Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-21 / 120. szám
1988. május 21., szombat ÁRA: 2,20 FORINT XLV..évfolyam, 120. szám Az országos pártértekezlet napirendjét szavazzák meg a küldöttek. Megkezdődött az országos pártértekezlet A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete pénteken délelőtt 10 órakor Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját. A párt több mint 800 ezer tagját 860 küldött képviseli a tanácskozáson. Jelen vannak — szavazati joggal — a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, valamint az értekezlet meghívott vendégei. A Központi Bizottság tavaly decemberben foglalt állást arról, hogy a két kongresszus közötti szokásos, úgynevezett „felező KB-ülés” helyett ezúttal a nagyobb hatáskörű országos pártértekezlet tekintse át a szocialista építőmunka időszerű kérdéseit. A mostani országos értekezlet korábban nyilvánosságra hozott állásfoglalás-tervezetéről széles körű vita bontakozott ki, s a küldöttek most a párttagság túlnyomó többségének véleményét ismerve foglalhatnak állást a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. A fórum feladata az is, hogy újjáválassza a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot. Az országos értekezletet Lázár György, az MSZMP főtitkár-helyettese nyitotta meg. Megállapította, hogy a tanácskozás határozatképes. Ezután bejelentette, hogy a küldöttcsoportok az elnökségre, a munkabizottságok közül a pártértekezlet titkárságára, a szerkesztő bizottságra és a szavazatszedő bizottságra vonatkozó, írásban kiosztott javaslatokat változtatás nélkül elfogadták. Egyetértettek azzal, hogy a második napirendi pont „Szervezeti és személyi kérdések” megnevezést kapjon. Lázár György ismertette, hogy a Magyar Néphadsereg küldöttcsoportja indítványozza: a jelölőbizottságban kapjon képviseletet a Külügyminisztérium és a határőrség küldöttcsoportja is. A küldöttek együttesen szavaztak valamennyi javaslatról: az országos értekezlet a tanácskozás elnökségére, napirendjére, ügyrendjére, munkabizottságaira tett javaslatokat az ismertetett módosításokkal egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság május 10-i ülésén úgy határozott, hogy a párt vezető testületéi megújításának elősegítése céljából javasolja az országos értekezletnek mindkét testület újjáválasztását. A jelenlegi Központi Bizottság és Központi Ellenőrző Bizottság mandátuma a vezető testületek újjáválasztásáig marad érvényben. Javasolja a Központi Bizottság, hogy a két testület létszáma — jelenleg 106, illetőleg 25. fő — az újjá- választás során lényegesen ne változzék. A küldöttek egyhangúlag megszavazták a két vezető testület újjáválasztására, valamint a létszámra vonatkozó javaslatokat. Az országos értekezlet napirendje tehát a következő: A szocialista fejlődés fő áramlatában haladunk Kádár János előadói beszéde Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársak! Pártunkban ; rendszeressé vált, hogy két kongresszus között, az ötéves tervidőszak felén túlhaladva a Központi Bizottság kibővített ülésen áttekinti a kongresszusi határozatok végrehajtásának alakulását, tapasztalatait. Múlt év decemberében a Központi Bizottság úgy határozott, hogy ezúttal nem a szokásos ülésén, hanem országos pártértekezlet összehívásával tesz eleget e kötelezettségének. A pártértekezlet összehívását a XIII. kongresszus után kialakult helyzet indokolta. Felelősen gondolkodó és cselekvő marxista—leninista pártnak szigorúan, a tényeket mérlegelve kell a helyzet értékelését elvégeznie. Mit mutatnak a tények? A VII. ötéves terv első két évében a bruttó nemzeti össztermék 4,9 százalékkal emelkedett, az ipari termelés 5,8 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelése 0,8 százalékkal nőtt. Beruházásokra 1987-ben 9,4 százalékkal költöttünk többet, mint 1985-ben. A lakosság reáljövedelme 1 főre számítva két év alatt 2,4 száA fejlődést mutató számok mellett látnunk kell azt is, hogy gazdaságunkban nem következtek' be minőségi változások, a szerkezetátalakítás vontatottan halad,- a belső és a külső pénzügyi egyensúly romlott, s mindennek következtében nemcsak az élet- színvonal érzékelhető emeléséhez, hanem annak teljes zalékkal, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1,3 százalékkal nőtt. Az állami költségvetés hiánya 1986-ban 46,9 milliárd forint, 1987-ben 35 milliárd forint volt. Bruttó adósságunk konvertibilis valutában 18 milliárd dollárra, nettó adósságunk 10,9 milliárd dollárra emelkedett. körű megvédéséhez is hiányzanak a feltételek. Mindez azt is mutatja, hogy a XIII. kongresszus helyzet- értékelése, és a kitűzött gazdasági és életszínvonal-fejlesztési célok nem voltak kellően megalapozottak, s a végrehajtás is elmaradt a követelményektől. Ezt felismerve a Központi Bizottság kidolgozta és a múlt év júliusában határozattá emelte a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját, majd a kormány szeptemberben hároméves gazdasági stabilizációs programot terjesztett az Országgyűlés elé, amely elfogadta azt. A gazdasági helyzet alakulása természetszerűleg kihatott az ország társadalmi és politikai életére is. Nőtt az elégedetlenség a korábbi években megszokott gazdasági és társadalmi fejlődés megtorpanása, a szokatlan nehézségek szaporodása miatt. A jelen nehézségei miatt a korábbinál többen látják bizonytalannak a jövőt. Politikai intézményrendszerünk a megváltozott viszonyok között nem áll feladata magaslatán, működésében zavarok jelentkeznek. Romlott a közhangulat, csökkent a bizalom a párt és a vezetők iránt. S ahogy ez ilyenkor lenni szokott, az ország határain belül és kívül is jelentkeznek mindazok, akik szeretnek a zavarosban halászni, s megpróbálják az ország nehézségeit a szocialista rendszer ellen felhasználni. Mindezt mérlegelve határozott úgy a Központi Bizottság, hogy a párt szerveit és szervezeteit képviselő magasabb fórum, a párt most ösz- szfiült országos értekezlete tekintse át a párt helyzetét, és jelölje ki a legfontosabb feladatokat a következő kongresszusig. Nyilvánvaló, ha a pártértekezlet figyelmét a szocialista építés legidőszerűbb, a párttagságot, s a közvéleményt leginkább foglalkoztató főbb politikai kérdésekre összpontosítja, s ezekben határozottan állást foglal, akkor megadja a nélkülözhetetlen világos útmutatást a gyakorlati munka elengedhetetlen megjavításához. a pártértekezlet nem kevésbé fontos feladata a vezető testületek személyi összetételének megújítása, me'g- fiatalítása, amit a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság maga is időszerűnek tart és javasol. A pártértekezlet — mozgalmi hagyományainknak megfelelően — -a pártszervek, a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, a Budapesti Pártbizottság, a megyei és megyei jogú párt- bizottságok küldötteinek tanácskozása. A pártértekezlet előkészítésében azonban az állásfoglalás-tervezet vitája keretében egész párttagságunk, párton kívüli szövetségeseink széles köre vett részt. A szervezett vitákban kétszázezernél több felszólalás (Folytatás a 2. oldalon) Világos útmutatást a munkához O Állásfoglalás a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. © Szervezeti és személyi kérdések. Lázár György emlékeztette küldött-társait arra, hogy a XIII. kongresszus óta eltelt három évben a magyar munkásmozgalom több kiemelkedő személyisége távozott el az élők sorából. A pártértekezlet egyperces néma felállással adózott a Központi Bizottság volt tagjai: Brutyó János, Cserháti István, Herczeg Károly, Nemes Dezső, Oláh István és Révész Ferenc, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai közül elhunyt Győri Imre és Takács Imre emlékének. Elnöki megnyitójának végén az MSZMP főtitkár- helyettese tisztelettel köszöntötte a küldötteket, a meghívottakat — a magyar munkásmozgalom vete- ; ránjait, pártonkívülieket — az MSZMP minden tagját, s eredményes munkát kívánt az országos pártértekezletnek. Ezután megkezdődött az első napirendi pont tárgyalása: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára mondott előadói beszédet.
