Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-21 / 147. szám
1988. június 21. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Vegyes vállalat alakult Légi expresszlKvarazás Jelentősen megnövekedtek* a kibővített kelet—nyugati kereskedelem lehetőségei azzal a kezdeményezéssel, amely a magyar kormány és a világ legnagyobb légiex- pressz vállalata, a DHL Worldwide Express közreműködésével valósul meg. A vállalat — amely Magyarországon elsőként működik közre expressz légi szállítmányozásban —, új jogi személy és DHL Budiapt Ltd. néven működik. Alapítói: egy állami közieked si vállalat, a Hungarocar: on és a DHL Worldwide Express. A tárgyalások során megállapodtak abban, hogy a DHL a kelet-európai oda- és visszairányuiló szállítmányok gyűjtő- és elosztó állomásaként egy budapesti elosztó szervezetet fejleszt ki. A DHL ugyanakkor megnyitja a kelet-európai főirodáját, áthelyezve annak jelenlegi működési központját, a nyugat-németországi Frankfurt am Mainból Budapestre. A fejlesztés igen fontos előrelépést jelent a nemzetközi kelet—nyugati üzletek gyors és biztonságos lebonyolításában. A légi expressz biztosította rövidebb szállítási határidő dollármilliós üzleti megtakarítást jelent például azzal, hogy meggyorsítja a termelést, vagy a pénzügyi elszámolást. A DHL biztosítja az éjszakai szállítmányozást Kelet-Európa valamennyi fontos üzleti központja és Európa többi része között. A New-York és Moszkva közötti szállítmányozás két munkanapot vesz igénybe, egy teljes nappal rövidebb időt, mint azt valaha is lehetségesnek tartották. A kelet-európai oda- és vissza irányuló légi expressz szállítmányozás úttörőjeként a DHL irányítja a befelé irányuló 91 és a kimenő szállítmányok 98 százalékát. A kelet—nyugati keresLapszemle ElmélCADések Lehet-e rajzolni a számítógép képernyőjére? Ha igen. milyen minőségű az így keletkező kép? A számítógéppel segített rajzolásról (CAD-ról) szól a Mikrovilág új 88/12-es számának a címlap rajzával is bevezetett ,,el- mélCADése”. A nyugatnémet PC Welt egyik átvett cikke a felmerülő kérdésekre óvatos feleletet ad, a Graphisoft Kisszövetkezet elnöke vitába száll a szaklap állításaival. A számítástechnikával foglalkozó szakemberek számára érdekes lehet a vita, amely számos fontos tanulsággal jár. A közelmúltban Bécsben mégrendezett informatikai vásárról, az IFABO-ról több oldalas beszámoló olvasható, a lapban, tudósítást adva Becs magyar ..megszállásáról”, s a vásár szakmai érdekességeiről. Ismét levonhatjuk a következtetést, hogy a világ elektronikai ipara óles léptekkel halad előre, fittyet hányva a lemaradókra. A videokultúra időszerű kérdéseiről szóló sorozat vitájához ezúttal újabb szakemberek szólnak hozzá. Az egyik szakértő szerint a videolejátszók száma hamarosan a 700—750 ezret is eléri hazánkban, és a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy várható a kazettakölcsönzés iránti igény ugrásszerű növekedése. Érdekes interjú olvasható a lapban a világhírű Microsotf amerikai szoftverház nem kevésbé híres, magyar származású programozójával, Charles Simo- nyival. A szakember még itthon, középiskolásként áz Ural II. szovjet ősszámítógépen írt program- jaival hívta fel magára a figyelmet. A beszélgetésből kiderült, hogy Simonyi esetében a magyar származás nem mellékes körülmény: áthatja gondolkodását és szavait. A lap bő választékban ad közre számítógépes programokat. Ezúttal nemcsak a Commodore 64-es gépek tulajdonosai kapnak ötleteket, hanem az Atari és az Enterprise kedvelői is. kedelemben egyetlen vetély- társ sem képes hasonló szolgálta tásokra. A vegyes vállalattal kapcsolatban Torma Imre, a Hungaroncamion vezérigaz- gaitója megjegyezte: a DHL nemzetközi hálózatával tökéletesen beleillik azon törekvésünkbe, hogy folyamatosan növeljük és javítsuk a szolgáltatásainkat. Ez a partneri viszony lehetőséget nyújt a Hungairociamion- nalk arra, hogy más területeken is szélesítse tevékenységét és szembenézzen a hazai és nemzetközi kereskedelem kihívásaival. „Magyarország ideális helyszín a vegyes vállalat számára” — mondotta David Allen, a DHL tulajdonosa és a DHL International (UK) elnöke, — „erre a magyar kormány haladó nézetei és földrajzi adottságai különösen alkalmassá teszik”. A vegyes vállalati szerződést Torma Imre a Hunga- rooamion vezérigazgatója és David Allen, az DHL International (UK) elnöke írta alá. A DHL Budapest Ltd. 51:49 százalék megoszlással a Hungarocamion és a DHL Vorldwide Express tulajdonosa. Repülés izomerővel Olajpestis a tengerei Ügy látszik, a repüléstudo- mányham nemcsak az elérhető legnagyobb, hanem a szélsőségesen kis teljesítményék kérdése is állandóan foglalkoztatja a kutatókat. Erre lehet következtetni azokból az időnként újra és újra szárnyra kelő hírekből is, amelyek világszerte az 1930nas évek táján már nagy érdeklődést keltett izomerőrepülőgép kísérletek felújí- sásáról számolnak be. Közismert, hogy az emberi repülés első gondolatai is izomerő-meghajtással képzelték el az ember repülését. S noha minduntalan kudarccal jártak ezek a kísérletek, a gondolat időnként újra és újra feltámad. Részsikereket csupán századunkban értek el, amikor különféle izomerő-repülőgépek — ha nem is nagy magasságba — mégiscsak elszakadtak a földtől, és másodpercekkel, percekkel mérhető időtartamra fent is maradtak. A kísérletek nagyobb lendületet vettek a harmincas években, amikor a motoros repüléssel már sok tapasztalatot szereztek, majd újra felélénkültek a hatvanas években, nyilvánvalóan a repülés háború alatti nagy fejlődésének utóhatásaként. Foglalkoztak a kérdéssel angol, szovjet és japán kutatók egyaránt. Angliában jelentős összegű díjat tűztek ki annak az MOST JTELiETIVT MEG Vállalkozási formák a mezőgazdaságban Ezen a címen jelent meg a szövetségünknél összeállított és a TOT Továbbképzési Központja által kiadott két kötetes kiadvány országos szintű terjesztésben. A mezőgazdaságban alkalmazott és alkalmazható vállalkozási formák módszertani kérdéseit összefoglaló kiadványunk két kötetben történő kiadását a szabályozórendszerben végbement alapvető változás és a kiadvány nagy terjedelme tette szükségessé. Az első kötet, amely 12 vállalkozási forma megalakításának, működtetésének jogi, gazdasági és szervezeti kérdéseit ismerteti, már az elmúlt évben elkészült. A második kötet a vállalkozási formák könyvvezetésének, adózásának és társadalom- biztosításának legújabb szabályait, valamint a kisvállalkozási formák példatárát tartalmazza. A példatár 47 melléklete konkrét segítséget nyújt a vállalkozások szervezőinek és a vállalkozóknak egyaránt. Az anyagi ösztönzésnek, a gazdaságon belüli vállalkozásoknak meghatározó szerepe van a szövetkezeti gazdálkodási forma megújulásában, fejlődésében a jövedelmezőség fokozásában. Az előrehaladás mozgató rugóit ma méginkább az érdekeltség területén kell keresni. A gazdaságpolitika által ösztönzött gazdálkodói érdekeltség kialakítása fontos része annak a programnak, amellyel a mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági növekedése, eredményessége tovább is biztosítható. A termelőszövetkezetek V. kongresszusa kiemelt feladatként határozta meg a minőségi és hatékony munkára ösztönző érdekeltségi rendszerek kidolgozását és bevezetését, a belső vállalkozások szélesebb körű alkalmazását, az ebben rejlő tartalékok feltárását. Ennek érdekében segíteni kell a vállalkozási kedv, az egészséges kockázatvállalás további kibontakozását. A mezőgazdasági kisvállalkozások témájában elsőként megjelenő összefoglaló kiadványunkat annak reményében bocsátjuk az érdeklődők rendelkezésére, hogy segíteni fogja az ösztönző érdekeltségi formák terjedését, az egyéni, családi vállalkozói készség kibontakozását, a lakosság vagyon- tartalékának ésszerű mobilizálását, a szabadidő hasznos eltöltését, a személyi jövedelmek gyarapodását, valamint a magyar mezőgazdaság gyorsabb előrehaladását. Dr. Mónus Bertalan TESZÖV izomerő-repülőgépnek amely, lyel első ízben sikerül zárt, nyolcas alakú hurokrepülést végrehajtani, két, egymástól 800 méter távolságiban