Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-05 / 106. szám
1988. május 5. Kelet-Magyarország S Egy vállalkozó művelődési ház Ad(hat)ják a bankot Valódi vitában A kár személyes sértésnek vehette volna egy vállalat első számú vezetője, ha pár éve ilyen hangnemben ítélték volna meg az üzemét, mint ahogy ez történt a nyíregyházi tanács végrehajtó bizottságának ülésén a napokban. A testület régebben választott tagjai bizonyára kevés olyan szenvedélyes vitát lidézhetnek tel emlékezetükben, mint amilyet az említett tanácskozáson az élelmiszer-kereskedelem ügye kiváltott. Új szelek fújdogálnak a közélet testületi ülésein. Lejárt az az idő, amikor a végrehajtó bizottság tagjai pusztán tájékozódtak az igazgató etvtárstöt. s amit az mondott, szemrebbenés nélkül elfogadták. Igaz az is, hogy sokan még nem szoktunk hozzá az új fajta hangvételhez. Nevezetesen arról van szó, hogy a bírálat nem a személynek, hanem a megcsontosodott, rosszul be- idegződött gyakorlatnak szól. S amikor bírál a testület tagja, a nagyobb közösség nevében teszi ezt — amelynek ő választott szószólója. Mindenesetre hozzá kell szoknunk ehhez a megváltozott stílushoz. Már- csak azért is, mert az egyenesen, nyíltan megfogalmazott mondatok világosabb gondolatokat takarnak — mindennek pedig a szándék, az elhatározás az édesgyermeke. (t. k.) ________________________ RÖPÜLIK A VAJAT. Óránként egy tonna vajat készít a vajköpülőgépen Sebők Jánosné a tejipari vállalat nyíregyházi gyárában, (cs) Adózás miatt nem mindegy! Udvarom, udvarom... Megváltoztathatja-e a földhivatal önkényesen az udvar nagyságát? — fordult lapunkhoz több, beltelekkel rendelkező olvasónk. Mindannyian meglepetve tapasztalták, hogy a földmérés után a földhivatal a tulajdoni lapra négyszáz négyzetméter udvarnagyságot jegyzett be, holott a házuk az udvarral együtt ennél kisebb, vagy nagyobb területet foglal el. Valóban önkényesbe a földhivatalok eljárása, vagy jogszabály rendelkezik áriról,, mi kerülhet a tulajdoni lapra? — kérdeztük dr„ Lábas Elemért, a nyíregyházi városi földhivatal vezetőjét. ..—. Szó sincs arról, hogy • a földhivatalok saját tetszésük alapján határozzák '. meg négyszáz négyzetméterben ■ a belterületi lakóházas építési telek, vagy a külterületen lévő (de házzal, vagy lakásna alkalmas építménnyel ellátott) zártkertek udvarának nagyságát. Ezt egy 1973-ben hozott — ingatliainnyilvántar- tásról szóló — törvényerejű rendelet szabályozza így. Ezt az előírást az ország minden földhivatalának követnie kell. — Vagyis ha nekem belterületen telkem van, mindegy, hogy hány négyzetmétert foglal el belőle a házaim és az udvarom, akkor is négyszáz négyzetméternyi udvart jegyeznek be a tulajdoni lapra? — Igen, és a telek többi része művelésre alkalmas, tehát hasznosítható területnek minősül. A ház és az udvar viszont, szaknyelven szólva „művelés alól kivett” területnek számít. Az adózás szempontjából is különbség van a kettő között, mert a hasznos földterület (szántó, rét, gyümölcsös, szőlő) után földadót kell fizetni, míg az udvar és a ház után másféle adót keil leróni. Furcsának tűnhet ez a jogszabály, de az állam ezzel kívánja rávenni a földtulajdonosokat arra, hogy birtokukat ne hagyják megművelet- lenül, ne heverjen parlagon a termelésre alkalmas föld. Minden nyolcszáz négyzetméternél nagyobb belterületi építési teleikre, és külterületi zártkertre vonatkozik ez a rendelet, ha azon, ház, .vagy Lakásra alkalmas építmény van. Amennyiben a lakóházas telek, zártkert ennél kisebb, akkor a tulajdoni lapon, minden . esetben udvarként tüntetik fel az egész területet, tehát nem osztjáik'meg. — Ha egy belterületen lévő építési telek még beépítetlen, akkor kertnek számít. De minek számít az a zártáért, amin ugyan nincs lakóház, de gazdája felépített rá egy gazdasági épületet? Netán fa- házat? — A faház ebben az esetben nem minősül lakóépületnek. A tizenkét négyzetméter alapterületűnél nagyobb, kőből vagy téglából, szilárd alapra épített tárolót, szer- számoskamrát jelezzük a tulajdoni lapon, és a térképre is berajzoljuk. Sok embernek van külterületen földje. A tanyás ingatlanokkal egyszerű a helyzet: ha kisebb négyszáz négyzetméternél, akkor az egész területet úgy tekintik, mint a belterületi telkek udvarát. Amennyiben ennél nagyobb, akkor a tanya (a ház) és a ténylegesen használt udvar kivételével az egész földbirtok hasznos, megművelhető földként kerül a földhivatalok nyilvántartásába. (t. m. i.) i családfő csil- \ lógó szemmel, büszkeséggel az arcán tért haza a munkából. Első útja a konyhába vezetett, ahol a felesége már készítette a vacsorát. A gyerekek — mint mindig — odarohantak apjukhoz és izgatottan kérdezték: „Mit hoztál nekünk?’’ A családfő visz- szafogott izgalommal a szatyorba nyúlt és egy szőrös, lekicsinyített rugbylabdához hasonló valamit tett az asztalra. A gyerekek tágra nyílt szemmel nézték a furcsa labdát. — No, tudjátok mi ez? — kérdezte az apa. — ... — volt a válasz. — Ez kókuszdió — mondta az apa és kést vett elő, hogy a tévében látott mozdulattal megskalpolKókmdió ja az ízletes gyümölcsöt. A kókuszdió viszont ellenállt. Ekkor a családfő — bár kicsit szégyellle — a kis- baltát vetette be a kemény héjú gyümölcs ellen. Csapott ide, csapott oda, de eredménytelenül. A család egyre türelmetlenebb lett, hiszen már látni szerették volna a kemény héj alól kifolyó fehér kókusztejet. Ekkor isteni szikra pattant ki az apa fejéből: kezében a gyümölcscsel kivonult az udvar végén lévő műhelybe. A kókuszdiót satuba fogta, aztán elővette a villanyfúrót és csodák csodája, a vídia hegyű fúrónak végre engedett a makacs gyümölcs. j kifúrt lyu- /» kon végre kifolyt az áhított lé és bár egyiküknek sem ízlett, de úgy itták, mintha a világ legjobb nedűje volna. (császár) Tőzsdéznek is... Nagy fába vágták a fejszéjüket a záhonyiak: korszerűsítik, bővítik művelődési házukat. A munka tavaly szeptemberben kezdődött, az átadást a következő év derekára, a vasutasnapra tervezik. Az új intézmény alapterülete éppen háromszorosa lesz a réginek. A meglévő épületet megtoldják egy 450 személyes színházteremmel, ahol koncerteket, mozielőadásokat is lehet majd tartani. A korábbi színházteremből 170 személyes, nemzetközi konferenciák lebonyolítására alkalmas helyiséget alakítanak ki, amelyben egyszerre három nyelven is tolmácsolhatnak a résztvevőknek. Az új intézmény szerves része lesz a 20 helyes, számítógéppel vezérelt, vizsgáztatási programokat magában foglaló oktatási rendszer, továbbá a kábeltévéközpont (vagy 100— 150 szolgálati lakásban máris működik a zárt tv-lánc, amely így akár mind az ezer lakást behálózhatná.) Nagy tervek Bajor Tibor, a MÁV égisze alatt működő intézmény igazgatója vázolja a kétségtelenül nagyratörő terveket. Ez a modell — ha a kísérlet beválik — az oktatás és a közművelődés olyan egységét jelentené, amely a jövőben mintául szolgálhat a többi MÁV-intézmény számára. — Nyilván tisztában van vele, hogy sokan most arra gondolnak, könnyű a záhonyiaknak, ott van a MÁV, ők biztosan nem garasoskodnak, ha a művelődési házukról van szó . . . — Látja, éppen ezzel lehet felbosszantani, hogy „na persze, a MÁV, meg a szak- szervezet ...” Mi semmi extra hasznot nem húzunk abból, hogy a MÁV a gazdánk. Évente .megkapjuk a támogatást a tanácstól és a szak- szervezettől, ezzel kész. Eddig ez 400—400 ezer forint volt, az idén a MÁV kénytelen volt százezer forinttal csökkenteni az általuk folyósított összeget. De a mi bevételünk tavaly is 1 millió 700 ezer forint volt! — És a különvonat, amivel a záhonyi gyerekeket vitték Pestre, vagy az ugyancsak gyerekeknek szervezett hálókocsis kirándulás Csehszlovákiába ? — Téved, aki ezt helyzeti előnynek gondolja. Mindez bárkinek a rendelkezésére áll, aki veszi a fáradságot, hogy utánajárjon a lehetőségeknek. — Ne gondolja, hogy kötekedni akarok, nagyon is méltányolom a vállalkozókedvüket. Ámbár azzal valóban vitatkoznék, hogy például a művelődési háznak kell-e vajon karácsonykor halat árulni, vagy kárpittisztító gépet kölcsönözni. — Más nem csinálta, mi elvállaltuk. pedig a záhonyi művelődési ház lesz a többi társintézmény bankja? — Kapásból elutasította a pénzügyminisztérium. Telefonáltam, érdeklődtem, tényleg nem megy? Mondták, hogy tényleg nem. Erre én elutaztam a minisztériumba, megkérdezni, vajon miért nem? A végén kiderült, mégiscsak lehet. — Azt is kénytelen vagyok firtatni, hogy amíg más művelődési házak fölött összecsapni látszanak a hullámok, miből, honnan van a záhonyiaknak még fölösleges kölcsön adható pénzük is? — Nem lehet ülni a langyos vízben. Lelkére kötöttem a gazdaságisunknak, hogy megtanuljon minden, a művelődési házakra vonatkozó jogszabályt. Ki kell használni a lehetőségeket. Már említettem a bevételeinket, ami mögött nagyon sok munka van. Gondolja végig, ebben a négy és fél ezer lakosú községben például 1986- ban 230 ezer ember került kapcsolatba a művelődési házzal. És higgye el. nem a statisztikával bűvészkedünk! A magyarázat a következőkben rejlik. Én nem hiszek abban, amit annyit hallani, tehát, hogy az emberekben „szunnyadnak” bizonyos igények, és a népművelőnek nincs más feladata, mint ezeket úgymond „felébreszteni’’. Vagy van igény valamire, vagy nincs. A valósághoz igazodva — Mi a valósághoz igazodunk, azt is figyelembe véve, mit tudunk megvalósítani és mit nem. Ezzel együtt is csak azokat az igényeket elégítjük ki, amelyek előbbre viszik az ügyet. Volt itt nyugdíjasklubnak nevezett kártyázótársaság is. ahol fizetések cseréltek gazdát. Természetesen megszüntettük. De ha jönnek a srácok, hogy ők karatézni vagy fotózni szeretnének, mi megszervezzük. Számítógépünk van. ennek segítségével kétféle szolgáltatást is indítunk. Az egyik: átalánydíjas szerződés alapján bármely művelődési ház gazdálkodását számítógépre visszük. A másik: a társintézmények eszméletlen pénzeket fizetnek ki tűzrendészeti bírságként. Nos, mi megcsináljuk számukra a teljes tűzrendészeti szabályzatot, elvégezzük a felülvizsgálatot, természetesen ezt is bizonyos díj fejében. Aztán az SZMT-vel cseretábort szervezünk gyerekeknek Kárpátaljára, az IBUSZ-szal társasutat a magyar őshazába, mindettől szintén nyereséget remélünk ... Folytassam? — Egyelőre ne. Úgy látszik, pár jó ötletért nem mennek a szomszédba. — Tudja, nálunk az a ba.i, hogy mindenki ugyanazt akarja csinálni. — Az újdonságot viszont rendszerint gyanakvás fogadja. — Ha az ember elég kitartó. akkor egy idő után ráhagyják. Nekem is igen komoly konfliktusaim szoktak lenni, de ezek egyrészt szakmai természetűek, másrészt sosem hagyom, hogy elmérgesedjenek. És legyen szíves megírni, hogy igenis jól érzem magam a pályán, mi több, noha csak öt éve vagyok Záhonyban, úgy gondolom, mind erkölcsileg, mind anyagilag megbecsülnék. A népművelő maga teremti meg. vagy játssza el a tekintélyét. Én büszke vagyok rá, ha valami jót csinálok. Nekem egyszerűen nincs erkölcsi alapom nyafogni, és különben is, ki nem állhatom az össznépi sírást. Ha az erre pocsékolt energiát cselekvésre fordítanánk, nem itt tartanánk. Sosem éreztem, hogy szélmalomharcot vívnék. Persze lehet, hogy én könnyen ugrálok, mert van vagy hatféle végzettségem, bárhol találnék más munkát. Hál'istennek eddig még nem volt rá szükség. de nem is áll szándékomban elhagyni a pályát. ★ Még hosszan beszélgettünk Bajor Tiborral a majdani MÁV Oktatási-Művelődési Központról, de ennek működését helyszűke miatt ezúttal nem vázoljuk. Egyébként is lesz még rá alkalom, hiszen több mint egy év van hátra az átadásig. Gönczi Mária — Igaz, hogy tőzsdéznek Úszómedence Milotáról — Igen. A magyar bankszakma ma már ott tart, ha én telefonon adok egy megbízást, hogy kötvényt veszek vagy eladok, akkor az ügylet eíintézettnek tekinthető. Maradt egy kis pénzünk a bevételeinkből, vettünk érte kötvényt. így csináltunk 170 ezer forintból 400 ezret. Vagy mást mondok. Május 1-től kamat fejében kölcsönt adunk a rászoruló művelődési házaknak. — Ez csak fantázia, vállal- kozókedv kérdése volna? Simán rábólintottak, hogy márA milotai Űj Élet Termelőszövetkezet műanyagűzemében elkészült az első 420X240-es medence, amely 1,20 méter mély. Különlegessége, hogy a 4,2 méteres szélesség mellett betétekkel akár 50 méter hosszúságúra is növelhető. így iskolák úszóoktatására is alkalmas. (Elek Emil felvétele)
