Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

1988. április 13. Kelet-Magy arország 7 Postabontás Láthatatlan jövedelem Meglepő dologra kért egy olvasónk: szánjak rá röpke órát az időmből, ül­jek le valamelyik kocsmá­ban, kérjek három-négy felest, majd ugyanennyi üveg sört, és meglátom, miként lehet láthatatlan, ellenőrizhetetlen jövede­lemre szert tenni. A kocs- máros ugyanis már a há­rom-négy féldecinél nagy­vonalúan fölfelé kerekíti a filléreket, a sör árába beleszámítja az üvegbetét díját is, viszont az üveg szőrén-szálán eltűnik a vendég elől. Miért is ne? A „fütyölj mindenre paj­tás, sose halunk meg!” — hangulatában ugyan ki törődik az üvegvisszavál­tással? Kábán meredt szemmel, összecsukló láb­bal a vendég még elda­dogni sem tudja a kocs- máros gondozatlan külse­jű ,.megbízottjának”, hogy: ne vidd el az üvegemet! Olvasónk bújára, hogy kisnyugdíjasként, ledolgo­zott éveire és rangjára va­ló tekintettel normálisabb, elitebb hely is megilletné, mint a kocsma, legszíve­sebben azt válaszolnám, ne igyon, és akkor nem húzhatnak belőle hasznot az élelmes vendéglátók, de... Levelében napjaink legégetőbb gondjáról, a láthatatlan jövedelmek megszületéséről ír. Vette magának a fáradságot, és árgus szemmel kifürkész­te, hogy egy óra alatt két- száz(!) üveget gyűjtött össze, és vitt vissza a kocsmárosnak az itallal jutalmazott, csöndes su­nyisággal dolgozó megbí­zott. Ez csak egy óra alatt majd’ félezer forint látha­tatlan haszon, ami nem adózik. Olvasónk mást is megfigyelt. Műszak végén harminc-negyven pohárka pálinka várja előre kitölt­ve a szomjas torkú vendé­get. Hacsak egy centiliter hibádzik mindegyikből, egy hónap alatt már az is tisztességes summával gyarapítja a láthatatlan jövedelmet. Az esetenkén­ti büntetést — minden percben nem lehet mellet­te ellenőr — nevetve, a mellényzsebéből kifizeti a kocsmáros. Ezeknek az embereknek úgy látszik, még az alkalmankénti na­gyobb büntetés is megéri — vonja le a tanulságot olvasónk. „Ha párszor olyan bírságot szabnának ki, hogy ne érje meg — elgondolkodnának. Avagy meg kell keresni a bünte­tés árát?” — kérdezi. Nos, a kocsmába járók is megkeresik, kiérdemlik a saját büntetésüket azzal, hogy többet isznak a kel­leténél. Senkit sem kívá­nunk lebeszélni arról, hogy felüdítse magát a kocsmában egy pohár sör­rel, de a józanságát el­vesztő embert a legköny- nyebb becsapni. S a ré­szeg embernek — hiába megy panaszra — a szavát sem hiszik el. A kocsmá­ros pedig továbbra is be­lőle szerzi a láthatatlan jövedelmet — s ehhez, saj­nos, egyelőre nem lehet többet hozzátenni. .......... • Tóth M. Ildikó MAGASUGRÓ UTASOK Valóságos akrobatamutatvány a záhonyi vasútállomá­son felszállni az utasoknak a vonatokra. A lépcsők túl ma­gasan vannak, megfelelő peronokra lenne szükség, amik­nek az építését nagyon nagy örömmel fogadná az utazó- közönség. Most, aki csak teheti, inkább kerülőutat választ, csak ne Záhonyban kelljen felszállni a vonatra. Főleg az idősek és a hölgyek vannak bajban, segítség nélkül ugyan­is képtelenek felhúzódzkodni a magas lépcsőre. Láttam kétségbeesetten sírdogáló idős asszonyt, segítségért kia­bált, hogy tegyék fel a vonatra, mert azonnal lemarad. Ügy vélem, az utazóközönség kényelme és biztonsága a MÁV elsődleges érdeke. A MÁV illetékes igazgatóságának terveiről olvastunk, de arról semmi hír, hogy mikor épí­tik meg a peronokat a záhonyi „vasutasvárosban”. Bubán Ferenc Mándok, Petőfi u. 57. (Az idős, beteg embereknek valóban nehézséget okoz felszállni a személykocsik lépcsőjére. A magasperon meg­építésére jelenleg a záhonyi üzemigazgatóságnak nincs pénze — értesítette lapunkat dr. Szép Béla, az igazgatási és jogi osztály vezetője. Mivel a gond sajnos rövid időn belül emiatt nem orvosolható, az utasok türelmét és meg­értését kérik. Átmeneti