Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-13 / 113. szám
Két héttel a csúcstq Iái közé előtt Eredményes genfi tárgyalás Több szempontból is kiemelkedőnek tekinthető a miniszteri szintű szovjet—amerikai tárgyalások sorában a most véget ért találkozó — állapította meg csütörtöki genfi sajtóértekezletén Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki két napon át tárgyalt amerikai kollégájával, George Shultz-cal. Az első ilyen szempont: ez volt az utolsó külügyminiszteri eszmecsere Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár május végi találkozója előtt. A találkozó időben egybeesett a közepes és a rövidebb ható- távolságú rakétákról kötött szerződés szovjetunióbeli és egyesült államokbeli ratifikációs folyamatának zárószakaszával — mutatott rá Sevardnadze. Ha azonban végigtekintünk a most véget ért találkozó napirendi pontjain, akkor világossá válik, hogy ennél többről van szó: a döntés fázisába került sok olyan kérdés, amelyről korábban csak vita folyt. Ezek között Olyanok vannak, mint a hadászati támadófegyverek számának ötven százalékos csökkentése, a vegyi fegyverek betiltásáról szóló megállapodás, a hagyományos fegyverzetről folytatandó tárgyalások mandátuma, az atomfegyver-kísérletek korlátozása, a vegyi és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása. A májusi találkozó napirendjén is szerepeltek a regionális konfliktusok, az emberi jogok és ia humanitárius téren folyó együttműködés kérdései — mondta a szovjet külügyminiszter. Várkonyi Péter magyar külügyminiszter csütörtökön este Berlinbe érkezett, hogy részit vegyen a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek pénteken Berliniben sorra kerülő találkozóján, amelyen Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter tájékoztatást ad George Shultz amerikai külügyminiszterrel Genfben folytatott megbeszéléseiről. Jövő heti rádióés tévéműsor (4—5. oldal) Dicsérő oklevél a gabonaiparnak A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az ÉDOSZ dicsérő oklevelét kapta meg május 11-én a iSzabolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az 1987. évi szocialista munkaversenyben való eredményes részvételéért. Az ünnepségen hatan kaptak a vállalattól „Kiváló dolgozó” kitüntetést, három egységének pedig dicsérő oklevelet adományozott: a kis- várdai takarmánykeverő üzemnek, a baktalórántházi malomüzemnek és a nyírbátori felvásárlótelepnek. Befejeződött a tavaszi vetés Országszerte befejeződött a tavaszi vetés; utoljára a kukorica kijelölt termőterületét járták végig a gépek, amelyek az 1,15 millió hektárra tervezett fontos takarmánynövény magját vetették el. A MÉM adatai szerint a tavaszi munkák szezonja viszonylag zavartalan volt. A növényi szaporító anyagot a gazdaságok döntő többségében jól előkészített talaj várta és mindent egybevetve a termelők jó minőségű munkát végeztek az elmúlt hetekben. A cukorrépát április 20-ig vetették el, a napraforgó vetőmagja is április végéig a földbe került, s az utolsó kukoricatáblákon pedig az elmúlt napokban „helyezték el” a vetőmagot. A silókukorica sem ad már munkát a termelőknek, a takarmánynak szánt növény sokfelé már ki is kelt. A szakemberek szerint az elmúlt napok esőzései segítették a vetőmag kelését, illetve a zsenge növények megerősödését. Ugyanúgy a zöldséges kertekben is segített az eső, annál is inkább, mert a kiültetett palánták fejlődésük első szakaszában különösen igénylik a nedvességet. A palántázás egyébként a végefelé tart; ott is kevés dolguk van már, ahol megvárták: hoznak-e erősebb lehűlést a fagyos szentek, amelyek azonban az idén — szerencsére — várhatóan már nem okoznak terméskiesést. A meteorológiai előrejelzés ezt ígéri. Elkészült az áprilisi fagyok által okozott károk tételes összesítése. A gazdaságok — biztosító intézetnek — 13 ezer hektáron jeleztek gyümölcskárokat, és 4 ezer hektáron észleltek elfagyást a szőlőskertekben. Adataik szerint 76 hektáron pusztult el a zöldség, vetemény. BETONOZZAK A VÍZTORONY ALAPJÁT Ilk határában a Fehérgyarmati Vízgazdálkodási Társulat munkásai. Ilken javában folyik a vízvezeték fektetése, ezután pedig Gemzsén kezdenek majd a munkához. A tervek szerint jövő nyáron már mindkét községet vezetékes ivóvízzel látja el, az egyenlőre a földön heverő, kétszáz köbméteres hidroglóbusz. (jl—pd) J rV Jöv6 keddtől naponta olvashatjuk „Kárpáti Igaz Szó” Magyarországon A jövő hót keddjétől Magyarországon is kapható lesz tesitvérlapunk a Kárpáti Igaz Szó, a Szovjetunióban. Ung- varon kiadoitt magyar nyelvű napilap. A hazai olvasók a szovjetuniióbeli megjelenéssel csaknem egy időben, még aznap délután kezükbe vehetik az újság legfrissebb számát. A lap segítségévéi a hazai olvasók teljesebb képet kaphatnak a Szabolcs-Szatmár- rat határos kárpátontúli területen élő magyar ajkúak mindennapjairól, valamint az ottani politikai és kulturális eseményekről. A Kárpáti Igaz Szó az SZKP területi bizottsága és a tanács hivatalos lapja, így hasábjain a szovjet átalakítási folyamat ered- mélyeiről is részletes tájé- Ikoatatást kaphatnak az olvasók. A napilapból hazánkban a Magyar Posta terjesztésében az újságárusoknál várhatóan ezer-ezerötszáz darabot árusítanak. Az újságban közlik a szovjet központi és köztársasági lapokban megjelelt legérdekesebb cikkeket, valamim az írások révén átfogó képet adnak az országrészekben dolgozók életéről, sikereiről, problémáiról. Ma: utolsó tanítási nap a negyedikeseknek Az utolsó óra végét jelző csengőszó ma a középiskolákban egyúttal azt is jelenti; a negyedikeseknek immár kicsengettek a tanévről, és az iskolából is. Befejeződött a tanév, és a diákok elballagnak, búcsút véve kedves társaiktól, tanáraiktól. Minden iskolában a vezetőség maga dönti el, hogy mikor rendezik meg a ballagási ünnepségeket. Néhány középiskolában már pénteken délutánra feldíszítették a termieket, és még ma este felcsendülnek a búcsúénekek, de a legtöbb gimnáziumban és szakközépiskolában május 14-én lesz a ballagás. A hétvége ünnepélyes hangulata után ismét erőt próbáló napok következnek, megkezdődik a számonkérés időszaka; mit és hogyan sikerült elsajátítani a négy esztendő hatalmas tananyagából. Május 16-án a magyar írásbelivel kezdenek, majd 20-ig következnek a többi tárgy írásbeli vizsgái. Az egyetemre, főiskolára jelentkezők a szokás szerint teszik le írásbeli vizsgáikat május 23-án és 24-én, amely egyszerre érettségi és felvételi vizsga, majd a szóbeli vizsgákat június 9—22 között tartják. A szabolcsbákai Búzakalász termelőszövetkezetben az utolsó 51 hektáros táblát készíti elő silókukorica-vetéshez Szesztai Károly. (Jávor László felv.) E gyre nagyobb lelkesedéssel figyelem, mint törekszenek városaink, községeink arra, hogy önálló, jelentős kulturális, művészeti események rendezői legyenek. Sorolhatnék a kisvárdai Várszínházát, a nyírbátori zenei napokat, a mátészalkai dalos tavaszt, a tiszaszalkai Váci-ünnepséget, a beregi napokat, a fehérgyarmati énekestalálkozót — hogy csak néhányat soroljak. Kiderült: ezek mindegyike nagy érdeklődést vált ki, a környéken élők sajátjuknak tekintik, a gazdálkodó szervek pénzt hajlandók erre a célra áldozni. De folytathatnám azzal, hogy egyre több település ad ki könyvet, bemutatva saját történelmét, múltját, kutatva a jövőt. Így aztán egyre több — igaz, egyenetlen színvonalú —' mű bizonyítja: a saját hely, szerep, múlt, érték feltárására igen nagy erők mozdulnak, s még pénz is jut erre a célra. Ha a két jelenséget egymás mellé tesszük, nyilvánvalóvá válik: ott, ahol az emberek saját érdeküket és értéküket fedezik fel, az vonzó. Minden, ami egy-egy település presztízsét növeli: szükséges. Ezek a kezdeményezések spontán módon jönnek létre, az önmegismerés, a sajátosság felfedezésével egy időben. Régi igazság, ami agyonközpontosított, az alaktalan, érdektelen. Amit sugallnak, korántsem olyan vonzó, mint amire rájönnek az emberek. A túl nagy rendezvények belefulladnak a jel- legtelenségbe, és bizony senki nem találja magát azokban.«ágy csak lelkesedni lehet mindenért, ami születik, s támogatásra méltó minden kezdeményezés, ami egy-egy térségben, településen értékőrző vagy éppen -teremtő.' Biztos, hogy a kultúrarisz- tokrata most aggályoskodni fog. Milyen a színvonal? Ki garantálja a tudományosságot, netán a művészi szintet? Ki ellenőrzi, hogy mi lesz a kezdeményezésből? Hol érvényesül a központi koncepció? Kérdések, melyeknek nem sok értelmük van. Az életben minden másként alakul. Az értéktelen előbb-utóbb kihullik, és egyáltalán nem bizonyos, hogy az a művészi, amit annak mondanak. És végtére is: higgyük el, hogy felnőttek már az emberek, s kevesebb gyámkodással is beérik. Mindez természetesen felveti, hogy az egész mai közművelődési szisztémát felül kell vizsgálni. Függetlenséget kell adni mindenkinek, aki a jó érdekében cselekvő. Le kell szokni a hivatal mindig ellenőrző módszeréről. Menedzselni kell az újat, és rábízni az autonóm közösségekre, hogy ötletekkel álljanak elő, s azokat meg is valósítsák. Mert a művelődés demokratizálása is időszerű. | zt jelzik a helyi kezdeményezések, események, törekvések. Sok új színnel leszünk gazdagabbak, értékek kerülnek a felszínre. Ezekre pedig ma igencsak szükségünk van! B. L. XLV. évfolyam, 113. szám ARA; 1,88 FORINT _________1988. május 13., péntek J
