Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-17 / 116. szám
1988. május 17, Kelet-Magyarország 7 Meghatározó a téli alma Vendégségben a lengyel kertészeknél Szabolcsi szakemberek látogattak Lengyelországba az ottani kertészeti termesztés tanulmányozására. A tanulmányutat a megyei MAE kertészeti. szakosztálya és az országos hatáskörű „télialma-egyesülés” Szervezte. Vendéglátónk a SKIERNIEWICE-i Gyümölcstermesztési és Dísznövénytermesztési Intézet igazgatója, prof. dr. SW Zagaja volt. A vendéglátó intézet országos ágazati érdekeket képvisel és integrálja a kertészeti termelés teljes vertikumát. A lengyel kertészet helyzetének jellemzésekor külön kell választani az 1986—87-es fagyok előtti Időszakot, amikor is az ültetvények nagy része kipusztult, és az ezt követő fellendülést. A fagykárok előtt Lengyelországban 2—5 millió tonna gyümölcsöt termeltek. melynek 50 százaléka a téli alma. Jelentősebb az egyéb gyümölcsök közül a földieper. mely évente 300 ezer tonnát meghaladó mennyiség körül terem. A többi bogyós. így a fekete és piros ribiszke. köszméte, málna 180—200 ezer tonnát terem. A szilva 130— 150 ezer tonna termést produkál. Jelentősebb még a meggy 50—60 ezer tonnával, de nagy teljesítménynek számít lengyel körülmények között a 20—30 ezer tonna cseresznye is. Számottevő még a körte, amely minden gazdaságban megtalálható. Heghatározó az alma A kertészeti üzemek 95 százaléka kisgazdaság, az üzemi nagyság 3—20 hektár között változik. Vendéglátóink egy olyan 18 hektáros télialma-kertészettel rendelkező magántermelőhöz vittek el bennünket, amely színvonalban a világ bármely részén megállná a helyét. Minden munkafolyamat gépesített. A gazda négy állandó alkalmazottal, csúcsidőben ' 5 segítséggel oldja meg a betakarítást. Van saját gépkocsipark, hü- tőtároló. tenyészidőszakban a hiányzó vizet mikroszórófejes öntözőberendezés szolgáltatja. A télialma-termesztés Lengyel- országban meghatározó volt a fagyok előtt. A fejlesztések is ebben az irányban folynak. Most a bogyósok felhasználása a friss fogyasztás mellett az ipari feldolgozásban jelentős. A feldolgozottság foka figyelemre méltó, utunk során ezt többször tapasztaltuk. A kertészeti termékek értékesítését a belföldi felhasználáson túl elsősorban szovjet -r téli almából 200 ezer tonnát meghaladó mennyiségben —, valamint tőkés piacokra végzik. Sok az alma feldolgozásával foglalkozó üzem, erőteljes a további fejlesztés. A téli alma fajtaösszetételét tekintve nincs gond a választékkal, az ültetvényekben megtalálható az Idared, Gortland, Melrose. Glos- ter. Spartan, Mac Spur. Lobó fajták. Magas átlagtermés A meglátogatott üzemekben tapasztaltuk, hogy a termesztéstechnológiai kérdésekben a sajátos lengyel ökológia a meghatározó. Az alany nemes kombinációt a szélsőséges hideg telekhez kell alakítani. Fontos, hogy a közbeoltás során a földbe került komponens ne fagyjon ki. a közbeoltott rész jó hatással legyen a nemesre. A meglévő télialma-ül- tetvények átlagos termése 250— 300 mázsa hektáronként, de elég nagy a szóródás mindkét iránya ban. biztosított. Jelentős a termelők saját fejlesztési pénzeszköze, de kedvező hitellehetőségekkel az állam is segít. Évente 6 millió oltványt állítanak elő. melyből 1 millió a közben oltott. Importból 3 millió alanyt szereznek be. melynek a bevitele, elosztása, elültetése példás szervezéssel történik. Gépak, célgépek Az eszközháttér, az ágazat géprendszerének a kialakítása is jó úton halad. A legegyszerűbb 16- vontatású kapáktól a nagyüzemben is helytálló univerzális eszközhordozó traktorig sok változata található meg az erőgépeknek. A bogyósok betakarítását speciális betakarító kombájnnal végzik ... A növényvédelmi