíróság­nál kell kezdeményezni. A bíróság a pénzintézeti közpon­ton keresztül hivatalosan kéri fel a külföldön élő tulaj­donostársat a nyilatkozattételre. Javasoljuk, hogy próbáljanak meg a bíróságtól olyan végzést beszerezni, amely az építkezés megkezdésére jo­gosítja fel önöket. Ennek alapján az építkezést megkezd­hetik. Természetesen ez azzal a kötelezettséggel jár, hogy a külföldi tulajdonostárs részét annyiért kell megválta­niuk, amennyit a bíróság megállapít. Az illetékfizetéssel kapcsolatos kérdésére a válasz egy­értelmű: az ingatlanok ajándékozási illetéke magasabb, mint az adás-vételi illeték. Az ajándékozási illeték nagy­sága függ az ingatlan értékétől, valamint az ajándékozó és a megajándékozott rokoni kapcsolatától, míg az ingatlan adás-vételi illetéke egységesen — értéktől függetlenül — két százalék. Dr. Kovács Mihály (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents