Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
2 Kelet-Magyar ország 1988. április 13. Fórum a térség gazdálkodásáról Öreg gépek — alacsony fizetés A városban működő üzemek tőkés piacra közel 70 millió forint értékű árut szállítanak, a szocialista export értéke pedig eléri a 400 milliót — hangzott el a fehérgyarmati városi párt- bizottság nagytermében, ahol a város és körzete propagandistái, termelőszövetkezeti elnökei, üzemvezetői, a politikai vitakörvezetők találkoztak, s értékelték a körzet gazdálkodását. Az éves kereset az iparban 57—58 ezer — de a HÓ- DIKÖT-ben és a Szamos menti Ruhaipari Szövetkezetben alig 50 ezer forint a dolgozók egy évi fizetsége. Gond a munkaképes korúak foglalkoztatása, ezen rövidesen enyhít majd, hogy az IMI munkahelyteremtő pályázatát elfogadták, s így újabb, 80—100 munkásnak lesz lehetősége elhelyezkedni. Az ipari üzemek gépparkjának állapota tovább romlott, a nullára leírt gépek aránya eléri a 30 százalékot. A kihelyezett hitelek közel harmadértékkel növekedtek. Ebben közrejátszott, hogy a városban, 17 OTP-s és 9 szövetkezeti lakás építése van folyamatban. A betétállomány 26 millió forinttal csökkent, s nőtt az időben nem törlesztett hitelek száma. Az említett negatív következmények főleg a 4 ezer tsz-nyugdíjas életszínvonala alakulásában éreztetik hatásukat. Hz iskolára fordítják a TEHO-t Annak idején, amikor a tanácsok rendeletet kívántak hozni a területfejlesztési hozzájárulásról, az ország sok településén megvétózta azt a lakosság. A nemleges válasznak okai igen összetettek voltak, ám az egyik legfontosabb majd mindenütt: az értelmes cél hiánya. Városunkban is széles körű felmérés előzte meg a TEHO bevezetését, s kiderült, azzal a lakók túlnyomó többsége, a kötelezhető 2555 főnek majd nyolcvanhét százalék egyetértett, s egyben azt javasolta, az összegyűlt forintokat az épülő tizenkét tantermes általános Iskolára fordítsa a város. A hozzájárulás összegét háztartásonként hatszáz forintban állapították meg, s az érintettek többsége becsületesen eleget is tett vállalt kötelezettségének. Az első évben, 1986-ban csaknem ezernyolcszázan fizették be a hatszáz forintot, tavaly még jobb volt az arány, hiszen 2247-en róták le hozzájárulásukat. Főleg szociális okok mi'att egyébként tavalyelőtt 137, tavaly pedig 310 főnek törölték, a fizetési kötelezettségét. Két esztendeje 836 ezer, a múlt évben pedig több mini 1 millió 100 ezer forint gyűlt ily módon össze, amit a tanács külön bevételi forrásként, egységes pénzalapban kezel, s azt az iskola kiadás: fedezeteként tartják nyilván Paayolétól Fehérgyarmatig Az egészség Az egészségnevelési hónap ismét gazdag programot kínál Fehérgyarmat és a körzet lakóinak. A városi tanács és a KÖJÁL kezdeményezéséhez egyként csatlakoztak a Vöröskereszt, a TIT, az üzemek és intézmények kollektívái is. Szerveznek olyan programot. ahol a korszerű táplálkozás lesz a téma, s a legilletékesebbeket, a közétkeztetést hívják vendégül. A Szamos menti Állami Tangazdaság ételbárja a gyakorlati feladatok megoldásához is segítséget ad. A HÓDI KÖT fehérgyarmati üzemében az „Agyi és érrendszeri kórképek "-ről dr. Csirik Ferenc belgyógyász osztályvezető főorvos, az AIDS-ről dr. Ráday János igazgató főorvos tar előadást. Az alkoholizmu ártalmairól dr. Kiss László hallgathatják az üzem dől gozói. Dia- és videovetífcés kiállítás egészíti ki a szóbe li tájékoztatókat. A haliga tóik kérdéseire a helyszínei válaszolnak. A városkörzet települése közül Cégénydányád és Pa nyola szervez hasonló prog ramokat. „Az egészség ér ték” — hirdetik a tájékozta tó anyagok, melyektől külö nősen a fiatalokkal val megeilőzö-felvilágosító be szélgetések során várna sóikat a program szervezői. , közel háromezer általánc és középfokú iskolás fiat; az egészségnevelési hóna eseményein külön terv sze rint vesz részt. Kiyívták a lakosság megbecsülését