Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-02 / 79. szám
április l-e, felszabadulásunk 43. évfordulója! Felelősségünk a holnapért írta: Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője M ozgalmas, tartalmas munkával eltelt hónapok vannak a párttagság mögött. Éppen túljutottunk az ideológiai kérdésekről, majd a pártvezető szerepéről, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről folytatott vitákon — amelyeket megelőzött az eszmecsere a kibontakozási programról — s máris újabb, nagy feladat áll előttünk: az országos pártértekezletre készülve, a teendőket mérlegelve az értekezlet állásfoglalás-tervezetét vitatjuk meg, együttesen, a Magyar Szocialista Munkáspárt teljes tagsága, mintegy 850 ezer ember. A vitákon pártoinkívüliek is nagy számban részt vesznek. Az országos pártértekezlet nem ^megszokott esemény a párt, az ország életében. Éppen harmincegy esztendővel ezelőtt került sor utoljára ilyen pártkonferencia összehívására. A két kongresszus között, félidőben általában a párt Központi Bizottságának feladata, hogy a megelőző kongresszus határozatának időarányos végrehajtását értékelje, s meghatározza a további tennivalókat. Az eltelt három év folyamatainak elemzése azonban megmutatta, hogy most a szokásosnál nagyobb súlyú elhatározásokra kell jutnunk. A XIII. kongresszuson megfogalmazott célokat ma is vállalva, azt látnunk kell, hogy — a várakozásnál kedvezőtlenebbül alakuló, körülmények, , feltöltelek között .— e oélok a következő kongresszusig nem az elgondoltak szerint valósíthatók meg. E felismerés eredményeként született meg kibontakozási programunk, amelyben a gazdaság halaszthatatlan feladatai mellett körvonalazódtak a társadalmi élet egyéb területein is megérett változások. Ezeknek megfelelően — a megváltozott körülményeket és a magyar társadalom lehetőségeit mérlegelve — kell kijelölnünk tennivalóinkat és megteremtenünk a politikai és személyi feltételeket a stabilizációs célok megvalósításához. Mindez szükségessé tette az országos pártértekezlet összehívását. Az elmúlt egy év alatt hatalmas értékelő,, elemző, feltáró munkát végzett a párttagság, ami bizonyította a párt tagjainak politikai érettségét, felkészültségét, a társadalmi folyamatok iránti érzékenységét. E tapasztalatok megmutatták, hogy a legfontosabb kérdésekről folytatott pártvita olyan tudati, gondolati, érzelmi tartalékokat tár föl és mozgósít, amelyekre támaszkodva létrehozható a cselekvési egység az előttünk álló feladatok megvalósításában. Azt is a viták tanulságai alapján állíthatjuk, hogy a pártértekezlet akkor dönthet megalapozottan a következő időszak teendőiről, ha a Központi Bizottság által most vitára bocsátott állásfoglalás-tervezetről a párttagok nyíltan elmondják véleményüket, s a végső dokumentum kidolgozására a tagság javaslatait figyelembe véve kerül sor. Sarkalatos pontja lesz a most induló vitának, hogy a kialakult helyzetből kivezető út milyen cselekvést követel, kinek mekkora áldozatot kell hoznia. A Központi Bizottság álláspontja, hogy alapvető vívmányunk, a létbiztonság fenntartása mellett, átmenetileg nagyobb terheket is vállalnia kell a gazdálkodó szervezeteknek és a lakosságnak. Éneikül nem tudjuk helyzetünket stabilizálni. Ugyanakkor a társadalom jogos igénye, hogy átfogó perspektívával rendelkezzünk távolabbi törekvéseinket illetően is. A társadalom tagjai tudni kívánják, mit, miért és meddig kell vállalnia egyénnek és közösségnek^ hogy mielőbb visszatérhessünk a megszokott ütemű fejlődési pályára, az életkörülmények javulásának útjára. Ahhoz, hogy eredményeinkre, vívmányainkra támaszkodva folytathassuk szocialista építőmunkánkat — s ez mindnyájunk alapvető célja — elemeznünk kell a gazdaság, a társadalom életében megmutatkozó kedvezőtlen jelenségeket. Az év első negyedében lezajlott vitákban, a tagkönyv- csere kapcsán a párttagokkal folytatott egyéni beszélgetéseken sokan kifejtették, hogy gazdasági gondjaink megoldásához intézményrendszerünk fejlesztésére is szükség van. A változások fő iránya csakis a szocialista demokrácia kiteljesítése lehet. Ennek pedig alapkérdése a párt munkastílusának, munkamódszereinek javítása, a kor követelményeihez igazítása, a vezető szerep korszerű gyakorlatának megvalósítása. Feltétlenül támaszt jelent számunkra, hogy nemcsak a párt tagsága, hanem a magyar nép boldogulásáért felelősséget érző pártonkívüliek milliói is pártunk megújulásában látják jövőjük biztosítékát. Korszerűen gondolkodó és határozottan ' cselekvő pártra van szükség. Ehhez viszont nélkülözhetetlen a párton belüli döntési rendszer fejlesztése, a döntésekben és a végrehajtásukban résztvevők politikai felelősségének érvényesítése, a párttagok széles körű bevonása a döntések előkészítésébe, végrehajtásába és az ellenőrzésbe. Mindez megköveteli a mozgalmi jelleg erősítését, a párt mozgósító, szervező erejének növelését. Szükség van alkotó vitákra, de a viták során (ezek ugyanis nem öncélúak), megállapodásra kell jutni, és a viták nyomán feltétlenül cselekedni kell. Az eltelt évek kedvezőtlen gazdasági folyamatai, a cselekvés nélküli várakozás, az intézményrendszer változtatásának késedelme társadalmi életünk más területein is ellentmondások kialakulásához vezettek. Természetesen éppen a jövő érdekében nagy figyelemét kell szentelnünk a közhangulatnak, de a politikai döntésekben sok más tényezőt is mérlegelni kell. A kibontakozáshoz a tényleges helyzet elmélyült elemzésén nyugvó világos távlatok, céltudatosság és önbizalom szükséges. A kiút meghatározásához számba kell vennünk — a szubjektív bkok feltárásán túl — az objektív tényezőket is, amelyek meghatározóak voltak jelenlegi helyzetünk kialakulásában. A világgazdaságban új körülmények jöttek létre, s gazdaságunk nem volt kellőképpen felkészült, a gyors reagálás feltételeit sem alakította ki; túlbecsültük önerőnket, a szocialista gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket; elmulasztottuk a gazdaságpolitika stratégiai módosítását, amelyet pedig egyre növekvő adósságállományunk is megkövetelt volna. Ebben a helyzetben figyelmünket elsősorban közös jövőnkre, a magyar haza jövőjére kell fordítanunk, az azt befolyásoló döntésekért vállalnunk kell a felelősséget, s ez — a közös holnapért, a jobb jövőért — mipdannyiunk felelőssége. C éljaink valóra váltásához átfogó reformokra van szükség ^ideológiai tevékenységünk megújítására, a politikai intézményrendszer fejlesztésére, a gazdaság működőképességének javítására. Ez pedig csak stabil politikai viszonyok között valósítható meg, a párt erősödő egységével, javuló szervezettségével, a társadalom támogatásával. A kedvezőtlen folyamatok megállítására', megváltoztatására van progra- rnunk: a kibontakozás programja, s a kormány erre épülő munkaprogramja mai teendőinket is kijelöli. Ezek sikeres megvalósítása a társadalom közös ügye, a szocialista építés megújításának nélkülözhetetlen feltétele. A programokban foglaltak csak a szövetségi politika folytatásával, a társadalmigazdasági stabilizációt és a kibontakozást támogató közmegegyezés újrateremtésével valósíthatók meg. E folyamat egyik meghatározó állomása az állásfoglalás-tervezet vitája. Megkezdődtek megyénkben a felszabadulási ünnepségek Külföldi delegációk érkeztek Szabolcsba Pénteken megkezdődtek megyénkben az ország felszabadulására emlékező ünnepségek. Ez alkalomból Szabolcs-Szatmár testvérte- rületeiről delegációk érkeztek hozzánk, melynek tagjai tegnap nyíregyházi ipari üzemek, válüalaitok ünnepségein vettek részt. A szovjet delegációt Alekszander Tyimofe- jevics Dolgopjatov, a Ukrajnai KP Kárpótol)túli területi bizottságának titkára vezeti, tagjai Vaszil Petrovics Lintur, az ungvári pártbizottság titkára, Georgij Harlampievics Zsidenkó nyugalmazott ezredes, a Nagy Honvédő Háború veteránja; a román küldöttség vezetője Constantin Horobet, a Szatmár megyei pártbizottság, titkára, tagjai Kuki Adalbert, a Szatmár megyei kisszövetkezet elnöke, Ion Viz- nau a Szatmár megyei Űttö- rőszövetség elnöke; a lengyel delegáció Wodzimierz Bonu- i LEMP Rzeszow vajdasági bizottságának titkára vezetésével érkezett, tagjai Jerzy Szeremeta a vajdaság tanácselnök-helyettese és Jozef Rzeznik a lezajszki városi párthizottság első titkára. A KEMÉV székházában Barabás László, a vállalat párttitkára köszöntötte a vendégeket, közöttük a szovjet delegáció vezetőjét, Alexander Tyimofejevics Dol- gopjatovot, valamint! Gyu- ricsku Kálmánt, a megyei pártbizottság titkárát. Pethő András igazgató ünnepi beszédében hangsúlyozta: a felszabadulás óta eltelt évtizedek történelmünk legszebb lapjai! irták. Eredményeinknek köszönhetően népünknek szerte a világban jó híre van. A felszabadító szovjet néptől ma új fogalmakat tanulunk — hiszen a glasznoszty, a peresztrojka nálunk is ismert fogalmak lettek. A szovjet delegáció nevében Dolgopjatov Tyimofejevics hangsúlyozta: szép hagyomány, hogy április 4-re együtt emlékeznek népeink. Szólt arról is, hogy Szabolcs-Szatmár és a Szovjetunió Kárpátontúli te(Folytatás a 4. oldalon) Éljen XLV. évfolyam, 79. szám ARA: 2,20 FORINT 1988. április 2., szombat Setts — CnUxár Cuba felr
