Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-28 / 127. szám
1988. május 28. PÁRIZS: A táskák családfája A nők napi gondjain enyhítenek a kézi- és a válltáskák, amelyek nélkül — hogy úgymond — ki se lépünk a lakásból. Íme a legújabb négy párizsi táska-családfa, melyek jól igazodnak a ruhadivathoz, a helyzethez, a körülményekhez. Természetes stílusban kreálták az ügyes nappali táskák különböző darabjait. Itt előtérben helyezkednek el a szemcsés, rugalmas bőrmodellek, a vászonból és bőrből összedolgozott újdonságok. A remek ötleteket megvalósító tervezők és bőrdíszművesek gondosan ügyelnek arra, hogy belsejükben sok zseb legyen, melybe más-más holmi helyezhető el. A színek nem hivalkodóak, hanem harmonikusak, klasszikusok. Keverik az ekrüt és a sötétkéket, az arany és a természetes tónusokat. A fekete még jelen van, de színrelép a jellegzetes francia piros is. Alkalmasint igen célszerűek a modern vagy grafikus — félhold, trapéz és lekerekített — vonalú reti- külök. A korszerű újdonságok nem csak irattartónak, de bevásárláshoz is jól megfelelnek. A színjáték elegáns — egyesíti a fehéret és a feketét, a bézst és a sötétkéket. A vitális családhoz tartozó 88-as olimpia jegyében született, sportos táskamo- dellek jól használhatók tengerpartra. bevásárlásra, vakációra. Az igen praktikus — főleg nagyméretű vállravetők, kézitáskák készülhetnek valódi bőrből, vagy az. öltözékkel azonos anyagból. Ez utóbbi — gyakran gépben is mosható. A szabályozható vállszíjas modellek mellett sok a rövidebb fogóval készült kézitáska, a sportszatyor, mely sok zsebes és cipzá- ras. A tonik és az élénk színeket keverik egymással összeegyeztetve a fehérrel és a feketével. Azok a nők, akik elfogadták a nagyon testreszabott ruhastílust, az 50-es évek ruhainspirációit, azok boldogan lóbálják majd a nőies vékony bőrfogantyús re- tikülöket, vagy a rövid fülű és lekerekített vonalú ret- rótáskákat. Ezek a modellek friss nyári színekben sok bájjal és humorral alkalmazkodnak a nőies öltözetekhez. Kovács Mari Mit készíthetünk bodzából? Ütjaink mentén dús virágzaté bodza cserjék díszlenek. A virágok május-júniusban nyílnak. Amilyen üde látvány a szemnek, olyan üdítő ízű a szájnak a bodzavirágból készített szörp. Ehhez 6—7 db egészséges kivirágzott bodzafa virágot alaposan megmosunk, öt liter vizet 3/4 kg cukorral szirupnak megfőzünk, lehűtjük, adunk hozzá 5 dkg Gitromsót és belekarikázimk héjastól együtt egy db megmosott citromot. Lefedjük, két napig állni hagyjuk, azután leszűrjük. Finom, muskotályos szőlőízű szörpöt kapunk. Tartósabb a szörp, ha a szirup főzésekor kevés szalicilt szórunk bele. Hűtőszekrényben 6 hónapig is eláll, de levegőn hagyva hamar romlik. Üdítőitalt is készíthetünk a bodzacserje virágából. Ehhez felhaszná hatunk 4 közepesnél nagyobb szépen kinyílt virágot, vagy 10 dkg száraz, morzsolt virágot. A virágokat öt liter langyos vízbe tesszük, amelyhez kevés citromsavat, 1 kg kristály- cukrot és 2 vékony szeletre vágott citromot adunk. Közben 4 kanál kristálycukorból kara- mellt készítünk, melyet ugyanennyi kanál forró bodzás lében feloldunk, és ezt hozzákeverjük a többihez. Ezután felfőzzük, leszűrjük, hagyjuk kihűlni, és tiszta üvegekbe töltjük. Levegőn tartva kb. két hétig, szekrényben tárolva hónapokig eláll. A bodzavirágot meg is süthetjük, meglepően finom ízű lesz: a lecsípett virágernyőket alaposan megmossuk, jól lecsepegtetjük, sűrű palacsinta masszába mártjuk és olajban hirtelen kisütjük. Fogyasztható lekvárral, majonézzel, paradicsom-sűrítménnyel, édesen és sósán is. A gyógyteához a bodza nyíló virágát az elágazások kezdeténél kell a kocsányról lecsípni. Szárításra tágas és szellős padlásterek a legalkalmasabbak. Legjobb a virágokat drótokra vagy zsinegre felaggatni, mert így szárad meg a legrövidebb idő alatt, és így őrzi meg legjobban eredeti világos színét. A virág akkor száradt meg jól, ha a vastagabb kocsányok pattanva törnek. Körülbelül 6 kg friss vi^ ragból lesz 1 kg száraz. A tea köhögéscsillapító, izzasztó, vizelethajtó, vértisztító és enyhén hashajtó 'hatású, hűléses megbetegedésekhez kiváló gyógyszer. Receptje: teáskanálnyi száraz, morzsolt virágot leforrázunk egy pohár vízzel. 5 peróig állni hagyjuk, leszűrjük, citrommal ízesítjük. A már ágyban fekvő betegnek melegen adjuk, aztán jól takarjuk be, mert félóra múlva izzadni fog, ha ez nem következik be, másfél óra múlva újra itassunk vele teá.t. Házi feldolgozásra csak a fán termő bodza, és nem a később virágzó bokros (gyalogbodza) virága és termése használható fel. Testi bajok lelki zavarból Először is tisztázzuk, hogy mit jelent az a kifejezés: pszichoszomatikus. A ,,pszicho” lelkit, a „szomatikus” testit jelent. Pszichoszomatikus betegségeken tehát azokat a testi bajokat értjük, amelyek a lelki élet zavaraiból származnak. Azt, hogy a testi betegségek lelki zavarok forrásául szolgálhatnak, általában könnyebben elfogadjuk, mint az ellenkezőjét, hiszen gyakran tapasztaljuk, hogy ha betegek vagyunk, lelki zavaraink is támadhatnak: nyugtalanok leszünk, szorongunk, levert- té, sőt depresszióssá válhatunk. Ám ha figyelembe vesszük, hogy érzelmeinket is milyen gyakran kísérik testi tünetek, könnyen beláthatjuk, hogy akár komolyabb testi betegségeink is származhatnak lelki zavarainkból. Ha nagyon félünk, reszketni kezdünk, elpirulunk, elsápadunk, esetleg egész testi valónkból is kivetkőzhetünk. Mi más ez, mint a lelki eredetű problémák testi megjelenése? Az érzelmi megrázkódtatások hatására testünk működésében hirtelen változások következnek be: ereink összeszűkülnek vagy kitágulnak, testnedveink bővebben áradnak szét zsigereinkben, belső elválasztású mirigyeink fokozottan választanak ki hormonokat, egész vegetatív ideg- rendszerünk működése megváltozik. Ha negatív érzelmeink állandóvá válnak, ha szorongásaink, egzisztenciális vagy emberi kapcsolataink elégtelenségéből fakadó félelmeink hosszú időn át tartó stresszhelyzetet teremtenek, vagy sorozatosan élünk át kudarcokat, megrázkódtatásokat, a test működésében beálló változások is tartóssá válhatnak állandósulhatnak: krónikus gyo- mor-bélpanaszokhoz, szív- és keringési rendellenességekhez, fogyáshoz vagy hízáshoz, netán légúti betegségekhez vezetnek. A tünet — legyen az testi vagy lelki — mindig jelzés a környezet számára: valami nincs rendben velem.A gyakran előforduló gombócérzés a torokban mintha csak azt jelentené: „többet már nem tudok lenyelni!” Közhasználatú kifejezéseink közül is sok utal arra, hogy e tünetek jelzésül szolgálnak: ,,a sok gondolkodásba belefájdult a fejem”, ,,a bánattól elszorult a szívem”, ,,a rémülettől elállt a lélegzetem”. Pszichoszomatikus betegségben elsősorban azok a szervek, szervrendszerek betegszenek meg, amelyek veleszületetten vagy az élet folyamán elszenvedett valamilyen sérülés miatt csökkent értékűvé, sebezhetővé váltak. Ez az oka annak, hogy a pszichoszomatikus betegségre hajlamos emberek, legyen bármi a kiváltó ok, mindig ugyanabban a betegségben szenvednek. Van, aki keringési panaszokkal reagál, van, akinek minduntalan emésztési zavarai támadnak, esetleg a feje fáj vagy a vérnyomása ugrál. A pszichoszomatikus betegségek közé többnyire reális, valós betegségek tartoznak. A gyógyászatban klasszikus pszichoszomatikus betegségként tartják számon a tüdőasztmát, a gyomorfekélyt, az idült vastagbélgyulladást, a migrént, az allergiát, bizonyos reumás megbetegedéseket, az aranyeret; kisgyermekeknél az éjszakai bevizelést, bekakilást. A pszichoszomatikus betegségek azonban gyakran nem kifejezetten szervi megbetegedés formájában jelentkeznek, hanem úgynevezett működési zavarként. Ezekben az esetekben a szervekben, szervrendszerekben nem mutatható ki semmiféle elváltozás, mégis úgy tűnik, hogy rendellenesen működnek. Nem törvényszerű, hogy mindenki, akit fokozott érzelmi megterhelés ér, vagy állandósult stresszhelyzetben él, pszichoszomatikus betegségben szenvedjen. Vannak felnőttek és gyermekek, akiknek „vasból vanak az idegei”, azaz sok mindent kibírnak, ami másokat ledönt a lábáról. Ugyanakkor számosán még az enyhe megrázkódtatásra is kórosan reagálnak, azaz hajlamuk van a pszichoszomatikus betegségekre. Különösen jellemző ez az olyan emberekre, akik túlzotNincsenek kevesen azok, akiknek erős, meglehetősen vastag a combjuk. A bemutatott tornát azok részére javasoljuk, akik „lefaragni” szeretnének belőle. 1. A karok elöl vállmagasságban. Rugózó térdekkel, hintázva guggoljunk le nem túl mélyre — majd ugyanúgy vissza, alapállásba. A lábak párhuzamosan, a sarok a talajon marad, a hát domború. 2. Lépőállás előre, kéz a csípőn. Lassan leguggolunk, testsúlyunk a hátsó lábra kerül — majd testsúlyátvitel az elöl lévő lábra. A gyakorlatot tetszés szerint váltogatva ismételjük. tan lelkiismeretesek, igen erős erkölcsi fékek uralják magatartásukat; akik túl szigorú követelményeket támasztanak önmagukkal szemben, és hajlanak a kíméletlen önbírálatra. Hogy mi ennek az oka, arra még nem adott egyértelmű választ az orvostudomány, de valószínű, hogy éppen a személyiség túlfékezett- sége, az erős gátak, a szigorú önkontroll eredményezik a lelki feszültségek felduzzadását, amelyektől ezek az emberek csak betegség útján képesek megszabadulni. A pszichoszomatikus betegek gyógyítását a valós testi betegség kezelésével és gyógyításával kell megkezdeni. De éppen ilyen lényeges az okok felszámolása, az egyén személyiségének a megerősítése, ellenállóképességük fokozása. A pszichoszomatikus betegségek kezelése csak akkor lehet eredményes, ha a test felgyógyulásával a lélek is egészségessé válik. 3. Terpeszállás, kezek a csípőn. Guggolás, testsúlyátvitel oldalirányba, egyik lábról a másikra. 4. Üljünk egy székre. Kössünk egy súlyt a bokánkra. Nyújtsuk előre a hajlított térdet. Két lábbal egyszerre is végezhetjük a gyakorlatot. 5. Feküdjünk hanyatt. Lendítsük fel mindkét lábunkat a levegőbe a fejünk fölé, majd lendületesen húzzuk erős térdhaj lí- tásba, és a kéz segítsége nélkül álljunk fel. Felállás közben a felsőtest és a karok erősen előre nyúlnak. Dr. Flamm Zsuzsa Speciális torna „Keserű pirula” jeligére, Nyíregyháza: Szörnyű nagy csalódás ért. Negyvenegy éves özvegy vagyok, a feleségemet három évvel ezelőtt temettem el. Tavaly beleszerettem egy hölgybe, akivel egy étteremben szoktunk ebédelni. Ügy éreztem, benne megtaláltam azt, akire mindig vágytam: szép, csinos, házias, művelt, zeneértő. Kapcsolatot teremtettem vele, kicsit húzódozott, kelhette magát (ez különösen tetszett nekem), míg végül összemelegedtünk. Nekem azt mondta, elvált, egyedül neveli a két kisfiát. Feleségül akartam venni, s most, mint derült égből a villámcsapás, kiderült, hogy hazudott. Férjes, a