Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-26 / 125. szám
4 SMet-Magyaroraáf — Nyíregyházi Elet 1988. májifi M. Nyíregyházán B ezer GHK-k és társaik Gőzerővel készül az új magyar társasági törvény, hogy felváltsa az évszázadosat, az elavultat. Hamarosan a parlament szavaz róla, hogy alkalmas-e arra, amire szánták, pó- tolja-e azt, ami már annyira hiányzik. És, mint ahogy lenni szokott, az élet jóval előtte jár a törvényi szabályozásnak. A kisvállalkozások reneszánszukat élik. Számtalan formában és feladattal bukkannak elő, mint az őszi erdőben a gombák. Megyénk jó néhány dologban később „ébredt”, mint a fővároshoz közelebb eső tájegységek. Gondoljunk csak a termelőszövetkezetek melléküzemágainak fejlesztésére ... Ügy tűnik, ennek az új vállalkozási formának az elterjedésével nem nagyon maradunk el. Hagy szövetkezet helyett kicsi... Szabolcs-Szatmárban 10 ezer ember keresi kenyerét valamilyen kisvállalkozás keretében — kaptuk a felvilágosítást Kocsis Jánostól, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal belföldi társasvállalatok osztályának helyettes vezetőjétől. A megyeszékhelyre az összesnek mintegy 80 százaléka jut, tehát döntő része. E számok félreérthetetlenül és világosan megmutatják: virágzik a kisvállalkozás. Először arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen a dinamizmusa életüknek. A változó gazdasági szabályozók közepette Ugyanis egyes formáknak kedvezőbbé válik a helyzete, másoknak éppen ellenkezőleg. Korábban nagyon „mentek” a vgmk-k, de mint tudjuk, január elsejétől a megváltozott adórendszer egyszeriben betette nekik az ajtót. Városszerte szűnik meg a tevékenységük, aminek közvetlen oka, hogy az innen szerzett jövedelem a korábbi jelképes adózás helyett a főmunkaidőben szerzett utáni sávba kerül, és egy jobb fizetésű embernél több mint harmada is elveszhet. Nem adják fel persze, hiszen a pluszpénz nagyon hiányozna a családi költségvetésekből. Marad a paragrafusok tanulmányozása, abból a célból, hogy egy kevésbé adózott formát találjanak. Manapság inkább szakcsoportok alakulnak, mert ezek a kedvezőbb elbírálás sávjába sorolódnak. Külön misét érdemelnek meg a kisszövetkezetek. Az év elején valóságos pánikhangulat uralkodott körükben egy nem elég pontosan megfogalmazott rendelet miatt. Ügy is lehetett értelmezni az ominózus szakaszt, hogy a tagok nem vehetik ki a bevitt vagyont, ha éppen úgy döntenének. Meglehetősen sokáig tartott a pontosítás, de végül is megtörtént. Éppen a minap kaptuk a hírt, hogy a Nyírség Ruházati Szövetkezet tagsága szavazott a kisszövetkezetté való átalakulás mellett. Rugalmas, és hatékony formának tűnik, minden bizonnyal sokan választják majd. A bizonytalanság különben minden kisvállalkozási forma életére rányomta bélyegét. Nyíregyháza polgárainak fejéből még nem törlődött ki a City-taxi név, pedig úgy mint cég már nem létezik. Jött a Főtaxi, és a régi cég emberei, akik főállásban dolgoztak a Citynél, ma magánvállalkozók. Érzékeny ágazat a kisvállalkozás, nincs módja sokáig tétovázni, mint egy állami cégnek. A szabályozás rezdüléseire is azonnal reagál, mint ahogy ebből a példából is látható. Itt húszegynéhány ember kenyeréről volt szó, ők így döntöttek... Könyvelő gmk-k Sokkal több a megszűnés, mint a cégalapítás, ez derül ki a statisztikákból. A legutóbbi egy esztendőben 133 alakult meg és 211 hagyta abba. Még élesebb a különbség a vgmk-k esetében: 111 megszűnéssel szemben csak 39 alapítás áll. A gmk-k már életképesebbek, de azok körében is telítődés tapasztalható. A fuvarozásra szakosodottak körében például már nem nagyon tart el többet a megrendelői kör. Nem fenékig tejfel az életük, mert azon múlik, hogy találnak-e egy állandó megrendelőt, amelyik az év nagy részére biztos munkát ad. Az ilyen lehetőség megtalálása bizony összeköttetéseken is múlik. Nem a tehertaxisokra gondolunk, bár azokból is igen sok van már. Érdekes, hogy a lófogattal rendelkezők közül sokan adják vissza az ipart, erre azonban most nem térünk ki bővebben, mert nem tartoznak a szorosan vett kisvállalkozói körbe. Ök kisiparosok. Mégis olyan bonyolult adminisztrációra kényszeríti őket az új adórendszer, hogy állítólag van, aki kizárólag emiatt fogta ki a lovát végleg. Hogy mégis szót ejtünk róla, annak az az Ax A8ZLA GMK Nyíregyházán oka, hogy rajtuk is segíthet egy most virágzásnak induló vállalkozási típus, a könyvelő gmk. Egy-egy szabálytalanság, netán bűnügy feltárásakor derül ki, és a könyvviteli szakemberek a megmondhatói, hogy mennyire nem értenek a vállalkozók a könyvvitelhez, és milyen durva hibákat követnek el. Rajtuk segítenek ezek a gmk-k, jelenleg négy van belőlük. Persze nem csodálkoznánk, ha írásunk megjelenéséig továbbiak alakulnának. Jó neveket találnak maguknak. A Referencia, a Korrekt bizalmat kelt, és nem is nagyon kell tartani a csalódástól, mert szigorú előírások szabályozzák a szakképzettséget, sarlatánoknak nem engednek céget alapítani. Nem elég képesített könyvelőnek lenni ahhoz, hanem okleveles könyvvizsgáló szükségeltetik. Akad közöttük társas és egyéni vállalkozás. Közös jellemzőjük, hogy közepes vállalatok könyvvitelét látják el, mert ennél a méretnél még nem bírnak el egy kizárólag ezzel foglalkozó embert. Még kevesen vannak, így aztán számuknak szaporodása várható. Nemcsak a vgmk-ból kisszövetkezet út forgalmas manapság, aminek közvetlen oka, hogy az utóbbiban elmarad a 20 százalék különadó. Virágzanak az átalánydíjas egységek. Korábban leggyakoribb előfordulásuk a vendéglátóiparban volt, manapság a fodrászatokban terjednek leginkább. Az áta- lányelszárnolási rendszerben 200 ezer forintig terjed az adómentesség, míg a gmk- ban és a szakcsoportban csak a feléig. Hosz- szú fejtegetés árán lehetne erre a magyarázatot keresni, és még akkor sem lenne biztos, hogy mindenkit meggyőzne. Az érintettek nem is ezzel foglalkoznak inkább,- hanem azzal, hogy miként vihetik végbe színeváltozásukat egyikből a másikba. Elégedjünk most meg annyival, hogy egy vgmk- ban a résztvevők nem kockáztatnak többet az esedékes munkabérüknél, míg a kedvezményes adózást nyújtó formákban sokkal többet. A kedvezmény tehát a kockázat kamata. A kisvállalkozások jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint egy szám: egymilliárd forint volt a bevételük az elmúlt naptári évben. Ismerve alacsony költségeiket, takarékos voltukat, és azt, hogy minél kevesebb embert igyekeznek bevenni a nagyobb jövedelem érdekében az üzletbe, könnyű szívvel állíthatjuk, nagyon hatékonyan működnek és pótolhatatlanok. Nagyon figyelemreméltó, és aggodalomra okot adó tény tehát, hogy a megyében nincs érdekképviseleti szervük. Mivel a zöm Nyíregyházán van, talán egy városi szervezet is megtenné egyelőre, összehangolni tevékenységüket, egységes fellépésre lehetőséget találni mindannyiukat érintő témákban ... És még lehetne sorolni az okokat, amelyek sürgetik az érdekvédelmi szervezet életre hívását. Létrejött már a Vállalkozások Országos Tanácsa, sőt a Gazdasági Kamarának is működik kisvállalkozói tagozata, ezek azonban a fővárosban vannak, és nincs olyan megye, amelyik a szó földrajzi és fogalmi értelmében távolabb lenne tőlük. Mostohagyerekek a gmk-k, apjt-k, a szakcsoportok és a többiek. Kár ... Veszteségből nyereség... A mostani bizonytalan helyzetet a törvényi szabályozás által valami tisztább váltja majd fel. A változó gazdasági körülmények között még több lehetőség nyílik majd a kicsi és rugalmas vállalkozások számára. Ékes példa volt erre az a tény, hogy a csődhöz közeledő vendéglátóipar a legveszteségesebb egységeit adta oda a vállalkozásoknak, és azok — csodák csodája — nyereségessé varázsolták őket. Nincs tehát kizárva, hogy a találékony, kockáztatni kész emberek már a közeli jövőben nagyobb teret kapnak képességeik bizonyítására. Alátámasztja ezt a fel- tételezésünket az a tény, hogy a gazdasági stabilizáció és kibontakozás programjában az eddiginél lényegesen nagyobb teret szentelnek ennek a szektornak. Esik Sándor Minta hatóránkónt Vizes veszélyek Sokan furcsállták, amikor a Nyíregyházi Fodrász Ipari Szövetkezet bejelentette, ezután nem használnak zuhanyzót hajmosásnál, mert ez méregdrága nekik. Más: a Nyíregyházi Konzervgyár a vízigényes munkákat kitelepítette oda, ahol saját vízmű van (Vaja, Tyúkod), mert a költségtényezők erre kényszerítették. Miért fordít tetemes összegeket az állam — a tanács — s újabban már a lakosság is a jó vízellátásra? Azért, mert ez mindenekelőtt egészségügyi kérdés. Mint köztudott, a talajvizek jelentősen elszennyeződtek, a fokozott kemizálás és más okok miatt sok helyütt fogyasztásra alkalmatlanok. Aztán: aki egy komfortos vagy összkomfortos lakásban nő fel, észrevehetően másként éli az életét, mint akinek ebben nincs része. A közművesített lakásban élő igényesebb lesz önmagával, jobban megőrzi egészségét, kulturáltabban él — tehát a jó vízellátásnak — bármilyen különösen hangzik — személyiségformáló szerepe is van. Az áldozat pedig nem kevés. A beruházás egyre növekvő költségein kívül érdemes megemlíteni, hogy egy köbméter jó ivóvíz előállí- lítása 15 forint 56 fillérbe kerül Nyíregyházán és vonzáskörzetében. Ezért a fogyasztó 2 forint 80 fillért fizet, a többit az állam teszi hozzá. Igaz, a közületek már jobban a zsebükbe nyúlnak (köbméterenként) 17 forintot kell fizetniük), s ez valamit visszahoz a veszteségből. Indító példáink ezáltal érthetőbbé válnak: egyetlen üzem sem gazdálkodhat pazarlóan a vízzel, mert a nyeresége bánja. A megfontoltabb üzemi, közületi fel- használást jól mutatja, hogy bár az új lakónegyedekkel bővül Nyíregyháza, a vízfelhasználás lényegesen nem növekszik: ez általában 42—45 ezer köbmétert jelent naponta, a csúcsfogyasztás tavaly 50 ezer köbméter volt. Ha az idén elkészül a Nyírtura—Sényő vízhálózat, akkor befejeződik az 1970-ben elkezdődött program megvalósítása, s ezáltal valamennyi Nyíregyháza környéki — az üzemmérnökséghez tartozó — településen megoldódik a vezetékes vízellátás. Ám ez így csak részben igaz, bár kétségtelen eredmény. Tudni kell azonban, hogy amíg például a falvakban a vízműtársulat valamennyi utcában megépíti a vízvezetéket, s így lehetőség nyílik minden ház „bekötésére”, addig ennél lényegesen rosszabb helyzetben van Nyíregyháza. Kevesen hinnék, hogy a megyeszékhely belterületi utcáinak 15 százalékában még mindig nincs vezetékes víz. Másként ez azt jelenti, hogy 15—20 ezer ember Nyíregyházán még mindig a kútra jár, vagy a szomszédból viszi az élethez nélkülözhetetlen vizet. Tehát a jövőben a fejlesztésnek — az anyagi lehetőségektől függően — elsősorban a fehér foltok eltüntetésére, illetve arra kell irányulnia, hogy mindenütt egyenletesen jó és megbízható legyen az ellátás. Ez utóbbi alatt a szakemberek azt értik, Nyíregyháza területén több helyütt már szűk a vezeték keresztmetszete, cserékre van szükség (mint történt ez például a Hímes és a Kórház utca egy részén), mert ellenkező esetben „ingadozik” a nyomás. Ez például a gázfűtéses lakásoknál gyakorta okoz gondot, ha nyomás híján nem lobban be a gáz. Tudnunk kell azonban, hogy ez nem olcsó mulatság. Egy méter vízvezeték lefektetése több mint ezer forintba kerül. Még drágább a csatornáé, ami 3 ezer forintot taksál méterenként. De lépni kell, mert ez — mint már a bevezetőben említettük — kiemelkedően fontos egészségügyi kérdés. Ha már az egészségügynél tartunk, fontos megtudni, miként vigyáz a SZAVICSAV, s mindenki, akit illet, a víz minőségére. Legfontosabb e téren, hogy hatóságként a KÖJÁL állandóan vízmintákat dolgoz fel. Azt már kevesebben tudják, hogy a SZAVICSAV 6 óránként vesz vízmintákat, s igen szigorú vizsgálatnak veti alá. A vizet kitermelő Tisza menti Regionális Vízmű Kótajban, Tisza bércéiért és Nyírteleken is állandóan ellenőriz. Vidékről hetente legalább egy alkalommal a központi laboratóriumba is behoznak ellenőriztetni mintát, s a mintavételi pontokat úgy alakították ki, hogy az a lehető legjobban jellemezze a víz minőségét. Szükség is van az éberségre, hiszen amint a tűzzel, úgy a vízzel sem lehet játszani. Egy eset: a korábbi években Kótajban egy illető a kertben egy kombinált vezetékrendszert létesített saját kivitelezésben úgy, hogy ha kellett, locsolt, ha szükséges volt, permetezett vele. Ezt összekötötte a lakásával is. Figyelmetlensége miatt egyszer benyomta a permetlevet a vezetékbe. Még szerencse, hogy végvezeték volt, s így a méreg nem került az egész rendszerbe, mert ez esetben elkerülhetetlen lett volna a tragédia. Példásan megbüntették tettéért, mások okulására is. Elgondolkodtató az a büntetéssel járó cselekedet is, amit Nyírpazonyban követtek el: foglalkozása miatt az egyik fogyasztó az átlagostól lényegesen több vizet vételezett a vezetékből, s hogy a költség kisebb legyen, egy tűvel megakasztotta a vízórát. Ö sem kerülte el a szabálysértés tetemes bírságát. Még any- nyit a vízről: a mi vizünk védett rétegből, 100—150 méterről jön a felszínre, ami több nagyváros esetében már elképzelhetetlen, ezért ott folyóvíz tisztításából nyerik a lakossági fogyasztásra szánt vizet is. Persze ilyen mélységről költségesebb a víznyerés, de igen dicséretes az a közös törekvés, ami a városi tanács és a vízműtársulatok között tapasztalható, melynek nyomán a város külső területein (Sóstóhegy, Manda, Felsősima, Butyka stb.) is gyors ütemben bővül a jelenleg 313 kilométernyi vízhálózat. Nem kisebb fontosságú a szennycsatornahálózat létesítése és üzemeltetése, ráadásul itt a költségek — mint már említettük — tetemesebbek. Az üzemmérnökséghez tartozó területen összesen 157 kilométernyi szennyvízcsatorna található, s ennek túlnyomó része (137 kilométer) Nyíregyházán van. Még ez sem tekinthető kiugrónak, hiszen a város nagyobbik része mindmáig csatornázatlan. Szerencse, hogy ez a rövidebb szennycsator- na-hálózat a nagy fogyasztókat nem kerüli el, így az ivóvíznek mintegy 85 százalékát összegyűjti. A tisztítás mechanikai és biológiai úton Nyíregyháza két telepén történik (egyik a nyírszőlősi út mentén található, a másik, ahol most próbaüzemelés ideje van, Felsősimán). Ez utóbbi, tehát a felsősimái telep létrehozása rendkívül fontos a város életében, hiszen a Makarenko és Arany János utcai kereszteződésben lévő nagy átemelő révén rugalmas üzemeltetést lehet megvalósítani; üzemzavar nem okozhat huzamosabb időre. gondot. Jellemző a szennyvízelvezetés fontosságára, hogy hiánya miatt az utóbbi évtizedben a város alatt egy méterrel emelkedett a ta- lajvízszint. Ha most ebbe még beszámítjuk a növényvédő szerek, a mosószerek és más károsítok jelenlétét, akkor még nagyobb figyelmet igényel a csatornahálózat fejlesztése. Igen ám, de a várós beruházási kerete — mint köztudott — csökken, s a lakosságnak is egyre inkább részt kell vennie az ilyen fejlesztésben. Van már rá példa, hogy kertes házak utcáján lakossági összefogással létesítettek szennycsatorna-hálózatot, amihez a városi tanács is támogatást nyújtott. (A Hí- mesben, a Fürj utcán.) Egyesek szerint nem szalonképes a téma, de annál fontosabb a már említett mechanikai és biológiai szennyvíztisztítás, mert ennek közegészségügyi és környezetkímélő okai vannak. Erről csak annyit: túl az ülepítést jelentő mechanikai tisztításon, a SZAVICSAV szakembergárdája olyan megoldást szabadalmazott a biológiai tisztításnál, melynek során a kitenyésztett baktériumpopuláció létezéséhez éppen a zsírral és olajjal szennyezett víz szükséges, amit a baktérium elfogyaszt, s így megtisztul a víz. Angyal Sándor Oxlgénmérés a KótaJI úti szennyvíztisztító telepen
