Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-10 / 110. szám
1988. május 10. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG A tudomány világa Hyíregyházi konferencia Gyúgyszerszivattfú Fórum '88 Az áttételeket képező legtöbb rosszindulatú daganatos megbetegedés ellen ma már általánosan használnak sejitelosztódást gátló gyógyszereket. Ezt a kezelést megkönnyíti, hia olyan gyógy- szerszivattyút alkalmaznák, amelyen át e szereket — újabb beszúrás nélkül — az ütőereken keresztül közvetlenül a daganatos szövetekéhez juttathatják. Ez idő szerint kétféle szivattyú létezik. Az egyik kézitáskában vagy övön viselhető külső; ez folyamatosan juttat pontos adagolásban — több gyógyszert is — rendeltetési helyére. A másik a teljes egészében beültetett gyógyszerszivattyú. A hozzá tartozó katétert műtéttel abba az ültőérbe ültetik be, amely a daganatot vérrel látja el. E beültethető szivattyúknak az a hátrányuk, hogy csak egyszer használhatók fel, s csak korlátozott mennyiségű gyógyszer fér el bennük. A külső szivattyúk az utóbbi években sokat fejlődtek: olcsóbbá, újra felhasználhatóvá váltak, s a betegek mozgékonyságát kevésbé korlátozzák, mint korábban. Kőkori Map A tengeri és szárazföldi növények C«—O szénizotóp- tartaima eltérő: a szárazföldi növények viszonylag kevés C« izotópot, a vízinövények szövetei viszonylag sok O: szénizotópot tartalmaznak. Ez a különbség kimutatható a közvetve vagy közvetlenül növényekkel táplálkozó állatok szervezetében is. Dán kutatók nemrégiben a Dániában tailált 25, történelem előtti emberi csontváz kollagén-tartalmát elemezték, és hát régebbi csontváz csontjaiban lényegesen több Cn izotópot találtak, mint a 19, újkőkori csontvázban. A régebbi csontleletek között három grönlandi eszkimómaradvány volt, azokból az időkből, amikor az eszkimók nyilvánvalóan még kizárólag tengeri állatokkal táplálkoztak. Az elemzés tanúbizonysága szerint a mai Dániában kb. hatezer évvel ezelőtt gyors gazdasági változás ment végbe, a kizárólagos haltáplálkozásról áttértek más táplálék- forrásra. Ezt az eddig régészeti leletekből nem lehetett egyértelműen megállapítani. Lézerfényre kapcsol Az USA-beli Los Alamos-i állami kutatóintézetben kifejlesztett nagyfeszültségű kapcsoló egy lézersugár impulzusának a hatására a másodperc egymilliárd része alatt kapcsol. Működésének elve hasonlít a foto- cellás ajtónyitóéra. Nemcsak tízszer sebesebben működik az eddigieknél, s megbízhatóbb náluk, hanem biztonságosabb is, hiszen kezelője nem kerül közvetlen kapcsolatba a nagyfeszültségű árammal. Az új eszközt részecske- gyorsítókban, lézeres berendezésekben és a „csillagháborús” kutatásokban kívánják hasznosítani. Napenergiával működő vlzbontó Napenergiával működő vízbontó berendezést szerkesztettek a jereváni egyetem tudósai. A külsőre összecsukott szárnyú pillangóra emlékeztető berendezésben vízzel töltött üveghenger van, amelyben a napsugarak felforralják a vizet. Megfelelő katalizátor hozzáadására végbemegy a fotólizis, és két csatlakozó- csövön elvezethetik a víz szétbontott komponenseit, az oxigént és a hidrogént. A hidrogénnel drága tüzelőanyagokat, kőolajat vagy szenet pótolhatnak, így a kutatók fényes jövőt jósolnak a viszonylag egyszerű szerkezetű, napenergiával működő reaktornak. Ócskavas újrahasznosítása Az elektronika és számítástechnika gyakorlati alkalmazása az élelmiszer-gazdaságban a témája annak a Fórum ’88 elnevezésű kétnapos konferenciának, amelyet Nyíregyházán rendeznek. Az igen jó gyakorlati tapasztalatokat felvonultató Nyírség Konzervipari Vállalat az egyik fő rendezője a szakemberek találkozásának, de természetesen a rendezők között szerepel a Neumann János Számítástechnikai Társaság mezőgazdasági alkalmazási szakosztálya is. Május közepéig a rendezők nemcsak a konferencián részt vevők jelentkezését várják, hanem lehetőséget adnak előadások megtartására is, valamint a tanácskozáshoz kapcsolódó kiállításon valló részvételre. A konferencia témakörei között szerepel a mezőgazdasági termelés technológiai irányításának elektronizálása. Ugyancsak az elektronizálás eredményeit lehet ismertetni az élelmiszeriparban, valamint foglalkoznak a számítástechnika és informatika alkalmazásával a mezőgazdasági üzemekben. Főleg az új fejlesztési eredmények ismertetésére, a gyakorlati alkalmazások bemutatására, a jó és rossz tapasztalatok átadására számítanak. Nem marad el a számítás- technikai börze (kereslet— kínálat) sem a programból. Megyei fámák feldolgozása Közgazdasági pályázat A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete ismét meghirdeti hagyományos pályázatát közgazdasági témák kidolgozására. Olyan hasznosítható javaslatokat kérnek, amelyek az adott témában a megyére, valamely tájegységére, vállalatára, szövetkezetére vonatkoznak. A pályázat témái: 1. Vállalati stratégiák a kibontakozás szolgálatában. (Vállalati csoportokra, ágazatokra, vagy egy adott gazdálkodó egységre vonatkoztatva.) 2. Vállalati, szövetkezeti belső érdekeltség továbbfejlesztésének lehetőségei (korlátái), a továbbfejlesztés hatásai. 3. Termelési > szerkezet, vállalati belső termékszerkezet módosításának lehetőségei a piacorientáltság tükrében, ennek hatása a nyereségtermelő képesség fokozására. 4. A munkahelyteremtés szükségeessége, feltételei, lehetőségei megyénkben, a megye tájkörzeteiben, ágazatokban. Munkahelyteremtés módszerei. 5. A pénzügyi rendszer átalakításának — változásának — hatása a vállalati gazdasági döntésekben. 6. Számítógépes rendszerek alkalmazása a vezetés, a gazdálkodás szolgálatában. Pályázni egyénileg és kollektiven lehet. A pályamunkákat 3 példányban (külön borítékban) kell megküldeni a Magyar Közgazda- sági Társaság megyei szervezetéhez. (Nyíregyháza. Széchenyi u. 3.) A bői ókon a jeligét, vaLamint a oorí- ték sorszámát fel kell tüntetni. A 3-as borítékba kéll elhelyezni a pályázó nevét, lakcímét tartalmazó lezárt külön borítékot. A pályamű- veket két szakértő külön- külön értékeli, majd ennek alapján sorrend megállapításával történik a díjazás. A beküldési határidő: 1988. december 23. Az első helyezett 6 ezer, a két második 4 ezer, a két harmadik 3 ezer forintos díjazásban részesül. A kiemelkedő pályamunkák folyóiratban történő közlését biztosítják. A pályamunkák díjainak átadására 1989. első negyedében kerül sor. Rákvizsgáló robot Japánban Kató Icsiro, a Waseda Egyetem (Tokió) professzora egy bábon mutatja be a mellrák megállapítására kifejlesztett robotot, amelynek négy nyomásérzékelővel ellátott fémrúdja a hárommilliméter átmérőjű daganatot is felismeri, és azt számítógép segítségével képernyőn meg is jeleníti. Egyébként a gyakorló szakorvosnak az ötmilliméter alatti átmérőjű daganat érzékelése már problémát jelent. (KM-tele- fotó — MTI) Felszálló ág Egy repülőgép száguld ki egy számítógép képernyőjéből: ez a rajz látható á Mikrovilág új, 88 8-as számának címlapján. „Felszálló ág” — olvasható a címlapon, utalva arra, hogy a lap egyik írása a számítástechnika „berepüléséről” szól a légiközlekedésbe. A világ nagy repülőterei olyanok, mint a forgalmas autóparkolók: percenként érkeznek és indulnak a járatok. A repülési információk halmazának begyűjtése, feldolgozása és szétosztása olyan feladat, amely számítógépért kiált. „A levegő meghódítása" című cikkben a Siemens cég SIPORT nevű repülőtéri számítógépes információs rendszerének érdekességeiről olvashatunk. A számítógépes rendszer gondoskodik többek 'között az utasok tájékoztatásáról, nyilvántartja a gépkocsik szabad parkolóhelyeit, és már a repülőtér felé vezető úton jelzi, merre érdemes menni, meteorológiai adatokat gyűjt, és oszt szét, és segíti a gépek és a repülés- irányítók közötti kommunikációt. -,-. Az informatika világeseménye volt a márciusban, Hannoverben megrendezett CeBIT kiállítás és vásár. A Mikrovilág egy hosszabb, üzleti és műszaki hírekkel, információkkal bőven fűszerezett összeállításban számol be a hannoveri bemutatóról. Egv másik versenyről, a Bács-Kiskun megyei programozási tanulmányi vetélkedőről szól a „Verseny a javából” című összeállítás. Egy telkes és hozzáértő szervező vezényletével igazi, többfordulós tanulmányi versennyé nehezítették és nemesítették a másutt általában egy-két nap alatt lezavart programozási vetélkedőt. A nyíregyháziak egy részének ajánlat: a műholdas televízióműsorok nézői az „Égi jelek” műsormellékletből tájékozódhatnak arról, mikor melyik csatornát érdemes nézni. A fémfeldolgozáskor keletkező ócskavas nemcsak beolvasztással, hanem préseléssel is újra feldolgozhatóvá válik. Ezáltal megtakarítható a beolvasztáshoz szükséges sok energia egy része. A clausthali műegyetemen kifejlesztett eljárással az ócskavasat először felaprít- jáik, aztán zsírtalanítják, majd pácolással eltávolítják a felszínéről az oxiidokat. A megtisztított fémhulladékot előtömörítik, majd felhevített és képlékeny állapotban rudakká préselik. Eközben a fém állaga és szerkezete megváltozik, úgyhogy a részecskék a határfelületükön összehegednek. A keletkező anyag mechanikai tulajdonságai alig térnek el a kezeletlen kiin- dulóanyagétól, s belőle új termékek készíthetők. Szagtalanítás — baktérinnakkal Az állati eredetű anyagok feldolgozásaikor kellemetlen szagok keletkeznek. Egy új francia szaktalanító eljárásnak az az alapja, hogy a rossz szagot okozó összetevők (biogén aminek, mer- kaptánok, aldehidek stb.) közül több különféle szikro- organizmusokkal lebonthatok. Ehhez a szagos molekulákat adszorpcióval — például tőzegágyon — megkötik. tartósítják. Ott megteremtődik az a biológiai egyensúly, amelyben az öntisztuláshoz szükséges bok- tériumvilág kialakulhat. A helyben tenyésző baktériumok a szaganyagokat széndioxiddá és vízzé alakítják át. A tőzegágyait oxigénnel, nitrogénnel, szénnel vagy foszfátokkal folyamatosan megújítják. Az eljárás különösein az élelmiszer-, vegy-, és a gyógyszeriparban és szennyvíztisztító berendezésekben hasznosítható jól. Az egri történelmi borvidéken négy évtizedes múltra tekint vissza a szőlészeti-borászati kutatás. Ma ezt a munkát az elődök nyomdokain haladva az EGERVIN — az Eger-Mát- ra-vidéki Borgazdasági Kombinát — borászati kutatóállomááának szakemberei végzik. A terület kiimájának megfelelő tíz új szőlőfajtát ismertettek már el, 660 szőlőfajta, illetve fajtajeiölt pedig kiértékelés alatt áll. A képen: Bereznai László szőlőnemesítő a minőségjavítást szolgáló rezisztens fajtajelölteket ellenőrzi. (MTI-fotó) Sebhormonok A sebek gyógyulásában fontos szerepük van a fehér vérsejteknek, az úgynevezett leukociták- nak: az általuk létrehozott hormonszerű jelzőanyagokkal szervezik és irányítják a megsebzett szerkezetek helyreállítását. Az NSZK-beli Max-Planck fiziológiai és klinikai kutatóintézetében most sikerült a leukocitákból elkülöníteni, és tiszta formában előállítani e régóta gyanított hírközlő anyagok egész sorozatát. A tiszta sebhormonokkal végzett további kísérletektől azt várják, hogy új felvilágosításokat adnak a sebgyógyulás mechanizmusáról, vagyis a szabályozott növekedésről. de a fehérvérsejtek' ,.vegyi szótárának” megfejtése közelebb vihet a féktelen sejt- burjánzás jobb megértéséhez is. Valószínű, hogy ezeket az anyagokat a jövőben a szervátültető sebészetben is hasznosíthatják. Az átültetett szövetek vérellátása ugyanis gyakran nem kielégítő, ezért elpusztulnak. Ilyen esetekben — de a rosszul gyógyuló műtéti sebek gyakorlatában is — hasznos segítség lehet a sebhormonok felhasználása.