felállított oszlop megkerülésével. A repülési magasságnak eközben legalább 10 lábnak (azaz 3 méternek) kell lennie. A sok-sok sikertelen kísérlet alapján jogos a kérdés: lehet-e izomerővel egyáltalán repülni? Vannak akik ezt még derűlátóbban fogalmazzák meg: válhat-e a közeljövőben az izomerő- repülőgépből valamiféle szerény légi kerékpárszerű közlekedési eszköz? Már a madarak repülésének vizsgálatakor elég korán felismerték, hogy a repülésben két jellemző adat nyilvánvalóan nagy szerepet játszik, s az egyik a felü- letegységre jutó repülősúly, az úgynevezett teljesítmény-terhelés: madárrepülésnél a teljesítmény természetesen a madár izom- munkájából származik. Ezekből a meggondolásokból vonta le a magyar Kármán Tódor azt a kövekez- tetést, hogy a repülés problémája a nagyobb súlyú madaraknál jelentkezik inkább, és egy bizonyos súlyhatáron túl élőlény már képtelen a repülésre. Kétségtelen azonban, hogy az a fejlődés, amelyet az aerodinamika az elmúlt évtizedek során elért, némiképp mégis javította az izomerő-repülőgép megvalósításának esélyeit. Nagy szerepet játszik itt elsősorban a súlycsökkentés: eredményeket hozott a korszerű technológia, például a műanyagok, nejlonszerű szárnyborítások alkalmazása. Mégis, a lehet-e izomerővel repülni? kérdést célszerű inkább ekként megfogalmazni: „érdemes-e izomerővel repülni?” E kérdés még akkor is jogos, ha számításba vesszük, hogy ez év márciusában a pedállal hajtott Daidalosz—88 nevű különleges repülőgép a krétai ír akiion repülőtéren próbarepülést végzett. E géppel a tervezője — a 3500 éves Daidalosz-mítoszt felidézve — megdöntötte az emberi meghajtású repülő szerkezetek távolsági rekordját azzal, hogy a Krétai-tenger fölött Iraklionból a mintegy 118 kilométerre fekvő This- na (Szántarin)-szigetre repült. Képünkön: a Breton tengerparton katonák gyűjtik össze az olajjal átitatott algákat (MTI Külföldi Képszerkesztőség) A tengerek rákbetegségének szokás nevezni az olajat, hiszen egyetlen köbméter kőolaj 400 köbméter vízből pusztítja el az oxigént és ezzel együtt az életet. Ennek végső kihatása az emberiség szempontjából katasztrofális lehet, hiszen a levegő oxigénjét 75 százalékban a tenger apró növényi szervezetei pótolják. A tengerek olajszennyezése nem újkeletű: amióta a gőzhajókat kőolajszármazékokkal is fűtik, mindig előfordult. A két világháború tengeri csatáiban igen sok olaj jutott a vízbe: a német tengeralattjárókra vadászó szövetséges vadászbombázók akkor fordultak vissza, ha a támadásuk után olajfóltot láttak a vízen. Ezek azonban nem voltak igazán nagy szennyezések. A nagyméretű olajszennyezés a hatvanas években, a kőolajfogyasztás ugrásszerű megemelkedése, az óriáshajók megjelenése idején kezdődött. Talán még ma is csak a szakembereket érdekelné a jelenség, ha 1967 márciusában Anglia déli csücskénél a viharban zátonyra nem fut. és ketté nem törik a híres-hírhedt Torrey Canyon, egy 60 000 tonnás tankhajó. Tartalma heteken át ömlött a tengerbe, és hiába gyújtotta fel a roncsot a brit légierő, még úgy is óriási olajfolt keletkezett. amit a szél és az áramlás Anglia partjaira sodort. A következményeket le sem lehet írni: a nyugati sajtóban akkor találta ki valaki az azóta is használt olaj pestis kifejezést, ami megfelelően fejezi1 ki a lényeget. Azóta a tömegtájékoztatás, a tévé és az újságok jóvoltából már több nagy olaj pestist láthattunk: a legveszedelmesebbet és legnagyobbat a zátonyra futott Amoco Cadiz okozta 1978-ban; egyedül ebből 220 000 tonna kőolaj ömlött a tengerbe. Jókora károkat okozott a felrobbant és kigyulladt Andros Patria (50 000 tonna olaj), a megfeneklett Aviles (22 500 tonna) és az Atlantic Empress is, amelyik összeütközött egy másik, szerencsére üres tankhajóval és kigyulladt. A tankhajók azonban üresen sem veszélytelen járművek, a Betelgeuse például üres volt, amikor felrobbant, és tízfőnyi legénységével együtt odaveszett. Azóta számos védekező intézkedést hoztak: kötelező a semleges gáztöltés (nitrogén, szén-dioxid kerül az olaj fölé és az üres tartályokba), a nagy hajók nem mehetnek partközeibe (ún. töltő-ürítő szigetnél vagy mólóknál állnak meg), minden tankhajót automatikus, önállóan reagáló ütközéskerülő radar-számítógép egységgel láttak el. hatékonyabb tűzoltó berendezéseket rendszeresítettek, nagyobb követelményeket támasztanak a legénységgel szemben stb. Ennek ellenére újabb és újabb olajszennyeződésről kapunk hírt. Ez év tavaszán például az Amazone nevű olasz tartályhajóból jutott nagy mennyiségű olaj a tengerbe. Franciaország partjai közelében. I Modern technika a zenében Robotzenekar Japánban A hangszerek hosszú és érdekes történetének utolsó 400—500 éve különösen gazdag, sokirányú fejlődést mutat. Találékony hangszerkészítők és zseniális hangszer- játékosok ezernyi új ötlettel, mesterfogással javították, finomították a hangszerek hangzását, szépségét. Mégis csak a legutóbbi száz év során, nagyjából Heim- holtz vizsgálatai óta kezdtük érteni is a hangszerek működését. És csak a legutolsó évtizedek során jövünk rá fokozatosan arra, hogy mi a fizikai magyarázata a régen kikísérletezett, bevált hangszertechnikai megoldásoknak, mi az alapja a híres hangszermárkák kiváló hangzásának. A régi mesterek szinte sötétben tapogatózva, évszázadok tradícióit egymásra örökítve, apró lépésenként találtak rá a legjobb megoldásokra. Ma úgy tetszik, hogy az anyagok, műhelyfogások, szerszámok nyelvén gondolkodva, tulajdonképpen ők maguk sem értették (nem is érthették) találmányaik lényegét. Mégis mindennek ellenére a ma ismert hangszerek legtöbbjét ezek a mesterek fejlesztették tökélyre, s a tágabb horizontú természettudományos elemzés már csak nagyon keveset tudott hozzátenni ehhez. Alaposan megváltozott a kép, amióta a modern technika, különösen az elektronika behatolt a zeneeszközök birodalmába. Már a század elején felismerhetők olyan zenei törekvések, amelyek szabadulni akartak a hagyományos hangszeres zene kötöttségeitől, és új lehetőségeket kerestek a hangok megszólaltatására. Az elektronikus zenének köszönheti létét a szintetizátor, amely a zenét alkotóelemeiből összerakhatóvá teszi. Az elmúlt évtizedekben a feltalálók és az alkalmazók igyekeztek az elektronika eszközeivel szabályozhatóvá tenni a hangmagasságot, a hangszínt, a dinamikai karaktert és a spektrumváltozást. Azt természetesen mondani sem kell, hogy e hangszerek gyártói között az elektronika nagyhatalmai viszik a főszerepet, közöttük is kivételes helyet foglal el Japán. Ugyancsak Japán ötlet, hogy a modern technika másik ágát, a robottechnikát alkalmazza a zenében. Létrehozták a világ első robotzenekarát, a „Do Robotegyüttest”, amelyet a Taito elektronikai cég tokiói székházának előcsarnokában állítottak fel. A levegő — a légnyomástól függetlenül — mindenütt állandóan 20,9 százalék oxigént. 79 százalék nitrogént, 0,04 százalék szén-dioxidot és minimális meny- nyiségű más gázt tartalmaz. Ahol kisebb a légnyomás, ritkább a levegő — egyre nagyobb magasságokban —, ott arányosan kevesebb az oxigén is. A szervezet oxigénellátását biztosító rendszerhez tartoznak a vörösvértestek. Ezek hemoglobinja köti meg a belélegzett levegőből az oxigént. Alacsonyabb légnyomásnál a szervezetnek nehezebb a tüdőbe szállítani az oxigént. mert a levegőben is kevesebb van belőle. Ilyenkor automatikusan szaporodnak a vörösvértestek, és így szállítják a tüdőhöz a kívánt mennyiséget. Munkában, sportolás közben a szervezetnek egyre több oxigénre van szüksége, emelkedik a légzésszám. Az ebben rejlő lehetőség azonban nem végtelen, hiszen a légzés fokozottabb izommunkája még tovább növeli a szervezet oxigénigényét. Ha a szervezet szövetei nem jutnak hozzá a működésükhöz elengedhetetlenül szükséges oxigénhez, közeleg a tragédia. Legérzékenyebben az agy reagál: az ember egy-két perc múlva eszméletét veszti. A következő három- négy percben görcsök, rángások következnek: az izmok felmondják a szolgálatot. A szív folyamatos oxigénellátás nélkül, további 10—15 percig még — mind gyöngébben — működik, azután megáll. As éltető oxigén
