Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-16 / 115. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. május 16. Imi azt illeti... Nem kapkodják el Különleges szenzorok sem szükségeltetnek annak érzé­kelésére, hogy a Dunacoop fővállalkozásában épülgető kékesei iskolát nem adják át határidőre. A nagy tábla a nyár közepét ígéri, de a he­lyiek nem is annyira megala­pozatlan jóslata szerint a kö­vetkező tanévet nem itt kez­dik majd. Eljáró kékcseiek szórakoztatták — jobb híján — magukat azzal, hogy meg­számlálják, reggeltől estig hány sor téglát sikerült fel­rakniuk az építőknek. Az itt dolgozók egyébként nem a Dunacoop emberei, mert ők kiadták alvállalkozásba egy halászati téesz építőbrigádjá­nak a munkát. Rebesgetnek olyasmit is, hogy utóbbiak meg egy kisszövetkezettel társultak. (Nem tudni, mi az igazság, de az tény, hogy a munkásoknak az utóbbi idő­ben egyik cég sem számfejti a családi pótlékot.) Az iskola építése pedig, ha nem is áll, de alig-alig halad, holott nagy szükség lenne Kékesén az új tantermekre és a 12x24 méteres tornaterem­re, mert most négy különböző helyen folyik a tanítás. Maj­dan teljes joggal írhatjuk: régi vágyuk teljesült a kék- cseieknek a szép, új, modern iskola átadásával... (jl—pd) Kossuth Turinból küldte beleegyezését Századszor kondult a harang Éppen száz esztendővel ezelőtt ballagott az első évfo­lyam a nyíregyházi, akkor nyolcosztályos főgimnázium­ból, amely ma Kossuth Lajos Gimnázium. Abban az esztendőben öt napig (!) tartott, május 22- én kezdődött és 26-án feje­ződött be a végzős 18 fiatal­ember (lányok egyáltalán nem voltak) írásbeli „érettsé- ei vizsgálata”. Az 1887/88-as tatása". 2. ,,A reformátió mily hatással volt a' nemzeti irodalom fejlődésére”. 3. „A valódi nemesség nem a szár­mazástól és az ősök czíme- rétől függ, hanem a lélek ne­mességétől”. Arról nem szól az értesítő, hogy vajon mind a három témát taglalniuk kellett-e a diákoknak, vagy választhattak közülük. A többi nyelvnél egészen bizonyosan nem kínáltak vá­lasztási lehetőséget: német­ből Arany János gondolatait kellett németre átültetni, la­tinból Dárius egyik, katonái­hoz intézett beszédét, görög­ből pedig az Odyssea egy lemben kiemelkedő előmene­telt tanúsított ballagónak. Az idén négy Kossuth-em- lókplakettet is átadták azok­nak. akik különösen sokat tettek a patinás iskoláért. A legnevesebb tanítványok ne­vét emléktáblák őrzik: itt volt gimnazista Krúdy Gyu­la, Münnich Ferenc. Szamu­ely Tibor, Rajk László, Gá­dor Béla. Vietórisz József — aki egyébként igazgatta is az iskolát, s 1921-ben az ő ja­vaslatára vette fel a gimná­zium Kossuth nevét. Pénteken századszor kon­dult meg a harang, hogy a hagyományoknak megfele­lően búcsúztassa a gimnázi­um 135 negyedikesét. (gönczi) Ólommentes benzin, szupermarket, autómosó Shell-kút Nyíregyházán A 41-es út mentén, az Orosi úton Rég óhajtották már a nyíregyháziak, hogy itt is épül­jön egy Sheli-benzinkút. Közismert, hogy az autósok job­ban szeretik a Shell-benzint, mert állítólag jobb, mert ud­variasabb a kiszolgálás és összkomfortosabb az ellátás. Végre valóság lesz a vágy­ból, hiszen pont került a va­júdó nyíregyházi kút ügyé­nek végére is: az Interág Rt., a Nyíregyházi Városi Tanács és a Nyíregyházi Zöldért Vállalat gazdasági társulást hozott létre a kút létesítésé­re. A gesztor a Zöldért lesz. A neve pontosabban Shell- benzinkút és autós bevásár­lóközpont lesz. a helye pe­dig a 41-es út mentén, az Orosi úton, szemben a Sza­bolcsim Vállalat központjával és a kenyérgyárral. Ez a hely közel van az örökösföl­dieknek és aki a 4-es főútról az Inczédi sorról betér, 300— 400 méternél nem kell töb­bet megtennie a kútig. A beruházás előzetes szá­mítások szerint 150 millió fo­rintba kerül. Kilenc kútosz­lopot építenek majd. Érde­kessége. hogy ólommentes benzint is árusítanak majd. Lesz természetesen a kútnál autóalkatrészeket és autóápo­lási cikkeket árusító bolt, sőt szó van róla, hogy az au­tómosó és egy kisebb javító­üzem is kapcsolódik hozzá, de ez még a későbbiekben dől el. Ugyancsak különlegesség lesz Nyíregyházán a benzin­kúthoz kapcsolódó három­ezer négyzetméteres bevá­sárlóközpont, több száz par­kolóval együtt. Diszkontjelle- gű bevásárlóközpont lesz ez, ahonnan a guruló bevásárló­kosarakkal természetesen ki lehet vinni az árut a kocsik­hoz és nem fognak ferde szemmel nézni miatta az el­adók. Kapcsolódik hozzá egy szupermarket áruház, ahol az élelmiszerek, a vegyi- és háztartási cikkek teljes vá­lasztéka megtalálható lesz. A többi osztályon ruházati, la­kásfelszerelési cikkek, sport­ruházati termékek, kemping- felszerelések és mezőgazda- sági eszközök vásárolhatók majd. Ügy tervezik, hogy mintegy 30 milliós árukészle­te lesz a szupermarketnek és a majdani 120 dolgozó 300 millió forintos forgalmat bo­nyolít le. A tervezésre és kivitelezés­re zárt körű versenytárgya­lást hirdettek. Több Szabolcs Négy évvel ezelőtt nem na­igyon értettem, miért olyan sürgős kiadni az új nyíregy­házi telefon könyvet, amely megjelenésekor az elkerülhe­tetlennél is elavultabb volt, hiszen az idő tájt a megye- székhelyen még javában tar­tott a bekötési hullám. No de hol van már a tavalyi — akarom mondani, az 1984-es hó! Az egésszel csak ezért hozakodtam elő, hogy emlé­keztessek rá, milyen nagy szükség van az elmúlt év vé­ge felé beharangozott friss megyei telefonkönyvre. An­nál is inkább, mert a koráb­ban külön kötetben kiadott, megyei adatokat tartalmazó könyv címjegyzéke még 1979- ből való. Az első hírek 1987 decem­berére ígérték a legesleg­újabb, immár egyben megyei és nyíregyházi telefon köny­vet. Mind a mai napig nem jelent meg. Űjra és újra ér­deklődtünk az illetékeseknél. Biztatásban nem is volt hiány — dehát ezt olvasóink is tudják, hiszen az egyre csú­szó határidőkről rendszeresen tájékoztattunk lapunkban, hogy na most aztán már tényleg. . . Hiába, sok bába között leg­megyei vállalatot is felkér­tek, hogy pályázzon erre a nagy munkára. Azért döntöt­tek a zárt körű versenytár­gyalás mellett, mert nyilvá­nos versenytárgyalás esetén a jogszabály meghatározott határidőket ír elő, márpedig ezt a beruházást még most az ősszel el kellene kezdeni és a jövő év nyarán át is kellene adni. A gazdasági tár­saság tagjai bíznak benne, hogy a Szabolcs megyei épí­tőipari vállalatok is tudnak gyorsan dolgozni és jó minő­ségű munkát végezni. nek a telefonkönyvnek pedig négy bábája is van. A posta még tavaly leadta az előfize­tők Listáját a névsorszerkesz­tő hivatalnak. Ez ugye már kettő. Aztán itt van még az Idegenforgalmi Propaganda Vállalat, az ő közreműködé­sük bizonyára ugyancsak nél­külözhetetlen. Végül az Al­földi Nyomda, amely egy jó hónappal ezelőtt kapta meg a kinyomtatandó anyagot. Hogy miért csak akkor, arról nin­csenek részletes, hitelt ér­demlő információink. A kése­delemnek egyetlen haszna van — ámbár az nem is olyan csekély: az új telefon- könyv az idén januárban— februárban bekapcsolt elő­fizetők adatait is tartalmazni fogja (volt idő a