Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-09 / 84. szám

1988. április 9. Kelet-Magyarország S Eleinte eladták szerszámaikat... Közhasznú munka A megyében hát költség - vetési üzemben és három GAMESZ -ben foglalkoztat­nak közhasznú munkásként átmenetileg munkanélkülie­ket. A bevezetés óta eltelt íél év tapasztalatait a kö­zelmúltban értékelték a fő­vár asbam. Elhangzott, hogy akad olyan megyéje az or­szágnak, ahoi nincs köz­hasznú miunka, nincs rá je­lentkező, viszont Szabolcs- Szatmárban az országosan foglalkoztatottak 20 száza­léka, 220 fő helyezkedik el kigebb-rövidebb ideig ilyen munkakörben. Az első hat hónap ta­pasztalataiból a Helyi és Városgazdálkodást Dolgo­zók Szakszervezeténél meg­adtuk, hogy a miegyében kevés -tanács él ezzel a le­hetőséggel, pedig a munka­erőhelyzet megkívánná. Hi­szen kommunális szolgál­tatásra, például szemétszál Irtásra, falbontásra, park­fenntartásra minimális a jelentkező. Ezeket a mun­kákat 25—30 forintos óra­bérért végezhetik el a köz­hasznú munkára jelentke­zők. Az dlső időikben legna­gyobb gondként a kiközve­títések jelentkeztek. Bár 200-an jelentkeztek, példá­ul Fehérgyarmat térségé­ben, mégis csak húszán mentek el a munkahelyre dolgozni. Sok problémát okozott az is, hogy eleinte eladogatták szerszámaikat. hó közepén kiléptek, hogy minél hamarabb pénzhez jussanak. A helyzet valamennyire javult, bár a létszám to­vábbra is ingadozó. Máté­szalkán ősszel százan is dol­goztak, most húszán. A 'többség főleg az idényjelle­gű vagy napszámos munka lefutása után jelentkezik. A megyeszékhelyen a köz­terület-fenntartó vállalat foglalkoztatja a közhasznú munkára jelentkezőiket. Ta­valy ötvenes átlaglétszám­mal számoltak, akikhez öt irányítót, íMetve admi­nisztrátorit kapcsoltak. Mi­vel a létszám ingadozó volt, néha tízre is lecsökkent, így változtattak, idén hár­man irányítják őket. A kez­deti fluktuáció után a célt, hogy megragadjanak a vál­lalatnál, s beilleszkedjenek, a köztérnél részben sike­rült elérni. Tíz munkást mór hat hónapja foglalkoz­tatnak, míg kettőt felvettek állományba. M. Cs. Mennyi az ólom? Könyvet, kölcsön Mostanában jobban meg­nézzük, mlne adjuk ki a pén­zünket. A könyvek- vásárlá­sát is gyorsabban apadó pénz­tárcánkhoz igazítjuk, s már- már a könyvesbolt polcáról is csak félve veszünk kézbe egy-egy borsosabb árú, tet­szetős kiadványt. Logikusnak tűnik, hogy nő viszont a könyvtár látogatók szórna, hi­szen ott akár a legfrissebben megjelent könyveket is ki­kölcsönözheti az olvasó. Az utóbbi években, ha nem is nagy mentékben, de nő az ol­vasók száma. A megye 292 tanácsi és közművelődés i könyvtárának mintegy 95 ezer beiratkozott olvasója van, s ez háromezernél több, mint öt évvel ezelőtt. A könyvtárak mindinkább szellemi műhelyekké válnak, s egyre több olvasó — diák, szakmunkás, műszaki és hu­mán beállítottságú értelmisé­gi — azért jár oda, hogy az informálódáshoz, a továbbta­nuláshoz, szakmaii ismeretei­nek bővítéséhez olvasmányt, szakirodalmat vegyen igény­be. Mindez természetesen cél­tudatosabb könyvtári mun­kát igényel. Ám az intéz­ményhálózat is addig nyúj­tózkodhat, ameddig a takaró­ja ér, s a takaró bizony rövi- debb mostanában. A könyv- társzölgálrtaitós a közművelő­dési formák közül a legol­csóbb. Az olvasóknak a köl­csönzés általában ingyenes, ám a többi közművelődésá in­tézményhez viszonyítva az évi 7,5 millió forintos költ­ségvetés, amit az új könyvek beszerzésére fordíthatnak, nem nagy összeg. Bár a könyvtárak ilyen célra évről évre több pénzt kapnak, az összeg korántsem 'tart lépést a könyvárak emel­kedésével. Mégis ma a me­gyében egy lakosra átlago­san 4,2 könyvtári könyv jut a korábbi három-néggyel szemben. A növekedés nem feltétlenül előny, azt .is ta­karja, hogy mostanában rit­kábban hajtanak végre selej­tezéseket, több elhasznált könyv van készleten. Ami a szeltem palotáét il­leti, sajnos egyne több „kuny- hó” is akad közöttük. Leg­rosszabb helyzetbe a kistele­pülések könyvtárai kerültek — például a szatmári, beregi tájon —, ahol sóik- helyütt a fűtés és takarítás is csak ne­hezen oldható meg. S a vá­rosi könyvtárnak közül csak a itiszavasivári és mátészalkai helyzete elfogadható. Jól és hatékonyan politizál a köz- művelődés területén néhány nagyközségi tanács, például Nagykállóhan, Raikamazon, Ibrányban és Nagyhalászban. A könyvtárosok tisztában vannak azzal, hogy hosszabb távon is számolniuk kell a kedvezőtlen, hátráltató ténye­zőkkel. A mind képzettebb és egyre céltudatosabban dol­gozó könyvtárosok minden igyekezetükkel, olykor erejü­kön felül is, enyhíteni kíván­nak ezen. Hiszen könyvek nélkül nem megy előrébb a világ. Bodnár István Forrás az első vonalnak Nagy érdeklődés, vita, polémia kíséri az MSZMP KB állásfoglalás tervezetét, amelyet május 20-án az országos pártértekezleí vitat meg. Észrevételek, javaslatok, megjegy­zések hangzanak el. Valamennyi a jobbítás szándékát tükrözi. így kívánnak hozzájárulni ahhoz, hogy a párt az új helyzetben képessé váljék a megújulásra. Ezzel kapcso­latban két üzemi pártttitkár véleményét ismertetjük. Szabó Zoltán, a Divat Ru­házati Vállalat pártszerveze­tének titkára. Cselekvő részesek — Érthető .a várakozásunk. Pártszervezetünknek 40 tag­ja van, főlitg mun'kásnőlk, akik eddig is áldozatos mun­kával sok sikert hoztak a vállalatnak. Nem csendes szemlélői, cselekvő részesei kívánunk lenni mindannak, amelyet a pc -t a május 20-i országos pá:: értekezlet elé kerülő állásfo jlalás terveze­tében felvállal. — Ez a tervezet hangsú­lyozza, hogy a politikai in- tézményrend. er eredményes működése na, 'mértékben at­tól függ, hot a, párt meny­nyire képes egújítani saját tevékenységé. Ez a lényeg, ez a magja, veleje előreh.áta­dásunknak. különösen vo­natkozik ez z első vonal­ban dolgozó tartóz er vezetek munkájának, irányításának a megújításéira! Szabó Zoltán nyolc eszten­deje áll a Divat Ruházati Vállalat pártszervezetének élén. Pártmu kában végzi a titkári iteendl cet. ö a válla­lat 'termelési isztólyvezetője. — Egyik eglényege sebé­nek azt bántom a jövőben, hogy a felső' b pártszervek részéről olyan munkamód­szer és műnk »stílus .alakul­jon ki, atmel: >ől mi, itt az első vonalbav pozitív példá­kat merítheti ak! Mire gon­dolok elsősor' an: .a követke­zetességre és a határozott- sógra. Ha az ílapszervezetek a jövőben ist n fogják ta­pasztalni, k' :zel foghatóan érzékelni .: megújulást „fent”, akkor ez itt „lent” is csalódások, oz vezet. Várni n m elég — Tudjuk logy bizonyos gondok Imim' két pártkong­resszus óta sak szaporod­nak. És s megoldásá­val még r. '.ódig késleke­dünk. Most ' öbben a máju­si pártértek attól várják a megoldást. 1 sem helyes. Kétségtelen, gy most külö­nösen nehé a dolgunk, mert a meg: detett és gya­korolt nyílt águnk egybe­esik „szegén: bégünkkel”, és akkor kérjül ;s igényeljük a még nagyo b nyíltságot, amikor felgy. emlettek a ba­jok, s jót ígé ni nem tudunk. S ez még ess nehezíti a dol­gunkat. — „Fent” vi irányításra van szükség _a pártban. Igaz, így van, elfogadom. Csakhogy nem mindegy, milyen a po­litika, milyen döntések van­nak. Nekünk a jó politikai hangulatot, hátteret kell megteremtenünk. Számunk­ra ,az a legfontosabb, hogy 300 dolgozónknak ezt a ne­héz átmeneti időszakot arány­lag elviselhetővé tegyük. Egyetlen célunk lehet, amit az állásfoglalás is sugall az alapszervezetek részére: itt házon belül jól végezni a dolgunkat. Tágasabb mozgásteret Kazinczi Ferenc, a Felső- tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság központi alapszer­vezetének a titkára: — Véleményem szerint a pánt csak akkor lesz valóban képes a megújulásra, s kö­vetheti az elvi irányító szere­pét, ha nem vállalja át — mint korábban tette! — az állami, társadalmi szervek feladatait, hanem politikai eszközökkel hat tevékenysé­gükre, és a káderpolitikában is megújul. Ezzel párhuza­mosan az alapszervezetek ön­állóságát és mozgásterét is növelni 'szükséges. Csak így ■alakulhat ki hatékony helyi politika. Az önállósághoz még hozzáfűzném: legyen végre szabad nekünk, az alapsz er vezetnek meghatá­rozni, hogy a kongresszus határozataiból ml a saját fel­adatunk, s ne áttételeken, fe­lülről jelöljék meg, döntsék el, — Kevesebb előírást, na­pirendet kérünk a felsőbb pártszervek részéről. Hogy ez mihez vezetett? Zsúfolt­ságot okozott. Az élőírt na­pirendek mellett a fontos, helyi teendőkre már nem jutott elegendő idő, érdemi elemzés. — Lényeges eleme lesz a pártdetmokrácia érvényesü­lésének a kisebbségi véle­mény elismerése. Szerintem eddig ,is volt, csak nem Lega- lizáltan. Csakhogy ha az el­lenvéleményt vagy más né­zetet valló párttag be is állt a sorba, lényegében látszat­ból tette. A jövőben lehető­ség nyílik a kisebbségi véle­mény kifejtésére. Fontos, hogy igényeljék is ezt a párt- szervezetek, a pártvezetés minden szinten! Ez felszaba­dítja a vitaszellemet. Farkas Kálmán Az autóbenzinek ólomtartalmát NDK műszerrel ellenőrzi Papi Béla vegyésztechnikus a Tiszai Kőolajipari Vállalat nyírbogdányi üzemében. (E. E.) Gyümölcsrekesz exportra Új termékek ipari szövetkezeteinkből Mozgékonyabb, az igények­hez rugalmasabban igazodó ipari szövetkezeteinknél fel­fedezhetők a változásra jel­lemző jegyek, melyek első­sorban az elmúlt években, de főleg tavaly megalapozott, és idén piacra kerülő új termé­keknél, gyártmányoknál ér­zékelhető. Ezek sorában kell említeni a Nyíregyházi Vas- és Fém­ipari Szövetkezetben tavaly indított légkalapácsok gyár­tását. Idén sorozatban csinál­ják a bányászat és az útépí­tés részére megrendelések alapján. Ezt a terméket ma már hazáinkban kizárólag a nyíregyháziak gyártják. A múlt évi műszáki megalapo­zás, s az idén bevezetett so­rozatgyártás szükségszerűen kő vetélte a továbblépést, a fejlesztést. Kitűzött céljuk, hogy megjelennek a légkala- pácsoklkal a tőkés piacon is. Kedvező és jó kilátásokkal kecsegtető tárgyalásokat foly­tatnak ez ügyben török part­nerekkel. Különböző méretű, össze­csukható, praktikus gyü­mölcsrekeszek gyártását kezdték meg saját fejlesztés­ben a Nyíregyházi Műanyag­ipari Kisszövetkezetben. A tetszetős műanyagterméket osztrák, NSZK és arab pia­cokra is szállítják hamaro­san. Sikeresen kapcsolódott be a bulüadékhaszinosiítási programba a Tiszalöki Ve­gyesipari Szövetkezet. A fa- hulladékból gyártott fabri- katt gyártása sa ját konstruk­cióban készült gép szabadal­maztatásának az eljárása most van folyamatban. Ké­szül a magyar gyártmányú fabrikettáló gép prototípusa, végzik a piackutatást, s ha minden „összeáll”, akkor nem­csak fabnilketbet értékesíte­nék, hanem a gépet is soro­zatban gyártják majd. A jó üzlettel kecsegtető vállalko­zást milliókkal segítette a KISZÖV. Bizonyára keveset hallot­tak a Nagykállói Vasipari Szövetkezet egyik sikeres gyártmányáról, a gyümölcs­mosó gépről is, amelyet a szövetkezetben fejlesztettek ki. Eddig több mint 12 millió forint értékben gyártottak belőle és exportáltak a szo­cialista országok piacaira. Idén az üvegmosókat korsze­rűsítik és szeretnék a piacot is bővíteni. MM öszöntelek első mun­fC kahelyeden! — mondta Hévízi Ge­deon, a felmérésügyi osz­tály vezetője Csömöszlei Zsoltnak, az új munkatárs­nak, a friss diplomás mér­nök-közgazdásznak. — Már vártunk. Foglalj helyet! Örülök, hogy hozzánk ke­rültél. Sajnos, nekem most egy fontos értekezletre kell rohannom. Kérlek szépen, kezdj el ismerkedni osztá­lyunk, no meg az egész cég munkájával, mert ez itt az élet sűrűje. Majd a helyet­tesem, Gerlicze kartárs mindent elmagyaráz. Szer­vusz! Gerlicze kartárs, a helyet­tes is tüneményes gyorsa­sággal rázta le magáról az új munkatársat: — Az a helyzet, hogy tegnap délután egy ökör hátulról belerohant a ko­csimba, több ezer forintos kárt okozott. Most rohanok a biztosítóhoz. Nézz körül az osztályon, ha valamit nem tudsz, kérdezd meg Pi­rikét, a titkárnőt! Ö min­dent elmagyaráz. Csömöszlei Zsolt az uta­sításoknak megfelelően kö­rülnézett az osztályon. Sze­retett volna bemutatkozni a kollégáknak, de minden igyekezete kudarcot vallott. Ketten gyesen voltak, né­gyen szabadságon, az öreg Az élet sűrűje Tiszai bácsi pedig kórház­ban. A jelenléti ivet alá­írókkal sem volt több sze­rencséje. A csoportvezető a partnercégnél tárgyalt, egy másik kolléga bejáráson volt, a harmadik az OTP- nél lakáskölcsön után tal­palt, a negyedik másnapos­ként a szomszédos presszó­ban gyógyította magát, szó­val mindenkinek akadt sür­gős dolga. — Látom, unatkozik. Se­gíthetne nekem egy kicsit — szólt Piriké, a titkárnő az ablakon bánatosan kibá­muló Csömöszleinek. — Parancsoljon velem! Mit kell tennem? — Na, jöjjön! Itt vannak ezek a naponta összeállí­tott felmérési dossziék. A legutóbbi három hónap anyagát ötösével szépen összekötözzük, aztán elvisz- szük az irattárba. Ott a spárga meg az olló, fogjon hozzá! Túlságosan ne haj­szolja magát, mert ma már egyik főnök sem jön visz- sza! Másnap az osztályvezető halaszthatatlan szerződés­kötés miatt az új kollégával való ismerkedés, beszélge­tés lebonyolítását ismét Gerlicze kartársra, a he­lyettesére bízta, aki már mondani sem kell — a' fel­adatot átpasszolta Piriké­nek. Piriké rendes volt, mert törődött Csömöszlei Zsolt­tal, megbízást is adott ne­ki: az ötösével összekötözött dossziékat levitette vele az irattárba. Ebéd után a szomszédos osztályon rosz- szul lett egy várandós kis­mama. A szolgálatkész Csó- rnöszlei taxival bekísérte őt az SZTK-ba, majd onnét haza. A vállalatnál gyorsan hí­re terjedt, hogy a felmérés­ügyi osztályon egy segítő­kész fiatal mérnök-közgaz­dász állt munkába. így az­tán Csömöszlei, miközben Piriké irányítása mellett az osztály és a cég munkájá­val ismerkedett, rengeteg megbízást kapott a dolgo­zóktól. A központi raktár­ban ládákat cipelt, színház­jegyek után futkosott a jegyirodákban, totó- és lot­tószelvényeket vásárolt, üres üvegeket visszaváltó pultnál állt sorba, a főosz­tályvezető váratlanul meg­betegedett felesége helyett a piacra járt vásárolni, tü­zelőutalványokat hajtott fel nyugdíjba vonulóknak, hogy csak néhány fontos tennivalót említsünk. Három hónap elteltével az üzemi lap körkérdést in­tézett a vállalatnál munká­ba állt, fiatal értelmiségi­ekhez. Csömöszleit is meg­interjúvolták. Érdeklődtek, hogy érzi magát, elégedett- e a fizetésével, s alkalom- adtán mit kérdezne a ve­zérigazgatótól. Állítólag a friss diplomások közül Csö­möszlei Zsolt tette föl a leg­érdekesebb kérdést. Azt szerette volna megtudni a vezértől, hogy tulajdonkép­pen milyen konkrét felada­tok várnak rá a felmérés­ügyi osztály munkatársa­ként. Sajnos, nem kapott vá­laszt. A vezérigazgatót vá­ratlanul, de érdemei elisme­rése mellett nyugdíjazták. Az új főnök azt mondta, legalább egy fél évre van szüksége ahhoz, hogy meg­felelő választ adjon a fiatal mérnök-közgazdásznak. Ennek ellenére Csömösz­lei Zsolt nincs elkeseredve, teljes lendülettel munkál­kodik az élet sűrűjében. A központi raktárban ládákat cipel. színházjegyek után futkos, üres üvegeket vált vissza, tüzelőutalványokat hajt fel nyugdíjba vonulók­nak. Ja, és közben termé­szetesen ismerkedik az osz­tály és az egész cég munká­jával. Kiss György Mihály A párt megújulásáról

Next

/
Thumbnails
Contents