megoldással enyhíteni kívánják a magasperon hiánya miatti kellemetlenségeket. A szerk. megj.: Örömmel olvasnánk arról az újításról, vagy ötletről, ami átmenetileg is javítana ezen a gondon. Sok helyütt elkelne az országban ... járdával párhuzamosan lehet állni. Azért tették ki, mert néhány méterrel odébb van a városközpont egyik legforgal­masabb buszmegállója, a csuklós autóbuszok így is alig tudnak szépen megállni. Csakhogy a tábla hiába van ott, újabban ismét ferdén állnak a parkoló kocsik. Ügy tűnik, a szállodai alkalma­zottak sem figyelmeztetik a vendégeket. Ezért a buszve­zetők hiába néznek ferdén erre a felemás helyzetre az utasokkal együtt. Talán ki­egyenesíthetnék a forgalmat azok, akiknek ilyen esetben a büntetés a feladata. Toldi István Nyíregyháza, Korányi út Juhász Józsefné, Tisza- vasvári: Sorait köszönjük, önnel együtt örülünk, hogy megszabadulhatott végre a hivatalnoki tévedés bosz- szantó következményeitől. Lebeda András, Nyíregy­háza: Panaszára a Nyíregy­háza 1. sz. postahivatal ve­zetője adott választ. Leve­le szerint a postai külde­ményeket úgy kell csoma­golni, hogy a tartalmához ne férhessen hozzá senki, a burkolat megvédje azt a különféle hatásoktól. A ve­tőmag küldésére a levélbo­ríték nem a legalkalma­sabb, mert könnyen kisza­kad, megsérül a szállítás során. Tartalma egyébként Szerkesztői üzenetek indokolta volna azt is, hogy ajánlottan, esetleg ér­téklevélként adják föl. Amennyiben a jövőben szem előtt tartja ezeket, bi­zonyára nem lesz panasza. Ecsedi Károly, Zsarolyán: A Híradástechnikai • Válla­lat szerelője kiszállási költ­ségként a megye egész te­rületén egységesen alkal­mazott 104 forintos kiszál­lási költséget számolta föl. Az időszakos ellenőrzésnek a munkadíja viszont 70 fo­rint, amit mi is sokallunk. N. Béla, Mátészalka: A jelenleg érvényben lévő törvények szerint a dolgo­zó részére akkor is ki kell fizetni a 40 éves jubileumi jutalmat, ha a nyugdíja­zása évében 35 éves mun­kaviszonnyal rendelkezik. Amennyiben nyugdíjazása évében megkapta a jubi­leumi jutalmat, akkor a mostani munkáltatójától — annak ellenére, hogy épp ebben az évben érte el a 40 éves munkaviszonyt — még egyszer nem kérheti. Az illetékes válaszol GROTESZK LÁTVÁNY A dohányzás elleni világ­napon különös, furcsa lát­ványt nyújtott Nyíregyháza füstbe burkolózott sétálóut­cája. A megyei bíróság épü­letéből felszálló sűrű, per- nyés füstöt a szél szétterítet­te a város központjában, alig lehetett látni a római katoli­kus templomot. A sétálóut­cában a dohányzás ellen gyűjtők, az adakozó járóke­lők szemét igencsak csípte a füst. A látvány — groteszk- ségén túl — elgondolkodtató is volt: a város tiSzta, egész­séges levegőjéért, a füstmen­tes világért van mit csele­kedniük az intézmények, vál­lalatok vezetőségének is. Papp József Nyíregyháza EMBERSÉGESEN Nyíregyházán a piacnál szálltam föl március 30-án reggel a BU 44—72 írsz. 23- as jelzésű autóbuszra. Már a felszállásnál tapasztaltam, hogy a fiatal autóbuszvezető készségesen kiugrik a vezető­fülkéből, le- és felsegíti az idős embereket (nem rólam van szó). Majd a többi meg­állónál is ugyanezt láttam. A buszvezető kisgyermekes anyát, csomagot cipelő idős hölgyet lesegített. Emberség­ből, udvariasságból és önzet­lenségből jelesre vizsgázott. Mohácsi Lászlóné Nyíregyháza KITŐL KÉRIK SZÁMON? Naponta járok Nyíregyhá­zán a Kinizsi úton, de amit ott látok, az már felháborító. A Kinizsi úton lévő üzemek vagy mások feltöltik az út mindkét oldalát, ezzel a vi­zet rávezetik az úttestre, ami emiatt tönkremegy. Miért nem kérik számon azokat, akik ilyen felelőtlenséget cselekednek ? Miért nem tol­ják le a földet, árkolják ki az úttest két oldalát, hogy a csapadékvíznek legyen hová lefolyni ? Azért mennek tönkre az utak, mert nincse­nek karbantartva, erre megy el a sok pénz feleslegesen.» Sólyom András Nyíregyháza (A bejelentés a szomorú valóságot tükrözi. A megol­dást az utca teljes felújítása jelentené, amire a jelenlegi ötéves tervben a tanácsnak nincs anyagi lehetősége. Évente csak az út állapotát megőrző kátyúzást tudják el­végeztetni — tájékoztatta szerkesztőségünket a Nyír­egyházi Városi Tanács mű­szaki osztálya. Az útpadka so­ron kívüli rendezésére, az ott közműveket — villany, gáz stb. — építő vagy már épített vállalatokat felelősségre vo­nás terhe mellett felszólítot­ták. A tanács a saját kezelé­sében lévő utak, így a Kini­zsi út kátyúzását még az év első felében elvégezteti. Ár- kolni itt épp az útpadka alatt húzódó közművek miatt nem lehetséges.) FERDÉN A nyíregyházi Szabolcs Szálló előtt tábla mutatja, hogy a parkolóban csakis a ÍGY A LEGIGAZSÁGOSABB A megyei tanács építési és vízügyi osztályának állásfog­lalása szerint a lehető leg­igazságosabban állapították meg Kisvárda lakosainak a szemétszállítás díját, amiről március 23-i lapszámunkban kissé neheztelő hangú tudó­sítás jelent meg. A szemét- szállítás díját 1981. április elején állapították meg, s — bár közben többször is szük­ségessé vált volna az áreme­lés — az Árhivatal irányelve alapján erre nem került sor. A tavaly szeptemberi áreme­lés emiatt nagyobb mértékű volt, ám csupán az önköltsé­get és az illetékes minisztéri­um irányelvében szereplő nyolcszázalékos nyereséget tartalmazta. Ez az árak ro­hamos növekedéséhez képest máris kevés, és három éven belül nem várható újabb ár­emelési lehetőség. A megyében — a társadal­mi igazságérzethez leginkább közelítő — irányelvet követ­ve, a szemétszállítás díját a lakás szobáinak száma alap- ján határozták meg. A tér­fogat vagy a súly szerinti mérés lenne a legegyértel­műbb, de ezt fizikailag is lehetetlen megvalósítani. Ugyanezek miatt nem lehet a lakók száma alapján kivetni a szemétszállítás díját, mert ehhez nyilvántartásra lenne szükség. Az ár megállapítá­sánál egyébként figyelembe vették, hogy a megye többi városában egy hónapra szo­bánként 12 Ft (Nyíregyházán 14 Ft) a szemétszállítás díja. Kisvárda lakosságát tehát nem terheli aránytalan költ­ség. ADNAK ÉPÍTŐANYAGOT A nyíregyházi Dugonics ut­cai óvoda előtt tizenöt méter hosszan hiányzik a járda. A környékbeliek megépítenék társadalmi munkában, csak a tanács adjon hozzá építő­anyagot — írta Garai József nyíregyházi lakos az utcabe­liek nevében. Romanovits István, a Nyíregyházi Váro­si Tanács terv- és munka­ügyi osztályának a vezetője olvasónk javaslatára a követ­kezőt válaszolta: Amennyiben a lakosság va­lóban megépítené a hiányzó járdaszakaszt, a tanács a munkához szükséges építő­anyagot (kavicsot és cemen­tet) rövid időn belül bizto­sítja. Kérik az öntevékeny Dugonics utcai lakókat, hogy képviselőjük keresse fel Bar­na Miklós előadót a taná­cson, mivel pontosabb cím híján másként nem lehet egyeztetniük a teendőket. SZIGORÚBB ELLENŐRZÉS A sületlen panírba burkolt roston sült hal, amit ö. J. nyíregyházi olvasónk vásárolt a megyeszékhely Csemege — ABC-jében, a Csemege Ke­reskedelmi Vállalat hideg­konyhájának a terméke volt — tájékoztatta lapunkat a vállalat budapesti központjá­nak kereskedelmi igazgatója, Házi Zoltán. Eddig erre a közkedvelt termékre nem ér­kezett panasz. Az ellenőrzés­kor kiderült, hogy gyakorlat­lan, új dolgozó készítette: nem tartotta be az előíráso­kat, utasításokat. Emiatt fi­gyelmeztették az üzletvezetőt és a dolgozót is, olvasónk ká­rát megtérítik, a minőségel­lenőrzést megszigorították. B szabadság kiadásáról és a pénzbeli megváltásról K. Bálint nyíregyházi olvasónk az alapszabadság ki­adására vonatkozó jogszabály értelmezéséről kért véle­ményt. Tapasztalata szerint ugyanis nem minden munka­helyen foglalnak ugyanúgy állást a szabadság kiadásával kapcsolatban. A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató ha­tározza meg. Ellőtte azonban köteles a dolgozó vélemé­nyét megkérdezni, és igényét lehetőség szerint figyelem­be venni. A rendes szabadságot kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére lehet kiadni, ám ilyenkor is az alapszabadság kétharmadát (vagyis tíz napot) egybefüg­gően kell kiadni. P. Józsefné mátészalkai levélírónk rokkanttá nyilvá­nítása előtt egy évig táppénzes állományban volt. A mun­káltató erre az évre nem hajlandó neki szabadságot ad­ni. Hová forduljon jogorvoslatért? — tudakolta lapunk­tól. Amennyiben levélírónk alkalmazottként dolgozott, a táppénzes állomány idejére jár a rendes szabad­ság. Ha termelőszövetkezeti tag, akikor jár a szabadság, ha a táppénzes állományba vételét megelőző évben 2184 órát teljesített (a táppénzes állománnyal együtt). Nem jár viszont szabadság abban az esetben, ha 1500 munkaórá­nál kevesebbet teljesített. A bét óraszám közti teljesí­tés esetén arányosan jár a szabadság. Amennyiben ezek a feltételek megvannak, kérelemmel kell fordulnia a volt munkáltató mellett működő döntőbizottsághoz. A kötelező rendkívüli szabadság mértékéről érdeklő­dik T. Ferenc tiszavasvári olvasónk, mivel nagymamája halálakor két nap szabadságot kért, de csak a temetés napjára adtak neki szabadnapot. A közvetlen hozzátartozó — vagyis szülő, gyermek, házastárs —, halála esetén legalább egy rendkívüli, (fize­tett) szabadság jár. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató egy nap szabadság kiadására kötelezhető, ennél több napot is adhat a szabadságból, viszont ez nem kényszeríthető ki. Özvegy P. Pálné nagykállói levélírónk több társával együtt szociális gondozást vállalt. A foglalkoztatójuk a szabadság iránti igényüket elutasította. Arra kérnek vá­laszt, mi tevők legyenek? Á szociális gondozási feladatot ellátók egy részét nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jog­viszony keretében tiszteletdíjasként foglalkoztatják. Ol­vasónk leveléből arra lehet következtetni, hogy a mun­kájukat nem munkaviszony keretében végzik, így a ren­des (fizetett) szabadságra sem tarthatnak igényt. Elsősor­ban a munkaviszony kérdését kell tisztázni, amire választ az érvényes munkaszerződésük ad. Természetesen, ha a munkájukat munkaviszony keretében végzik, úgy erre az évre is jár a rendes szabadság. Ebben az esetben fordul­janak kérelemmel a nagyközségi tanács hivatali munka­ügyi döntőbizottságához. R. Mártonná 1988. január 1-jén ment nyugdíjba. A tavalyról elmaradt szabadságát a munkáltató pénzben váltotta meg. Ezt a jubileumi és a törzsgárda jutalommal együtt fizették ki, ám olvasónk sérelmesnek tartja, hogy személyi jövedelemadót vontak le belőle. Az 1987. évi munkabért 1988. január 15-ig lehetett személyi jövedelemadó levonása nélkül kifizetni. Olva­sónk leveléből viszont egyértelmű, hogy a kifizetésre ja­nuár 15. után került sor. A később kifizetésre kerülő kü­lönböző juttatásokra az átmeneti rendelkezések az irány­adók. Ennek megfelelően a szabadság megváltása címén kifizetett összeget személyi jövedelemadó terheli, így azt fel kell bruttósítani. Az 1987. évi törzsgárdajelvénnyel együtt járó jutal­mat a kifizetés időpontjától függetlenül, személyi jöve­delemadó nem terheli. Az 1987. december 31-ig a jubileu­mi jutalom kifizetésére megszerzett jogosultság után a jutalmat személyi jövedelemadó nem terheli. Ha viszont a dolgozó a jogosultságot ezt követően szerezte meg, akkor a jubileumi jutalom összege másfél havi személyi beso­rolási bére. Ezt azonban már személyi jövedelemadó ter­heli. Ha a két jutalmat nem bruttósították fel, és ennek ellenére ilyen címen személyi jövedelemadót von­tak le, akkor annak összegét követelheti a munkáltatójá­tól. Nagy Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents