Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-14 / 114. szám

1988. május 14. Kelet-Magyarország 3 Csökkent a népesség • Kétezerrel keve­sebb ipari foglalkoztatott Évkezdet gondokkal Megyénk a számok tükrében A megye lakónépessége 1987-ben tovább csökkent, 1988. január 1-jén 570 ezer volt. Az élvesz ületések szá­ma 1987-ben kevesebb, a ha­lálozásoké viszont szinte azo­nos volt az előző évivel. A megye gazdaságának év­indítását nehezítették az év eleji hitelkorlátozások, a tá­mogatások rendjének meg­változása és az adózási rend­szerrel kapcsolatos elszámo­lások módosulása. A szocialista ipar termelé­sének volumene az idei első negyedévben 1,9%-kal emel­kedett, a gazdálkodók telje­sítménye és eredménye igen differenciáltan alakult. A ne­héziparban a korábbiaknál mérsékeltebb a termelés bő­vülése, a könnyű- és az élel­miszeripar termékkibocsátá­sa nem változott. Mind az ál­lami, mind a szövetkezeti iparban az előző éveket meg­haladó volt a termelékenysé­gi mutató javulása. A szocia­lista iparban foglalkoztatot­tak átlagos állományi létszá­ma 54 ezer fő volt, 2 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. A megyei székhelyű ipari gazdálkodók belföldi értéke­sítése csökkent, exportja vi­szont növekedett. A külke­reskedelmi eladások négyti­zede konvertibilis elszámolá­sú. A kivitelező építőiparban a korábbi évinél több saját épí­tési-szerelési tevékenység el­éréséhez az enyhe tél is hoz­zájárult. Az ágazatban fog­lalkoztatottak száma itt is csökkent, a fizikaiaké azon­ban valamelyest nőtt. A mezőgazdaság 1987-ben kedvezőtlenebb eredménye­ket ért el, mint egy évvel ko­rábban. Az őszi vetések jól teleltek, a kipusztult őszi ka­lászos területe a korábbi éve­kénél jóval kevesebb, főleg fagy- és homokverés károsí­tott. A termelés és vetésszer­kezet alakításában mindin­kább előtérbe kerül a piaci kereslet változásához történő igazodás. Egyre nagyobb mér­tékű a veszteségesen művel­hető szántóterületek bérbe­adása. Az előirányzott tava­szi vetések teljesítése jó ütemben halad. A megye szarvasmarha-ál­lománya 128,4 ezer db, ilyen kevés még nem volt. Az ál­lomány csökkenése folytató­dott, 5,5 ezerrel kevesebbet tartanak, mint 1987. I. ne­gyedévében. A sertésállo­mány március végén 382,2 ezer db, több mint tizedével visszaesett. Az állatállomány csökkenése döntően a kisüze­mekben figyelhető meg. Vágóállatokból és állati eredetű termékekből keve­sebb, tehéntejből és vágó- nyúlból több került a közpon­ti árualapba az előző évinél. Minden megfigyelt népgaz­dasági ágban folytatódott a létszám fogyása, legnagyobb mértékben az iparban és a mezőgazdaságban. A Munka­erő-Szolgálati és Szervező Iroda segítségével 2851-en kerestek állást. A gazdálko­dók által benyújtott munka­erőigény ennél jóval keve­sebb. A megye egyes részein a munkaerőgondok feszítettek, így pl. Fehérgyarmat, Máté­szalka és Vásárosnamény tér­ségében. A lakosság készpénzbevé­telei kisebb ütemben emel­kedtek, ezen belül a mező­gazdaságból származók része­sedése kevesebb, a munkabé­reké és társadalombiztosítási kifizetéseké pedig jóval na­gyobb, mint 1987. I. negyed­évében. Tovább fokozódott a lakos­ság eladósodása, 100 Ft betét­re már 160 Ft hitel jut. A kiskereskedelem eladási forgalma 1988. I. negyedévé­ben megközelítette a 6,2 mil­liárd forintot, amely fogyasz­tói folyóáron 14 százalékkal nőtt az előző év azonos idő­szakához képest, volumene 4,2 százalékkal csökkent. Va­lamennyi árufőcsoportban ez a jellemző, legnagyobb üte­mű a csökkenés a vendéglá­tásban és a ruházati cikkek­nél. A kínálatra általánosan jel­lemző volt — főleg a tartós cikkekből és az építőanya­gokból —, hogy a múlt év vé­gi felvásárlási láz miatt az I. negyedévben még nem sike­rült teljesen feltölteni a kész­leteket. A piaci felhozatal általá­ban jobb volt, mint tavaly ilyenkor, csak baromfiból kí- nállltak kevesebbet. A zöldség- a gyümölcs- és a tojásárak alacsonyabbak voltak, a bur­gonya ára viszont közel két­szeresére, a baromfié pedig 16 százalékkal emelkedett. Az 1987/88-as tanévben a megye általános iskoláiban közel 10 ezren fejezik be a 8. osztályt, 9 százalékkal töb­ben, mint az előző évben. Ebben az évben lép át az első igazán nagylétszámú korosztály a középfokú okta­tásba. Számuk a következő tanévben lesz kiugró, hiszen a 7. osztályosok több mint 11 ezren vannak. A nyolcadikosok 93 száza­léka adta be jelentkezését va­lamelyik középfokú intéz­ménybe 1988 március végéig, 11 százalékkal többen, mint az előző tanévben. Héczei Béláné KSH megyei igazgatósága Talpbélés Porcsalmáról. Műszakonként kétezer pár talpbélést sze­relnek össze a Csenger és Vi­déke Vegyes­ipari Szövet­kezet porcsal- mai pvc-üze- mének dolgo­zói. Az itt ké­szített talpbé­léseket a csen- geri cipőgyár által gyártott lábbelikbe ra­gasztják be. Képünkön: ele­meiből állít­ják össze a talpbéléseket. (Császár Csa­ba fevétele) Mérken tovább kísérleteznek — A technológia, amelyet a Taurina vállalattal karölt­ve vezettünk be, Üj-Zéland- ról származik — ismerteti az újdonságot Gyüre András juhászati és tehenészeti ága­zatvezető. Az út széléről messzire látszik a szélkere­kes itató, a dűlő mellett pe­dig villanypásztor kíséri útunikat. A Dácia néha kop­pén egyet alattunk, amúgy járható a láp menti sztráda. Nem utolsó sorban a rend­szeres karbantartásnak kö­szönhetően. — A déli félte­kén hatalmas gyepterületek vannak, ezért megy nekik olyan jól a juhászat. Nálunk nem vagyunk annyira bőwi- ben, így a több ezres falka kialakítása lehetetlen. Azért adaptálni lehetett a mód­szert. Csak magas hozamokkal Két féleresz néz farkas- szemet egymással, közöttük nemrég ellett anyák szoptat­ják kicsinyeiket. Szépek, egészségesek, bőven van előttük takarmány. — A két szín körülveszi életterüket, — magyarázza a telep hasznát a vezető, Székely Ferenc. — Tulaj­donképpen kétszer ötszáz anyára méretezték a terve­zőik, de attól némileg el le­het térni. Itt van mellette a fejőház, amit két kerékre szerelt egység fölé emeltünk. Nincsenek akkora távolsá­gok, hogy járkáltatni kellene a berendezéseket. A gépi technológia további elemeit egymást váltva so­rolja a két szakember. A fü- nösztés és válogatás szintén könnyebb ezen a telepen, és még a körmölés is egy vil­lannyal hajtott köszörű dol­ga — lenne. Ez utóbbi azon- _ban nem nagyon vált be. Elég nehezen sikerült az it­teni körülményekhez igazí­tani ezt a nagyon modern juhtartási módszert. Vajon érdemes volt-e? — Elhatározott szándé­kunk, hogy jövedelmezővé tesszük a juhászatot — mondja eltökélten Nagy Jó­zsef állattenyésztési főága- zatvezető. — Ezért hoztunk javító hatású kosokat, és ezért igyekszünk minél gondosabban bánni az álla­tokkal. Nézetünk szerint na­gyon sok helyen éppen emi­att nem megy jól a juhbar- tás. Csak magas hozamokkal lehet valamire menni, és csak akkor, ha minden le­hetséges módon kihasználjuk a rendelkezésre álló tartalé­kokat. Hol a haszon? A birka meglepő módon nagyon sokféleképpen nyújt erre lehetőséget. Csak azért meglepő persze, mert egé­szen nyilvánvaló dolgokról teljesen megfeledkezünk lassan. A magasabb nyírási átlag még sok termelőszövet­kezetben van ott a célok kö­zött, és az alacsonyabb el­hullás és a több ikerellés... De például fejni? — Egy liter tejen számítá­saink szerint közel két forint nyereség érhető el — közli elemzéseik egyik sarokszá­mát Alföldi János tsz-elnök. — Maga a juh tej azonban csak kifejve és eladva sem­mi. Jön egy körjárat és el­viszi a Hajdúságba, ahol kas kávái sajtot erjesztenek belőle. És a haszon is ott képződik náluk. Nem azért nem fejnek a gazdaságok, mert lusták, hanem azérí mert azon gondolkoznak, hogy maguknak hogyan ta­láljanak jövedelmező üzletet és nem másnak. íme a mérki tervek: készí­teni egy sajtérlelőt, abban hétféle sajtot, amelyből leg­alább három a juhtejből lesz. A savót odaadni a saját sertésállománynak, és bezá­rul a kör. Igen ám ... Juhsajt meglepetéssel Kísérletező kedvűek a mérkiek — győződ­tem meg róla néhány évvel ezelőtt. Híre jött, hogy a némi komforthoz szokott szarvasmarha-állományt télen is a szabad ég alatt tartják. A tagság is és más is is­tenkísértésnek minősítette a próbálkozást, de kiderült: azoknak van igazuk, akik bele­vágtak a dologba. A tehenek azóta is isten szabad ege alatt töltik az év 365 napját, a szakemberek pedig további ötleteket pró­báltak ki. Mostanában a birkák vannak sá­ron. A jámbor gyapjasok a legtöbb nagy­üzemben meglehetősen mostoha sorsúak, és ennek megfelelő az általuk hozott jövede­lem is. Nem így Mérken. Gyüre András és Székely Ferenc, háttérben az új-zélandi módon nevelt birkák. — A beruházás azonban tavalyi árakon is nyolcvan millióba került volna. Janu­ár elsején azonban egy szem­pillantás alatt százmillió lett belőle. Így aztán egyelőre még csak a közeli kezdés ál­lapotában vagyunk — fejezi be az elnök az eszmefutta­tást. A részleteket bonyolult lenne felsorolni, és egyik- másiik eleme a helyzetnek imég annyira bizonytalan, hogy akár az ellenkezője is lehet néhány hét alatt. A tsz vezetése egyiben biztos: a be­ruházást megelőző procedura rövidesen véget.ér, és meg-, kezdik az alapozást. Legfon­tosabb partnerük, a Tsztej egyik vezetője nem olyan régen maga is ugyanezt nyi­latkozta e sorok írójának. Az üzem haszna messze túlmutat az eddig elmondot­takon. Nem tudom, mennyi­en vannak tisztában azzal, hogy ebben a megyében egy­általán nem készül nemhogy juh-,de még tehéntejből ér­lelt sajt sem. A rakamazi mellett a mérki lesz majd az, amely feleslegessé teszi, hogy Zalából jussunk hozzá trappistához. Más ínyenc­márkákhoz meg sehonnan sem legtöbbször. Napi 30 ezer liter Ne firtassuk azt, hogy az ország legnagyobb tehén- tartó megyéjében miért van ez így, hiszen az egy másik írás témája lehetne. Itt Mér­ken a környék hat téeszének és a megyei tejipamak az összefogásával elkészülő lé­tesítményiben napi 30 ezer li­ter tejet dolgoznak majd fel. A választékiban ott lesz. majd az tTj-Zélandról hozott* tech­nológiával tartott birka 'te­jéből készült gomolya iá, és A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei és vá­rosi szervezetei ezen a nyá­ron húsz városban huszonhá­rom nyári egyetemet szervez­nek a legkülönfélébb téma­körökben — jelentették be pénteken, % TIT Nyári Egye­temi Tanácsának ülésén. A kéthetes-egyhónapos kur­zusokon egyaránt részt vesz­nek magyarok és külföldiek. A tananyagokba még nem még néhány más helyi spe­cialitás. Hallottam egy re­ceptet, amelyre összefutotta számban a nyál. Felhatalma­zást a közlésre nem kaptam, csak majd az avatás alkal­mából. Addig csaik annyit árulok el, hogy meglepetés lesz mind a sváb kolbászt, mind az ízes sajtók kedve­lőinek. Maga az üzem pedig 100 olyan embernek munka- lehetőség, akik addig még sokszor felkelnek reggel négykor, hogy Szálkán a határai műszalkkezdetet elér­jék. ................. Ésik Sándor rendezett, aktuálisan felme­rülő kérdések megvitatására, a vélemények ütköztetésére is szolgáló tanfolyamokon a minden hallgatót érintő elő­adások mellett megszaporod­tak a konzultációs alkalmak, a szemináriumok és beszél­getések. A megnövekedett költségek ellensúlyozására egyre több nyári egyetemet szakmai továbbképzésnek is­mer el egy-egy minisztérium — némi költségtérítéssel. Nyári egyetemek Az utazás tudománya mjm iért tagadnám én utaz­IWm ni nagyon szeretek. Lehetőleg kényelme­sen, ha egy mód van rá gyors elsőn, mert az embe­ren koptat az idő. Külön­böző rigolyáim is vannak. Élvezem ha a velem uta­zóval kettesben ülhetek egy fülkében ha nem kell viselkedni, ha a menet­iránnyal szemben szélen van a helyem. Mit tegyek? Szalonkocsi­ra nem telik. Kitaláltam viszont egy csodálatos módszert, amivel menet­irányban szemben, szélen, megjárhatom Budapestet. Egy partner kell hozzá, de mert kopik az ember, én már csak a feleségemmel utazom. Az ötlet roppantul egyszerű. A végállomáson korán keresünk magunk­nak egy fülkét. A dohány­zástól eltiltottak ugyan, de ilyenkor magammal viszek egy szép bádogdo­bozt, egy csomag dohányt és négy pipát. Mi senkinek nem mondjuk azt, hogy nincs hely. Egyszerűen ki­rakjuk mindezt az előt­tünk lévő asztalkára és ahányszor valaki félrehúz­za az ajtót mind a ketten tömni kezdjük a pipán­kat. Egyikünk se pipázott soha. De az eredmény cso­dálatos. Ha egyetlen hely van még a vonaton, akkor a helykeresö felkutatja azt. Hittem volt, hogy ezzel az egyetlen ötlettel mindent megoldottam. Kényelme­sen utazom, a kedvenc he­lyemen és egyetlen szál gyufa'is csak ritkán kell az utazáshoz. Történt viszont a mi­nap, hogy Pestre menet nem volt semmi baj. A két pipa a szánkban egy füst nélkül is vagy hat utast kergetett el. Szolnokon akadt ugyan egy kis gon­dunk, de akkor a felesé­gem rá is gyújtott és a termelőktől kapott dohá­nyunk, fináncot se látott, olyan büdös volt, hogy nem lett semmi baj. Visszafe­lé viszont sokan voltak. Rágyújtottunk mind a ketten. Köhögtünk, fulla­doztunk a füsttől, de ez sen­kit se riasztott el. Ráadá­sul a szemközti sarokba be­ült egy házaspár. Elször- nyedve láttuk, hogy az asszonyka térdére tesz egy fadarabot és a mellé ki­készített csirkecombokhoz elkezdi apróra metélni a fokhagymát. Mit tegyek. Otthagytuk a helyünket. Ök is szeretnek menet­iránnyal szemben, szélen ülni. Most edzőtáborba vonultunk. A | feleségem azóta tehetségesen pipá­zik, én meg rászoktam a fokhagymára. Ahhoz, hogy hálókocsi-kényelemben utazzak, már csak hango­san enni kellene megtanul­ni. Bartha Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents