Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-03 / 104. szám

1988. május 3. Kelet-Magyarország T Az ízét mindenki szereti Földimogyoró a kiskertekben Tulipánnézöben A tulipán a virágoskertek egyik legszebb tavaszi dísze, különösen akkor lenyűgöző­en szép a látvány, ha ez a liliomfélék családjába tarto­zó virág 400 négyszögölön több száz ezer szállal a szi­várvány minden színében Amerikai mogyoró, burmogyo- ró, mirmió néven is ismert pil­langósvirágú hüvelyes zöldség­növény. Már időszámításunk előtt, a IX—X. században az in­diánok termesztették, igazolja, hogy a perui inkasirokban (An- conában) sokszor megtalálták kö- vült magvait. Őshazájának Észak- nyugat-Argentína (Jujuy-tarto- mány) és az Andok bolíviai lej­tői tekinthetők. Nagy energia- értékű Hazánkban 51 évvel ezelőtt a szegedi Növénytermelési Kísér­leti Állomás a szétterülő és fel­álló bokrú fajták honosításával foglalkozott. Az 1950-es években Bruder János tudományos osz­tályvezető. nemesítő szakmai ve­zetésével folytatták a kutató­munkát; A nemesítés csupán a fajtagyűjtemény, a kiemelt tör­zsek és a létrejött hibridek vizs­gálatáig jutott. A termesztés az 1960-as évek elején minimálisra csökkent. Az elmúlt időszakok­ban a csemege- és édesipar igé­nyeit tőkés importból elégítették ki. Magyarország évi földimo­gyoró-szükséglete 1200—1500 ton­na. 1981-től több éves nemesítői munkával előállították a Kiszom- bori, illetve a Makói 1 fajtajelöl­teket. A két minősített fajta ter­mesztésével gyakorlatilag a tő­kés devizát teljes egészében meg lehet takarítani. Mindkét fajta a hazai ökológiai viszonyainknak megfelel, termesztésük gazdasá­gos. A földimogyoró energiaértéke nagy (25 kJ), magas jódszámű. nem száradó olajtartalma 42—55 százalék között van. 28—35 szá­zalék fehérjét, A-vitamint, Bl,- B2-. D- és E-vitaminokat tartal­maz. Nálunk enyhén pörkölve, hüvelyben vagy kifejtve, sózva kerül forgalomba. A pörkölt magból vaj készíthető és ennek kétszer annyi a protein- és zsír­savtartalma. mint a sertéshús­nak. A földimogyoró ízét szinte mindenki szereti, összefér az édességekkel. A magtermés édesipari felhasz­nálásán túl jelentős mennyisé­get használ a gyógyszeripar (ez az egyetlen vivőanyag, amely nem okoz allergiát), a kozmeti­kai iparban szappan és borotva­krém gyártásához, a cserzőipar­ban bőrkikészítéshez használatos. A magfehérjéből olyan műszál nyerhető, amely a gyapjút he­lyettesíti. Olyan mint az olívaolaj A magtermésből sajtolt étolaj minőségben megközelíti az olí­vaolajat. Az olajból — más ola­jok hozzáadásával — margarin készíthető. Gagarin. Tyitov, Glenn és Carpenter, a világ első asztronautái a világűrben a ba­nánon kívül földimogyorópasztát is fogyasztottak. Jelentős a mel­léktermékként jelentkező nagy takarmányértékű lombozat hasz­nosítása. Kalóriaértéke, irodal­mi utalások alapján eléri a lucer­naszénáét és a szarvasmarhák súlygyarapodása meghaladja a gyapotpogácsa hatását. Kisebb jelentőségű, de a növény zöldtrá­gyaként is számba jön. A földimogyoró hosszú tenyész­idejű, így főnövényként ter­mesztjük. Termesztéshez a gyor­san felmelegedő, tápanyagban gazdag, könnyű művelésű homok és homokos vályogtalajok java­solhatók. Legkedvezőbb. ha megfelelően előtrágyázott gabo­na vagy gyökérgumós kapásnö­vény után helyezzük el. Ilyen esetekben külön szerves trágyát nem igényel, de előnyös, ha mű­trágyaként még az előző év őszén négyzetméterenként 10—15 gramm foszfor és 10—20 gramm káliha­tóanyagot dolgozunk be a talaj­ba. Vetése április végén, május elején esedékes, amint a talaj hőmérséklete a 12—15 