Önkéntes rendőrök Szatmárban ..... ♦ A közbiztonsági területen 57 csoportban félezer önkéntes rendőr segíti a közlekedési morál javítását. Bár a közúti balesetek során keletkezett anyagi kár túlhaladta a fél millió forintot, öröm az ürömben, hogy hatról kettőre csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma. Az önkéntes rendőrök a állami, gazdasági élet szint minden területén megtalá hatók. Munkájukban és ma gánéletükben tanúsított pé damutatásukkal, a szolgál; egyre javuló ellátásával k; vívták a lakosság bizalmát i megbecsülését. Ezt elismen 25, 20, 15 és 10 év utáni szói gálatért tüntettek ki több öi kéntes rendőrt. Értékelik az önkéntes rendőrök munkáját, (m. k. felv.) a színvonalasabb, kulturáltabb kiszolgálásra, s fokozottabban kell eütenőrizni, az osztályba sorolás követelményeinek mindenütt megfelelnek-e az egységek. A térség életében várhatóan mind nagyobb szerepet játszik majd az idegenforgalom. A fogadási feltételek azonban csak részben adottak, a szövetkezeten kívül más gazdálkodó szervek még nemigen mérték fel az abból származó előnyöket. Az idegenforgalom természetesen nemcsak előnyökkel, követelményekkel is jár. Mindenekelőtt tágítani kellene a környék kulturált vendégfogadóinak körét, ám ehhez belátható időn belül a szövetkezetnek aligha lesz kellő pénze. Ám az üdülőhelyek, fontosabb útvonalak mellett már meglévő kereskedelmi egységek ellátásának javítása elsősorban nem pénzkérdés. Gyarmaton az idegenforgalmi szervezet hiányában a fizetővendég-szolgáltatás még nem terjedt el. Kívánatos lenne ha e tevékenységet az áfész karolná fel, s a szállodai tevékenységéhez kapcsolná azt. Ezzel nem csak jó szolgálatot tennének a környéknek, de nyilván megfelelő haszon is ütné a markukat. A másik ember Kosa Ferenc Fehérgyarmaton A megyei filmszínházak között az egyik leglátogatottabb a fehérgyarmati Kossuth filmszínház. A minap itt volt az ősbemutatója, Nyíregyházával egy időben Kása Ferenc: A másik ember című új filmjének. Dr. Hamar Péter bevezető, bemutató üdvözlését követően a rendező szólt a XX. Magyar Játékfilmszemle kü- löndíjával kitüntetett alkotásról. A vetítést követően forró hangulatú vitára került sor a nézők és az alkotók között, amit Hamvas László, az ankét házigazdája. a moziüzemi vállalat igazgatója vezetett. Az idegenforgalom követelményei Nincs még az országban egy olyan kisváros, mint Fehérgyarmat, mely társai közül a legtávolabb fekszik a fővárostól, de a megyeszékhelye is majd’ nyolcvan kilométerrel odébb van. Az itteni kereskedőknek tehát a szokásosnál is nagyobb a felelőssége, hiszen az itt élő ha valamit helyben nem kap meg, száz kilométereket is utazhat a kívánt portékáért. Ezért kísérte a megszokottnál is nagyobb érdeklődés a gyarmati tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülését, ahol egyebek mellett a helyi fogyasztási szövetkezetnek a lakosság ellátásában, az idegenforgalomban játszott szerepét értékelték. Új Alitokra van szükség Mint az áfész elnökének beszámolójából kiderült, a szövetkezet már a tavalyi üzletpolitikájában is arra törekedett, hogy szolid árak mellett kielégítse az e térségben is mind differenciáltabb keresletet. Gondot fordítottak az olcsóbb, de megfelelő minőségű cikkek mellett a magasabb követelményeknek is eleget tevő termékek beszerzésére is, de nem hiába kereste a vevő a szezonális portékákat sem. A tapasztalatok azt mutatják, a város és a szövetkezet egymásra van utalva. Fehérgyarmat kereskedelmének jó része az áfész boltjaiban zajlik, de az is igaz, hogy a szövetkezet is a városra van utalva, hiszen árbevételének nagyobbik hányada innen származik. Élelmiszert kínáló boltjai behálózzák a települést, itt található a megye egyik legnagyobb ABC áruháza, ahol a kínálat nagyvárosi szinten mozog, ám néhány városrészben hiányosságok tapasztalhatók. Fontos, hogy minél előbb sor kerüljön a Kisgyarjnat utcai élelmiszerbolt bővítésére, szükség lenne egy új üzletre a Bajcsy-Zsilinszky utcában épülő általános iskola szomszédságában, s nem lehet már sokáig halogatni a város új lakónegyedében sem egy bolt felépítését. Kicsi az áruház Az utóbbi időkben érezhető a javulás a ruházati ellátásban. Színesebb lett az áruA megye egyik legnagyobb ABC-je Fehérgyarmaton található. ház kínálata, forgalmuk ennek megfelelően növekedett. Igaz viszont, hogy az áruház már kinőtte önmagát, célszerű lenne a szakosodása, s egyre sürgetőbb az igény, a Skálával közösen épüljön egy új üzlet Gyarmaton. A vegyes iparcikkek kínálata az esztendő első felében kielégítőnek volt mondható, ám később mind nagyobb volt a hiány, melynek fő magyarázata az országszerte tapasztalható felvásárlási láz volt. Ezen a vidéken is mind nagyobb teret hódít a „csináld magad” mozgalom, ám az ehhez szükséges kellékek, szerszámok beszerzése nem egyszer komoly akadályokba ütközött. Indokolt lenne tehát az elkövetkezőkben a már meglévő szakosított üzletekben a barkácsoláshoz kellő termékek forgalmazása, s a kölcsönözhető gépek választékának bővítése is. Harmincéves a NEB Népi ellenőrök kitüntetése Városunkban harminc évvel ezelőtt, 1958. március 21- én alakult meg a Járási Népi Ellenőrzési Bizottság, az évfordulóról kis ünnepségen emlékeztek meg Gyarmaton. Az ellenforradalmi eseményeket követő időben a szocializmus védelme és megújulása érdekében sikeresen munkálkodott ez a széles társadalmi bázisra épülő ellenőrzési szervezet, amely azóta is sokat tesz közéletünk tisztaságának megőrzéséért, a különféle társadalmi célok megvalósításáért. Az eltelt időszakban foglalkoztak a tsz-ek épület-, gépi, eszközellátottságával, az ültetvénytelepítésekkel, de a vezetés színvonala, a szakember- és szakmunkásellátottság is éppúgy szerepelt munkatervükben, mint a gépesítés vagy éppen az üzemek gazdálkodásának helyzete. Rendszeressé váltak a lakosság jobb anyagi, egészségügyi, kulturális ellátását segítő ellenőrzések. Az utóbbi években komplex gazdaságpolitikai és társadalompolitikai kérdéseket vizsgáltak. Az általános iskolai tanteremépítés, a tömegétkeztetés, az energia- gazdálkodás áttekintése mellett ott volt a vizsgálati témák között a művelődési intézmények működése, a sportegyesületek pénzgazdálkodása, az egészségügyi ellátás, a szakmunkásképzés, a szociális és gyámügyi segélyezés. Az évforduló alkalmából a legjobban dolgozó népi ellenőrök. kitüntetéseket vehettek át. Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben részesült György Zoltán, a városi tanács főelőadója, emlékplakettet kaptak 30 éves NEB-munkájukért: Szegedi Zsigmond, Homoki László, dr. Gaál Imre és Igaz Dániel. A szövetkezet vendéglátásban kifejtett tevékenységét megfelelőnek lehet ítélni, ám feltétlenül törekedni kell A szatmári térség közrendjéről tanácskoztak a minap a táj önkéntes rendőrei, akiknek munkáját Pásztor István rendőr őrnagy, kapitányság- vezető értékelte. Szólt arról, hogy a sokoldalú megelőző intézkedések ellenére 298-ról 328-ra nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma a térségben. Sajnos a szándékos súlyos testi sértések száma is emelkedett. 25-ről 43- ra. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett ügyekből megállapítható, hogy a legveszélyeztetettebb a kereskedelem’ területe. Nagy része van az önkéntes rendőröknek is abban, hogy a viszonylagos növekedés ellenére a nyomozás eredményessége 87,2 százalék, míg az ismeretlen tettesek felderítése 83,8 százalékos volt, mely a legjobb a megyében. A differenciált intézkedések következtében a szabálysértések száma 837-ről 969-re emelkedett. Elszaporodtak a fiatalkorúaknál a társadalmi normákat elutasító, feltűnően kirívó, közösségsértő, a rendet megvető magatartásformák. Egymásra utalva A kereskedelem tavalyi tapasztalatai AlUl FEHÉRGYARMATON SSm *■- ....