célgépek alagútrendszeres megoldással igen jó hatékonysággal dolgoznak. A facsíkpermetező adapter mellett a fűnyíró kistraktor is tartozéka a jobb üzemeknek. Az anyagmozgatást emelővillás targoncák segítik. Láttunk, hűtőtárolót, ahol a berendezéseknek több mint 90 százaléka saját gyártmány. Ezek a berendezések Lengyelországban ma is beszerezhetők. Vendéglátónktól egy kerítés választja el a Doiwiadczalny Mezőgazdasági Gépgyárat, ahol egész sorát láttuk a kertészeti célgépeknek. A feltételrendszer meglévő eleme az a tapasztalat, amellyel a lengyel kertész rendelkezik. A kertészek általában jobb módúak, így lehetőségük van a külföldi tapasztalatszerzésre. A fejlettebb kertészeti kultúrájú államokból hazavitt szakmai gyakorlatot hozzáértéssel adaptálják saját viszonyaik közé. A tanulmányút végén egybehangzó volt a véleményünk, miszerint egy olyan fejlődő kertészeti kultúrát láttunk Lengyelországban, ahol az előrehaladást a termelők akarják, gát, illetve-akadály nincs a megvalósítás előtt. Jól működik a Gyümölcstermesztési és Dísznövénytermesztési Intézet a szakmai irányítás vonalán. felkészültek a .megújulásra. A nehéz gazdasági helyzet ellenére az állami szervek fontosnak tartják az ágazatnak a fejlesztését. ezt kedvező hitelek biztosításával támogatják. Szentpéteri József megyei főkertész Jubileum Jubilál a Nyíregyházi Vasutas Kertbarátklub. A vasutasok 15 évvel ezelőtt alakították meg kertbarátkörüket. A másfél évtizedes együttműködés és közös munka hasznát számos oklevél, szakmai elismerés jelzi. A vasutasok klubja egyike a megye legeredményesebben működő kertbarátkörének. Évente számos klubfoglalkozást, országjáró tapasztalatcserét szerveznek és részt vesznek kiállításokon, szakmai vetélkedőkön. A jubileumi klubfoglalkozást május 19-én tartják, a klubmunka 15 évéről Bányai András elnök számol be, a kertbarátmozgalom jelentőségéről Csekei László, a Hazafias Népfront Országos Bizottságának munkatársa tart előadást. A falánk ilonca Á kártétel súlyos lehet Az utóbbi években rendszeresen visszatérő gondot okoznak a szőlőtermesztőknek az ilonca falánk hernyói. A telelő lárvák — tavasszal — valósággal kiéhezve kezdenek pusztító munkájukhoz, a zsenge növényi részek meg- rágásával! Már az első levelek „kibomlásakor” ott vannak, s az egymáshoz simuló lemezek közé furakodnak, és ott rágcsálnak! A fesledező rügyeket sem kímélik, gyorsan befurakodnak s tönkre teszik azokat. A károsított, szétnyílt leveleket elhagyják és feljebb húzódnak a fiatalabb hajtásokba. Fejlődésük későbbi szakaszában, már az idősebb leveleket sem kímélik. Rendszerint a megtámadott levelek levélnyelét átrágják, összehúzzák és levélgubancokat „sodornak” belőlük. Az ilonca nagy kárt okoz azzal, hogy a virágzó fürtökbe is beveti magát, ahol laza, biztonságos — szinte növényvédő szerek számára hozzáférhetetlen — fészket készít, miközben a fürt belsejéből jelentős részeket rág ki. Ha nem védekezünk kellő időben, az ilonca kártétele súlyos méreteket ölthet. Mivel pazarló lárva, nemcsak annyit pusztít el a levelekből vagy fürtökből, mint ameny- nyit megeszik, elfogyaszt. A kifejlett hernyók bábozó- dása június második felében kezdődik, a lepkék viszont július közepétől rajzanak. Tojásaikat a levelek színére rakják. A kikelt kis hernyók anélkül, hogy táplálkoznának, tőke kérge alá húzódnak telelőre! A védekezéseket, rügyfakadástól kezdve, majd egy-két alkalommal megismételve Zolone 35 EC-vel (1,75 1 ha), vagy 0,2 százalékos Sumithion 50 EC-vel érdemes elvégezni! A permetezések során az óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be! Sz. Cs. Gazdálkodók Statisztikai felmérés készült a mezőgazdasági kistermelésről. A felmérés Idején — 1986-ban — az országban 1 millió 415 ezer olyan háztartás volt, amelynek tagjai növénytermesztéssel, vagy állattenyésztéssel foglalkoztak. A családtagok száma megközelítette a négy és fél milliót. Ilyen alapon elmondhatjuk, hogy az ország lakosságának majdnem a fele gazdálkodik, gyümölcsöt, zöldséget termeszt, tejet, tejterméket, húst és egyéb árut termel. • Kimutatták a statisztikusok azt is. hogy bár csökkent a kisárutermelők rendelkezésére álló termőterület, a termelés mennyisége a vizsgált időszakban 12 százalékkal meghaladta az előző öt évit. Ez arra utal, hogy a termelési kedv növekedése mellett javult a kísá ruténnél és hatékonysága, az eszközök hasznosítása. Sajnálatos tendencia, hogy a kisárutermelésben csökken a fiatalok részaránya, egyre gyarapszik az olyan nyugdíjas korúak száma, akik nyugdíjkiegészítőként a mezőgazdálkodás valamilyen formáját választják. A fiatalok számára nem vonzó a földművelés, a kertészkedés a hagyományos paraszti, kézi munkával. Más lenne a helyzet, ha lenne elegendő gép, á munkát könnyítő és gyorsító eszköz. Örök gond, hogy a kereskedelem a kistermelőket nem tudja ellátni olyan gépekkel, amelyek viszonylag olcsók és gyorsan megtérülnek. Probléma az is, hogy a kistermelőknél már meglévő gépek karbantartása, javítása megoldhatatlan. Ritka az olyan kisiparos, aki mező- gazdasági kisgépek szervizelésére, javítására szakosodna. Akinek tehát gépe van. meg kell tanulnia a gépszerelést és ha már ezt tudja, akkor az alkatrészbeszerzés okoz számára nehézségeket. A kisárutermelésre az országnak szüksége van. Ezt mindenki elismeri. A kormány a kisgazdaságok termelését különböző formákban ösztönzi, de az is tapasztalható, hogy a nagygazdaságok integrációs tevékenysége javul, a termeltetők. főként az áfészek, gép- kölcsönzéssel, kedvezményes hitelekkel segítik a termelést. Tíi család vállalkozása Facsemeték fólia alatt A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskolai Tangazdaság .faiskolájában vállalkozók végzik a facsemeték fólia alatti nevelését. Ez a módszer a szabadtéri szaporítással szemben minőségileg jobb alanyok előállítását teszi lehetővé, gyorsabb a növekedés. Mint Ladányi János és Ványi Gábor elmondták: a fóliás módszerrel az eddigi mennyiség többszörösét lehet előállítani. Áprilistól augusztusig lezajlanak azok a biológiai folyamatok, melyekhez szabadtéren két év kell. Ilonatanyán tíz olyan fóliát állították fel, melybe egyenként 4 ezer műanyag zsákocska fér el. A bérelt területért, az energiáért, a per- metszerért a vállalkozó fizet. A műanyag zsákokban alma-, meggy-, körte-, szilva- és sárgabarack-oltványok növekednek. A csemetenevelők különböző edzési módszerekkel érik el, hogy a kinti viszontagságokat jól tűró Iák kerüljenek majd a lerákatok- ba, a faiskolai boltokba. Dunántúli tapasztalatok igazolják, hogy a fólia alatt nevelt csemeték ültetés utáni meg- eredése szinte százszázalékos. A vállalkozók kiadása fóliasátranként 30—40 ezer forint. Ez megtérül, de a végzett munka tisztességes jövedelemmel is jár, főként ha a családtagok is besegítenek. Természetesen mint a legtöbb vállalkozásnál, itt sem lehet „biztosra” menni. A kockázattal együttjárhat az esetleges csalódás, de reméljük ilyesmire nem kerül sor. Molnár Károly Országos borverseny Kertbarát-kiállítás Gyöngyösön A kertbarátok országos borversenyét idén szeptemberben rendezik Szekszárdon. A versenyre azok nevezhetnek, akik a megyei borversenyen arany-, ezüst- és bronzfokozatot értek el. Szabolcsi kertbarátok tíz bormintával képviseltetik magukat a vetélkedőn. A bor- bírálatot a zsűri, szeptember 22—23-án tartja, az eredményhirdetésre szeptember 24-én kerül sor. Nevezni a bormintákkal augusztus 17-ig lehet a rendező szerv képviselőjénél: Módos Ernő igazgató, Alascavin, Szekszárd, Garay tér 2. Pf. 135. A nyíregyházi központi kertbarátklub a borverseny idejére szekszárdi tanulmányutat szervez. Ugyancsak őszi kertbarátesemény lesz, hogy szeptemberben Gyöngyösön „Integrált mezőgazdaság” címmel kertbarát-kiállítást rendeznek. A kiállításra termékeivel 20 kertbarátklub díjtalanul nevezhet. A hagyma veszedelme A lengyel kertészeknek van szakmai és érdekképviseleti szövetségük. Ezek az egyesülések, társulások, szövetségek a szolgáltatásokon túl az állami akaratot is segítenek megvalósítani. Az 1986-os hideg tél utóhatását, amikor is az ültetvények 60 százaléka károsodott. Bármerre mentünk, mindig láttuk. Sok a kihúzott ültetvény és még mindig sok az erre a sorsra váró almás. A bogyósok szenvedtek a fagytól a legkevesebbet. Az ágazatot ért katasztrófa lokalizálására és a megújulásra programot dolgoztak ki. Alapvető cél, hogy minőségben és mennyiségben korszerűt és hatékonyát kell alkotni. A programot a vendéglátó intézet dolgozta ki és irányítja a végrehajtást. A megújulás feltételei A főbb célok: hat év alatt befejezik a felújítást — elsősorban almát telepítenek, az alany nemes kombináció törpe fajtákat alkalmaznak. Az egy hektárra eső egyedszám ezer darab. Az új telepítéseknél használt fajták: Idared, Gortland, Lobó, Melrose, Glos ter. A megújulás feltételrendszere Több mint negyven éve kertészkedik Fábián háza Erdőtelken Farka* Zslgmood. Leginkább a zöldséggyümölcs termesztést kedveli, fólia alatt és üvegb zban, *00 négyzetméteren „gazdálkodik”. Szezonban a család valamennyi tagja segít a munkában, szükség Is van rá, hiszen jó termés volt hónapos retekből, de a paprika, a paradicsom gondozása, a virágpalánták nevelése is sok munkát ad. Felvételünkön Farkas Zsigmond és felesége az üvegházi paprikásban. (Baján Erzsébet felvétele) Védekezés a peronoszpéra ellen A peronoszpóra a hagyma egyik legveszedelmesebb betegsége. Elsősorban csapadékban gazdag években válik súlyos károsítóvá! Az étkezési hagymában 13—15 százalékos, a maghozó növényekben 80—90 százalékos pusztítást idézhet elő! A peronoszpóra a hagyma levelein, a magtermő növények szárain szürkészöld foltokat képez. Később a foltokon kékesszürke penészbevonat válik láthatóvá, ami nem más, mint a spóratartók és a spórák tömege. A peronoszpóra nyomában gyakran másodlagos kórokozók telepszenek meg, amelyek a foltokat fekete színűre változtatják. A súlyosan beteg levelek lelankadnak, elszáradnak. A gomba a hagymaféléken él, de számottevő kárt csak a vöröshagymán okozza. A kórokozó gombafonalak alakjában, a kint telelő hagymákban, vastag falú spórákban, a fertőzött növényi részekben telel át. A tavaszi fertőzés rendszerint ezekből a „kitartó-spórákból” indul ki. A beteg növényeken képződő foltokon, spóratartókat és spórákat fejleszt, így biztosítja továbbszaporodá- sát, és fertőzését. A fertőzés következtében, a gombafonalak a sejt közötti járatokba furaksza- nak, s innen bocsátják szívóképleteiket a gazdanövény sejtjeibe. A gomba támadása következtében a beteg sejtek elbamulnak, elpusztulnak. A peronoszpóra megelőzése, életterének mérséklése érdekében feltétlenül semmisítsük meg a fertőzött növényi maradványokat. így növényvédő szerek felhasználása nélkül- is jelentős sikereket érhetünk el a védekezésben. Viszont, ha az időjárási viszonyok kedvezővé válnak a kórokozó számára, úgy készüljünk fel a kémiai védekezésre. A szisz- tematikus szerek közül jó hatású a Cursate Super Z (2,5—3,5 kg/ha mennyiségben). A Rézoxiklorid 50 WP 0,5 százalékos dózisban, nedvesítőszer hozzáadásával szintén jól véd a kórokozó ellen. Széles Csaba