férje külföldi kiküldetésben volt Afrikában, s ő csak egy kis kalandot akart, erre kellettem én neki. Teljesen gyanútlan voltam, mindvégig azt hittem, szeret engem. A szexben is összepászoltunk, én ostoba, azt is elhittem, azért kell nekünk a barátnője lakásán lennünk, hogy kamaszgyermekei ne vegyenek észre semmit. Azért, bogy a férje ne tudja meg, milyen a felesége, mit csinál, míg ő ezer kilométerekre él tőle! Teljesen összetörtem. Legszívesebben — bár nem vagyok bosszúálló — felkeresném a férjét, és elmondanám neki, Lídia milyen hűtlenül viselkedett. Mióta ez történt, megetették velem a keserű pirulát, elveszítettem a hitem a nőkben. Kérem a tanácsát. Csalódását és kiábrándultságát megértem. Minden férfit és nőt elítélek, aki — midőn egy kicsit magára marad — már kalandokon gondolkodik. Áltatni nem kívánom, a leírtakból valóban úgy tűnik, ön csak arra kellett a hölgynek, hogy magányát, és ösztönölek parancsait kielégítse. Azonban egyetlen ember hazug kétszínűsége, csapodársága miatt nem ítélhető el minden nő és férfi. Nem szabad meggyülölnie a női nemet, ezzel ugyanis annak a lehetőségét veszi el, hogy megtapasztalja, léteznek más, erkölcsi tartással rendelkező, tiszta és gazdag lelkű nők is. Nem azt ajánlom, hogy keressen magának gyógyírként más asszonyt, nőt, ez ugyanis épp olyan erkölcstelen tett lenne, mint amilyen miatt ön most szenved. Dolgozzon, foglalja el magát, és tanuljon a saját példájából: ismernünk kell, ki az, akivel kapcsolatot létesítünk. „Franciska néni” jeligére. Tiszavasvári: Szeretném megtudni, valóban gyógyítható-e az alkoholizmus? Az én uram hetvenegy éves, napontamegiszik fél liter pálinkát. Gyenge háziáldás, mert itthon nem csinál semmit, részegen hazajön és eldől az ágyon, mint egy zsák. Ezen kívül nincs más hasznom belőle. A községben, ahol lakunk, mindenki ismeri már. Alkoholelvonó kúrára nem akar menni, nekem meg már elegem van ebből az átok életből. Tessék azt megírni, kihez vigyem az uramat, hogy kfgyó- gyítsák? Az alkoholista ember nemcsak a saját egészségét issza el, hanem a felesége és a gyermekei életét és boldogságát is. Mindenféleképpen orvosi segítségre van szükség ahhoz, hogy az alkoholizáló embert leszoktassák káros szenvedélyéről. A gyógyultra most már alkohol- ellenes klubban vigyáznak a volt alkoholisták, ez a legjobb ellenőrzés, utókezelés. A községi tanácson kell jeleznie, hogy a férje alkoholista. Tőlük megkap minden útbaigazítást, segítséget, a férje pedig lehetőséget arra, hogy abbahagyja az ivást. De ha az orvosuknak jelzi a bajt, ő is segít. „ Lelki segélyszolgálat” jeligére: Én egy héttel ezelőtt öngyilkos akartam lenni. A feleségem elhagyott, a munkahelyemet felszámolták, most segélyből élek. Egy barátomnak köszönhetem, hogy életben maradtam. ö tartott szóval azon az éjszakán, visszarázott az életbe. Most már megnyugodtam, de elgondolkodtam, mi lett volna akkor, ha a barátom épp akkor nem csönget be hozzám, és nem dobja ki a permetszeres üveget a második emeletről, ahol most könyörü- letből lakom. Annyi mindent csinálunk ebben az országban, de a megyében nincs egy lelki segélyszolgálat, amit ilyenkor, nekikeseredve felhívhat az‘ember. .. örülök, hogy nem követte el azt az ostobaságot, amire készült. Nagyon is egyetértek önnel, a megyének szüksége van (már nagyon régen) éjjelnappali lelki segélyszolgálatra. Hihetetlenül sok ember életét mentenék meg vele. Természetesen szorgalmazzuk egy .ilyen telefonszolgálat életre hívását, de — úgy tűnik — erre még vámunk kell. Reméljük, nem sokáig. HU HÉTVÉGI MELLÉKLET e