pótlistára). Annyi bizonyos, hogy ezen a héten az Alföldi Nyomda megkezdi a telefonkönyvek kinyomtatását, és május vé­gére leszállítják a megren­delt példányokat. Az új telefonkönyv megje­lenésének vadonatúj határ­ideje tehát: május vége. Ha nem így lenne, ne minket tes­senek hívni... (gm) (b. j.) CSAK TÜRELEM Lesz telefonkönyy... alábbis kallódik a gyerek. En­A tárgyalóteremből Megrezdült a rezgőnyár Prokop-tárlat június végén Mívészek menedzselői tanévről fennmaradt értesítő szerint magyar nyelvből, gö­rögből. latinból, németből, matematikából és mennyi­ségtanból kellett tanúsítani az érettséget. Magyarból három érettségi tétel volt, nevezetesen: 1. „Az Anjou-házból származott ki­rályaink uralkodásának rrvél­A nevezetes harang részletét kellett magyarra fordítani. A szóbeli június derekán volt. Mint az iméntiekből kitet­szik, a feladat nem volt könnyű, s a tanár urak sem lehettek éppen engedékenyek. Legalábbis az eredmény ezt igazolja, ugyanis mindössze két jelesről, két jóról szá­mol be az értesítő; a több­ség, azaz 8 ifjú „egyszerűen érett”-nek nyilváníttatott, a jelöltek egyharmada (!) pe­dig „két hónap múlva teen­dő javító vizsgálatra utasít- tatott”. Két esztendő híján száz­éves a Kossuth-alapítvány is, amelyet — ezer forintot — közadakozásból hoztak létre, s Kossuth Turinból küldte beleegyezését, hogy az alapít­vány az ő nevét viselje. Ezt az összeget azóta minden év­ben odaítélték — a ballagás napján — a magyar történe­Ipari szolgáltató szakcsoport alakult 1984. január elsején a kék­esei Oj Élet Termelőszövetkezet­ben. Fő tevékenységként mező- gazdasági, szállítási és építőipa­ri szolgáltatások. melléktevé­kenységként minden más — szennyvízelvezetés, erdőgazdálko­dás. ipari bérmunka — tartozott a tevékenységi körébe. A téesz a szakcsoport ágazatvezetőjévé a tiszakanyári Bállá Kálmánt ne­vezte ki. Létrehoztak többek között egy faválogató részleget, amely a Bu­dapesti ÉRDÉRT Vállalattól kap­ta a fát: import rezgőnyárt kel­lett kirakodniuk, átválogatniuk, majd továbbszállitaniuk. A fával természetesen az ÉRDÉRT ren­delkezett. a szakcsoport a telep­helyre beérkezett mennyiséggel köteles volt elszámolni, azért teljes anyagi felelősséggel tarto­zott. Bállá Kálmán ezt több eset­ben figyelmen kívül hagyta. 1984 márciusában például az ÉRDÉRT tulajdonában lévő. de a tornyos- pálcái állomáson tárolt fából ki- válogattatott 211 űrméter rezgő­nyárt és azt eladta a nyírbogáti Rákóczi Téesznek. Hónapokkal később megtérítette a fa ellenér­tékének egy részét az EKDÉRT- nek. de még így is 78 ezer forint kárt okozott nekik. Egy alkalommal a vasúti szál­lítmányban a megjelölt nyírfa között szép szál fenyőrudakat ta­láltak, az indítóállomáson téve­désből ezeket is felpakolták. Ép­pen ott tartózkodott az ÉRDÉRT ellenőre, a budapesti Huszár László, aki helyeselte Bállá el­gondolását, hogy a fenyőrudakat szállítsák be a szakcsoporthoz. 535 ezer forint értékű fenyő ke­rült Balláékhoz, akik jól jártak vele, mert a szakcsoport építő­ipari tevékenységet is végzett, így fel tudták használni saját céljaikra. Ismét az ÉRDÉRT lett a károsult: 326 ezer forinttal rövidítették meg. 1985-ben újabb leltárhiányra derült fény: több, mint egymillió forint értékű nyír­fa tűnt el szőrén-szálán. A hiányt ez alkalommal a szakcsoport teljes egészében megtérítette. A szakcsoport építőipari részle­ge gyakran dolgozott a főváros­ban. mert itt magasabb nyere­séghez jutottak, mint vidéken. Bállá Kálmán fel is hívta egy ot­tani ismerőse figyelmét rá. hogy szeretnének minél több munká­hoz jutni, lehetőleg a III. kerü­letben. Fel is keresték együtt az IKV III. kerületi csoportvezető­jét, Maróty Lászlót, hogy ajánl­jon a szakcsoportnak valami munkát. Maróty közölte Ballával, hogy Pesten az a szokás, hogy a kapacitás lekötéséért 5—10%-ot nyújtanak a megrendelőnek. A Hl. kerületi IKV nevében meg is rendelt tőlük egy helyreállítási munkát, amelyért Bállá 20 ezer forintot küldött Marótynak. va­lamint kisebb javításokat végez­tek a balatoni nyaralójában. A ..tiszteletdíjat” a szakcsoport kasszájából vették ki. Balia a szakcsoport jogutódját, a kisvár­dal székhellyel alakult Építő és Szolgáltató Kisszövetkezetet is megkárosította, körülbelül 105 ezer forinttal. Bállá Kálmán terhére a bíró­ság többrendbeli sikkasztást, csalást, vesztegetést, magánok­irat-hamisítást állapított meg. Másodfokon, jogerősen a megyei bíróság 4 év próbaidőre felfüg­gesztett 1 év és 8 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte, valamint 2 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezte. Huszár Lászlót és Maróty Lászlót pénz- büntetésre ítélték: az előbbit 19 800 forintra, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűnsegéde­ként. az utóbbit 18 ezer forintra vesztegetés miatt. B. A. Tizenöt éves múltra tekint vissza a Budapesti Művészet- barátok Egyesülete. A társa­ság azonban nevével ellentét­ben nem csak a fővárosban élő művészeket, műkedvelő alkotókat, műgyűjtőket vagy egyszerűen művészetpártoló­kat tömöríti magában, ha­nem a máshol élőket is. Mintegy ötven lelkes és tevé­keny tagot számlál Nyíregy­házán is, és jó néhány kül­földön élő magyar is részt vesz az egyesület munkájá­ban. A napokban Nyíregyházán tartózkodott Gerőly Tibor, az egyesület főtitkára, s őt kér­tük meg, hogy mutassa be az egyesületet, s annak közeli terveit. — Célunk a művészeti kul­túra ápolása. Szűkebb érte­lemben a művészet vala­mennyi ágának, műfajának és technikájának ismertetése, népszerűsítése révén művé­szetet szerető műbarátok ne­velése. Képviseljük a képző- művészeti alkotások gyűjtői­nak érdekeit is. Az egyesület — amelynek egyébként 500 tagja van — rendszeresen szervez össze­jöveteleket, előadásokat, kü­lönböző tanfolyamokat és táflatlátogatásokat. S ami az alkotó számára fon­tos, lehetőséget nyújt szá­mukra tárlatok, kiállítások rendezésével a bemutatkozás­ra, a megmérettetésre. A főtitkár elmondta azt is, hogy a művészetbarátok kö­rének két vidéki csoportja van, az egyik Szombathe­lyen, a másik Nyíregyházán. Mindkettő igen jól működik, a gyakori szabolcsi rendezvé­nyek is sok érdeklődőt von­zanak. A mostani látogatás során két programot beszéltek meg. Az egyesület jóvoltából jú­nius végétől egy igen rangos képzőművészeti kiállítást ren­deznek majd Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban. A Rómában élő nemzetközi hír­névnek örvendő Prokop Pé­ter festőművész ugyanis hat­száz képet adományozott a magyar államnak, amelynek kezelője éppen a művészet- barátok egyesülete. A gazdag anyagot két részre osztották, az egyik felét Nyíregyházán, a másikat pedig Kőszegen mutatják majd be először. A nyíregyházi művészetbarátok körének alkotó tagjai pedig Budapesten kapnak lehetős-' get a közös bemutatkoz' ök a Jurta Színház «•«•- ban állítják ma' két június * A XVIBBiTlIÁZi ÁGOST, HITT. mSG. fäGTHmmt XXIV-dik értesítője AZ l!ü»; »*K«U,< ÉVKÓts. JÍARTIKYt J CZüKy- * i.: ^ * iniMMia, >»'*» K« <* «•* »*»

Next

/
Thumbnails
Contents