Celsius-fo- kot eléri. Ideális tenyészterülete 60—70x20—10 centiméter. Vetés­mélysége: 3—5 centiméter. Vető­mag-szükséglet szemenkénti ve­tés esetén 50 gramm/négyzetmé- ter. A földbe fúródva (hengerezés). Ha a hőmérséklet kedvező és kellő talajnedvesség áll rendelkezésre, a vetés 8—10 nap múlva kisorol. A május utol­só harmadában kikelt növények gyorsan növekednek, és a hónalj­hajtások kialakulása révén bok­rosodnak is. A bokrosodási sza­kasz 25—39 napig tart. A földi- mogyoró hőigénye 25—30 Celsius- fok. Vízigényes, különösen a vi­rágzás és terméskötés időszaká­ban. Lényeges, hogy a talaj rend­szeres gyomtalanításáról gondos­kodjunk. Amennyiben a terület gyommentes, a növényzet jól zá­rul, mert az egyenletes növény- állomány mellett a gyomok nem nőnek meg. A földimogyoró ön- megporzó, de 2 százalékos ide- genmegporzást a hártyásszárnyú rovarok végzik. A virágzás július elején indul meg és július utolsó napjaiban tetőzik 4—8 virággal tövenként. A sárga színű virágok megjelenése után kb. 2 héttel, a burgonyához hasonlóan végezzük el az első töltögetést és ezt a tenyészidő- ben . még egy-két alkalommal megismételjük, a töltögetés cél­ja. hogy a talaj felszínét köze­lebb hozzuk a virágokhoz, mert azok a földbe fúródva fejlesztik ki terméseiket. Ennél a munká­nál lényeges, hogy a talaj porha- nyós legyen, a bokrok belsejébe is jusson föld és a kupacok ne haladják túl a bokrok magassá­gának felét. A túlzottan beteme­tett növények lombfelülete ugyanis ilyenkor indokolatlanul csökken és akadályozott az újabb virágok képződése is. A virágkocsány megtermékenyülé- se után a termés a földbe húzó­dik és mintegy 6—8 centiméter mélyen fejlődik ki. Gombabetegségei közül a cer- kospórás levélfoltosság lép fel á vegetáció elején, illetve végén. Jelentősek még a barna levélfol- tosság, a földimogyoró levélrozs­dája. Preventív védekezésre a tenyészidő során néhány alka­lommal a szőlőnél is alkalma­zott fungicidekkel permetezzünk. Állati kártevői közül az atkák, csipkézőbogarak észlelésekor in- szekticidekkel védekezzünk (pl. Ditrifon 50 WP). Vigyázzunk a fagyoknál A földimogyoró termésének kifejlődéséhez a virágzástól az érésig kb. 60 napra van szük­ség. A termés fejlődése ősszel mindaddig tart, míg a levegő hő­mérséklete 12 Celsius-fok alá nem süllyed, ennél alacsonyabb középhőmérséklet esetén nem érdemes a betakarítással késle­kedni, mert az nem jelent az érés szempontjából semmiféle előnyt. Az érés legbiztosabb je­le, ha a hüvelyek elérték meg­felelő méretüket, külsőleg csont- színűek, feltörve, belső faluk fehér, nemezszerű bevonata fol­tonként megbámul. A magvak felveszik a piros színeződést. A szedést akkor kezdjük el, ha a növények alatt kialakult ter­mésük zöme az érés említett je­leit mutatják. A bokrokat kis­kertekben kézi ásó segítségével, nagyobb felületek esetében kor­mánylemez nélküli ekével óva­tosan fellazítjuk, majd felnyű­jük. Vigyázzunk arra, hogy a hüvelyek ne szakadjanak le. a növényről. Kedvező időben a fel­szedett töveket gyökérrel felfelé állítva 3—5 napig renden szik­kasztjuk. A talajból kiemelt nö­vények 40—50 százalék víztartal- múak, ezért csapadékos vagy fagy veszély es időjárás esetén száraz, szellős helyen (tető alatt, padláson) utánszárítjuk. A légjárhatóságot időnként átfor­gatással biztosítsuk, mert a lom­bozat és a még nyirkos hüvelyek könnyen befüllednek és pené- szedhetnek. Abban az esetben, ha valami oknál fogva az ismer­tetett módok egyikét sem tud­juk alkalmazni — számolva az­zal. hogy a termésben esetleg belső értékcsökkenés áll be — felszedés után közvetlenül utó­érlelés nélkül, leszedhetjük a tö­vekről a hüvelyeket és száraz padlástérben legfeljebb 4—5 cen­timéter vastagon szárítjuk meg. Fontos, hogy a tárolás száraz, szellős, fagy- és egérmentes he­lyen történjen. Ideális tárolási hőmérséklet a 2 Celsius-fok fe­letti (optimális 18—20 Celsius- fok), de a tárolandó helyiség mindenképpen alacsony páratar­talmú legyen. Ha a levegő pá­ratelt, akkor a hüvelyek és a magvak vizet vesznek fel és meg- penészednek. mogyorószemben a belsejétől a felszínig — egyenletesen és tel­jesen alakuljon ki a szín, per- zselés, túlzott olajosság és a fel­színi zsírok elbomlása nélkül. A magas pöfkölési hőmérséklet nem kívánatos. Az olaj felbom­lik, a mogyoró felszíne megper- zselődik. a laza, leszakadt héj- rész elszenesedik. A sózásnál' a kifejtett magvakat előzőleg óva­tosan megpörköljük, majd fi­nomra őrölt sóval behintve íze­sítjük. Bontott, csávázott földi- mogyoró vetőmag utánvételes szállítással megrendelhető a Zöldségtermesztési Kutató Inté­zet Fejlesztő V. Makó Kutató Állomásán. (Makó, Széchenyi u. 89.). Halász Bálint kertészmérnök tündököl. Varga Ferenc a megyei kertbarát szövetség szervező titkára arról adott hírt, hogy a központi kertba­rátklub tagjai tulipánnézőbe Nagykállóba látogattak. Hor­váth László nem csak szín­pompás kertjét mutatta meg, de részletesen tájékoztatta a vendégeket a tulipántermesz­tés módjáról. A kertbarátok közül többen is elhatározták, hogy kertjeiket jövőre tuli­pánnal is díszítik. Ehhez a különleges és szép virágokat hajtó hagymákat ősszel Nagykállóban veszik meg. Új burgonya — új ízek Fajtajelöltek terítéken Burgonyakóstoló a kísérleti telepen. Ilyen még nem volt! Burgo­nyakóstolót — legalábbis na­gyobb nyilvánosság előtt — nemigen tartottak a megyében. Bár burgonyatermelő megye va­gyunk, de úgy látszik, egy új termesztési eljárásnak kellett születni ahhoz, hogy a megye burgonyatermelő szakemberei ne csak a termesztéstechnológiát, hanem a burgonya ízét is meg­vitassák. A Vetőmagtermeltető Vállalat Kutató Intézetének nagykállói telepén megtartott burgonyabemutatón e sorok író­jának a hektáronként 30—35 tonna termést adó sárga héjú Ny 501 Boglárka nevű fajtaje­lölt ízlett a legjobban. A kimondottan jó ízű, nem szétfövő, rendkívül jó konzisz- tenciájú burgonya általános tet­szést aratott. Hasonlóan jó volt a 20—30 nappal hosszabb - te­nyészidejű ,,162/80 Boró” is. amely nem fő el, levesbe való és termőképessége 50—60 tonna hektáronként. A szárazságot is jól tűri és keményítőtartalma 18 százalék, vagy annál is több. Vegetációs ideje 10—12 nappal haladja meg a Desiré fajtáét. A kapott tájékoztatók szerint a Boró jól vizsgázik majd a hát­ralévő időkben és jó fajta lesz. Tetszett még az Ny 509 Beáta és az Ny 512 Réka is. Általában mindegyik nagy lombozattal bí­ró, szemre is tetszetős állo­mányt adó fajták. Mindezeket a tulajdonságokat Kiss László igaz­gató és Mándi Lajosné dr. ku­tatók mondták el. Az értékelést gépbemutatóval kombinálták, ahol is a Meriklon eljárással termesztett szekunder gumók ültetése volt a fő téma. Bár kimondottan ilyen "ültető még nem áll rendelkezésre, de a jelenleg használatos csíráztaj- tott gumóültető gépek megfele­lőek. A 15 milliméternél kisebb gumók esetében a szívólevegős kukoricavető gépek is jók lehet­nek. Természetesen a kísérlete­zés folyik és megvan minden remény rá, hogy a ma még a darabonkénti 1,80 forint értékű kis gumók szántóföldi kiültetése biztonságosan megoldható lesz. A bemutatón részt vett szakembe­rek optimistán kezelték az eljá­rás népszerűsítését és elismeré­süket fejezték ki a, kutatóknak. Huszár István Primőr a kékesei kanyarból Viszik a vevők a paprikapalántákat. Három fajtából: csípős, félcsípős és az édesből lehet válogatni. A drótféreggel, pajorokkal, szálfonálféreggel fertőzött talajt ajánlatos vetés előtt Basudin 5 G talajfertőtlenftő szerrel (100 négy­zetméterenként 10—20 dkg) levé­deni. Vigyázni kell arra, hogy a gyökér közelébe ne kerüljön ta­lajfertőtlenítő szer: mivel ha fel-* szívódik, sárgulást4 ökoz. Hideg időjárás esetén előnyös a per­forált ■ síkfóliával való takarás. Vetést követően minden esetben végezzük el a talaj tömörítését A földimogyoró termesztése csak akkor hasznot hajtó, ha a termések beéréséig sikerül a nö­vényt a kora őszi fagyoktól megőrizni. 360 négyzetméter (100 négyszögöl) területről 100—200 kg hüvelyes termést várhatunk. Tövenként általában 5—8 dkg hü­vely az átlagos hozam. Néhány gyakorlati tanács a termés hasz­nosítására: pörkölés, kis meny- nyiséget gyakori rázogatáss«d, konyhai sütőben tepsiben megpi­rítunk. Lényeges, hogy minden Évek óta foglalkozik fóliás kertészkedéssel Juhász Géza és fia Gábor. Kisvárda hatá­rában a kékesei kanyarban látható az a hét hatalmas sá­tor, amelyben a paprika-, a paradicsom-, az uborka-,.' a dinnye- és a salátapalántákat nevelik.. Apa és fia most . a különböző növényekből har­mincezernél több palántát nevel. Ebből értékesítésre is jut, de zömmel fólia alá sa­ját maguknak ültetik el. Már terem az uborka, a paprikát és a paradicsomot várhatóan május közepén szedik. A Ju­hász család érdeme is, hogy Kisvárdán kora tavasszal frissen szedett primőröket le­het vásárolni az üzletekben. Kaktuszkiál lit ás Nyíregyházán Kaktuszok, amelynek érdekes példányai ott lesznek a kiállításon. A Váci Mihály Megyei és Vá­rosi Művelődési Központ sza­badidős termében május 14-15- én a kaktuszgyűjtők bemutat­ják növényeiket. A kétéven­ként megrendezett önálló kiál­lításon a közönség olyan tájak növényvilágával találkozhat, amelyeket többnyire csak le­írásokból és filmekből ismer. A különös vidékek érdekessé­ge a pozsgás növény is. A rendezvény a szemlélődé­sen túl az ismeretszerzést is segíti. A rendezők célja a be» mutatott növények iránti ér­deklődés felkeltése, ezért a gyűjtők készséggel adnak fel­világosítást e növények tartá­si körülményeiről, élőhelyük­ről, az ott élő népek kulturá­lis és gazdasági életében be­töltött szerepéről.. Akik növé­nyeik számát szeretnék gyara­pítani. azok több ezer egyed közül válogathatnak. Az elmúlt évekhez képest most változatosabb anyagot le­het majd látni, ugyanis a he­lyi gyűjtők mellett Gyuláról és Debrecenből is jönnek kiállí­tók. A nyíregyházi közönség­nek nagy élményt ígér a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem botanikus kert­jének növénybemutatója: a külföldön is elismert gyűjte­mény mellett szakgyűjtemé­nyek. egy sziklakért és sok­sok féltve és gonddal nevelt növénykülönlegesség ad okot a kiállítás megtekintésére. ^ Az eddigi hasonló rendezvé­nyek sikerét bizonyítja, hogy Nyíregyházán és a megyében az elmúlt években népszerű lett a kaktuszgyűjtés. Ezért is az idén még szgmos' bemuta­tóra. növényvásárra, előadá­sokra kerül sor, többek között Rakamazon, Ajakon. Levele­ken, Mátészalkán és Üjfehér- tón. Kovács László Veszélyes kártevő: a májusi cserebogár A májusi cserebogár sajá­tos fejlődésű, sok tápnövényt károsít. A bogarak tojásra­kása után lárváik fejlődése a harmadik évben fejeződik be, és ezt követően tavasszal rajzanak az új nemzedék ki­fejlett példányai. A kártevő lárvái fejlődésük során talaj­lakók, melyek a szántóföldi és kertészeti kultúrák gyöke­rével táplálkoznak. Gyakran gyümölcsfák is elpusztulnak a pajorok által okozott kár­tétel miatt. A bogarak a gyümölcs- és erdészeti fák veszélyes lomb- kártevői. Táplálkozásuk so­rán azonban nem kímélik a virág-, illetve terméskezde­ményeket sem. Az ellenük való védekezés nem csak a közvetlen kártétel megelőzé­se miatt fontos. Csökkenthet­jük a tojásrakást, mellyel a lényegesen nehezebben irtha­tó pajorok felszaporodását mérsékelhet j ük. Az ország területén a má­jusi cserebogár-népesség há­rom törzsre oszlik. A megye területén a kártevő két tör­zse, a hatodik és hetedik jelű honos. A hatodik törzs fő el­terjedési területe a megye középső homoki térsége. Az előző évi tömeges rajzást kö­vetően jelenleg lárv'a alak­ban (pajor) károsítanak. A hetedik törzs intenzív rajzá­sa ez évben várható, elsősor­ban Mátészalka, Nyírlugos, Nyírbátor, Napkor és Nagy­halász körzetében. A bogarak élőjövetele már megkezdő­dött, de a lehűlés egyelőre mérsékelte megjelenésüket. A kártevő elleni védeke­zést tömeges rajzásuk idő­szakában, tojásrakásukat megelőzően célszerű elvégez­ni. A kezelést indokolt eset­ben Zolone 35 EC 0,15 száza­lékos, Bi 58 EC 0,1 százalé­kos, Ditrifon 50 WP 0,2 szá­zalékos, Unifosz 50 EC 0,1 százalékos vagy Decis 0,05 százalékos oldatával javasol­juk. A gyűjtögető méhek védel­mét szolgálja, hogy a fenti készítményeket virágzó gyü­mölcsfákra tilos kipermeteá- ni. Ebben az esetben mecha­nikai védekezéshez kell fó- lyamodni, a hajnali órákban dermedt bogarak lerázásával, összegyűjtésével és egyéb mó­don történő megsemmisíté­sükkel. Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Készítsünk komposztot Ha különböző szerves hulladé­kot földdel összekeverve érle­lünk, humuszban gazdag, apró szemű „trágyát”, komposztot nyerhetünk. Komposztkészités- re a legkülönbözőbb szerves anyagok felhasználhatók: a le­hullott lomb, a kerti és háztar­tási hulladék, valamint a ba­romfi- és sertéstrágya is. Na­gyon ügyeljünk viszont arra, hogy felmagzott gyomokat, be­teg növényi részeket, vagy el nem korhadó anyagokat még véletlenül se keverjünk a kom­poszt közé! A komposztdombot a kert vé­gében helyezhetjük el, lehetőleg árnyékos helyen. Nagyon gon­dosan tisztítsuk meg a domb helyét a gyomoktól, majd a föl­det döngöljük le és árkoljuk kö­rül ! A szerves hulladékot 20— -25 centiméteres vastagságban — első rétegként — szakszerűen terítsük el a ledöngölt földön, majd 5—10 centiméter vastagén „finom földet!’ hordjunk rá. A rétegezőt felváltva ismételhet­jük, amíg á kazal' á ‘tóvárit ‘ ma­gasságot el nem éri. Eközben állandóan nyirkos állapotban tartjuk. Komposztunk akkor fog jól beérni, ha víztartalma 75 száza­lék körüli lesz. Igen lényeges, hogy a komposzt szerves anya­gai, levegős (aerob) körülmé­nyek között korhadjanak el. Ezért 2—3 havonta a kazlat fel­tétlenül át kell forgatni felhasz­nálásig, vagy 5 alkalommal. He­lyesen cselekszünk akkor, ha az átforgatás során meszet vagy fahamut is teszünk a kom- posztba. A komposztkazal egy méter széles és három méter hosszú legyen. Magasságát ne növeljük 80 cent; . fölé. Ha sjkerült a dombot a megfelelő méretekre kialakítani, akkor a komposztot döngöljük meg és locsoljuk be, hogy kellően nyirkos legyen. Végül az egész kazal felületét 5 centiméternyi vastagságban jó kerti fqlddel takarjuk be. fed­jük le. Ezzel biztosítjuk a ta­lajban levő mikroorganizmusok számára a legkedvezőbb feltéte­leket. Dr. Széles Csaba m KISTERMELŐK-KISKERTEK»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents