Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-27 / 126. szám

1988. május 27. Kelet-Magyarország 3 Autonómia R égi vágy fogalmazódott meg abban a gondolat­ban, majd gyakorlat­ban, mely az egyesületek szervezését beilleszti a poli­tikai intézményrendszer egé­szébe. A cselekvő ember szá­mára nyit teret, kibontako­zási lehetőséget. Kínálja az állampoilgáimak, hogy váljék mindjobban autonómmá, ne várja a gyámkodó irányítást, hanem kezdeményezzen, szí­nesítse a közélet palettáját. Nem valamiféle hobbi kielé­gítésről van tehát szó, minit ahogyan azt sokan vélik, ha­nem olyan politikai töltésű egyesülésről, mely egy jobb szocializmus érdekében tö­möríti az azonos érdeklődé­sű eket. Szabolcs-Szatmárban is szaporodnak az egyesületek. A természetvédelemtől az irodalmi hagyományápolá­sig, a vitafórumtól a város- szépítésig széles skálán mo­zog a már megalakult, a meg­alakuló körök, társaságok, egyesületek, klubok rend­szere. Nem gittegyletekről van szó, hanem olyan aktív csoportokról, melyek öntevé­kenyen kapcsolódnak a tár­sadalmi élethez, formálják a mindennapokat, mozgó­sítanak, vitatkoznak, betöl­tenek ícontrollszerepet. Ép­pen ezek által illeszkednek szervesen a demokratizálódó társadalomhoz, jelentik a nyilvánosság új fórumait. Márpedig a nyilvánosság a politikai intézményrendszer része, ami által az egyesüle­tek puszta létükkel is politi­záló tényezőkké válnak. A közösségalkotás ősi em­beri kívánalom. Az önálló­an 'döntő személyiség lehe­tősége arra, hogy olyanokkal jöjjön össze, akik keveslik a kétoldalú eszmecseréket, s együttes gondolkodásra vágynak. Az állampolgár ép­pen akikor találja meg kitel­jesedésének távlatait, ha a köz- és magánérdek találko­zási pontján saját jószántá­ból válhat aktívvá. Ennek a folyamatnak vagyunk tanúi. Miért van erre szükség? — morfondíroz a szkeptikus. Van fórum ebben az ország­ban elég, miért kellenek még egyesületek, körök? Párt, szakszervezet, KISZ, tudo­mányos egyesület kínálja a kifejezéshez lehetőségeit. Igencsak szegények lennénk, ha korlátozni akarnánk az autonomitást. Mert más a politikai hatalom részesé­nek lenni, az érdekképvise­let terén munkálkodni, s megint más a sajátos érdek­tagoltság aspektusából nézni a világot. Az egyik nem zár­ja ki a másikat, a viták nem tesznek szegényebbé. A nem uniformizált tár­sadalom lehet csak haté­kony. A nem monolitikus ha­talom lehet csak demokra­tikus és vonzó. Nem cseré­lődnek hát a szerepek, csak színesebbé válik a közélet. És nyitottabbá. A nyíltság jelzései nélkül létezni nem lehet. Bgy okos politika ment így a bajok elé. Demokrá­ciánk ugyanis csak a sokfé­leségben rejlő egység lehet. (bürget) A továbbtanulás buktatói (2.) Nem minden áron... A Szabolcs-Szatmárban most végző majdnem tízezer általános iskolás közül vé­gül 8260-at tudnak majd el­helyezni a megye középisko­láiban (mint már szó volt róla, 240-en eleve más me­gyébe jelentkeztek). Vegyük sorra, milyen le­hetőségeik vannak azoknak a gyerekeknek, akiket az ál­taluk kiszemelt iskolából vagy iskolákból elutasítottak. Éppen ezen a héten, keddi ülésén hagyta jóvá a megyei tanács végrehajtó bizottsága azt a javaslatot, hogy a kö­zépiskolákban jelenleg ren­delkezésre álló 8010 helyet az új tanév kezdetéig további 250-nel gyarapítsák. Plusz hét osztály A költségeket a tartalék­alapból fedezik, és a mun­kahelyek is segítenek, hogy a szakképzéshez legyen ele­gendő gyakorlóhely. Így két városiban és két községben indulhat összesen hét új osz­tály. Nyíregyházán az egészség- ügyi szakiskolában, a keres­kedelmi szakmunkásképző­ben, a Vasvári Pál Gimná­ziumban (általános gimnáziu­mi tagozaton) és a 107-es szakmunkásképzőben (mű­szerész szakmában) szervez­nek egy-egy plusz osztályt. Vásárosnaményban is a ke­reskedelmi szakmában lesz még egy osztály. Két új ta­nulócsoport gazdája lesz a nagykáüói gimnázium: az . egyik természetesen Nagy- kállóban indul, a másik pe­dig — kihelyezett osztályként — Üjfehértón, az otrtanii tex­tilipari szakközépiskoláiban működik majd, enyhítendő a nyíregyházi középiskolákra nehezedő nyomást is. Azonban nem hallgathat­juk el, hogy ezekbe az osz­tályokba a legalább erős kö­zepes, sőt; annál is jobb ta­nulókat várják. Jelentkezőkre számítanak Miközben egyes helyeken új osztályok szervezésével kell oldani a feszültséget, másutt annyi jelentkező sem volt, amennyit fogadni tud­nának. Ez történt egy sor gimná­ziumban, így a kisvárdai Bessenyeiben, a baktalóránt- házi, a vásárosnaményi, a ti- szavasvári, a demecseri, a fe­hérgyarmati, az ibrányi gim­náziumban (ez utóbbi egyéb­ként — mivel nincs kollégiu­ma — évek óta a -megye egyik legnehezebben beisko­lázható intézménye). Sőt, még Leninvárosból is érke­zett olyan jelzés, hogy szíve­sen látnának szabolcsi diáko­kat. Aztán egész sereg olyan szakma van, amely iránt Akiknek már sikerült: csecsemőgondozás (egyelőre mű­anyag babával) a nyíregyházi egészségügyi szakközépisko­lában. mérsékelt érdeklődés mutat­kozik, holott az üzemeknek nagyonis szükségük lenne ilyen képesítésű emberekre. Több jelentkezőt várnának például a szarvasmarha-te­nyésztő, mezőgazdasági gé­pész, üvegfúvó, hegesztő, szerkezetlakatos, esztergá­lyos, kőműves, központifűtés- szerelő, általaiban a fémmeg­munkáló és építőipari szak­mákra. Egy osztálynyi öntő szakmunkás képzését vállal­ná a kisvárdai Vulkán is. És ezek csak a megyén be­lüli lehetőségek. És a megyén kívül? A korábbi években sem volt éppen ritkaság, hogy a szábolcsi nyolcadikosok egy — ha nem is jelentős — ré­sze más megyében talált he­lyet (tavaly például 150 ily-en gyerek volt). Módjukban állt válogatni, hiszen szerte az országból évente mintegy 4 ezer(!) ajánlat érkezett számukra a megyei pedagó­giai intézetbe. De most fordulni látszik a szél. Sok helyen nemhogy új -munkáskézre lennie szükség — a meglévők egy része is fölöslegesnek bizonyul, az . üzemek tehát egyelőre nem gondolnak az utánpótlásra. Vagy ha gondolnak is, már nem szükséges máshonnan fiatalokat verbuválni, hiszen mindenütt emelkednek a de­mográfiai hullámok (leg­alábbis néhány évig). Május derekán nem egészen 900, más megyéből érkezett aján­latot tartottak számon a pe­dagógiai intézetben, s noha nálunk épp a lányok elhe­lyezése Okoz gondot, ezeknek az ajánlatoknak a nagyobbak része (620) a fiúknak szól. S hogy példát is említsünk: cipőipari szakmunkásokat, technikusokat képeznének a martfűi Tisza Cipőgyárban; a hagyományoknak megfele­lően várja a jelentkezőket a Dorogi Szénbányák, s persze a textilipar: Szegedtől a bu­dapesti textilgyárakig kere­sik a szövő-fonó tanulókat, a tektilgépszerelőket (az utób­bi szakmát természetesen a fiúknak ajánlják). A buda­pesti Bőripari Vállalatot em­líthetjük még, de nyilván vannak, lesznek további le­hetőségek is. A számítások szerint hozzávetőleg 650 sza­bolcsi gyereknek kell majd a megyén kívül próbálkoznia, s közülük valószínűleg min­den második jár majd siker­rel. Magaviselet, bizonyítvány... Tudniillik máshol sem várnak tárt karokkal minden jelentkezőt tekintet nélkül magaviseletére, bizonyítvá­nyára. Anni egyébként mél­tányolható is, hiszen — s er­re gondolnak a megye szak­munkásképzői is — arra aligha lehet reálisan számí­tani, hogy az általános isko­lában bukdácsoló, tanulmá­nyait kettesekkel befejező fiatal a szakmunkásképzőiben tisztességgel helyt fog, helyt akar majd állni. Legtöbbjük -eleve csak a szelíd szülői -erőszaknak engedve jelent­kezik továbbtanulásra, amit az -is igazol, hogy — megyei példa — a szakmunkáskép-' zők első évfolyamának 20 százaléka lemorzsolódik. S most, hogy lehet, az intéz­mények -ezt nyilván igyekez­nek .majd .^megspórolni”. —' Gönczi Mária Következik: Közelebb az igényekhez Egy pályázat tapasztalatai Szellemi értékeink FELLENDÜLT ME­GYÉNKBEN az alkotó ér­telmiségiek tudományos -te­vékenysége, a megyei ta­nács tudományos koordiná­ciós bizottságának pályá­zatai révén — hallottuk a napokban a tavalyi pályá­zat értékelésén és díjátadó ünnepségén Gyúró Imrétől, a bizottság elnökétől, me­gyei tanácselnök-helyettes­től. Persze, tette hozzá, nem hisszük azt, mintha Szabolcs-Szatmárban olyan erőteljes volna a tudomá­nyos élet, hogy annak koor­dinálására kellett volna fel­tétlenül ezt a" bizottságot életre hívni. A tapasztalatok viszont azt igazolták, jótéko­nyan hatott a szellemi élet megpezsdülésére a pá­lyázatok meghirdetése: az elmúlt 3 esztendő alatt, amióta ezek a pályázatok élnek, megyénkben össze­sen 10-en szereztek ennek segítségével kandidátusi fo­kozatot, 55-en doktori cí­met, 30 egyéni és 13 kollek­tív pályamunka készítőit -tudták jutalmazni. Megyénkben jelenleg mintegy 25 ezer az értelmi­ségiek száma, akiknek nemzetépítő tevékenységére úgy is számítanak szá­mítunk, hogy beállnak az új utat keresők sorába, kutatják a tovább­fejlődés lehetőségeit. Nem maradhat ki az értelmiség a megújulásból, a reform­ból — hangzott el az emlí­tett rendezvényen — , len­nie kell egy „húzóerőnek”, amely magatartásával, szel­lemiségével hat, példát mutat. Mert a mi felemel­kedésünknek nincs más út­ja — fogalmazta meg Gyú­ró Imre —, mint a szellemi értékek előállítása. ÖRVENDETES, hogy a legutóbbi pályázat résztve­vői között zömmel fiatalok jelentkeztek. Jó érzés ez azért, mert az ifjúság, a fiatal értelmiség minden korban ott volt az új szü­letésénél, részt vett a refor­mok kibontakoztatásában. Történelmi tanulság: nagy válságok korában a kiút mindig az ész „trónra ülte­tése”, az értelem, a művelt­ség előretörése volt, ez se­gíthetne most rajtunk is. Amellett számolnunk kell azzal is: csak akkor tört előre a fiatal értelmiség, ha részt vehetett a döntések meghozatalában és a végre­hajtásban is — ha látta munkájának eredményét. Ezek a pályázatok azt mutatják: van értelme, és érdemes tudományos kuta­tó -tevékenységgel is fog­lalkozniuk a fiataloknak, mert kutatási eredményei­ket jól tudja a megye hasz­nosítani, az elméleti és a gyakorlati területeken egy­aránt. Igyekszik a bizottság sokoldalúan segíteni ezt a tudományos tevékenységet — például a nyelvoktatás megszervezésével és anyagi támogatásával, kutatási té­makörök ajánlásával. Néhány információt is hallottunk a pályázat ered­ményhirdető rendezvényén: továbbra is várják a me­gyei tanács művelődési osz­tályán a jelentkezéseket; az újabb dolgozatokat a legkülönfélébb kutatási eredményekről december 31-ig lehet benyújtani. Napjaink egyik legizgalma­sabb tudományos vállalko­zása a szabolcs-szatmári monográfia, amely most készül és a megye szellemi értékeit gyűjti egybe. Hasz­nos tudnivaló: az eddig be­nevezett pályamunkák megtalálhatók és további kutatások számára hozzá­férhetők a megyei könyvtár helytörténeti részlegében. ÉS EGYr TERV: fontol­gatják egy „újságszerű” ki­advány rendszeres megje­lentetését a megyében, a -kutatásokkal foglalkozó ér­telmiségiek gyorsabb tájé­koztatására. Azzal remélhe­tően még több gondolkodó elmét sikerül mozgósítani a „haza és haladás” szolgá­latában. B. E. Nyíregyháza — Örökösföld. (Elek Emil felvétele) Az OFOTÉRT Vállalat megrendelésére készítenek fotós- táskákat a Budapesti Nyerges és Szíjgyártó Szövetkeset szakolyi részlegében. Képünkön: Parti Lászlóné és Cson­tos Ferencné a táskákat varr ja össze elemeiből, (cs) £ gy pécsi vállalat gon- | dőlt egy nagyot: ke­resztezte a Wartbur­got és a Daciát, az öszvér­autó a keresztségben a Warcia nevet kapta. Wart­burg karosszériába ültették bele a Dacia motorját, egyesítve ezzel a korszerű kasznit a négyütemű mo­dern motorral. Az átalakí­tás 45 ezer forintos árától eltekintve az ötlet jó. Vár­ható, hogy országunk más vállalatai folytatják a pécsi úttörők kezdeményezését. Máris hírt kaptunk róla, hogy a dávidgóliáti Autó­nemesítő Kisszövetkezet piacra lépett az új Merce- mara kocsijával. Ez nem egy japán márka, hanem a Mercedes és a Szamara keveréke. Azoknak a ve­vőknek ajánlják, akik ra­gaszkodnak a Mercedes dí­zelmotorjához, de inkább bizalmuk van a Szamara karosszériában, különös te­kintettel a konzolos. első fu­tóműre. Alsótutyimutyi-felsőn egy Genetikus-autós GMK ruk­kolt ki legújabb kocsitípu­sával, a Trabondával. A kocsit a gazdagságukat tit­kolni kívánó magánvállal­kozóknak ajánlják, hogy megtévesszék, az adóhivatal szaglászóit. A járgány ugyanis a negyedszázada változatlan Trabant karosz- szériával rendelkezik, ámde egy szupererős Honda-mo- tor van beleépítve. Az au­tósok figyelmét máris fel­hívják, hogy ne kezdjenek versenyezni az autópályá­kon száguldozó Trabondák- kal. Nagy érdeklődésre tart­hat számot ' a tarajosgőtei Oltári Tsz melléküzemágá­nak új terméke, a Citro- zsec. A Citroen és a Zapo- rozsec összeépítésével ké­szült kocsi egyesíti a két világmárka előnyeit. Me­nettulajdonságait úgy lehet­ne jellemezni, mint egy álomszép traktorét. A technokolrapidi Vízfej PJT egy minőségi, nagy ugrással túllépett a korábbi koncepciókon, és a Skodát egy talicskával ojtotta be. A kocsi hátuljából két fo­gantyú lóg ki, s ha az autó elromlik, vagy elfogy a benzin, az úrvezető meg­markolja a fogantyúkat, s úgy tolja hazáig a kocsit, mim egy kerti talicskát. Kiflivég nagyközségben egy autójavító kisiparos még tovább ment a hagyo­mányos típusoktól való el­rugaszkodásban. Egy kis Polski tetejére bőröndfület szerelt. A jármű így koffer­ként is hordozható. m legbravúrosabb talál­ni mány azonban Sódar w m Béla háztartásbelinek jutott eszébe. Azzal az öt­lettel állt elő, hogy egy jó motort egy jó karosszériá­val kell összeszerelni, még az sem baj, ha mindkettő ugyanolyan márka. Állító- laa már ezt a megoldást is feltalálták... M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents