Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-05 / 106. szám

Ma kezdődnek a tárgyalások Grósz Károly Naoy-Britanniaban / Jól haladnak a tavaszi munkák Szárba szökkenlek a kalászosok Grósz Károlyt az indulás előtt búcsúztatják a repülőtéren. Otven hektárra elegendő dohánypalántát nevelnek a ramo csaházi Rákóczi Termelőszövetkezetben, (jávor) Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke Margaret Thatcher kormányfő meghí­vására szerdán hivatalos lá­togatásra Nágy-Britannia és Észak-írország Egyesült Ki­rályságba utazott. A minisz­terelnök kíséretében van Ka- polyi László, a Miniszterta­nács kormánybiztosa, Bartha Ferenc kereskedelmi állam­titkár, Kovács László kül­ügyminiszter-helyettes. Rát- kai Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes, Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. Domokos Mátyás, a Magyar Népköztársaság lon­doni nagykövete Londonban csatlakozik a küldöttséghez. Grósz Károlyt és a kísére­tében lévő személyiségeket a Szerdán Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban befejeződött az a háromnapos tanácskozás, amelyen neves közgazdászok, vállalati vezetők és társadal­mi szervezetek képviselői vi­tatták meg a bérreform kér­déseit. A konferencia tapasz­talatait Héthy Lajos, a Mun­kaügyi Kutatóintézet igazga­tója, az Állami Bér- és mun­kaügyi Hivatal bérreform tit­kárságának tagja összegezte. A konferencián arra a megállapításra jutottak, hogy a bérreform megvalósítása társadalmi, gazdasági és poli­tikai okokból egyaránt indo­kolt. Halaszthatatlanná teszi a gazdaságban tapasztalható teljesítményhiány, s ezzel összefüggésben az érdekeltség hiánya, az egyre nehezedő megélhetés, a bérarányok el­torzulása, s a mindezekből adódó társadalmi feszültség. A konferencia vitájának egyik legsarkalatosabb pont­ja az volt, hogy a bérpolitika és a bérmechanizmus megújí­tása nélkül a stabilizációs és kibontakozási program nem valósítható meg. A jelenlegi központi korlátozó bérszabá­lyozás helyett minél előbb a bérek olyan szabályozását kell kialakítani, amely válla­laton belül lehetővé teszi a teljesítmények megfelelő ösz­tönzését. Eltérő vélemények hang­zottak el a jelenlegi bérkü­lönbségek megítélésével kap­csolatban is. A felszólalók többsége azon az állásponton volt, hogy a jelenlegi bér­arányok túlzottan szűk lehe­tőséget adnak a teljesítmé­nyek lehetséges mennyiségi és minőségi különbségeinek kifejezésére. A jövőre tervezett változ­tatásokat illetően meglehe­tősen általános volt az a vé­lemény, hogy meg kell tenni az első lépéseket az érdek- egyeztetésen alapuló bér­meghatározás felé. Erre azon­ban a munkavállalók és a vállalatok érdekképviseleti Ferihegyi repülőtéren Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedel­szervei csak akkor látnak re­ális lehetőséget, ha bővül a mozgásterük. Ugyanakkor többen rámutattak, hogy a bérreform iránt olyan felfo­kozott a várakozás, hogy ha az intézkedések nem járnak gyors, érzékelhető eredmény­nyel, akkor ez az emberek­ben csalódást okozhat, elve­szíthetik bizalmukat a bér­reform iránt — mondta vége­zetül Héthy Lajos. A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői ér­tekezleten Bányász Rezső válaszolt a megjelent újság­írók kérdéseire. A kormány beható vitát folytatott a költ­ségvetési reform tartalmá­ról, irányairól, várható kiha­tásairól. Rámutatott, hogy a stabilizációs és kibontakozási kormányprogrammal együtt az államháztartást is kor­szerűsíteni kell. A reform az új adórendszer bevezetésével — január elsejével — lénye­gében már megkezdődött. Most a tennivalók fontos ré­sze lesz az államháztartási bevételek és kiadások újra­rendezése: az állami költség- vetés és a helyi önkormány­zatok feladatainak és azok finanszírozási forrásainak mi miniszter és Várkonyi Péter külügyminiszter bú­csúztatta. Jelen volt Peter Harborne, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Ki­rályság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője. Grósz Károly miniszterel­nök és kísérete szerda este Londonba érkezett. A magyar kormány különgépe helyi idő szerint 18 órakor szállt le. A Heathrow repülőtéren Grósz Károlyt és a kíséretében lévő személyiségeket David Mellor külügyi állaimminiiszter üdvö­zölte. majd szálláshelyükre kísérte a brit kormány ma­gyar vendégeit. A hivatalos program csü­törtökön reggel kezdődik. szabályozása. Az Országgyű­lés várhatóan ősszel kap tá­jékoztatást a főbb kormány­zati elképzelésekről, de to­vábbi időre, feltehetően még egy évre van szükség ahhoz, hogy a parliament elé kerül­hessenek a főbb keretjogsza­bályok. A költségvetési re­form végrehajtása természe­tesen nem köthető egy vagy két időponthoz. A kormányszóvivő foglal­kozott azokkal a törekvések­kel is, amelyek az általános forgalrrp adó sürgős módosí­tására irányulnak. Hangsú­lyozta: a kormány a koráb­bi álláspontját fenntartva, megerősítve határozottan el­utasít minden olyan javasla­tot, amely a mindössze négy­hónapos adórendszer fellazí­tására ad alkalmat. A leg­Az utóbbi betek alatt be­következett gyors felmelege­dés eredményeként megye- szerte lehetővé vált a tavaszi munkák felgyorsítása. A korai vetésűek nagy ré­szét idejében befejezték. Jó minőségű magágyba került a borsó, a tavaszi árpa, a bur­gonya, a répa. A kelés gyors és egyenletes, szép az állo­mány. Jelenleg a kukorica vetése adja a legnagyobb fel­adatot a mezőgazdasági nagy­üzemeknek. A föld hőmér­séklete már azoknak a hibri­deknek a földbe tételét is megengedi, amelyeknek a hideg körülmények között vontatottabb a csírázása. Ahol az előkészített terület nagysága és a gépi kapacitás megengedi, több műszakot is szerveztek a minél előbbi be­fejezés érdekében. Tavaly ősszel kevesebb őszi búzát vetettek a gazdaságok, és a felszabadult terület egy ré­szébe kukoricát szántak. Befejeződött az őszi kalá­szosok állományának gomba­ölő szeres kezelése. Kevés szélmentes nap állt rendel­kezésre, ennél fogva nagyon figyelmes szervezést igényelt a munka. így is pontosabb kifejezés a félbehagyták, vagy félbehagyják, mert ezek­ben a napokban már szárba szökken minden kalászos, és földi géppel nem lehet a táb­lába menni. A rozs például lassan térdig ér, de a búza és az őszi árpa is erős fejlő­désnek indult. A háztáji gazdaságokban igyekeztek a káposztafélék utóbbi időben a kormánytóf is többször kérték — külön­böző okokból — az ÁFA alóli mentesítést. Az ilyen mentesítések a kormány meg­ítélése szerint kedvezőtlenül befolyásolnák a beruházási piacot és az állami költség- vetést. Egyébként a kormány — munkatervének megfele­lően — várhatóan a közeljö­vőben áttekinti az egész adó­rendszer eddigi tapasztala­tait. A magánlakás-építések szá­mának és az építőanyagok árának viszonyát firtató kér­désre a szóvivő közölte, hogy az év első két hónapjá­ban 6700, úgynevezett ma­gánerős lakás építését kezd­ték meg, ez 40 százalékkal (Folytatás a 4. oldalon) palántázásával, és két-három hétvégén be is fejezték. Ke­vés locsolásra volt szükség, mert elég sok nedvességet tartalmazott a felső talajré­teg. A mélyebb fekvésű táb­lák megművelése még várat magára, de rövidesen azokon is megindulnak a talajmun­kák, és nem lesz akadálya a kései káposzta, karalábé ki­ültetésének sem. A dohány­nyal valószínűleg ennek a hétnek a végén indulnak meg tömegesen a termesz­tők. Egyelőre a fóliaházak­ban várja a palánta, hogy kiültessék, erre akkor kerül­het sor, ha a szombat—va­Mind az előtte, mind pe­dig a mögötte járó korosztá­lyoknál népesebb évfolyam hagyja el az idén a nyíregy­házi általános iskolákat. A most végző 2015 nyolcadikos közül 852-en szakmunkás- képzőbe, 646-an szakközépis­kolába, 412-en gimnáziumba, 37-en gyors- és gépíró isko­lába, 27-en pedig egészség­ügyi szakiskolába jelentkez­tek. Nem szándékozik to­vábbtanulni 41 tanuló. Dalanics György, a városi tanács művelődési osztályá­nak vezetője elmondta, hogy a május 2-ai adatok szerint eddig 1719 nyíregyházi nyol­cadikosnak már helye van valamelyik intézményben. Feszültségeket okoz viszont, hogy a jelentkezési lapon megjelölt második helyről is elutasítottak 255 nyolcadi­kost, akiknek többsége lány. Az elutasítottak több mint egyharmada legalább köze­pes tanuló, de szép számmal vannak köztük jók, sőt egy­két jeles is akad. Ennek a 91 nyolcadikosnak az elhe­lyezését meg fogják oldani: szükség szerint akár három­négy további gimnáziumi osztály indításához megvan­nak a feltételek. A Vasvári és a Kölcsey indíthat egy- egy osztályt, valamint a dol­gozók Kossuth Lajos gimná­ziuma vállalja két új első osztály létesítését — azaz két nappali és két levelező tago­zatos osztály fogadhat ja be a máshonnan elutasított jelent­kezőket. A hármasnál gyen­gébb tanulóknak viszont szá­mot kell vetniük azzal, hogy csak a megyén kívül, illetve hiányszakmákban (kőműves, pék) tud számukra lehetősé­geket ajánlani a megyei pe­dagógiai intézet. Néhány középiskolát való­sággal megrohamoztak a je­lentkezők. Többszörös volt a túljelentkezés a nyelvi tago­zatokon (például a Zrínyi és a Kossuth gimnáziumban), a divatszakmáknál, a kereske­sárnap alkalmas lesz az ül­tetésre. Majdnem kizárólag háztájiban művelik már ezt a fontos ipari növényt, így az emberek szabad idejéhez is alkalmazkodni kell. A kiskerttulajdonosok bát- rabbja elvetette a babot és az uborkát, bár mind a kettő melegigényes növény. A me­leggel nincs is baj, de ha a fagyosszentek kikelve talál­ják ■ őket, akkor megismétel­hetik tulajdonosaik a műve­letet. Az előző évek tapasz­talatai azokat igazolták, akik kockáztattak. A korábbi és bőségesebb termés ígérete megéri egy kis rizikó válla­lását. delmi, az egészségügyi szak- középiskolában. Á legsúlyo­sabb helyzet a Széchenyi Ist­ván Közgazdasági Szakkö­zépiskolában alakult ki, amelynek programozóosztá­lyába a 36 helyre 238-an je­lentkeztek, köztük több mint 70 kitűnő tanuló! Tehát ele­ve esélytelenül pályáztak azok a gyerekek, akik 3-as, 4-es átlaggal is ide. vagy nyelvi tagozatra szerettek volna bekerülni. (Ugyanak­kor például a Krúdy gim­názium matematika tagoza­tán még most is lenne hely.) Mindennek következtében előfordult, hogy kitűnő tanu­lókat a jelentkezési lapjukon megjelölt két iskola egyiké­be sem vették fel, miközben más, kevésbé favorizált isko­lákban időközben gyengébb tanulókkal is betöltötték a rendelkezésre álló helyeket. Mindez arra inti elsősorban a szülőket, de az általános is­kolákat is. hogy sokkal kö­rültekintőbben járjanak el a pályaválasztásnál. A városban egyébként ügyelnek arra. hogy a kö­zépiskolai helyek 60 százalé­kát nyíregyházi gyerekek fog­lalják el. „Sima” gimnáziu­mi osztályba — a vázolt fe­szültségek miatt — nem is vesznek fel'nem nyíregyházi jelentkezőket. Minden első osztály maximális létszám­mal, 36—38 tanulóval kezdi szeptemberben a tanévet. Még egy fontos tudnivaló: fellebbezésre csak akkor van lehetőség, ha már mind az első, mind pedig a második helyen megjelölt középiskola elutasította a tanuló jelent­kezését. Csak ezeket a fel­lebbezéseket veszi figyelembe és bírálja el (május végén— június elején) a megyei ta­nács művelődési osztálya. Különben a következő tan­évben már valamivel keve­sebb lesz Nyíregyházán az általános iskolákból kikerülő fiatalok száma, utána pedig még nagyobb csökkenés vár­ható. (g. m.) Befejeződött a bérreform-tanácskozás Költségvetési referm • Bérlakások eladása • Lakossági betétállomány •Szakmunkásképzés javítása Ülést tartóit a Minisztertanács A Minisztertanács szerdai üléséről a kormány szóvivője a következő tájékozta­tást adta: A Minisztertanács előterjesztést vitatott meg a költségvetési reform téziseiről. Jó­váhagyta a munka irányára, szervezésére és ütemezésére vonatkozó javaslatokat. Tu­domásul vette, hogy a pénzügyminiszter a munkálatok elvégzésére költségvetési re­formbizottságot hozott létre. A kormány módosította a kiemelt üdülő­helyekről szóló jogszabályokat. Az új ren­delkezések növelik a helyi tanácsok ön­állóságát. Kz eddigi legnéposebfc korosztály Döntöttek a középiskolai felvételről XLV. évfolyam, 106. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. május 5., csütörtök j

Next

/
Thumbnails
Contents